Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-20 / 16. szám
Ságot s három magyar aranyérmet is kiosztottak: Zombori Ödön, Tóth Ferenc és Papp László kapták. A két háború közti időszakban Klapuch stockholmi ezüstérme és Polák müncheni bronzérme jelentett egyedül szabadfogásban csehszlovák sikert. Ekkor birkózott viszont a sportág másik kiemelkedő egyénisége, a svéd Ivar Johansson, aki kilencszer állt EB- döbogő legfelső fokán. Ebben a fogásnemben 1937 után 9 évig nem rendeztek EB-t, 1946-ban Stockholm volt az öreg földrész bajnokságának házigazdája. Ekkor Bencze Lajos révén légsúlyban magyar győzelem születik. Ojabb három év szünet után Isztambul a házigazdája az újabb versenynek, alhol hét /török versenyző végzett az élen! Ojabb 17 év szünet (!) következett, majd 1966-ban hat szovjet versenyző végez az első helyenl A szovjet versenyzők /azóta is mindig a legjobbak között végeznek. Velük úgy-ahogy csak a török és /bolgár versenyzők tartják a lépést, más nemzetbelinek osak elvétve jut egy-egy aranyérem. Egyedül az NSZ- beli Adolf Seger tudott tartósan az élen maradni. Győzött például még nehézsúlyban a romániai Simon László, a 74 kilogrammosok súlycsoportjában Dán Karabin, mindketten a unontreáli olimpia évében. A sportág kiemelkedő egyénisége a felszabadulás után a szovjet Medvegy volt. Mától kezdve Prievidza nyolc napon át vizsgázik. Mégpedig ország-világ színe előtt, hiszen nyolc napon át itt méri össze erejét mindkét fogásnemben Európa birkózóinak színe-java. A város szívügyének tekintette ezt a jelentős rendezvényt, hiszen amikor nyilvánosságra került a Nemzetközi Birkózó Szövetség döntése, amely a Nyitra-vidéki bányavárosnak adományozta az idei kontinensbajnokság rendezési jogát, azonnal hozzáláttak az előkészületekhez. Szem előtt tartva mindenekelőtt, hogy az Európa-bajnok- ságot a város rendezi ugyan, de az ide érkező külföldiek szemében az egész országot képviselik. Ezért a város vezetői, különböző szervei és szervezetei szinte vezényszóra siettek az EB szervező bizottságának segítségére. Munkájukat most „értékelik“, de már jő ideje tapasztalható volt, hogy itt készül valami. A város régi, használhatatlan és értéktelen épületeit lebontották, parkokkal, virágágyásokkal gyarapodott a város, elkészült a 120 férőhelyes Sport-szálló a sportcsarnok közvetlen közelében. A sportcsarnokot átalakították, nézőterén immár három és fél ezer néző is helyet foglalhat, új elektromos eredményjelző táblákat szereltek fel... Elmondhatjuk, hogy a város nemcsak megnőtt időközben (harminc évvel, ezelőtt mindössze 15 ezer lakosa volt, ma már 40 ezer), de az EB Idejére meg is szépült. Prievidza méltó akar lenni a birkózó Európa-bajnokságok több mint 55 éves hagyományaihoz. A kötöttfogásúak kezdték Már 1914-ben megalakult a birkózók első nemzetközi szövetsége, de az első világháború megakadásaid József (Magyarország), a szabadfogát nehézsúlyának egyik esélyese lyozta, hogy tényleges tevékenységet is kifejtsen, így 1921-ben Lausanne-ban átszervezték és újjáalakították Fédération Internationale de Lutte Amateur néven, amely Milánót bízta meg az első Európa-bajnokság megrendezésével, 1925-ben. Ekkor még csak hat súlycsoportban folytak a küzdelmek, és a három alsó súlycsoportban magyar győzelem született Magyar Armand, Németh Jenő és Keresztes Lajos révén. Rajtuk kiviül még két német és egy svéd győztest avattak. Az első E'B-n súlycsoportonként egy-egy országból még több versenyző is rajthoz állhatott. A következő — rigai — EB- 1926-ban már csehszlovák érmet is hozott. A nehézsúlyú Urban ezüst-, a félnehézsúlyú Szabó Sándor pedig bronzéremmel tért haza. Á következő évben Budapest rendezte az EB-t, s itt már felhangzott a csehszlovák himnusz is, a félnehézsúlyú Szabó győzelmét köszöntötte. Ezután 41 évet kellett várni az újabb csehszlovák győzelemre (A nehézsúlyú Kment érte el, 1968-ban Vfisterasban a magyar Kozma István előtt nyert). Addig, persze, történt egy és más... Előbb hétre emelték a súlycsoportok számát, és a második világháború kitöréséig az EB-ken 7 győztest hirdették fogásnemenként. A második világháború előtti utolsó két EB érdekessége, hogy a nehézsúlyban az észt Johannes Kotkas győzött mindkétszer, s győzelmet aratott 8 évvel később, a második világháború után rendezett első E'B-n is Prágában, immár szovjet versenyzőiként. Ezután 19 év szünet következett az Európa-bajnokságok sorában, és Essen 1966- ban egy bronzérmet hozott Csehszlovákiának. A már említett nehézsúlyú, Petr Kment szerezte. Az 1969-es modenai EB-nek két „nevezetessége“ is volt. Itt rendezték az első tízsúlycsoportos EB-t és a szocialista országok az NDK birkózóival szemben alkalmazott diszkriminációs intézkedések folytán visszaléptek a versenytől. Nyolc évvel ezelőtt szinte ugyanebben az időpontban Katowicéban a 74 (kilósok súlycsoportjában Ví- tézslav Mácha bronzérmet szerzett, egy évvel később pedig ezüstérmes lett. Igaz, közben a müncheni olimpián neki játszották a himnuszt. Mindmáig ő a legsikeresebb kötöttfogású birkózónk. A katowicei Euró- pa-bajnokságon dobogós volt a 82 kilós Miroslav Ja- nota is, aki Prtevidzán is csatasorba áll. 4 év késés A szabadfogású EB-k története négy évvel később kezdődik, mint a kötöttfogásúaké. 