Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-06 / 14. szám

MÉSZÁROS FERENC AUTÓSOK MOTOROSOK VIZSGA - ÖT MILLIÓNAK A hivatalos statisztikai adatok szerint, hazánkban több mint ötmillió a hajtási jogosítványok tulajdonosainak a száma. Leg­többjüknek szilárd meggyőződése, hogy jól ismeri a közlekedési szabályokat. Elég azonban egy kicsiség, és megmutatkozik, sokan mennyire tévednek. 1979. augusztus 1-én lépett hatályba a Szövetségi Belügymi­nisztérium 70/79 számú rendelete, amely módosította a korábbi rendelet 12. cikkelyét, és bevezette a sebességkorlátozást. A mó­dosítás kimondja, hogy a személyautók és a furgonok az autó­pályákon 110 kilométer/óránál, a többi közúton pedig 90 km/órá- ná'l nem haladhatnak gyorsabban. Sokan úgy hitték, hogy a 90 km/órás sebességkorlátozás az autópályán kívül valóban minden útra vonatkozik. Az új rendelkezés nem változtatta meg a régebbi rendelet 6. részének 38. cikkelyét, amely kimondja: e rendeletben az autó­pálya fogalma alatt a D 15 a jelzésű közutakat értjük. Autóútnak minősül a D IS a megjelölésű közút. Az autópályákra vonatkozó rendelkezések az autóutakra is vonatkoznak, ha csak nem intéz­kednek másként. Tehát az autóutakra is a 110 km/órás sebesség- korlátozás vonatkozik. Egyes ilyen utakon már az idei autósidény előtt megjelennek a D 16-os jelzőtáblák kiemelt nagyságban (fehér autó kék mezőben). Ez nemcsak arra jó, hogy tudatosít­suk: az ilyen úton gyorsabban is haladhatunk, hanem arra is, hogy jobban megismerjük és újra áttanulmányozzuk az említet belügyminiszteri rendeletet. SYLVIA GROSZOVÄ A blanskói gép­gyár még ke­vésbé . ismert terméke a kulcsra műkö­dő üzemanyag- töltő oszlop. Egy oszlophoz 36 kulcs bérel­hető. Egy-egy kulcstulajdonos bármikor tan­kolhat, a mű­szerek automa­tikusan feljegy- * zik a tankolt mennyiséget és az időszakon­ként fizetendő összeget (Miroslav Vodéra felvétele) Illírek! A SKODA KOCSIK DICSÉRETE Az „AZ“ motorrovata elisme­rően ír az Ausztriába expor­tált Skoda 120 LS-típusokról. A lap kiemeli, hogy a kocsi 55 Ah erősségű generátora és új gyúj- tótekercse a hidegindítást nagymértékben megkönnyíti. Hangtompító anyagok beépíté­sével a zajszintje jelentősen csökkent. Az „AZ“ megjegyzi, hogy az 1980-as modellek fe­kete színű felnijei sportosan hatnak, a hátsó spoiler, a matt fekete ablaktörlő, valamint a fűthető hátsó üveg is a gyártók munkáját dicséri. RUGALMAS HULLAMTORÖK Chicago kikötőjét 3600 profil nélküli, kiselejtezett abroncs védi: a habszivacsai bélelt, egy­mással összekapcsolt, tófenékre rögzített autógumik 91 m hosz- szú gátat alkotnak és a Michi- gan-tó hullámverésének 80 százalékát lefékezik, elnyelik, s ezáltal a nagy ipari és ke­reskedelmi metropolist az el­öntés veszélyétől megóvják. Több amerikai egyetemen ezt a környezetet kímélő és olcsó módszert jövőbe mutató, köve­tendő példának tartják. A SPANYOLOKNÁL GYORSABBAN Az utóbbi években az orszá­gok többségében sorra rendel­ték el az elmúlt évben az au­tók sebességkorlátozását. Spa­nyolországból viszont fordított hír érkezett: a 100 km-es ma­ximális sebességről 120-ra emel­ték a korlátozást az autópályá­kon. Az egyéb utakon változat­lanul érvényben maradt a 100 km/őra sebesség. MERCEDES KÍSÉRLETI GÉPKOCSI Az elkövetkező évtizedek energia- és üzemanyag-takaré­kossági, környezetvédelmi, biz tonsági, valamint gazdaságos- sági követelményeit szem előtt tartva, a Mercedes gyár kísér­leti gépkocsitípust dolgozott ki. A cég egy hosszú távlati kuta­tási tervhez csatlakozott, mely­nek keretén belül a jövő gép­kocsiját kívánják kikísérletezni és négy éven belül forgalomba állítani. A kísérleti gépkocsi gázturbinahajtású, különféle üzemanyagokkal működik, és ennek megfelelően 100 km-en 10,1—8,3 liter üzemanyagot fo­gyaszt. (mot. | A SEGÉLYNYÚJTÁS LÁNCSZEMEI Az amatőr vezetők járműve zetői ismereteihez hozzátarto­zik, hogy ismerjék az elsőse­gély alapjait, s ezeket egysze­ri, 3-órás oktatáson ismertetik velük, hangsúlyozva az élet­mentő jelentőségű műveleteket. A hivatásos gépjárművezetők pedig kötelező