Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-01 / 22. szám
ük az imperializmussal, háború- Lmányaiban, esszéiben harcos el- t fejezi ikí a kor társadalmával Legisimertebb művei: Az éhség í, A ‘béke igaza, Ady igaza, A igaza, Palackposta. Fábry Zol- gy hatással volt Ady Endre. Az a című könyvében a magyar iro- gyik legnagyobb, legbátrabb köl- itatja be, tekinti példaképének. 3den át élt stószi magányában, nevezik »stószi remetének«. írá- rszak eseményeinek és saját éle- í tükörképei. Fábry nevét hallva sgalábbis az antifasiszta irodalom bb csehszlovákiai magyar képvi- t eszembe.“ Zoltán csehszlovákiai magyar 1970-ben hunyt el. Fő művei: irágzás 1963-ban írta Európa el- 3éke igaza Gondolat igaza Életé- mnkásságáról Batta György akar snyt írni, amelyhez legjobb tudó zerint az anyag meg is van Batta ek.“ Zoltán csehszlovákiai magyar ő Számos verset, költeményekei íassán született (1910—) 1910—20 ben. Munkáscsaládból származik, élt és alkotott. Legnagyobb müve jövet. Kassán szülővárosában, ott ahol született ma múzeum áll. MMEL ha ellátogatunk, megláthatjuk, , milyen szerény hajlékban.“ r Zoltán — ugyan még nem ta róla az iskolában, de miivel ma ;yok sokszor hallottam már nevét, vákiai magyar író. 1970-ben hali ;yik művét az iskola könyvtárán 1 ismerem. Ez a. »Béke igaza« a a könyvet és gondolom, hogy a k sok mondanivalója van. Érdé könyv (bár már nem emlékszem i könyv tartalmára) és sok tanul- íttem el belőle. A könyvből tudo- sereztem fontos eseményekről, és az eseményeknek a fontosabb .ről. Nem tudom talán azért nem ila többet mert még nem tanultuk, Imérés után igyekszek többet fog vele, de nem csak Fábry Zoltánéin a többi csehszlovákiai magyar is költővel.“ y Zoltán a felszabadulás utáni vákiai magyar irodalom legjelen- alakja, ö maga nevezd ezt a kor- »harmadvirágzásnak«, mivel a cs. galakulása után harmadszor indult nek 1918-tól. Ez a 3. korszakot nevezi. Stószon született és innen t az első alkotásai. Kezdetben, (a /ekben kezdte alkotását) háború- megnyilvánulásai is voltak ezért Ftönben 1s volt (pl. Illaván) Mű- :ozatosan fejlődött ki és az anti- 3 mellett döntött. Baloldali beáll! ■ val neves írók közé sorolta magát , Brecht, Mann). Legnagyobb pél- Ady és majdnem mindegyik mű szerepelteti (képletesen) Népét Vox humánénak nevezi. Az ő cikkével indul az Oj Szó első száma. (1948. dec 15. Üzenet) »Lehozhatatlan hátránnyal, de le nem becsülhető előnnyel indulunk« Harcol a sematizmusért, ezért az antise matizmus képviselője is. Később kritikus, újságíró. Erős hangú kritikái is voltak (Móricz,) Főbb műve: A vádlott megszólal v. Stószi délelőttök (Legkedvesebb gyermeke. Szeretett volna egy trilógiát létre hozni. A gondolat igaza A béke igaza Ady igaza — ezt Turczel állította össze 1977 ben. Vigyázó szemmel, Szigorú szemmel, Riasztó szemmel — Szomorú szemmel Szerkesztője az Üt c. baloldali antifasiszta újságnak. Stószon a falu bírájának is megválasztják. Sok művét elkobozták, de a háború után újrakiadták. Éhség legendája Korparancs“ „Stószon született. Csehszlovákiai magyar író volt. Először verseket irt, majd később író, és újságíró lett. Esszéket és kritikákat írt. Egyik leghíresebb műve Az éhség legendája. Ezt a művét Kárpátaljai munkásokról, parasztokról írta. Kárpátalja az első Csehszlovák köztársasághoz tartozott, és abban az időben ott az emberek rettenetes körülmények között éltek. Ezt a helyzetet egy nemzetközi komissziő mérte fel, amelynek egyik tagja Fábry lett. Ebben a művében arról ír, hogy a ruszinok az állatokkal együtt laknak, több család egy kis szobában, sőt pld. Ung- váron a volt disznóólakban is laktak emberek. Ezen a helyzeten javítani kellett volna, de ez csak a II. v. h. után sikerült. Fábry még antifasiszta író is volt, fellépett a fasizmus ellen. Ezért üldözték. A felszabadulás után is írt, Palack posta Ady igaza.