Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-13 / 2. szám
A szovjet népgazdaság tavalyi eredményei és idei feladatai 1980. I. 13. „Kevesebb pompát és felhajtást, elvtársak, háttérbe kell szorítani mindazt, amit Lenin politikai mellébeszélésnek nevezett. A szovjet emberekkel folytatott párbeszédünknek nyíltnak, őszintének, tényszerűnek és bizalmasnak kell lennie.“ L eonyid Brezsnyevnek az SZKP Központi Bizottsága múlt év november végén megtartott plénumán elhangzott beszédéből kiragadott idézet egyúttal a terjedelmes felszólalás hangvételét is jellemzi. Az SZKP főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé gének elnöke a szovjet népgazdaság tavalyi eredményeit összegező beszédében mindvégig két alapelvhez tartotta magát: tárgyilagosan, de korántsem önelégülten méltatta az eredményeket, ugyanakkor teret nem hagyva a mellébeszélésnek, címre szólóan elmarasztalta azokat a termelő egységeket, vezetőket, akik fele lősek az egyes ágazatok irányítása során elkövetett hibákért. (Többek között név szerint bírálta a könnyűipari minisztérium élén álló N. N. Taraszo- vot és a kereskedelmi minisztérium vezetőjét, A. I. Sztrujevet.) Amint azt Brezsnyev elvtárs is hangsúlyozta, csakis a hibák őszinte feltárásával, a valódi okok megkeresésével, a vétkesek felelősségre vonásával lehet és kell a jövőben megelőzni hasonló esetek előfordulását. Mind az SZKP említett november végi plénumán, mind a Legfelsőbb Tanács pár nappal később megtartott őszi ülésszakán megegyeztek a vélemények abban, hogy szovjet gazdasági körökben rég volt olyan gyakori beszédtéma az időjárás, mint az 1979-es évben. A rendkívül zord tél százéves rekordokat döntött, majd a tavaszi szárazság fékezte a tervfeladatok teljesítésének ütemét. A rendkívüli tél a Szovjetunió egyes területein lehetetlenné tette a rugalmas, idejében érkező nyersanyagutánpótlást, de éppen a szállítási nehézségek miatt akadozott a lakosság ellátása is közszükségleti cikkekkel. E zavarok nyomán milliós termeléskiesések keletkeztek és éppen ezért egyes nép- gazdasági ágazatokban tulajdonképpen a tavalyi év későbbi hónapjaiban a tél okozta lemaradások behozásán fáradoztak. Mindkét fórumon egyaránt felhívták a figyelmet arra is, hogy az említett zavaró körülmények hatása részben az 1980-as évben is érezhető lesz. Mindenesetre tény —, ezt Leonyid Brezsnyev beszéde is leszögezte —, hogy éppen a katasztrofális aszály miatt a Szovjetunióban tavaly csak 179 millió tonna gabonát takarítottak be, vagyis 30 millió tonnával kevesebbet, mint az előző évben. Szovjet illetékesek szerint a rendkívüli időjárási viszontagságok figyelembe vételével ez is kiváló ered ménynek számít, de a tavalyi termés elmaradása a tavalyelőtti szinttől nyilván fennakadásokat okoz majd az élelmiszeripar egyes ágazataiban. A z SZKP plénumán csakúgy, mint a szovjet parlament ülésén azonban rendkívül önkritikusan rámutattak arra, mekkora hiba lenne mindent az időjárás szeszélyeinek számlájára írni. Mint megállapították, az objektív nehézségekhez egyéb hátráltató tényezők is párosultak, többek között a laza terv- és munkafegyelem. Az említett fékező momentumok ellenére az 1979. évi szovjet népgazdasági eredmények mérlegét megvonva a szovjet vezető szervek megállapíthatták, hogy a mostani ötéves tervidőszak első négy éve alatt az előző népgazdasági terv hasonló időszakához viszonyítva 323 milliárd rubellel emelkedett a nemzeti jövedelem. Ugyanakkor azt sem rejtették véka alá, hogy az idén csupán 8 milliárd rubellel (kb. 2 százalékkal) nőtt a nemzeti jövedelem. Az elmúlt négy év alatt továbbá mintegy