Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-15 / 24. szám
VASÁRNAP 1980. június 15. A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 4.30, nyugszik 20.39 Közép-Szlovákia: 4.38, nyugszik 20.47 Nyugat-Szlovákia: 4.46, nyugszik 20.55 órakor A HOLD kel — 7.18, nyugszik 22.49 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük JOLÄN és ViT nevű kedves olvasóinkat 1790-ben született Francois Chrétien GAD német származású építész és archeológus (t 1814) • 1845 ben született VÉGH János zeneszerző, az akadémikus-romantikus irányzat kiváló magyar képviselője ( + 1918). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL .A : A mezőgazdaság szolgálatában Kovács Elvira cikke Ideológiai harc nemzetközi szintéren Nyikolaj Kejzerov professzor írása Új elnök Athénban Gárdos Miklós írása Próbaüzemeltetés az atomerőműben Marián Fusek cikke A legmelegebb földrész hófedte csúcsain Gazdag József írása Évforduló Zuzka Zguriska novellája Olajváros a tajgában Kulcsár István riportja HIBAIGAZITÄS Az Cj Szó legutóbbi vasárnapi számának 12. oldalán hibás címmel jelent meg Kovács József elbeszélése. A cím helyesen: Az utolsó pintér. A szerző és az olvasók szives elnézését kérjük. Az óligeti lakótelepről még nehéz véleményt mondani. Még épülőfélben van. De néhány he^ Igen — a lakók legnagyobb örömére — már elültették a fákat, díszcserjéket, füvesítették az úttest és az autóparkolók közti területeket. A Lumumba utcai megállónál öröm (volt/ kiszállni. Karcsú jócskák hajladoznak, zöld fű hullámzik a szélben. Sajnos, a napokban megváltozott a kép. Ki tudja kinek a szemét bántotta az egyhangú zöld pázsit? Hozzáfogott a „dekorálásához“. Nem kell jóra gondolni, nem ültetett virágot. Dehogyis! Néhány napja a zöld füszónyeg egyhangúságát hófehér füzetlapok, zizegő celofánzacskók, bájosan libegő fóliadarabok élénkítik. Itt-ott tömörebb, szemcsés szerkezetű polisztirol hablemeztörmelék is hozzájárul az esztétikai hatás emeléséhez. Hogy a megálló körüli tér „dekorálásában“ a gyermeküket sétáltató fiatal apukák, vagy a bevásárlószatyrokkal cipe- kedö háziasszonyok lenszirtid Mimii nének ludasok — kétlem. Nem gyanúsítok senkit. De lenne egy ötletem. A nyáron Rychnov nad Kfiéinou-ban jártunk. Kisváros, járási székhely, a kelet-csehországi kerületben. Nemcsak a levegője tiszta — tiszta, rendezett ott minden. A parkja csodálatos. Ottjár- tunkkor tinédzser korú fiúk és lányok hajladoztak a virágágyak körül, gereblyézték a lekaszált füvet. Beszédbe elegyedtünk velük. Barátságosan, kedvesen elmondták, a városban az a rend, hogy a parkot, a virágágyásokat a város öt iskolájának tanulói tartják rendben. Nemcsak most. Már az anyukájuk-apukájuk is itt ültette a virágokat, gyomlált, gereblyézte az utakat, szóval meglett mindent, hogy szép legyen a park. ök is megtesznek hát mindent. Ez már tradíció. Ezt látni is, a park helyettük beszélt. Nem tanulhatnánk tőlük? A Lumumba utcai megálló közelében van egy kilencéves iskola. A környék kisdiákjai látogatják. Szép és tartalmas pionírmunka lenne, ha elvállalnák a házak közötti zöld területek gondozását. Nem nagy területről van szó. De a gyerekek magukénak éreznék a sudár jócskákat, a fejlődő bokrokat, az aszfalttengerben meghúzódó zöld szigeteket. Teremtsünk tradíciót — itt az ideje! Váljon hagyománnyá az utca, a városnegyed, az egész főváros tisztasága. Ne feledjük, hogy tradíciót teremteni nemcsak neveléssel, példamutatással is lehet.