Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-04 / 18. szám
ÚJ szú 19M. m egszoktAkaszEpet.ajöt A lakótelep szürke tömbjeitől színével és gondosan rendezett környezetével különbözik ez a tizenkét emeletes toronyház. Lakói egy évvel ezelőtt költöztek ide, azóta már megszokták az új otthonukat. Ez természetes, hisz a szépet, a jót gyorsan magunkénak valljuk. A 240 lakásban (közülük 23 egyszobás, a többi garzon) idős emberek élnek, ók a szlovák főváros első nyugdíjasházá>nak lakói. Gondozzák a rászorulókat — A kezdeti bizalmatlanság hamar megszűnt — mondotta faroslav Vléek, a ház fiatal gondnoka. — A városkerületi nemzeti bizottságok dolgozói tudták, milyen szükség van erre a létesítményre, hisz sok-sok idős ember ikereste fel őket, kérte segítségüket lakáshelyzetük megoldásában. A jelenlegi lakóik egy része azelőtt nem megfelelő lakásban élt, mások, miután gyermekeik elköltöztek a szülői házból, feleslegesnek tartották a nagy lakást, és a lakbér is magas volt számúikra. Az idősek közül többen szorulnak gondozásra. A fővárosban nem egyszerű feladat hárul a nemzeti bizottságokra a gondozószolgálat megszervezésében. A hivatásos és az önkéntes gondozók száma nagyon lassan nő, a rájuk szorulóké annál gyorsabban. A nagy megértést, ömfeláldozást igénylő munkát a gondozók a nyugdíjasházban jobban el tudják végezni, mert gondozottjaik egy helyen vannak. — Kilenc gondozó (3 hivatásos és 6 önkéntes) 25 idős emberrel törődik. Rendbentartják lakásukat, kérésükre bevásárolnak, és egyéb apró ügyeiket is elintézik. A többi lakó bet’eg- ség, gyengeség esetén kérheti ezeket a szolgáltatásokat. Egyébként állandó ügyelet van a házban, szombat, vasárnap pedig a Csehszlovák Vöröskereszt tagjai tartanak szolgálatot. Az egészségügyi ellátásról szólva meg kell említeni, hogy hetente négyszer rendel a házban az orvos, a fekvőbetegeket vagy akik nehezebben mozognak az otthonukban látogatja meg. Klub és étterem A ház lakóinak ugyanolyan jogai és kötelességei vannak, mint más állami lakások bérlőinek, egyet kivéve: nem cserélhetik el tetszés szerint lakásukat, csupán az illetékes városkerületi nemzeti bizottság beleegyezésével. A lakások ugyanis a bratislavai nyugdíjasoknak épültek, csupán ők jogosultak használatukra. Mindenki önállóan, zavartalanul él a házban. Saját bútorukkal, ízlésük szerint rendezhették be lakásukat. Csupán a felesleges kellemetlenségek elkerülése végeit kell bejelenteniük, ha rövidebb-hosszabb időre elhagyják a házat. Az idősek többsége nem szívesen van egyedül a négy fal között. Erre is gondoltak a ház tervezői. A legfelső, a tizenkettedik emeleten kényelmesen berendezett klubhelyiségek vannak. Szívesen járnak oda könyveket, újságokat Olvasni vagy elbeszélgetni. Nézhetik a televízió műsorát vagy sakkozhatnak, ha épp kedvük tartja. A klub szomszédságában van az étterem. Egyelőre az egyik vendéglőből hordják az ételt. Az étkezési lehetőséget a lakók fele használja ki, a többiek inkább az otthoni ízek mellett döntöttek. — A tervekben szerepel még egy mellék- épület felépítése — magyarázta a gondnok. — Ott lesz a konyha, és az étterem, s így meg tudjuk majd oldani az egésznapos ellátást. Addig sajnos meg kell elégednünk a jelenlegi helyzettel. őszinte vélemények — Elégedettek a -lakók? — kérdeztem. — Erre én nem szívesen válaszolok — mondta a gondnok, s egy kötegnyi papírlapot tett elém. — Épp a napokban gyűjtöttem össze, a lakók véleményét tartalmazzák, nézze át. „Nagyon elégedett vagyok.