Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-11 / 19. szám

Gál Attila mérnök: a főiskola csnpt'n alapot ad, erre kell építeni IGYEKEZZÜNK ÉRTELMESEN ÉLNI Gyere haza, kiesi fiam, elköltöztet­nek, mi lesz velünk ...? Édesanyja leveléből ez a mondat örökre bevéső­dött Gál Attila emlékezetébe. Ekkor már a Nyitrai Mezőgazdasági Főisko­lán tanult. Időről időre visszatérő, életet és gondolkozást befolyásoló él­ménye: az 1965-ös csallóközi árvíz. Csallóközaranyoson is egyetlen só­hajtól visszhangzót a főutca: mi lesz velünk? ■i Húszévesen hallgatta a reményt csiholok szavait: ne féljetek, vissza­jövünk, hiszen itt születtünk. Párt­munkások, milicisták, szövetkezeti ve­zetők mondtáik ezt, megfontolt hatá­rozottsággal. Mélyen emlékezetébe vésődött néhány fáradt, de másokat biztató ember arca. Talán ezen él­mények hatására formálódott benne a mély tisztelet az okosan bizakodó, másokkal is törődő emberek iránt. A figyelmességet, a 'kölcsönös tiszte­letet és megbecsülést a szülői ház­ban tanulta. A Csallóközaranyosi Ki­lencéves Alapiskolából a Gadócl Me­zőgazdasági Középiskolába, innen pe­dig a Nyitrai Mezőgazdasági Főisko­lára került. Szerencsés voltam, mert voltak olyan tanítóim, tanáraim, akik nemcsak a tantárgyakat tanították, hanem a világban lezajló eseményeket is magyarázták. Tőlük tanultam meg, hogy másokat meghallgatva mindig kialakítsam a saját véleményem is. A középiskoláról is van véleménye? Persze, a legszebb diákévek... De nemcsak ez. A szaktantárgyakból jó alapot adót a főiskolai tanulmányok­hoz. Ami a szlovák nyelvtudásomat illeti, az első két szemeszterben vol­tak nehézségeim, de ezeket is leküz­döttem. A következő években már előnyt jelentett, hogy magyar iskolá­ba jártam, mivel nemcsak a szlovák, a cseh és az orosz, hanem a magyar- országi szakirodalomból is meríthet­tem. Nemcsak a főiskolán volt szorgal­mas tanuló, hanem azóta is lapoz­gatja a szakkönyveket. A főiskola csupán alapot ad, erre kell építeni. A gyakorlati ismeretek szerzését 1969 augusztusában a Komáromi Ál­lami Gazdaságban kezdte. Gál Jenő volt — ma is ő — a bástyái baromfi­farm vezetője. Hozzá osztották be At­tilát technikusnak. A bátyám volt az első főnököm, szigorúbb volt, mint egy idegen. Elsajátított minden munkát, megis­merte a munkatársakat. Közben kér­dezgetett, talán egy picit többet a megszokottnál. Rövid idő múlva őt Is megkérdezték: mit szólsz hozzá? S véleményére felfigyeltek. Csendes, szolid fiatalember volt. Keveset beszélt, csak akkor szólt, ha megkérdezték, mondja Halász János, az üzemi pártszervezet elnöke. Nem hagyta abba a tanulást, érdekelte a baromfitenyésztés. De nemcsak ez. A közéleti kérdések Is. Megbízták apró feladatokkal, így vették észre, hogy a csendes fiúban szervezési képesség rejlik. S bár ke­veset beszélt, de amit mondott, azt érdemes volt meghallgatni. S ami nem lényegtelen, tudott beszélni a fiatalokkal. Egyáltalán nem volt vé­letlen, hogy nemsokára a SZISZ üze­mi szervezetének elnökévé választot­ták. S két év múlva a munkahelyén és az ifjúsági szervezetben végzett munkája alapján vették fel a pártba, tagjelöltnek. Közben múltak az évek, Csallóköz- aranyos és Pálpuszta között néhány száz méterre a Bratislava—Komárno vasútvonaltól megkezdték az újpáli baromfifarm építését. 