Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-30 / 13. szám

Rendszeresen túlteljesítik a tervet Példát mutatnak a kommunisták A Vajáni (VojanyJ Hőerőműben Jól felkészültek a télre és ezekben a napokban arról érdeklődtünk, be­érik-e a rendszeres jó felkészülés gyümölcse, zavartalanul üzemelnek-e a kijavított gépek és egyéb beren­dezések? Ojból meggyőződhettünk: a Vajáni Hőerőmű munkaközössége — a ko rábbi évekhez hasonlóan — becsű lettel teljesíti, 9őt túl is szárnyalja energiatermelési tervét. Elért ered menyeivel bizonyítja: tudatában van, hogy a BÉKE nemzetközi villanyhá­lózatra kapcsolt Vajáni Hőerőműben kitermelt villanyenergiára nemcsak népgazdaságunknak, hanem a KGST néhány tagállamának is szüksége van. Jaroslav SlMO mérnöknek, a 'hő­erőmű új vállalati igazgatójának iro­dájában megtisztelő helyen ékeske­dik az SZKP Kárpátukrajnai Területi Bizottságának vörös zászlaja, melyet tavaly Kel^t-iSzlovákia számos ipari vállalata közül a nemzetközi munka versenyben első helyen végzett Va jánl Hőerőműnek adományoztak. A vállalati ligazgató a Vörös zászlóra tekint, és ezt mondja: — Jelkép szá murnkra ez a zászló. Emlékeztet és kötelez. Felidézi a szovjet nép ön­zetlen segítségét, amely nélkül ez a hőerőmű nem működhetne. A Szov­jetunió széles vágámyú vasúton köz­vetlenül a hőerőműbe szállítja az energiatermeléshez szükséges fűtő­anyagot. A zászlóban megtestesült elismerés egyre jobb eredmények el­érésére kötelez bennünket. A tavalyi eredményekre terelődik a szó. Az igazgató a következőket mondja: — Nagyon örülök annak, hogy az utóbbi hét esztendőiben — így tavaly is — túlszárnyaltuk az egyre növek­vő feladatokat. Az elmúlt évben 104,5 százalékra teljesítettük a tér vet, ezen felüli 266,6 ezer megawatt óra villamos energiát termeltünk. Emellett sikerült tovább csökkenteni a gépek, termelőberendezések meghi­básodási arányát. — Mivel magyarázható ez a folya­matos, évről évre megismétlődő, sőt fokozódó siker? — Megtanultuk, megszoktuk, hogy feltétlenül teljesíteni kell mindazt, amiből a siker fakad — mondja az igazgató. Olyan programot dolgoz­tunk ki, melynek kapósán megvaló­sulnak a szükséges intézkedések a termelés, karbantartás, a műszaki- fejlesztés, a beruházások, a szociá­lis gondoskodás szakaszán s egyéb munkaterületeken. Nem dicsekvés­ként, tényként említem például azt, hogy a beruházási építkezések tervét 115 százalékra teljesítettük. Továbbá, minden főjavítást, rekonstrukciós' munkát idejében, sőt 1—3 nappal a tervezettnél korábban elvégeztünk. Minden téren igyekszünk érvényesí­teni a gazdaságosság, a takarékos­ság elvét. Tavaly olyan eredménye­ket értünk el az energiatermeléshez szükséges fűtőanyag mennyiségének csökkentésében, amilyet eddig még soha. Az előírt normákkal szemben 34115 tonna fűtőanyaggal keveseb­bet használtunk el. Ez is a raclona- lizácíós intézkedéseknek, dolgozóink példás helytállásának köszönhető. A közéi 1750 dolgozó csaknem kivétel nélkül -részt vesz a versenymozga­lomban. A szocialista munkabrigád címért folytatott versenybe több mint 880 dolgozónk kapcsolódott be 48 kollektívában. Ebből 34 kollektíva már -megkapta a megtisztelő címet. A Kondor Sándor, Marek Kéher és Anna Zambová vezette csoportok megkapták az arany fokozatot. Vál­lalatunkban -működik hét komplex ra- cion-alizációs brigád is, 46 taggal -és figyelemreméltó tevékenységet fej­tenek ki pz újítóink is. Tavaly a be­nyújtott 142 javaslat -közül 58-at meg­valósítottunk, -ami 6,5 millió korona hasznot -hozott. ucíi cicumBiiyciutue, hogy a vállalatban dolgozó kommu­nisták példamutatásukkal felbecsül­hetetlen értékű munkát végeznek, és igyekezetük követőkre talál. A dol­gozók iközel 19 százaléka párttag. Ez a csaknem háromszáz párttag főleg a formalizmus elleni harc terén vé­J. Otofrej felvétele géz -igen hasznos munkát. Természe­tesen a -politikai, -gazdasági és tár­sadalmi éleit egyéb területein is jó eredményeket ér el. — Ügy -tudjuk, tavaly elkezdték a gázfűtőrendszer kiépítését, ami állítólag nagyobb arányú gazdaságos sághoz vezet. — Sok a mende-monda