továbbképzésük során, munkaidejükben, három esztendőn át, évente ötórás el­sősegélyképzésen vesznek részt. Persze, ilyen ikis óraszám csak felületes áttekintéshez elegen­dő. Köztudott, hogy a vöröske­resztes járőrök alapos egész­ségügyi kiképzése 25 órát igé­nyel, magasabb egységeké 60 órát. Ma már valamennyi munka­hely és gépjármű kötelező fel­szerelésében ott az egészség ügyi doboz. Ahogyan a sofőr­nek jól kell ismernie a moto­rizmus többi kellékét, s meg is kell tanulnia velük bánni, meg kell tanulnia az elsősegély va­lamennyi eszközének szakszerű alkalmazását is. Nézetünk sze­rint meg kellene ragadnia min­den alkalmat, hogy ilyen irányú tudását elmélyítse, részt vegyen nem kötelező tanfolyamon is. Emellett célszerű és tanácsos, hogy a járművezető hozzászok­tassa magát a sérültek ellátá­sához, a vér, a seb, az eszmé­letlen ember látványához, ami­nek feltétele, hogy ha csak le­het, vegyen részt a munkahelyi vagy közúti balesetek következ­ményeinek felszámolásában, el­sősorban a rászorulók megsegí­tésében. A baleset sérültjeinek menté­sét az elsősegély-rendszernek kell biztosítani, amely a laikus és az egészségügyi elsősegély­ből áll. Ennek összetevői lánc­szemek gyanánt kapcsolódnak egymáshoz. A mentőláncnak öt egyenlő jelentőségű láncszeme van. Az első két láncszemet a balesetnél szereplő vagy jelen­levő laikusok képviselik, a há­rom további láncszemet már az egészségügyi szolgálat dolgozói alkotják: 0 a baleset színhelyén alkal­mazott elsősegély, 0 a gyorssegélyszolgálat ér tesítése, 0 szakszerű elsősegély a helyszínen, 0 a sérültek elszállítása, 0 kórházi felvétel. A mentőautók vezetői, a men főorvosok és munkatársaik ter­mészetesen mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a legsúlyosabb sérültek is életben maradjanak. A szakszerű hely­színi ellátás és a sérültszállítás ma már mindenütt a legkorsze­rűbb orvosi készülékek segítsé­gével történik. A mentőcsoport azonban áltálában 10—20 km távolságnyira van a baleset színhelyétől s az életveszélyben levő sérültnek néhány percen belül kell biztosítanunk, hogy ne veszítsen feleslegesen sok vért, ne szenvedjen további sé­rüléseket, ne fulladjon meg a légutakba került hányadúktól vagy véralvadéktól, esetleg új­ra meginduljon légzése és szív­verése. E pár perc alatti maga­tartásunk dönthet életről és ha Iáiról. Ezért fontos, hogy aki a bal­eset színhelyére ér, tudatosítsa: a meratőlánc első láncszeme, amelyhez megbízhatóan keli kapcsolódnia a továbbinak s majd a többinek is. Legtöbbször a gépkocsivezetők valamelyike az a láncszem, amelyek meg­bízhatóságától függ a baleset sérültjeinek sorsa. A közúti balesetek általában súlyos sérülésekkel járnak, több személy egyszerre is sérülést szenvedhet egy baleset alkalmá­val, s egy sérültnek több sérü­lése is lehet, melyeknél az egyik ellátása súlyosbíthatja a másikat. Persze, néha egyetlen sérült helyzete is igen kompli­kált lehet, nehézségekbe ütköz­het a kiszabadítása a kocsiból vagy a kerekek alól. Minden késlekedés annál végzetesebb következményekkel járhat, mi­nél súlyosabb esetről van szó. A gyorsan érkező orvosi gyors­segélyszolgálat is már csak a halált állapíthatja meg olyan­kor, ahol a jelenlevő ember nem fogott hozzá idejében a mentéshez. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása _4i_ VALAMELYIK IZZÚ NEM VILÁGIT Okozhatja a kiégett izzó, a tönkrement, vagy laza bizto­sító, esetleg a vezeték szakadása, nem megfelelő érintkezés a foglalatban, vagy a kapcsoló hibája is. Az izzó a kiégéskor sötét, füstszínű vagy az izzó szála elszakadt. Minden eset­ben gondoskodjunk arról, hogy a gépkocsinkat biztonság­I gal észrevegyék. (Az izzó foglalatában levő érintkezőlemezt célszerű ilyenkor mindig előfeszíteni, hogy jobb legyen az érintkezés. A biztosítófedél lecsavarása után ellenőrizzük szemrevételezéssel a biztosítók épségét. Ha rendben talál­juk őket, forgassuk meg felfüggesztési helyeiken, hátha csak érintkezési hiba van. Kiégett biztosító helyett mindig csak azonos amperszámút használjunk.) Ne használjunk vastag