1971. január 7-én másodmagammal kezdtem itt a termelést két épületben. Ma itt egy teljes termelési egységben 17 000 to­jót tartunk, a vasúton túl pedig négy ilyen termelési egységünk van. Az országúiról keskeny kövezett út vezet a baromfifarmig. Erre csak a gazdaság kocsijai járnak. A kerítés melletti épületet állványok ölelik kö­rül. Bővítették az irodaházat. Az eme­leten kialakítottak egy szép tanács­termet, ízlésesen berendezték. A nő­napon 38 nő ült itt az asztalok mel­lett. Megoldódott egy gondjuk, van már helyiség, ahol összegyűlhet mind a 60 dolgozó. Az emeleten van a ba­romfifarm vezetőjének, Gál Attila mérnöknek az irodája is. Itt tanács­kozik közvetlen munkatársaival, a technikusokkal. Közülük a legfiata­labb Holéczi Viktor mérnök, alig más­fél éve, Jankó Lajos három éve, Sán- son Ferenc csupán a múlt év októbe­rétől dolgozik a farmon. Pontosságot, figyelmet, szakértelmet követelő munkál végeznek a techni­kusok. Gál mérnök tapasztalatból tud­ja ezt, hiszen ő Is évekig végzett technikusi munkát. A termelés a korszerű baromfifar­mon is csapatmunka. Biztosított a ta­karmány egyenletes adagolása, a kor­szerű gépi technológia. Ügyelnek itt mindenre, a levegő hőmérsékletére, a fényre, mert mindez kihat a tojásho­zamra. Egy-egy gondozó naponta át­lag 2400 tojást szed fel. A farmról naponta 22—23 000 darab tojást szál­lítanak el a keltetőbe. Innen kapják a 'naposcsirkéket. Persze, ez a folya­mat a gyakorlatban nem ilyen egy­szerű és nem is ilyen problémamen­tes. A gazdaság 110 millió koronás bruttó termeléséből a ’baromfi 65 mil­lió koronát jelent. Az export után de­vizarészesedést kapnak, érthető, mennyire fontos számukra ez a ága­zat. Szlovákiában főként két gazda­ság — az egyik a komáromi — sza­vatolja a mezőgazdasági üzemek na­pos csirke-ellátás ált. Az első évtől kezdve mindig telje­sítettük a tervet. Tavaly 417 ezer da­rab tojást szállítottunk terven felül. Az idén több mint kilenc és fél millió tojás termelését irányozza elő a terv. Gondot okoz, hogy a SLOVGAL fajtá­nál 1978-ban 211 darab, tavaly 202 darab volt az átlaghozam. Az idei tervük 196 darab átlagho­zammal számod. Ezlt az új fajtát 1976- ban kezdték tenyészteni nagy remé­nyeket fűzve hozzá. Most kutatják a tojáshozam csökkenésének okát. Ez hosszú időt igényel, mivel új fajtáról van szó. Vizsgálják a takarmány ösz- szetételét, a gondozók munkáját. Azt mondják, a naposcsirkék minősége jobb is lehetne... Változik a tulajdonsá­guk, amit a súlygyarapodás, majd ké­sőbb a tojáshozam csökkenése jelez. Ezt a problémát csak a kutatóintéze­tek és a gyakorlati szakemberek kö­zös erőfeszítése oldhatja meg. Ezek után jobban érthető, hogy Gál mérnök mindent egy kártyára, a ba- romfitenyészltésre tett fel. Nyitrán lesz lehetőség posztgraduális képzés­re, ő is jelentkezik. Más az, ha az em­ber a szakma legismertebb képviselői­től hallja a legújabb eredményeket. Meg aztán a könyvtől nem, de az elő­adótól kérdezni is lehet. Attila már felnőtt a