Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-23 / 12. szám

"4 Terefere után <33 (Elek Tibor rajza) MAI TÖRTÉNET Pehénné benyit a gyermek szobába: — Gyerekek, megjött az apu. A legidősebb Pisti megkérdi: — Kié, az enyém, a Józsié vagy a Katié? VlZ Kovács a vendéglőben üldö­gél. Odaszól neki a pincér: — Maga, ugye nagyon sze réti a természetet? — Miből gondolja? — Hát, abból, hogy órák hosszat el tud üldögélni víz mel­lett __ ma gAny — Van egy barátom, aki rá­unt a magányosságra. — Mit csinál, megnősül? — Nem. Válik. SAKKOZÓK lép? — Mondja, miért nem — Maga következik. — Miért nem szólt már múlt héten? JAVASLAT — Kérem, tegnap vettem ezt az ébresztőórát, de nem csőn get. — Próbálja meg azt, hogy rázza meg néhány perccel az előtt, mielőtt csengetnie kelle ne. Sziporkák lengyel vicclapokból Pénzt néha csak nagyon drágán lehet szerezni. * * * A jövőnek szeretne dol­gozni, de tudása a jelenig sem ér el. * * * A babérkoszorú sokszor olyan élő akadály, amelyen nem jutnak át az új gondo­latok. * * * A nő gyújtogató és tűzol­tó egyszemélyben. * * * Van-e különbség a szere­lem és az influenza között? Nincs. Mind a kettő heves lázzal jár és legjobban az ágyban enyhül. * * * A labdarúgás ma már olyan játék, amelyben lassan nem az a lényeges, hogy ki ad több gólt, hanem az, hogy ki ad több — pénzt. # * * A mai labdarúgó mérkőző seken az embernek gyakran olyan érzése támad, hogy az ellenfelek meg nem támadá­si szerződést kötöttek. A hegyben nem tudsz megbotlani, csak a kőben. * * * Egy tisztségviselő nyilat­kozata: ígértem eleget, ígér jen most más is. Sz. J. fordítása A C*'äH i'.~j PNCZ TMKII A«* W/5v­T Szöveg nélkül (Eulenspiegel) Családi idill: a férj újságot olvas, a feleség köt, a lába előtt egy kutya heverészik, a kandallóban pedig vígan lobog a tűz. Egy idő után a feleség rászól a férjre:- Könyörgök, ne mondd folyton azt, hogy „igen drá­gám“, valahányszor a kutya felmordul álmában. ELÉGEDETT — Hogy érzi magát a lánya a házasságban? — Kitűnően, csak a férjét nem tudja megkedvelni__ BÍR ÓSÁGON — Tanú, ön azt állítja, hogy az alperes és a felperesnő együtt éltek, mint házastársak? — Sőt, sokkal jobhan éltek, bíró úri KOR — A feleségem életveszélye­sen vezetett, de már sikerült leszoktatnom róla. —- Hogyan? — Azt mondtam neki, ha ka­ra mbölozílk, az újságok megír­ják azt is, liogy hány éves. Munkatempó VENDÉGLŐBEN Undorodva kiált föl az egyik vendég: — Pincér, két légy úszik a levesemben. A pincér szemügyre veszi a tányért, aztán így szól: — Tévedés, kérem. — Miért lenne tévedés? — kérdezi megdöbbenve a ven­dég. — Azért, mert a legyek nem úsznak. A legyek döglöttek __ TANÁCS — B éla, ugorj le az üzletbe, vegyél valami poloskairtó szert, de még véletlenül sem áruld el, hogy mire kell__ PAR ADICSOMBAN Ádám és Éva a Paradicsom­ban sétálnák. — Nézd, Éva, sárgulnak a le­velek. — Épp ideje, mert már na­gyon unom ezt a zöld ruhá­mat. (Dikobraz) TITKÁRNŐ Egy vállalat személyzeti osz­tályán kopogtat egy nő. — Szeretném, ha fölvenné­nek titkárnőnek. A személyzetis végignézi, az­tán előhúz egy fürdőruhát, és így szól: — Legyen szíves, ezt töltse ki, aztán majd meglátjuk. NŐI DOLGOK — Gizi jó teremtés. Igazán nem tudok semmi rosszat sem mondani róla. — Hát akkor beszéljünk va­laki másról. BÍRÓSÁGON — Kérem, én följelentem Gic- varekot becsületsértésért. Tíz évvel ezelőtt azt mondta ne­kem, olyan vagyok, mint az orrszaTVÚ. — Miért csak most jelenti föl? — Azért, mert most láttam egy orrszarvút. 3 !« • • ■£ u> o 9 . PS e *- c • S • E 2 E b*8 "fi ■ r m — Ez ma már a tizenötödik) (Schwott Gyula rajza) Ismeretes, hogy a kártya­játék évszázados öagyomá nyolcra tekint vissza. így az ián érthető, hogy még nap­jainkban is sok embernek szolgál kellemes időtöltésül az ördög bibliájának gyakori forgatása. Legújabban már nemcsak a békés családi ott­honok, kiskocsmák és ven­déglők nyújtanak meghitt környezetet eme nagy múltú játék művelésén:, hanem az úgynevezett munkásvonatok és -autóbuszok is jelentősen hozzájárulnak a kártyajáték népszerűsítéséhez. Főként az utóbb említett tömegközleke­dési eszközök négyes ülésé­ben folynak hatalmas kár- tyaosaták, változó számú kö­zönség előtt. Ha ez így folytatódik, egy szer csak azon vesszük észre magunkat, hogy a kártyázás tömegsporttá fejlődik. Mi több, időnként majd a rádió és a televízió is műsorára tű­zi a kártyamérkőzések köz­vetítését. Ezt valahogy fgy képzelem el: Közvetítés »» ■ »» „Kedves nézőink az autó­busz négyes ülése körül ál­lók egy-két kilométerrel a végállomás eJőtt. nagy ér­deklődéssel és figyelemmel kísérik az A—B—C—D páros összecsapását. Közvetlenül a befejezés előtt 2:1 arányban vezet az A—B páros, de pil­lanatnyilag a C—D összeté­telű csapat játszik nagyobb fölényben. Egyébként a já­tékosok kezében még két- két kártyalap található. És most nézzük az utolsó táma­dást. C. némi töprengés után a tök tízessel indít, viszont B. a -makk hetessel ellentá­madásba lendül, de D. a pi­ros felső játékba hozásával nem tud segíteni, A. pedig higgadtan dobja el a tök ászt. C. nem hagyja annyi­ban a dolgot, a zöld hetes­sel ismét visszaszerzi a já ték irányítását, B. makk al­sója pedig nem tudja meg­akadályozni az előrenyomuló támadást. D. magabiztosan hozza játékba a zöld kilen­cest, 'A. piros ásza nem tud­ja megakadályozni a gólt. Tehát a C—D páros, nagy­szerű véghajrá ban, megér­demelten egyenlített. Boldo­gan szorítanak egymással ke­zet. -A -nézők megkönnyeb­bülten felsóhajtanak, az au­tóbusz befutott a végállo­másra.“ BODZSAR GYULA II III. 23. N CS2

Next

/
Thumbnails
Contents