Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-18 / 20. szám
e I » r TUDOMÁNY TECHNIKA A lexander Graham Bell, a telefon feltalálója aligha sejthette, hogy találmánya milyen fantasztikus karriert fut be egy évszázad folyamán: ma Földünik minden tizedik lakosára jut egy ^ telefonkészülék, a világ legnagyobb rendszerét alkotó telefonhálózat kábeleinek hossza több, mint három milliárd kilométer. Ez a hatalmas kábeltömeg csaknem hetvenegyszer körülölelné az egyenlítőt. Felfedezői zsenijére mi sem jellemzőbb, hogy a telefonkészülék ma is a százéves elv szerint működik, bár sok újítás látott napvilágot, de ezek a lényeget nem érintették. Most azonban, különösen a mikroelektronika és a félvezetőtechnika legújabb felfedezéseinek hatására olyan változásokon megy keresztül ez a mindannyiunk által oly ismert és nélkülözhetetlen készülék, amelyek megváltoztatják működési elvét és nagy mértékben bővítik életünkben betöltött szerepét. A hagyományos telefon műszakilag annyira elavult, hogy hamarosan kénytelen lesz átadni helyét elektronikus társának. Nincs olyan fontosabb alkatrésze, amelyet ne érintene a változás. A hívás lebonyolítása például mindeddig tárcsa segítségével történik, melynek elforgatásával egyenáramot szaggat meg a hívó fél, ez adja a kiválasztó és kapcsoló gépek számára az impulzusokat, amelyek alapján a központ kiválasztja a hívott felet. A tárcsázás azonban meglehetősen hosszadalmas művelet: tíz- tizenkét másodpercet is Igénybe vesz, ezalatt a központ megfelelő gépelt blokkolja. A tárcsa visszaforgatásának idejét nem lehet lerövidíteni, mivel a mechanikus alkatrészeket is tartalmazó régebbi „rotary“ gépék feldolgozási sebessége aránylag kicsi. A mozgó alkatrész nélküli, korszerű központok a mikroelektronika legújabb vívmányait felhasználva sokkal gyorsabb hívásokat tesznek lehetővé. Ennek megfelelően megjelentek a tárcsa' nélküli, nyomógombos telefonok, amelyeken a nyomógomb érintésekor különböző hangfrekvenciás jelek vezérlik a központ automatáit. Az új hívási mód felére csökkenti a hívás időtartamát, ezzel növeli a központ kapacitását. A készülék nagy részét a csengőszerkezet tölti ki, amely az elektronikus változásoknál hiányzik, helyét erősítő és parányi hangszóró foglalja el. Nem kerüli el a változást a telefonkagyló sem. Egyre jobb minőségű és korszerű hallgatók készülnek. A szénmikrofon nagy erősítésű és egyszerű szerkezetű ugyan, de erős a torzítása, élettartama szintén korlátozott. Helyettesítésére többfajta megoldás is született, egyelőre valamennyit alkalmazzák. A legjobb hangvísszaadást a piezoelektromos mikrofonnal lehet elérni, amely a mechanikus rezgést közvetlenül villamos jelekké alakítja. Élettartama gyakorlatilag korlátlan, hátránya azonban nagyfokú törékenysége. Ha a kagyló a föildre esik, a mikrofon tönkremegy. Az elektrét mikrofonok működésükhöz nem Igényelnek áramforrást, mivel olyan anyagból készülnek, amelyet olvadt állapotban nagy feszültségű villamos térbe helyeztek, s így hűtöttek le, ezért töltései szobahőmérsékleten is polarizáltak, így a mikrofonok villamossági szempontból „önellátók“. Rendkívül jó hangvisszaadási tulajdonságaik mellett nagy hátrányuk, hogy hőre és nedvességre rendkívül érzékenyek. A legnagyobb jövőt a dinamikus