1929-ben Párizs rendezte az első Európa-bajnokságot a szabadfogásban. Három svéd, két-két svájci és belga, valamint egy francia győztest avattak. Az újkori birkózás történetének első időszakát az északi versenyzők fölénye jellemzi. Az 1930-as brüsszeli EB-nek két magyar győztese is volt Tasnády József és Kárpáti Károly személyében. Érdekessége ennek a versenynek, hogy a nehézsúlyban mindössze két versenyző indult. A harmadik kontinensbajnokságot Budapest rendezte. Itt már második Európa-bajnoki aranyérmét szerezte az a Kustaa Pihlajamöki, a!kí a birkózás történetében egyedülálló bravúrt hajtott végre: összesen tízszer győzött a két fogásnemben. Megszerezte első szabadfogású aranyérmét a német színekben versenyző Földeák János is, akinek még a prievidzal EB-hez is lesz „köze“ (a versenyeket Földeák-szőnyegeken bonyolítják le). Ojra Párizs rendezett földrész-bajnokLévén sző az idei Európa-bajnokságról, nem lenne helyénvaló a sportág helyzetét tárgyalni (még az „öreg“ földrészre vonatkoztatva sem), mivel az olimpia évének EB-ire szinte jellemző, hogy a legjobbak közül mindig hiányzik valaki. Ezúttal sem lesznek itt a szovjetek legjobbjai közül azok, akik már ezidáig bizonyítottak. Azonban azt sem lehet állítani, hogy a Prievidzán szőnyegre lépő szovjet versenyzők a második vonalat képviselik. Bármelyikük az élen végezhet, s ha Moszkvára esetleg bizalmat kapnak, az olimpiai végküzdelemben sem hiányoznak majd. Sza- nojah például volt már Európa-bajnok. Mamedov, Ab- szajdov, Oganesszjan, Bigajev... A világ bármely más országának csapatában helyük lenne. Azonban Jankó (Románia) dobóshoz készülődik (Ján Súkup (1., 2.) és Táfta Mrocková (3.) felvételei] a többi országból is érkeznek nagynevű versenyzők. A szabadfogásban rajthoz állnak például: Dukov, To- csev, Nanev, Ginov Bulgáriából; Neagu, Puscasu Romániából; sőt ezúttal ebben a fogásnemben Is bemutatkozik a svéd Frank Andersson. Egészen nagy versenyt ígér a nehézsúlyúak küzdelme, ahol a már említett Bigajev ellenfele lesz az NDK-beli Gehrke, a lengyel Sandurski, a romániai Jankó Gábor, a magyar Bállá József ... Néhány név a kötöttfogásúak mezőnyéből: Alexandra, Ginga, Draica, Codreanu, Tomov, Migiakisz, Andersson, Rovnyai... Ellenük lépnek szorítóba a hazai élgárda legjobbjai, s éremesélyesek elsősorban Krysta, Miroslav Ja- nota és Jelinek kötöttfogásban, Karabin és Strnisko szabadfogásban. Sajnos, hiányzik a legtapasztaltabb hazai versenyző, Vítézslav Mácha, de ő Moszkvában egészségesen akar rajthoz állni, így érthető, hogy nem teljesen egészségesen rajtolni felelőtlenség lenne a részéről. A prievidzai sportcsarnokban az idei országos bajnokság jelentette az BB-főpróbát. Az sikerült. Már minden kellék, minden „kulissza“ a helyén van. Kezdődhet az előadás, s erre — színházi nyelven — azt is lehetne mondani, hogy a moszkvai olimpia „kosztümös“ főpróbája ... mészáros jAnos Ő IJSZÓ Index: 48 097 Kiodjo Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarko István é» CsetŐ János. Szerkesztőség 893 38 Bratislovo, Oorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332 301, főszerkesztő: 532-20. szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Provdo — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja o Pravda, az SZLKP nyomdovóllolcto — Pravdo. 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÖBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková S., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü letek a hirdetéseket erre a címre kOldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön élőfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszoigólat. Előfizetéseket elfogad minden oostai kézbesítő. Külföld; megrendeléseket PNS — Ostredná expedíció a dovoz tloce 884 19 Brrtislavo. Gottwoldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs szómo 5/2 MtöKMIÍIK Alul Drezda, a közelmúlt csehszlovák birkózósikerek egyik részese A jelen