drótot, mert ezzel a vezeték leégését idézhetjük elő. Gyakori okozója ez a gépkocsitüzeknek! A vezetékszaka­dást, ill. a foglalat nem megfelelő érintkezését szemrevé­telezéssel vagy próbalámpával tudjuk ellenőrizni. A próba- lámpa egyik csatlakozóját „test“-hez, a másikat a vizsgá­landó helyhez érintsük. A kapcsoló hibájakor törés vagy szennyeződés miatt nincs érintkezés. A kapcsolókat — fő­leg a kormányoszilopon levőket — nagy elővigyázatossággal szereljük. AZ EGYIK ORSZÁGÚTI, VAGY AZ EGYIK TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓ KISEBB FÉNYERŐVEL VILÄGlT MINT A MÁSIK Legelőször a testelést ellenőrizzük, úgy, hogy megmoz­gatjuk a foglalatot, az izzót és az egész lámpatestet. Ahol külön vezetékkel van az izzó itestelve, annak a rögzítését, szennyezettségét ellenőrizzük. TÚL ERŐSEN VILÁGÍTANAK AZ IZZÚK A jelenség akkor lép fel, ha rosszul van beállítva a fe- szültségszabályoző vagy ha laza a csatlakozás az akkumu­látorhoz. A csatlakozás ellenőrzésekor, a rögzítés megfe­lelőségét és a felületek tisztaságát nézzük. Az izzók a ma­gasabb feszültség hatására hamar tönkremennek, ezért mielőbb be kell állítani a feszültségszabályozót szakmű­helyben. GYENGÉN VILÁGÍTANAK AZ IZZÚK A jelenség akkor fordul elő, ha nem elegendő feszült­séggel tölt az áramfejlesztő, laza vagy rossz a vezeték érintkezése. Ha a töltés nem kielégítő, vagy megszűnik, akkor az akkumulátor látja el áriammal a fogyasztókat. Egy jól feltöltött akkumulátorral kb. 200—300 km-t tehe­tünk meg töltés nélkül nappal és nem esős időben. Ilyenkor azonban kerülni kell az indítómotor működtetését, és este a nagy fagyasztók (fényszórók és ablaktörlő) állandó hasz­nálatát. Mivel éjszakai vezetéskor ez esetben a tompított fényszórót kell használnunk, ne feledjük, hogy látótávol­ságunk kisebb, ezért Lassabban, óvatosabban közlekedjünk IDŐNKÉNT FELVILLANVA VILÁGÍTANAK AZ IZZÚK Akkor tapasztaljuk ezt a jelenséget, ha az izzó a fogla­latában laza, rossz a testelése, vagy ha laza a biztosító. Ritkán a feszültségszabályozó hibája is okozhatja. A fe- szülitségszabályozó működésének ellenőrzéséhez vegyük le a dinamót hajtó ékszíjat és amennyiben továbbra is észlei­jük a hibát, akkor a többi hibalehetőséget vizsgáljuk. A biz tosítók lazasága esetén a tartólemezek összenyomásával nö­velhetjük a szorítóerőt. A hibás testőrintkezést leggyak rabban korróziós jelenségek okozzák, fémtisztára kell csi­szolni a felületeket. A karosszéria javítása után előfordul­hat, hogy a testelés a festékréteg miatt nem tud létrejönni. A biztosító lazulását annak mozgatásával ellenőrizzük. A biztosítódobozra bevezető kábelek (csavarkötések) rögzí­tését is kísérjük figyelemmel. A hiba okozója lehet még az izzó lazulása és oxidálódása a foglalatban. AZ irAnyielzű-ellenűrzű lAmpa NEM VILÁGIT Igen lényeges, hogy az irányjelző izzói az előírtnak meg­felelő erősségűek és watt-értékűek legyenek, mert csak ebben az esetben működik megbízhatóan az ellenórzölámpa. A villogások percenkénti száma 60—120 között változhat. Bármilyen eltérés észlelésekor álljunk meg és ellenőrizzük a külső irányjelzők működését. Ha túl hosszú vagy gyors a villogás (mindkét irányjelző jelzése esetén), ill. ha nem villognak, hanem állandóan égnek az izzók, akkor a hibát az automatában kell keresnünk. Ha az irányjelző kapcsolót egyik oldalra kapcsolva az előírt a villogási szám, de a másik oldalra kapcsolva lassan vagy túl gyorsan működik az irányjelzőnk, akkor a hibás oldalon nem megfelelő watt- értékű (általában az előírt 20—21 watt) az izzó. Egyéb esetben az izzókban, foglalatukban vagy a vezetékben és a biztosítóban kell keresnünk a hibát. A hibás villogóauto­matát cserélni kell. nem világit a féklámpa Leggyakrabban a kapcsoló hibája okozza, de a vezeték leszakadása, az izzó hibája vagy annak nem megfelelő csatlakozója is okozhatja. A féklámpa kapcsolója általában közvetlenül a főfékhengeren található. A vezeték kivezetése vagy csúsztatható dugós, vagy csavarós rögzítésű. Először ezt a kivezetést ellenőrizzük.

Next

/
Thumbnails
Contents