mikrofonnak jósolják, itt egy, a membránnal összekötött, mágneses térben lengő tekercs alakítja át a hangrezgést villamos impulzusokká. Bár érzékenysége nem olyan nagy, mint fenti társaié, de integrált áramköri elemekkel a megfelelő szintre lehet a hangot erősíteni. Bár a telefonkészülék is nagyarányú változásokon megy keresztül, az igazi nagy változás a jeltovábbítás és -feldolgozás területén következik be. Az alig húszéves lézertechnika éppen itt számíthat különösen nagy karrierre: a villamos jelekké átalakított hangot mlniaA brnói tranzit telefonkörzet új telekommunikációs központja jelentős mértékben megjavítja a helyi, az interurbán és a nemzetközi telefonösszeköttetések minőségét. Többek között három távolsági tranzitközpontot helyeznek itt üzembe, amelyek nemzetközi beszélgetésekre is szolgálnak. A berendezéseket svéd licenc alapján a magyarországi BHG vállalatban készítették, s a szerelési munkát is a magyar vállalat dolgozói végzik. A felvételen Fran- tiiek Hudeüek karbantartó mester Horváth Ferencné szerelő munkáját figyeli. A CSTK felvétele tűr fénygenerátor sugárnyalábjára „ültetve“ üvegkábelen több ezerszer annyi beszélgetést lehet lebonyolítani, mint azonos méretű fémkábelen. Szerte a Világon óriási gondot okoz a telefonkábelek lefektetése, amelynek egy kilométernyi szakasza csaknem húsz tonna súlyú. Ezzel szemben az üvegkábel fajlagos súlya kilométerenként alig tíz kilogramm, arról nem is beszélve, hogy egy öt centiméter átmérőjű huzalkötegen a világ ösz- szes telefonbeszélgetését egyszerre le lehetne bonyolítani! Az üvegkábelnek további előnyei Is vannak: előállítása olcsó, jelcslllapítása is elenyésző. A legjobb száloptikák mindösz- sze kót-négy decibeles cslllapl- tásúak kilométerenként, miközben a fémkábel csillapítása a huszonnyolc decibelt Is eléri ugyanekkora távon. Tehát sokkal nagyobb távolságra lehet a jelet továbbítani erősítés nélkül. Ma leggyakrabban a vastag szálú, szilárd burkolatú üveg- száloptikát használják. Előnye, hogy fénydió dákkal is táplálható. Kapacitása mérsékelt, a fémszálköteges ólomkábelnél háromszor-ötször nagyobb. Nagyon körülményes megmunkálást igényel a folyamatos indexű üvegszál, amelynek törésszöge folyamatosan változik, ennek következtében a sugarak folyamatosan visszafóku- szolődnak a magba. Ez nagymértékben megnöveli az üvegszál befogadóképességét. Nagy jövőt jósolnak a vékony magú, szilárd burkolatú üvegszálnak, amely az emberi hajszálnál is vékonyabb. A szál mentén csupán egyetlen fénysugár halad végig, de mivel lézerfény az információhordozó, rendkívül nagy mennyiségű beszélgetés egyidejű továbbítására alkalmas. Problémát jelent azonban a jó minőségű fényforrások kiválasztása. Vivőhullámnak a lézerfény a legalkalmasabb. A hélium- és neonlézereket nagy ráfordítással megfelelő élettartamúvá lehet tenni, de miniatürizálásuk nagy gondot okoz. Emiatt a kutatók figyelme a félvezető lézerek felé irányult. Biztató eredményeket értek el a gallium-arzenld lézerekkel, amelyek miniatűr változata gombostűfejnél kisebb, egyelőre élettartamukkal van baj: 20—40 ezer üzemóra után használhatatlanokká válnak, ez körülbelül két és fél év. Ha legalább nyolc-tízszeresére lehetne a lézerforrás élettartamát növelni, elhárulni minden akadály a „fénytelefon“ útjából. A fénysugáron való információtovábbítás lehetővé teszi a digitális jelfeldolgozás bevezetését is a telefontechnikába. Míg a jelenlegi — analóg — Információtovábbításnál rendkívül fontos, hogy mind az erősítés, mind a továbbítás folyamán elkerüljék a torzításokat, and a hang minőségét nagymértékben lerontja, addig a digitális továbbításnál a torzításnak nincs szerepe. A digitális jelfeldolgozásnál a hangot szegmensekre osztják, „felszabdalják“ és impulzuskombináció formájában továbbítják. * így nem a hangalak, hanem a belőle kialakított jelkomblnáció halad a száloptikában. Emiatt a vonalerösítők voltaképpen regenerátorok, amelyeknek az a szerepük, hogy ha beérkezik a vonal túlsó végéről a legyengült impulzus, azt pusztán az alakja alapján helyreállítsák, „regenerálják“. Ennek megfelelően semmiféle vonaltorzltás nem jelenik meg a felerősített jelben, a világ túlsó végéről beszélő partnerünket úgy halljuk, mintha a szomszéd szobában ülne. A digitális technika a telefonközpontba Is „belopja“ a számítógépet: a jövő kapcsoló automatái memória nélküli számítógépeknek is tekinthetők. Hasonlóképpen a legmodernebb telefonkészülékek is a miniszámítógépekre kezdenek mindinkább hasonlítani: néhány bites memóriájukba betáplálhatók a leggyakrabban hívott számok. Hívás esetén csak a megfelelő sorszámú gombot kell lenyomni, a gép önműködően kapcsol. Leggyakoribb a tíz állandó számot tároló készülék, de van már olyan Is, amelyik harminc számot tud egyidejűleg tárolni és egyetlen gomb megnyomásával felhívni. Nem beprogramozott szám tárcsázása esetén, ha • foglalt a hívott fél, a feltárcsázott szám gombnyomásra tárolható. A továbbiakban csak ezt a gombot kell lenyomni és a készülék kicseng. A kagylóba épített műveleti erősítőt bekapcsolva a hallgató hangszóróként is működtethető, így többen is hallhatják a beszélgetést. A telefon száznégy éves kora ellenére kamaszéveit éli: eljött a nagy változások időszaka, amikor felnőtté válik, életünkben betöltött szerepe nagymértékben megváltozik. OZOGANY ERNŐ A HOLNAP TELEFONJA A prágai Állami Anyagvédelmi Kutatóintézet dolgozói doc. ing. Vladimír Cihái, DrSc. vezetésével kifejlesztették a C 10 tizinkor típusjelzésű fij ferrites karbonacélt, amellyel a nitrogénműtrágya- gyártásnál alkalmazott krómnikkeles acélt lehet helyettesíteni. Az áj acél növeli a berendezések élettartamát és rozsdaállóbb. Ezzel a titánnal stabilizált acéllnl nagy megtakarítások érhetők el a vegyipar számos területén. A moszkvai partnerekkel folytatott vizsgálatok során megállapították, hogy az új acél lúgos közegek esetében is kiválóan alkalmazható. További előny, hogy a kohászatban csökkenthető a króm és a különösen drága molibdén behozatala. A felvételen Zdénék Kovái technikus az új acél nitrátos közegben történő vizsgálatát készíti elő (A CSTK felvétele) szítszedhető OXIGÉN KONVERTER Az acélolvasztó kemencék tűzálló bélése mintegy 400 olvasztás után 7—10 nap alatt kiég. Pótlásához 30—50 órára van szükség. A lehűlt kemencebélést kibontják, és téglákból újrarakják. Az állásidő mintegy 1000 tonna acél Mesését jelenti. A 60-as évek végén e probléma megoldására moszkvai szakemberek az egész konverter kicserélését javasolták. A hat emelet magas konvertert azonban