Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-20 / 3. szám
ATOMENERGETIKÁNK ACELALAPJA y x J Az idén lesz tizedik évfordulója annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kormányközi megállapodást kötött a nyomottvizes reaktorokkal műkő dő WER-rendszerü atomerőművek kooperációs gyártására. Az 1970. április 30-án aláírt megállapodás mérföldkövet jelentett a csehszlovák gépipar fejlődésében, s döntő mértékben kihatott az egész csehszlovák népgazdaság szerkezeti felépítésének alakulására. Az említett kormányközi megállapodás értelmében a Szovjetunió az érdekelt csehszlovák vállalatok és kutatóintézetek rendelkezésére bocsátotta a VVER-rendszerű atom- erőművi berendezések gyártására vonatkozó tervdokumentációt, melynek alapján az energetikai berendezések gyártásában legtöbb tapasztalattal rendelkező csehszlovák nehézgépipari vállalatok, mint például a Skoda Plzen, a Vítkovicei Element Gottwald Vasmű és Gépgyár, a Brnói Energetikai Gépgyár, a timaíei Szlovák Energetikai Gépgyár, a Sigma Lu tin és a Chomutovi Vasmű és Csőgyár, felkészülhettek az atomerőművi berendezések igényes’ gyártására. Az atomerőművek gyártásának bevezetése egyrészt szükségszerű, elkerülhetetlen köve adatok. A közvetlen feladatokat a Szovjetunióban, az NDK ban és Bulgáriában már bizton ságosan üzemelő, minden szem pontbó1 bevált, és a tudományos-műszaki haladás jelenlegi színvonalának legjobban megfelelő WER 440-es blokkok részegységeinek gyártása, valamint a fejlettebb, WER 1000-es biok kok gyártására való felkészülés jelenti. A távlati jelentőségű feladat a szaporító reaktorok fejlesztésében való együttműködés a Szovjetunió tudományos intézményeivel és kísérleti la boratóriumaival, hogy a kilencvenes évek folyamán ebbe a programba is aktívan bekapcsolódhassunk. Az atomerőművi berendezések gyártása emellett exportfeladatokat is jelent a csehszlovák gépipar számára. 1985-ig például 24 komplett WER 440-es blokkot kell legyártani, ennek a fele külföld re, a Szovjetunióba és a többi szocialista országba kerül. Ez a fejlesztési és gyártási program hatalmas méretű be ruházásokat tett szükségessé az említett vállalatokban. Mivel az atomerőművek biztonságos üzemelése elsősorban a berendezések minőségi kivitelezésének a függvénye, olyan feltételeket kellett teremteni, amelyek lehetővé teszik a rendkívül igényes technológiai elA gőzgenerátor főegységét a különleges ötvözetű acélból készített kollektor képezi, amelybe 5500 lyukat fűrtak a hőcserélő csövecskék elhelyezéséhez telmény, ugyanakkor hosszú távú gyártási programot is je lent kohászatunk és gépipa runk számára. Közismert, hogy népgazdaságunk növekvő energiaszükségletét atomerőművek építése nélkül már a közeljövőben sem tudnánk fedezni. Mi vei az energetikai barnaszén jövesztése a következő 4—5 év tizedben legfeljebb csak azonos szinten tartható, s körülbelül 2030 után ez a forrásunk fokozatosan kiapad, 1990-ig annyi atomerőművet kell üzembe helyezni Csehszlovákiában, hogy ezek összteljesítménye elérje a 10 000 MW-ot. E teljesítménynek körülbelül a felét tizen két 440 MW-os blokk képezné, a másik felét pedig négy-öt 1000 MW-os, ugyancsak WER típusú atomerőmű építésével kellene létrehozni. Ilyen tehát a nyolcvanas évek programja az atomerőmüvek építésében. A számítások szerint az évezred utolsó évtizedében már a gyorsneutronokkal működő, ún. sza porító reaktorok is szóhoz jutnak, ami újabb lendületet ad majd az atomenergetika fejlesztésének. Közvetlen és távlati feladatok Az előbbiekből kifolyólag a csehszlovák gépiparra egyaránt hárulnak közeli és távlati feljárások, minőségi ellenőrzések alkalmazását. Ilyen