“ „Minden nagyon jó itt“ — így kezdődik a legtöbb válasz, de akadnak kritikus észrevételek is. „Gyakran elromlik a felvonó, s ez nekem (a tizedik emeleten lakom) sok bosszúságot okoz.“ „Mikor lesz már itt végre telefon?“ „Erélyesebben kellene büntetni azokat, akik a szemetet az erkélyekről szórják ki“ stb. Rövid, őszinte, lényegretörő válaszok. Mit szól hozzájuk a gondnok? — Az elégedettségnek örülök, hisz az itt dolgozók minden igyekezetükkel ezt szeretnék elérni. A felvonó meghibásodása sajnos igen gyakori. Főképp ebédidő alatt terhelik meg, mert a legfelső emeletre senki sem megy, nem is igen mehet a lépcsőkön. További fájós pontunk a telefon hiánya. Nehezen sikerült ezt az egyet is megszerezni. Jogos a lakók panasza. Az illetékeseknek a többszöri kérvény alapján jobban kellene mérlegelniük kérésünket. Legalább egy nyilvános fülke volna a közelben! A szemefelőkre méltán haragszanak a tisztaságot kedvelők. Remélem ezt is sikerül közös erővel megoldanunk. Fiatalos mozgású férfi lépett a gondnok irodájába. — Junáik Miklós — mutatkozott be. — A házban működő klub elnöke — tette hozzá a gondnok. Korát meghazudtoló lelkesedéssel beszélt a klubéletről, rendezvényeikről, terveikről. Elmondotta, hogy havonta rendszeresen egy nagyobb akciót szerveznek, s akkor alig férnek be a klubba, olyan nagy az érdeklődés. Most a felszabadulás tiszteletére készítik a műsort. Erre hívja fel a lakók figyelmét a folyosón elhelyezett faliújság. Később egy előadást terveznek az idősék helyes életmódjáról, nyáron pedig közösen szeretnének kirándulni. Ügy döntöttek, hogy a kerek életjubileumukat ünneplőket is felköszöntik, emlékezetessé teszik számukra ezt a napot. „Kényelmesebben élünk" Szépen berendezett, gondosan tisztán tartott lakásukban folytattuk a beszélgetést. Felesége nem győzte dicsérni új otthonukat, hisz a régiben, bár kétszobás volt, maguknak kelleti fűteni. A harmadik emeletre cipelték a szenet, az olajat, ha melegedni akartak. Nem nekik való volt már az a munka. — Jól érezzük itt magunkat, kényelmesebben élünk, mint a régi lakásban — mondotta Erzsébet asszony. Az egyedül élő, 70 éves szomszéddal, Jozefa Bruteniőovával gyakran látogatják egymást. Ö is egy öreg lakásból költözött ide. Büszkén mutatja garzon lakását. — A megspórolt 'pénzemből néhány új bútordarabot is vettem ebbe a szép lakásba — mondotta örömmel. Búcsúzáskor sóhajtva megjegyezte: — Legalább még tíz évig élhetnék itt! Fügersy Gyula és felesége egyszobás lakást kapott. —■ Gyerekeink mindent rendbetettek, ők rendezték be új otthonunkat. Holl az egyik, hol a másik látogat meg. Itt laknak a közelben. A feleség mozgássérült, csupán kocsival tud közlekedni. Ez a problémájuk. A nemzeti bizottságon ugyan még a költözés előtt megígérték, hogy a bejárati lépcsőket átalakítják, de azóta már több mint egy év eltelt, s a feledé- kenység (vagy nemtörődömség) következtében Erzsébet asszony egy éve nem tud a házból kimenni. * * * A Rózsavölgyiben, a Schiffel utca 14 számú ház lakói szép környezetben élnek. Bratisla- vában nagy az érdeklődés az ilyen lakások iránt. Az