nem olyan könnyű ki-beernelni, és szerelni. Az olvasztótégelyt tengelycsapoQdkál ellátott acélgyűrű tartja^ és kétoldalt további két 4 illetve 6 méter magas szerkezet áll — feladatuk a konverter btllentése öntésnél. Tehát ha nem akarják a bélést a helyszínen cserélni, az egész tégelyt ki kell a helyéről emelni, és nehéz vasúti kocsira helyezve a javító- részleghez szállítani. Az új, sokkal kézenfekvőbb és szellemesebb megoldás szintén szovjet feltaláló nevéhez fűződik. A találmány szerint a bélés cseréjénél iá konverter külső köpenyét a helyén kell hagyni, és csak az olvasztó retortát kell úgy elkészíteni, hogy az a béléssel együtt könnyen kiemelhető legyen. A kiemelt tégelyt egy speciális állványra helyezik és ott a munka szempontjából a leg kényelmesebb helyzetbe hozzák, miközben az új béléssel ellátott konverter már újra munkába áll. A szovjet lap megjegyzi, hogy a taládmány egyetlen „hibája", hogy üzemi bevezetése késük, de remélhetőleg most már nem sokáig. (Műszaki Elet) VIDEO 2000 A Philips és a Grundig cégek új közös rendszerrel jelentek meg a piacon a televíziós kép magnetoszkópikus rögzítésére. A VIDEO 2000 elnevezésű rendszer tíz év alatt immár a negyedük nemzedék, amelyet a két cég közösen fejlesztett kt vezető pozíciójuk megtartása érdekében a magnetoszkópok hazai gyártói között. Az új rendszer alapját a 12,7 mm széles szalaggal ellátott VCC (Video Compact Cassette) képezi, amely szembetűnően hasonlít a CC hangos kazettákhoz. A képjelet a CC kazettákhoz hasonlóan a VCC kazettákra Is két sávban lehet felvinni, az egyik sáv felhasználása után a kazettát ki kell venni a magnóiból, meg kell fordítani, és a másik sávon lehet folytatni a felvételt. Ezzel lényegesen növelhető a felvételi idő és csökken a szalagszükséglet. Amíg a takarékénak tartott VHS és Betamax rendszereknél egy óra Időtartamú felvételre 1,07 m2, Illetve 0,88 m2 szalag szükséges, a VCC rendszernél 0,56 m2 is elegendő. A VCC kazetták mérete 110x182x26 mm. A választék a VCC 120, 240, 360 és 480 kazettákból áll, a számok a felvételi időt jelentik percekben. A szalag haladási sebessége 2,442 cm/s. A Video 2000 első bemutatkozására az elmúlt év júniusában került sor. Az augusztusban rendezett nyugat-berlini rá- dióteohmkai kiállításon a szakemberek nagy jövőt jósoltak az új rendszernek. A gyártást műszakilag leegyszerűsített formában a Körting cég is átvette, de az általa gyártott VR 8 de Luxe készülék szinte csak a nevében különbözik a Philips cég magnetoszkópjától. Ugyanez mondható el az ITT SchaubLorenz cég 480 Color nevű készülékéről, melynek csupán a mechanikai része különbözik, a kazettát ugyanis elölről kell behelyezni. Mindez azt bizonyítja, hogy amikor a szakemberek a kép- íellvétell rendszerek egységesítésiéről tanácskoznak, a műszaki fejlesztés ezen a területen még korántsem tekinthető befejezettnek. A Video 2000 rendszer megjelenéséhez hasonlóan további meglepetésekre lehet számolni. Az Is tény, hogy az európai cégeknek végre sikerült olyan készüléket dobni a piacra, amely bátran felveheti a versenyt a VHS és a Betamax japán cégek gyártmányaival. (ID) Képünkön fent a VCC 480-as videokazetta, középen a Philips cég VR 2020-as megnetoszképja, lent pedig a 480 Color készülék látható 1880. V. 18.