“ „Ezt a kérdést már az Irodalmi Szemle — azaz a kulturális és politikai folyóirat is felvetette, azzal a különbséggel, hogy meg is válaszolta. Sajnos hozzá kell tenni miég azt is, hogy egyes pedagógusok sem ismerik eléggé, azaz úgy, hogy a diákság látókörét kiszélesíthessék. Persze ez nem azt jelenti, hogy okolhatom a tanárokat, hogy keveset tudok Fábryról, mert hisz, könyveink, folyóirataink annyi sokat írnak róla. Hogy (hol élt és ki is volt az gondolom így kezdhetném: Fábry Zoltán csehszlovákiai magyar költő és író volt. Már sajnos nem él 1970 körül halt meg, bár ebben nem vagyok egészen biztos — mármint az évben. Középszlovákiában egy falucskában élt, melynek a neve Stász. Mint minden nagy egyéniség, azaz majdnem mindegyik életéről, életmódjáról, használati cikkeiről kiállítást nyitnak, ügy neki a lakásában is emlékmúzeum nyílt. Felvetették azt a kérdést, hogy miért nem ismerem őt eléggé. Bár már ezt kifejeztem egy kicsit, de meg kell említenem — hogy a falvakban, itt (a város neve — a szerző m-egj.) is a magyarok kultúrájával, képviselőivel keveset foglalkoznak. Bár (itt ismét a város neve — a szerző megj.) egész nagy magyar város volt. Már nálunk a faluban — hogy konkrét példát hozzak fel, kevés az összejö vetel, nincsenek kultúrdélutánjaink.“ „Fábry Zoltán: szocialista író, kritikus. Stószon is élt, innen származi a »stószi remete« elnevezés. Legjelentősebb művei: Éhség legendája, Harmadvirágzás — 1963- ban adták ki Bot-novellája volt az első, Gondolat igaza, Béke li-gaza, harmadik lett volna az Ady igaza, de ez nem íródott meg. I. Szomorú szemmel, II. Szigorú szemmel, III. Riasztó szemmel — Vigyázó szemmel. Szlovákra fordították: Pravda myäl'ienky a mieru, Cseh nyelvre: NaSe vlast Evropa. 1970-ben halt meg.“ „Csehszlovákiai magyar írók közül a legtöbbet foglalkozott a magyarság helyzetével. A mai csehszlovákiai írók is gyakran hivatkoznak rá. Stőszon élte le öreg napjait, ahol ma kiránduló hely van. (Fábry-ház}“ írásom korlátozott terjedelme miatt nem idézhetek tovább, noha sok „érdekes dolgot“ tudhatnánk még meg. Gondolom, ennyi is elegendő a gimnazisták Fábry- képének érzékeltetésére. Ez a kép, hadd ismételjem meg ezt is, az érettségiig még módosul egészében, és bizonyára minden diákban külön-külön. Hogy tudati világukban milyen réseket, űröket kell kitölteni, hogy mi mindent kell helyreigazítani, helyére rakni vagy kiiktatni, az, gondolom, nyilvánvaló. Géczi Lajos, a nagykaposi gimnázium tanára mondta: — Próbálom megmutatni az antifasiszta Fábryt, a munkásokért aggódó Fábryt, a szlovákiai magyar irodalomért aggódó Fábryt és a nemzetiségért aggódó Fábryt. Könyvtáramban van szépen Fábryról, ki osztom a gyerekek között ezeket a köny veket, kis beszámolók készülnek belőle, mint ahogy más könyvekből is. Az a prob léma — és ezt szóvá tettem már másutt is —, nincs közérdeklődésre számot tartó, olcsó kiadásban megjelentetett Fábry-mü. amelyet meg lehetne vétetni a gyerekek kel. így tanára válogatja, hogy hol meny nyit és mit tanítanak meg Fábryból. Nem akarok senkit bántani, de a tankönyvek ollózások, egyik könyvből a másikba ke minek át szemelvények; kliségondolko dósra nevelnek. En magnófelvételeket is felhasználok, azokat, amelyek a Fábrynál tett látogatások során készültek. Itt ha gyomány volt, hogy amikor tanulmányi kirándulásra mentünk a gömörhorkai cél lulózgyárba, meglátogattuk Fábryt. Mindig várt az öreg, szerette a pontosságot. De