-4 Az egzisztencialisták nemrégiben elhalálozott tanítómestere, Jean Paul Sartre ezt mondta volna: néan. P. Howard, a Csontbrigád írója bizonyára így nevezte volna meg: A Valami Ami Nincs. A modellezők boltjának elárusítója azonban nem filozofált, ezzel a rút szóval illette: hiánycikk. Két banándugóról, meg félméternyi, vékony huzalról van szó, melyekre a vasútmodellező gyereknek van szüksége, hogy beszerelhesse az ajándékba kapott aprócska sorompót a terepasztalra épített vasúthálózatba. Filléres dolgokról, amelyek azonban a legfontosabb gyermeki tevékenység, a játék szempontjából éppoly jelentősek, mint a politechnikai nevelés szempontjából. Az apát persze filozófiai hajlandósága nem vezette tévútra, irodalom- szeretete sem tévesztette meg. Sőt, az elárusító szavának sem hitt. Sorra IMPORTÁLNI KELLENE? járta az üzleteket, ahol feltételezése szerint árusítanak banándugót, huzalt. Tapasztalatairól így számolt be: — A két banándugó három korona és szerdán délután négyórás körút. A huzal olcsóbb, csak negyven fillér és csak kétórás járkálás csütörtök délután. Egyik sem hiánycikk. Megkérdeztem tőle: — Akkor tehát törölhetem ezeket a tételeket a hiánycikk listájáról? — Várj még a törléssel — mondta. — Arról van szó, hogy ezek az árucikkek kaphatók, vásárolhatók, de nem mindig, nem ott, ahol éppen keresik... Ha azonban tőrlöd a listáról, írj a végére másik két tételt. — Mit? — Az áruelosztáshoz való hozzáértést, meg a vásárlók megbecsülését. Es nevetve tette hozzá: — Nem is kellene messzire menni étté, a szomszédos, baráti, szocialista országokban már található. Jó volna néhány vagonnal importálni belőle, ha a hazai kapacitásból nem futja. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A munkatermelékenység további jelentős növelése, a gyártmámyminöség javítása, a választék bővítése, a munkaerők hiányának leküzdése, a népgazdaság gyarapítása elképzelhetetlen a tudomány és a technika eredményeinek a termelési folyamatban való gyorsabb alkalmazása nélkül. Feladatai teljesítésére képtelen lesz az a vezető dolgozó, aki — az irányítás bármely fokán — ezt nem érti meg. A népgazdaság irányításának és tervezésének tökéletesített rendszere minőségileg nagyobb követelményeket támaszt az emberek képesítésével és öntndatosságíval, az irányítás színvonalával szemben, s megkívánja minden munka- kollektiva alkotó erejének a lehető legnagyobb mérvű kibontakoztatását. Ideológiai arcvonalonknak és minden részének jól fel kell készülnie arra, hogy képes legyen érthető módon megmagyarázni, mit várunk el minden egyes dolgozótól, milyen lesz konkrét feladata az irányítás tökéletesített rendszere megteremtésében. Ideológiai munkánk döntő fontosságú faladatainak egyike megmagyarázni a gazdasági fejlődésünk külső és belső feltételeiben bekövetkezett mély válságok okait, jellegét és következményeit, megmagyarázni azt, hogy ebből mi következik a nyolcvanas években fejlődésünkre és munkánkra vonatkozóan, hangsúlyt helyezni annak elkerülhetetlenségére, hogy tevékenységünk minden területén növelnünk kell az igényességet és a teljesítményt ás magasabbra kell emelnünk a mércét az eredmények és az emberek értékelésében. Az új intézkedések gyakorlati megvalósítása, ami következményeiben sok esetben a munka és a gondolkodásmód megszokott formáinak és módszereinek, a rutinnak és az operativ irányításban a rugalmatlanságnak feladását fogja jelenteni, merészséget és következetességet követel. A számos vállalatban próbaképpen bevezetett, hatékonyság- és minőségszabályozási kísérlet ismét igazolja a régi tapasztalatot, hogy a munka új