ezzel kap­csolatban, ami többnyire a -beavataf- la-nok következtetéseiből fakad. Ta­valy, a 2-es számú üzem két kazán­jába valóban beépítettük a gázfűtést. Ez nagyon egyszerűnek látszik, de a valóság más. Tudvalevő, a gázfűtés gazdaságos, ha az ehhez szükséges fűtőrendszer kiépül. De amikor — mint a mi esetünkben is —, a fo­lyékony fűtőanyagrendszert a meg­felelő mennyiségű fűtőanyag hiánya miatt át kell építeni gázfűtésre, ez nem olyan egyszerű, és főleg nem olcsó. Tavaly a jelentős műszaki igénnyel járó átépítés céljaira közel 16 millió koronát használtunk fel. Az idén az első félévben befejezzük a harmadik kazán gázfűtésrendszeré­nek kiépítését. Ha sokba kerül is, kénytelenek vagyunk ezt megcsinál­ni, energiatermelő 'kapacitásunk tel­jes kihasználhatósággá érdekében. Mert gázból, különösen most a téli időszakban, aránylag van elegendő. Ez a teljes igazság a gázfűtés be­vezetése (körül. A továbbiakban az 1980-as esztendő termelési és egyéb feladatairól be­szélgettünk Simo mérnökkel. — Az Idén 5 millió 767 ezer mega­wattéra villanyenergiát kell kitermel­nünk — mondotta —, s közben a tervezett nagyjavításokról, karbantar­tási munkálatokról sem feledkezhe­tünk meg, ami ebben az évben közel 100 millió koronia ráfordítást igé­nyel. Az idén négy blokk generál­javítása szerepel programunkban, a négyes és huszonkéttes blokk javí­tása pedig már folyamatban van. — Ez nem akadályozza a tervezett energiatermelést? — Folyamatosan, zavartalanul ter­melünk, hiszen minden évben szá­molnunk kell nagyjavításokkal. Az év elejétől február végéig terven fe­lül 105 ezer megavaittóra villany­energiát termeltünk. Bízunk abban, hogy sorrendben a nyolcadik eszten­dőben is 'túlszárnyaljuk a termelési tervet. — Köszönöm a tájékoztatást. KULIK GELLERT Az energiatakarékosság lehetőségei „HOUIGYAZAS" - MŰANYAGOKKAL A takarékosság a tervezésnél kezdődik • A plasztikus anyagok előnyei • Az ötleteket kövesse a gyors kivitelezés! Bizonyára mindenkinek fel­tűnt már — különösen télen —, hogy a meteorológiai inté­zetek részletes körzeti időjá rásjelentéseiben eltérőek az adatok. Nem is annyira az egy mástól távolabb fekvő két hely ség-re, hanem inkább egy-egy nagyváros kül- és belterületeire vonatkozó adatok — a belte­rület mindig melegebb1. Erre vonatkozóan ennél még mar­kánsabb eltéréseket mutatnak a légi mérések, amelyek tanú­sága szerint egy-egy telepü­lés fölött néhány fokkal me­legebb van, mint a -lakatlan vi­dékek fölött, akár csak pár száz méterre a településtől! Ez a jelenség is tanúsítja, hogy a fűtésre használt hőmennyiség jelentős része kárba vész, n levegőt fűti a lakások helyett. Ezért érthető az építőipari ter­vezőintézetek igyekezete, amely a jelenleginél jobb hőszigetelő építőanyagok előállítását szór galmazza, -s e célból születtek az új hőszigetelési normák is. Ezeknek a követelményeknek az épületek külső falait -tekint ve — új épületeinket is bele­értve — alig egynegyede felel meg. Vagyis a közeljövőben gyors változásra van szükség. A gyakorlatban -ez azt jelenti, hogy -a racionalizációs törekvő seknek olyan gyártmányok ki­fejlesztésére és sorozatgyártá­sára kell irányulnia, amelyek gyártásának energia-igényessé­ge jelentős mért-ékben alacso nyabb a ma használatos anya­gokénál. Ez az igény az építő­iparra vonatkoztatva fokozot­tabban érvényes, s ennek az igénynek a jelen pillanatban a műanyagok felelnek meg leg­inkább. Kiváló -a szigetelőké pességük és energiaigénytelen a gyártásuk. -A szóban forgó ala-pelv a műanyagok fe-lhasz nálása során az építőiparban azt • jelenti, hogy szem előtt kell tartanunk eme anyagok felhasználásának célját, rendel­tetését, és eszerint komplex módon értékelve eldönteni, mi­lyen célra melyik műanyag fe­lel meg. INDOK Akik rendszeresen járnak ipart vásárokra — és nemcsak néznek, hanem látnak is —. a múlt éivi Inchebán láthatták a műanyagok építőipari fel­használása lehetőségeinek be­mutatóját, s több száz ilyen megoldásnak lehettek tanúi. Bevezetésük és következetes alkalmazásuk — csak éves té­teleket tekintve is — több mil­liárdos