dikált képeket küldött iskolánkba, sok diáknak van tőle levele, lapja. Sajnos, úgy vagyunk Fábryval, hogy inkább be szélnek róla, ahelyett, hogy olvasnák. így vagyunk mi Erdélyi Jánosunkkal is itt Kapóson. Nem elég büszkélkedni, legalább a minimumot tudni kell. Dr. Szakó László, a füleki gimnázium tanára: — Két szempontból kellene megközeií tenünk: antifasizmusa felöl és kulturális irodalmi tevékenysége felöl. Semmi eset re sem tartom jónak a szemelvénygyűjteményekben és tankönyvekben szereplő Fábry-szövegeket. Más szemelvényeken keresztül hozzáférhetőbbé lehetne tenni Fábryt: mit mond más írókról például. Az eszméit kellene tanítani. Mi természettudományi iskola vagyunk, kevés az irodalmi nevelésre szentelhető óra. Itt művésznek kell lenni. A gyerekek nagy részének ne héz Fábry; különösen, ha a történelmi összefüggéseket sem ismerik, igaz, a ta náron is múlik, hogyan, mennyit tud adni. En Fábryt nemcsak akkor veszem, amikor a csehszlovákiai magyar irodalomra kerül sor, hanem más írókkal, költőkkel is kapcsolatba hozom, például, amikor József Attilát tanítom. Hasznosak a tanulmányi kirándulások, nem kevésbé a folyóiratok. Jártam magam is Fábrynál, őrzöm néhány levelét, munkásságából írtam a szakdolgozatomat és doktori disszertációmat. Fábryból nem elég annyit megtanítani, hogy Stószon élt, hogy öt nevezik a stószi remetének. A gimnazisták ennél, és bevallom, az általam is vártnál valamivel „többet“ tudtak. De vajon elég-e az a „több“? Es vajon milyen eredményt hozna egy, például a középnemzedék körében végzett fölmérés, azok körében, akiknek már iskolában nem módosulhat — gyarapodhat Fábry képük? Nagyidai Ernő teljesítette az érettségiző diák valamennyi kérését. BODNÄR gyula íassára. A Művé- klstermének zsú- tömött nézőtere tótjára találkozott Integy az utókor gondolatkörbe sündóját: A békéért a háború ellen vl- a szlovákiai ma- égü dolgozók híd- ek a feladatnak a estet követő ban- Zoll bácsit — ha így — ismeretsé- legboldogabbnak. új ismerős, az őt ztelet és szeretet atotta. Az indulás időpontja rég el- ár derengeni kez- Fábry Zoltán haéletet. Még többet lgozni. Nagy térért vigyázott ma- »yelte gyenge tes- n rezdülését. Ha kórházba került, nagyon elkeseredett. Gyámolításra, támogatásra volt szüksége. Egy-egy jó hír, vagy virágcsokor felvillanyozta, visszaadta a gyógyulásba vetett hitét. Már szinte megszoktuk, hogy bár beteg, de örök életű. Szinte hihetetlennek tetszett, hogy ez az ember, aki szemünkben bástya volt, egyszer eltávozhat közülünk. A temetésen óriási tömeg gyűlt össze, barátok, tisztelők, ismerősök, olvasók. Mintha a természet is siratni akarta volna. Borult volt az ég, esett az eső. Ám mintegy vigasztalásul egy napsugár átbújt a felhők között, szinte jelképezve azt az egyenes és világos utat, amit ez a nagy író élete során bejárt, aki ember volt az embertelenségben, aki fegyverek és vitézek közepette fegyver s vitéz ellen énekelt. kolAr peter Fábry Zoltán maga vallotta, hogy Ady- nak köszönhetett mindent. Történelmi névadás volt az „ember az embertelenségben“. Ez tette látóvá, hallóvá, beszélővé, a vox humana elkötelezettjévé. Szocialista humanizmusa erkölcsi realizmus. Így lett marxista esztétikussá. 