idős emberekről való gondoskodásnak ez a formája vonzóbb és közkedveltebb a nyugdíjasok körében, mint a hagyományos szociális otthon. Ezért kezdték meg egy további hasonló ház építését, a Rezeda utcáiban. DEÁK TERÉZ Egész éjszaka sűrű pelyhek- ben hullott a hó. Chadima mérnök, a gyár igazgatóhelyettese azonban nem sokat törődött az időjárással. Átfutotta az íróasztalán tornyosuló leveleket, utasításokat adott. Mihelyt a titkárnője jelentette, hogy a szolgálati kocsi várja az udvaron, gondolataiba mélyedve vette a kabátját és sietve foglalta el helyét a hátsó ülésen. Az órájára tekintett. Az értekezlet, amelyre készült, negyvenöt perc múlva kezdődik, addig még arra is telik idejéből, hogy átnézze az iratokat. Dehogyis gondolt arra, hogy fagyos, síkos az úttest. Különben is, az értekezleten feltétlenül részt kell vennie, azután meg ismerte a kocsivezetőt, tudta, hogy elővigyázatosan hajt. Csakhogy... Az egyik kanyarban az ellenkező irányból robogó gépkocsi egy váratlan pillanatban — nyilván megcsúszott a síkos úton — eléjük került. A sofőr nem volt ura a helyzetnek. A gyorshajtás elkerülhetetlen következményeként a két kocsi egymásba futott. Az igazgatóhelyettest a mentők eszméletlen állapotban szállították be a közeli kórházba. Az életét megmentették ugyan, de a műtét és a néhány hónapos kórházi kezelés nem hozta meg a várt eredményt. A mindkét lábára megbénult, élete végéig tolókocsira utalt beteg tragédiáját az idegen gépkocsivezető felelőtlensége okozta. Tanuljunk mások kárán Aki látta a Keserű örömköny- nyek című nemrégiben bemutatott tévéfilmet, az bizonyára okult belőle és tudja, hogy a legnagyobb felelőtlenség a saját és mások egészségének veszélyeztetése. A filmben bemutatott súlyos baleset nem egyedi, hiszen a kocsivezetők gyakori vakmerősége és fegyelmezetlensége miatt az emberéletet követelő baleseteknek az életben is gyakran tanúi vagyunk. Érthetetlen — hivatkoznak megfigyeléseikre a szakemberek — hogy a kormánykerékhez ülve sok autós magatartása egyszeriben megváltozik. Még a családapák is mintha elvesztenék józan ítélőképességüket. Az előírásokkal nem törődve, meggondolatlanul rohannak kitűzött céljuk felé, ahova talán soha nem érkeznek meg. Nem beszélve a pótolhatatlan anyagi károkról, a munkából való gyakori távolmaradásokról, a kezelési költségekről és a baleseteknek az egészségre gyakorolt tartós következményeiről. A közutakon naponta átlagosan öt ember veszti életét, beleértve azokat, akiket saját hibájukon kívül ért a szerencsétlenség. Ezek a szomorú tények a balesetek körültekintőbb megelőzését, okozóik még szigorúbb felelősségrevonását teszik szükségessé. Köztudott ugyanis, hogy — bár a gyakori ellenőrzések és a pénzbírságok egyesek számára jő leckének bizonyulnak, — még mindig sokan nem vonják le belőlük a tanulságot és azoknak a száma is nő, akik ittas állapotban ülnek a kormánykerékhez. Ez pedig nem tűrhető. A közbiztonsági szervek igyekezetét másoknak, például a dolgozóknak és a garázsmestereknek is támogatniuk kellene, akik ha ismerik is a ikocsiveze- tők káros szenvedélyét, többnyire tudatosan szemet hánynak felette. De a szeszes italok felszolgálását tiltó törvény megszegőinek a lelkiismeretét is sok bűn terheli. Hosszabbodnak a napok, növekszik a közúti forgalom