értelemben az atomerőművi berendezések gyártásának bevezetése forra- dalmasítóan hatott a nehézgépgyártás egész technológiai fo lyamatára, az ötvözetlen kar bonacélok és a speciálisan ötvözött, ausztenites acélok gyártásától kezdve, a kovácsolás, a hengerelés, a megmunkálás és a hegesztés munkafolyamatain át egészen a héliumos és a lineáris gyorsítóval végzett minőségvizsgálatig. Üj ívfényes kemencékre, mélykemencékre, különleges alakító és szerszámgépekre, műszaki berendezésekre, főleg pedig nagy teherbírású portáldarukkal ellátott szerelőcsarnokokra volt szükség, amelyek megépítése és beszerzése a 6. ötéves tervidőszak egyik legnagyobb beruházási feladatát jelentette. Az atomerőmüvek gyártásával kapcsolatos beruházási program jelepleg már a befejezéshez közeledik. Ez azt jelenti, hogy amíg a hetvenes évek ebből a szempontból főleg felkészülés, az erőgyűjtés éveit jelentették, a nyolcvanas évek már a gyártási folyamatok fokozatos kiszélesítését, a beruházások gyors megtérülését fogják eredményezni. Legjobban felmérhető ez az egyik leginkább érdekelt termelésigazdasági egység, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár eddigi felkészülésében és terveiben. „Az új csarnok építését 1980-ban teljesen befelezzük“ — mondja Otto Planka mérnök, gyártásvezető Komoly próbatételek A vítkovicei szakágazati vállalatban a 21/75 számú szövetségi kormányhatározat alapján több mint 2,5 milliárd koronát fordítottak az atomerőművi program beruházásaira. E beruházások keretében sor került egy 60 tonnás- ívfényes kemence, valamint egy 6x6x20 méteres mélykemence építésére, amely rendkívül pontos, automatikus hőszabályozóval működik. Befejezés előtt áll a 320 méter hosszú és 75 méter széles háromhajós szerelőcsarnok építése is a 6-os üzemben. A csarnokban egyelőre 200 tonnás portáldaru működik, de később — az 1000 MW-os egységek gyártásával összefüggésben — egy 400 tonnás darut is üzembe helyeznek. Az új csarnok berendezéseihez tartozik egy nagy teljesítményű lemezhajlító gép, amely a reaktor- tartályok, a gőzgenerátorok és a nyomáskiegyenlítők falát képező vastag acéllemezeket hajlítja 4500 tonnás erővel, egy plazmavágó berendezés, továbbá több numerikusán vezérelt különleges szerszámgép. Itt kapott helyet az a lineáris gyorsító is, amely a szerkezeti ele mek, főleg a varratok minőségi ellenőrzésére szolgál. Az atomerőművi berendezések szerkezeti elemeinek mintegy 80 százalékát -a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár állítja elő. Innen szállítják a reaktoralkatrészeket a Skoda Plzefi szakágazati vállalatba további megmunkálás és összeszerelés céljából, s itt készülnek azok az öntvények is, amelyekből a primer kör cső veit, szerelvényeit gyártják a Sigma tröszt vállalataiban. Ed dig már 8 reaktortartály elkészítéséhez szállították lé a szerkezeti elemeket, s 6 reaktor számára készítették el a belső berendezéseket. Ezek többnyire CrMoV és CrNí ötvözetű, különlegesen kovácsolt vaev hengerelt darabok, amelyek súlya esetenként a 60 tonnát is eléri. A Sigmának eddig 3 komplett szerelvénykészletet adtak át, egyenként 150 tonna súlyban. Úgyszintén CrNi ötvözetű, nem rozsdásodó, minimális szennyezettségű féltermékekről van szó. Vítkovicén azonban komplett berendezési egységeket is gyártanak, éspedig nyomáskiegyenlítőket és gőzgenerátorokat. Eddig két nyomáskiegyenlítőt szállítottak4e, kettőt a Szovjetunióba, egyet pedig Magyarországra. Habár a 27 millió ko róna értékű nyomáskiegyenlítő (kompenzátor) gyártása is komoly próbatételt jelentett a vállalatnak, a 46 millió koronára értékelt gőzgenerátor elkészítése még körülményesebb feladat. A