1931-ben a párt megbízza az Üt szerkesztésével, a stószi kommunisták pedig a falu túrájává választották. Üjságírói tevékenységének értékét jeles kor- társaihoz, Fuőíkéhoz és más cseh, valamint szlovák társaihoz kell hasonlítanunk. Hitet tett az embertelenséget leküzdő antifasiz- mus, a jövőt építő szocializmus és a közép- európai népek barátságát egyengető megbékélés mellett. Mi, sarlósok szintén Adyval indultunk, és az idén március 18-án nyolcvanadik' szüle tésnapját meg nem élt költőnk, Győry Dezső Kisebbségi géniusza perzselt. De úgy, ahogy Ady rámutatott a Duna menti népek közös bánatára, ahogy összefogásra hívta fel a magyarokat és nem magyarokat, úgy József Attila is a Dunánál akarta rendezni közös dolgainkat, a mi Győrynk pedig egyformán féltett minden népet attól, amitől a mienket. Ebben az eszmekörben kellett, hogy a sarlósok találkozzanak Fábryval. Hiszen Fábry egész élete során a szocia llzmus építésének korszakában is az egy más mellett élő népek barátságának szűk ségességét hirdette, a Sarlónak pedig nagy érdeme, hogy akkor, amikor még csak úgyszólván „ízlelgette“ a szocializmus tanait, már harcba lépett költőink ezen magasztos eszméinek megvalósításáért. Nem szabad elfelednünk, hogy, úgy mint a régi Osztrák-Magyar Monarchiában, az újonnan alakult államokban is dühöngött a nacionalizmus, ami az uralkodó osztályoknak jól jött a kizsákmányolás eltakarására. A mi akikori öregjeink nem hittek az új határok véglegességében s ezért történelmi esemény volt a Sarló nyílt kiállása a Szent István-i integritás álomképe ellen. Viszont a Sarló eljutása Csehszlovákia dolgozóival való szolidaritásig és a nemzetközi mozgalomhoz való lecsatlakozásunkig nem lett volna lehetséges Fábry ne velőse és Győry Kisebbségi géniuszának képlete nélkül. A Sarló, a nép, a szegények, a kizsákmányoltak sorsát vállalta, és a dunatáji népek barátságáért küzdött Fábryval együtt. Viszont az is történelmi tény, hogy mi irányt szabtunk a fejlődésnek és a mi szellemünkben szélesült a magyarországi demokratikus erők frontja. Pozitív hatást gyakoroltunk- a magyarországi népfront- mozgalomra is és a nacionalista szellem helyett helyes irányba igyekeztünk ezt terelni. Még ma is emlékszem, hogy az akkor velünk egyldőben főiskoláskodó Ortutay Gyula hozzánk küldte be első szociográfiai gyűjtését bírálatra. Célunk volt küzdeni a hamis, bűnös nacionalizmus ellen. Ha eleinte csak éreztük, de később már tudtuk, hogy a kisebbségek fejlődését is csak egy, a szocialista rendszer biztosíthatja. De mindez Fábry nélkül nehéz lett volna. Fábry Zoltán és társai voltak fejlődésünk útjelzői. De Fábry maradt az utolsó fórum és irány. Nem csoda tehát, hogy az Üt szerkesztői kollektívájának nagyobb részét már a sarlósokból válogatta. Tőle tanultuk meg, hogyan kell harcolni a hala dásért, a népellenes régi világ ellen. Fábryval közös álmunk volt, hogy a szlovákiai magyar szellemiség lesz az az archimedesi pont, amely kiforgatja sarkaiból az eddig-volt, tespedt, konok, elmeszesedett magyar életet s ezért ütközőpont lettünk minden oldalról. De az internacionalizmusban is közös elveket vallottunk. Hittünk az embertelenséget leküzdő antifasizmusban, a jövőt építő szocializmusban és a középeurópai népek barátságát egyengető megbékélésben. Nyíltan vállaltuk a teljes elkötelezettséget, a proletár internacionalizmussal, a szocialista humanizmussal és a kommunizmussal. Ahogy Fábry írja, az emberi hang népe lettünk. Voltunk és vagyunk. A szocializmus volt a törvényünk, a demokrácia a mértékünk. Érthető volt tehát az 1938-as kiállása. Szembefordult a soviniszta uszítással éppen akkor, amikor az irredentizmus ma gasra verte fel a lázat. Ember az embertelenségben. Ady parolá jának egyik legreálisabb visszhangja, leghitelesebb változata: Fábry Zoltán. Ezért maradt fórum az összes magyarlakta területen. Ezért mindenki mindennel hozzáfordult. Érthető tehát végrendelete. Adassák tehát tisztelet a tíz éve halott írónak — az antifasiszta emberi hangnak. NAGYIDAI ERNfi — Nem pózolt, természetet maradt mindig (A szerző felvételei