feladatokhoz, mondta Vágó Árpád, a gazdaság igaz­gatója. Hallottam azt is: azért tudott fejlődni, bizonyítani, mert erre lehe­tőséget kapott. Nagy Antal főzootech- nikus szerint: a lehetőséget csak az tudja kihasználni, aki rendelkezik a szükséges képességekkel. Az idősebb szakemberek szívesen segítenek a fia­taloknak, ha észreveszik bennük az érdeklődést, a bizonyítani akarást. Sokat tanultaim az idősebb szakem­berektől, vezetőktől, ma is meghall­gatom tanácsaikat. Felgyorsult a sza­kosodás, ma már egy szükebb terü­letre kell összpontosítani, ezt kell maximálisan ismerni, csak így érhe­tünk el jó eredményeket. Az üzemi pártbizottság idejében fel­ismerte, hogy a bástyái és újpáli far­mon, valamint a keltetőben dolgozó kommunisták egy alapszervezetbe tö­mörítve eredményesebben tudnák se­gíteni a problémák megoldását. Ma már tudják, helyesen határoztak, ami­kor megalakították az új szervezetet. A párfalapszervezet elnöke Lovász György, az alelnöki teendőket Gál At­tila végzi. Ezen kívül az üzemi párt- bizottság aktivistája, az elkeli alap­szervezetben is előadó a középfokú pártokitatáson. Nem sok ez a faladat? Beosztom az időmet, elvégzem. Ogy érzem, ez a bizalom jele. Nálunk min­den kommunistának bőven van fel­adata. A termelést és az emberekkel való foglalkozást, a nevelést nem szétválasztani kell, hanem a lehető legjobban összekapcsolni. Senki nem születik öntudattal, a család, az is­kola, a közösség formálja az em­bert ... Ügy éreztem, az utolsó mondata kicsit önvallomás. Természetéből, sze­rénységéből fakad, hogy önmagáról, életéről nem szívesen beszél. Nincsen abban semmi érdekes. Két fiatal egy­másra talált, ennek már nyolc éve. Három gyermekünk van. Rozika első osztályos, Kati öt-, Ákos pedig más­fél éves. Előbb az ekeli részlegen laktak, er­re az időszakra nem szívesen emlék­szik. Rozika többet volt beteg, mint egészséges. Katit a nagykeszi nagy­mama nevelte. Amikor hazavltték, mindig megbetegedett. Egészségtelen volt a lakás. Két éve költöztek örsújfaluba, az állami gazdaság adott nekik lakást. Központi fűtés nem volt, ezt már ők szereltették be. A konyhából gyer­mekszobát, a spájzból konyhát alakí­tottak. így lett háromszobás lakásuk. Gál Attiláné technikus vált a barom­fifarmon, de imár két éve otthon gon­dozza a három gyermeket. Ügy ter­vezik, hogy őszre Kati óvodába megy, Ákost pedig egy időre elviszi a nagy­mama. Nőnek a gyerekek, nagyobbak a kiadások, a feleség is újra keresni akar. Tíz éve dolgozik, így képzelte el az életét? Lényegében igen. Van néhány ese­mény és egy időszak, amire nem szí­vesen emlékszem. Tanított az ÉLET. Ogy érzem, megbecsülnek. Igyekszem értelmesen élni, s képességeimhez mérten másokat is erre serkentek .«. Már említettem, két éve költöztünk Örsújfaluba. Elhiszi, hogy azóta va­gyunk valóban boldogok? 1980. V. 11. Szakemberek mondták: aki elméleti kérdésekkel nagyon komolyan, elmé- lyűlten foglalkozik, annak a gyakor­lati kivitelezés nem erős oldala. Van kivétel, de kevés. Gál Attila mérnököt e kevesek közé sorolják. CSETŰ JÁNOS Ha apuka i* itthon lenne, teljes lenne a Gál család

Next

/
Thumbnails
Contents