és emelkedik az új vezetők száma, azoké, akik a tapasztalatok híján fokozottabb mértékben veszélyeztetik a közlekedés résztvevőit, de mindenekelőtt az útjukba kerülő járókelőket. A tapasztalatlanság azonban senkit sem mentesít a felelősség alól. A balesetek megelőzéséért Ezzel Indokolható, hogy a szakemberek, a járművezetők az eddiginél is következetesebb oktatására és továbbképzésére összpontosítják figyelmüket. Céljuk, hogy lényegesen csökkenjen az ember egészségét, életét veszélyeztető, tetemes anyagi károkkal járó közlekedési balesetek száma. A legszomorúbb azonban, hogy az áldozatok közt még mindig sok a gyermek. Igaz ugyan, hogy ezért nemcsak a kocsivezetőket terheli a felelősség, hanem a szülőket, az iskolát is. De elsősorban mégis a kocsivezetők felelősek. Az ő kötelességük ugyanis járművük műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése, a' körültekintő karbantartás. Ezt a közutak nem mindenütt kielégítő állapota is indokolttá teszi. Elengedhetetlen követelmény tehát, hogy a kocsivezetők ezzel a ténnyel is számoljanak és az eddiginél is óvatosabban hajtsanak. Egy kísérlet sikere A károk megelőzésében, a közúti forgalom biztonságosabbá tételében nagy segítséget nyújt az Állami Biztosító, amely a közlekedésrendészeti dolgozókkal karöltve a különböző közlekedési versenyek keretében a járművezetők és a gyermekek neveléséről és oktatásáról sem feledkeznek meg. Jő példa erre a Spofilovban — Prága egyik városkerületében — bevált kísérlet. A Jirní utcai kilencéves alapiskolába kb. 700 gyermek jár. A közeli forgalmas országúton — óránként itt legalább 500 jármű halad át — a múltban a halálos kimenetelű balesetek is gyakoriak voltak. A gyermekek fegyelmezetlenségére vallott, hogy az iskolából jövet sokan anélkül, hogy szétnéztek volna, tilos helyeken keltek át az úttesten. A közbiztonsági szervek, illetve a segéd- rendőrök jó ötletét dicséri, hogy a tanulókat is bevonták tevékenységükbe. Két évvel ezelőtt megszervezték az iskola közlekedési őrjáratát. Tagjaik a 9. osztály legjobb tanulói közül kerültek ki. Kiképzésüket követően a közbiztonság tagjaival együtt naponta az országút legveszélyesebb pontjain teljesítettek szolgálatot. Kezdetben nem volt hiány nehézségekben. A gyermekek egy része ugyanis nem vette komolyan társai figyelmeztetését. Néhány hónap is eltelt, amíg sikerült tekintélyre szert tenniük. Az iskolások tevékenységét természetesen a járművezetők is örömmel fogadták. A legnagyobb eredmény, hogy azóta a tanulók hibájából egyetlen közlekedési baleset sem volt. A sporiloviak figyelemre méltó kezdeményezése bevált. Ajánlatos lenne tehát, ha tapasztalataikat másutt is érvényesítenék, ott, ahol a gyermekek hasonló közlekedési problémákat okozhatnak. Ez azonban nem az egyetlen módszer a közlekedési balesetek megelőzésében. A leghathatósabb a kncsivezetők elővigyázatossága és kíméletessége. Aki nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal és könnyelműségével, vagy hanyagságával a sajátján kívül mások életét, egészségét is veszélyezteti, nem való a kormánykerékhez. Erről hajtási jogosítványa bevonásával előbb- utóbb maga is meggyőződik. KARDOS MÄRTA Si ’S 2 %ta \Q) iS £ = 03 ffl ‘~ «H ge o < M V h § T3 e 5 5 M m N «CI •B co CD ^7 03 XS c g>:3 ►» 03 C N CO _ '03 < K