nagyságrendű megta­karítást eredményezi ne) a nép­gazdaságnak. Legfőbb előnyük, hogy előállításuk energiaigé­nyessége a fémekkel szemben többszörösen csökken. Felhasz­nálási területűk szinte határta lan, így indokolt minél széle­sebb körű alkalmazásuk. Ez utóbbi könnyű, ugyancsak ener- giaigénytelen formálh-atóságuk nak köszönhető. Ezenfelül, rossz hővezető tulajdonságuk révén, rendkívül jó a hőszige­telő képességük. Elterjedésük gyorsaságát gátolja a pillanat nyl jelentős árkülönbség „a klasszikus“ építőipari anyagok­kal szemben. Az árkülönbség megtérülése -ma még nem elég­gé ösztönző. Ha számottevő eredményt akarunk elérni a műanyagok építőipari felhasz­nálása terén, akkor leginkább azokat a tulajdonságokat kell hangsúlyozni, amelyek módot nyújtanak arra, hogy felváltsák az energiagényesebb anyago­kat: javítják — építőanyagként vagy annak részeként — az épületek hőszigetelését, így egyúttal az üzemeltetés ener­giaigényét csökkentik; élettar­tamuk jelentősen meghosszab­bodik. KÜLÖNBSÉGEK A műanyagok mellett szóló érveléseink során nézztirlk egy példát. A gyártáshoz szükséges energiamennyiség lényegesen kisebb, mint pél-dául a fémek esetében. Konkrétan a PVC-cső felhasználása esetében a cső­gyártásban szükséges acél­mennyiséget öt-hatszorosára le­hetne csökkenteni, miközben az ezt helyettesítő PVC-csövek gyártásával egyharmadára csökkenne a gyártási energia- szükséglet. Azonban bizonyos konzervatizmus meg a munka- folyamatok hiányos ismerete okozza, hogy eddig a kívánt fe-lhaszná-lási mértéktől még messze vagyunk. A hőszigetelő tulajdonságok felhasználásával oly mértékben csökkenthető a hőveszteség, hogy az üzemeléshez szükséges energiamennyiség 20 százalék­kal lenne alacsonyabb. Ebből olyan feladatok is hárulnak a vegy- és építőiparra, hogy biz­tosítania kellene nemcsak az új -épületekhez szükséges hőszi- getelőanyag-mennyiségét, ha­nem a régebbi épületek, lakó­házak felújításához szükséges anyagmennyiséget is. Ez utóbbi állítás is jelzi, hogy mindez nem lesz egysze­rű feladat, hiszen két külön­böző iparág lehetőségeit kell összehangolni az igényekkel, s ez még csak a kisebb problé­ma, hiszen jelentős termékfel- újítási -folyamatot jelent ez a követelmény például az építő­anyag-gyártó iparban. PANEL Az energiatakarékosság nö­veléséhez tehát az építőipar is jelentős mértékben hozzájárul­hat, de ez ma már elképzelhe­tetlen modern építőipart mód­szerek nélkül. Ez feltételezi a lakásépítés energiatakarékos házgyári építési módját is. Ha ez megvalósul, a házfalak ke­resztmetszete hasonló lesz a szendvicshez. A több rétegű pa­nelek és egyéb falazóanyagok közül nem hiányzik majd az 5—6—8 cm vastag polisztirénré- teg sem, amely kiváló hőszi­getelő, könnyen megmunkálha­tó, megfejelő szilárdsága pedig lehetővé teszi, hogy nagy fala­zóelemekhez használják fel. Persze, nemcsak a poliszti- rénlt tartják a szakemberek az egyetlen megoldásnak, hiszen a műanyagokat importafap- anyagok-ból gyártjuk, akárcsak az acélt. A költségek továb­bi csökkentése érdekében kü­lönféle további anyagokkal pró­bálkoznak az illetékes szak­emberek, nemegyszer hulla­dékanyagokkal 'Is. Hogy nem eredménytelenül, ezt bizonyít­ja az Os-travai Magasépítő Vállalat -szakembereinek pél­dája, akik a vasgyártás során keletkező salakból szervetlen — anorganikus — műszálat ál­lítottak elő. Ez hasonló -hőszi­getelő tulajdonságokkal ren­delkezik, mint a polisztirén, ezen túlmenően nem gyúlékony és hangszigetelő képessége is kiváló. A szakemberek vélemé­nye szerint e hulladékból nyer­hető szigetelőanyagok felhasz­nálásának lehetőségei az épí­tőiparban szinte korlátlanok. Alapanyaga is bőven előfordul. Az említett eredmények elle­nére még nagyon sok a tenni­való addig, amíg a szóban for­gó anyagok tartják majd ott­honainkban a meleget. Minden olyan lépés, amely késlelteti ezek mielőbbi bevezetését, egyenlő cselekedet lenne azzal, mintha valaki munkabérének egy részét rendszeresen kiszór­ná az ablakon ... Ezt meg csak az oktondi teszi! MÉSZÁROS JANOS 1980. III. 31 e ÚJ szú

Next

/
Thumbnails
Contents