módozatait választó emberek konfliktusba kerülnek mindazokkal, akik kényelem- szeretőek és magelégednek a már elérttel. Ezért jóval jobban, mint bármikor a múltban, sokoldalúan támogatnunk kell az újítókat, akik ajtót tárnak a kollektívák szélesebb körű aktivitása és mnnkakezdemé- nyezése előtt. (Vasil Bilak elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén mondott beszédéből] gtLBMlM Nehéz eldönteni, mit nevezzek a szakmájának, mert Györög Tibor nem is egyféle szakképzettséget vallhat a magáénak. Egy ponton azonban mindegyik közös nevezőre hozható: közvetve, vagy közvetlenül a kereskedelemhez kapcsolódik. — Parasztcsaládiból származom, de engem nem vonzott a gazdálkodás annyira, hogy ezt választottam volna szakmámnak. A szomszédunk hentes volt, s annyit sündörögtem körülötte, míg végül úgy döntöttem, én is hentes leszek — emlékezik vissza az ötvenes évek elejére. Pár év kivételével, amikor „friss“ szakmunkáslevéllel a zsebében vágóhídon gyakorolta a mesterségét, a Jednota fogyasztási szövetkezet dolgozójaként a kereskedelemhez kötődik. — Már tizenkilenc éve — számol utána pontosan. — Dolgoztam hentesüzletben, mozgó húsboltban, nyolc évig vezettem kocsmát és kifőzdét, egy évig raktárosként működtem, 1976-ban pedig üzletet bíztak a gondjaimra. — (Közben esti taA BIZALOM ES A10 ÜZLET TITKA gozaton leérettségizett So- morján [Samorínjj, szakvizsgát tett pincérkedésből, üzletvezetésből, azt tartva, hogy amit csinál, ahhoz szakmai szempontból tökéletesen értsen is.) Az üzlet a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) félkészáru bolt, melynek nemcsak a városban, hanem a környéken is jó a híre. Sok háziasszony kedvelt bevá- sárlóhelye. — Üzletvezetőként elég messze került a hentesszakmától — jegyeztem meg. — Ez csak a látszat, ma is sokat és szívesen dolgozom húsáruval. Nemcsak akkor, amikor átveszem a szállítmányt — mosolyodiik el. — A feldolgozásnál Is szívesen segítek. Még mindig akkor érzem magas igazán elememben, ha könyökig zsíros, húsos vagyok. Itt pedig valóban lehet „játszani“ a hússal. Ezt persze úgy értem, minél több újdonságot készíteni a vásárlóknak. — S hogyan fogadják a vásárlók az ismeretlen félkész árukat? — Most már örömmel, mert megnyertük a bizalmukat. Hogy példát Is említsek: a fasírt ismert húsétel, eleinte mégis tevés fogyott belőle. Aztán, amikor meggyőződtek róla, hogy ízletes és friss, egyre töibbén vásárolták. Ma már 300 darabot is eladunk belőle a forgalmas napokon. S ez mindennel így van. Én szeretem a jó ételt, s ezért nemcsak eladói szemmel, az ínyenc szemével is nézem a kínált árut. -Ezt tartom a bizalom és a jó üzlet titkának is. Maradandót itt az embeT nem nagyon tud alkotni, a mimikánk örömét az adja, ha ízletes falatokat kínálhatunk sokak számára. Györög Tibort nemcsak a vásárlók ismerik, mert gyakran találkozhatnak vele a pult mögött, amikor a kollektíva valamelyik tagját helyettesítve maga kínálja készítményeiké t. Ismerik a du- naszerdahelyi Jednota vendéglátóipart és kereskedelmi részlegeinek dolgozói is, ugyanis szakszervezeti bizottságuknak ő az elnöke. Ott-jártamkor éppen a szak- szervezeti üdülések elosztásán törte a fejét, mert ezt még el tellett intéznie, mielőtt másnap kéthetes szovjetunióbeli útra indult a barátságvonattal. A jutalom- utat becsületes, önmagával szemben mindig igényes munkájával érdemelte ki, ugyanúgy, mint a Szocialista munka úttörője kitüntetést és a Jednota fogyasztási szövetkezetben végzett sikeres tevékenységért járó elismerést. FLÓRIAN marta