vítkovicei vasasok azonban ezzel is megbirkóznak, hiszen a gyártás fő technológiai problémáit már megoldották, elkészült az első kollektor is, amelyben 5500 pontos lyukat kellett készíteni ugyanennyi cső robbantásos és hegesztéses beszereléséhez. Az első gőzgenerátorokat a Jaslovské Bohu nice-i V-2 atomerőmű számára készítik el. Az 1000 MW-os blokkok irányában Zdének Kusnovsky, mérnök, az atomerőművi berendezéseket és szerkezeti elemeket gyártó 6-os üzem igazgatója elégedett a fejlesztés eddigi eredményeivel. Mint mondotta, 1975-ben még csak 10,5 millió korona értékű terméket állítottak elő erre a célra, 1977-ben azonban már ennek a tízszeresét érték el, s az 1979-re előirányzott 228 millió koronás termelési értéket jelentősen túlszárnyalták. Az idén, 1980-ban 300 millió koronát kell elérni, s a beruházások teljes befejezése után, a 7. ötéves tervidőszak éveiben évi átlagban 700—800 millió koronát tesz majd ki az atomerőművi berendezések gyártási volumene a vítkovicei szakágazati vállalatban. Mindez a WER 440-es blokkok részegységeire vonatkozik. Vítkovicében azonban mesz- szebbre is tekintenek, további félmilliárd koronás beruházással megteremtik a feltételeket az 1000 MW-os blokkok berer dezéseinek gyártásához. Azzal számolnak, hogy az 1984— 1990-es években 20 gőzgenerátort, 5 nyomáskiegyenlítőt, 13 belső reaktorberendezést és 6 komplett primer köri szerelvénykészletet készítenek az 1000 MW-os blokkok számára, s ezek gyártását a 9. ötéves tervidőszakban is folytatni fogják. Forog a korong ét száll a szikra Az említett készítményeken kívül az atomreaktorok külső védőburkolatait is Vítkovicén gyártják, ezek 9 m átmérőjű, 6 m magas és 50 tonna súlyú hegesztett gyűrűk, amelyekből eddig tizenkettőt szállítottak a magyarországi Paksra, hármat pedig a Jaslovské Bohunice-i V-2 atomerőmű építéséhez. Rendkívüli követelmények A 6-os üzem új szerelőcsarnokában Otto Planka mérnök, gyártásvezető a kísérőnk. Magabiztos, rátermett, nehézségektől nem félő fiatalember. Elismerően beszél az igényes berendezéseket gyártó hegesztők, esztergályosok, marósok munkájáról. Az itt dolgozó szakmunkásokat az egész termelési-gazdasági egység legjobb dolgozói közül válogatták ki, de még ők is nehezen alkalmazkodtak a minőségi munka és a tisztaság rendkívüli követelményeihez. Az első sikerek azonban őket is felbuzdították, s ma már csak azon törik a fejüket, hogy miként lehetne tökéletesíteni az egyes munkafolyamatokat. Planka mérnök nem rejti véka alá, hogy az első nyomáskiegyenlítő elkészítése még 18 hónapig tartott, a másodiknál azonban már sikerült 14 hónapra lerövidíteni a gyártási időt. Most egy szovjet automatikus hegesztőgépet helyeznek üzembe az elektromos melegítőket tartó csővezetékek behe gesztésére, amit eddig - kézzel végeztek. E munkafolyamat automatizálása további 2 hónap pal lerövidíti a nyomáskiegyenlítők gyártási idejét. — E berendezések gyártásánál nem alkalmazhatunk olyan dolgozókat, akiknek a munkája ellenőrzésre szorul. Itt mindenki a saját munkáját ellenőrzi — mondja a gyártásvezető. — 'A mi kollektívánk nem is tűrne meg olyan személyt, aki mások munkájára számít, a sajátját pedig elhanyagolja. A korszerű minőségvizsgáló berendezések egyébként is minden apró hibára fényt derítenének. Üzemünk dolgozói már megszokták a szigorú követelményeket, s a lehető legpontosabb munkára törekednek. Ezen az alapon, valamint a rendelkezésre álló korszerű berendezések és kiváló minőségű kohászati alapanyagok szempontjából is bátran vállalhatjuk az atomerőművi berendezések gyártásával járó igényes feladatokat. MAKRAI MIKLÓS (A szerző felvételei) ma. I. 20.