ezer nagyvállalatot helyeztek üzembe, köztük olyan világhírű ipari óriást, mint a káma teherautógyár, elkészült az 1500 km hosszú Bajkál—Amúr vasútvonal. A Szovjetunió továbbra is világelső az acél- és cementgyártásban, a kőolaj- termelésben. E kétségtelenül figyelemre méltó eredmények mellett azonban nem minden népgazdasági ágazatban sikerült teljesíteni a tervfeladatokat, sőt több vállalat, intézmény, de még minisztérium is megsértette a tervfegyelmet s így az elért eredmények elmaradnak az előirányzottaktól. Amint azt az SZKP ipargazdasági lapja, a Szocialisztyi- cseszkaja Indusztrija írja, „minden száz termelő kollektíva közül tíz nem teljesítette a tervet“. Erre mutatott rá Nyikolaj Bajbakov a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke a plénumon mondott beszédében, de ugyanakkor kiemelte, hogy a szovjet népgazdaság fejlődésének üteme még így is túlszárnyalja a fejlett kapitalista országokét, pl. ez a tempó az USA-énál kétszer nagyobb. Viszont azt is hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem máshoz, hanem kizárólag önmagához méri saját gazdasági erejét és fejlettségét. Szovjetunió-szerte az elmúlt évben ugyancsak sok szó esett a beruházásokról. A szovjet vezető szervek év végi zárszámadásnak is mondható tanácskozásán kétségtelenül sok bírálat érte a beruházásokat. Bajbakov miniszterelnök-helyettes megfogalmazásában „folytatódott a beruházási eszközök szétforgácsolása, fokozódott a befejezetlen építkezések mennyisége, késve helyezték üzembe az objektumok egy részét“ és mindez milliós értékekkel károsította meg az országot. Az SZKP és a Legfelsőbb Tanács véleményét fejezte ki, amikor kijelentette, hogy ez az állapot tarthatatlan és mindenképpen kedvező fordulatnak kell bekövetkeznie a jövőben e téren. Éppen az említett hiányosságok fokozatos felszámolását szolgálja a múlt év nyarán elfogadott SZKP-határozat a termelés javításáról és a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítéséről. Mint ismeretes, az eddigi gyakorlat szerint az állami költségvetésből finanszírozták a központi beruházásokat, tehát a vállalatok úgyszólván „ingyen“ kapták kézhez az új objektumokat, ezután viszont nekik is tíz-húsz százalékkal be kell szállniuk a beruházási költségek fedezésébe és csak teljesen befejezett építkezéseket adhatnak át. Az említett SZKP-határozat egyébként nemcsak a beruházások terén kívánja fokozni a vállalatok érdekeltségét, hanem egyéb területeken is. A plénum résztvevői is úgy vélekedtek, hogy 1981-től, az új ötéves tervidőszak kezdetétől érvényes tökéletesített gazdaságirányítási rendszer nyersanyagtakarékosságra ösztönöz, előtérbe helyezi a minőségi szempontot, elősegíti az elavult termékek gyártásának háttérbe szorítását. A rugalmas ár- és nyereségrendszertől azt várják, hogy racionális magatartásra ösztönzi a vállalatokat. V isszatérve a beruházásokra Leonyid Brezsnyev a tőle megszokott bíráló hangnemben rámutatott sok, már átadott kapacitás elégtelen kihasználására. „Hatalmas erőfeszítések árán nagy műtrágyagyárakat építettünk. Most pedig kiderült, az L. A. Kosztandov elvtárs hatáskörébe tartozó kapacitások nem termelnek, hivatkozva a nem elegendő nyersanyagra. És erre korábban nem gondoltak? Miért fordítottak milliókat ilyen nép- gazdasági fontosságú építkezésre, ha nem tudják biztosítani annak zavartalan üzemeltetését? Ogy vélem, jogosan kérdezzük ezt az illető elvtárstól csakúgy, mint az Állami Tervbizottság illetékeseitől.“ — mutatott rá Leonyid Brezsnyev szemléltető példával a már átadott beruházások kihasználatlanságára. Éppen ezért általános volt az a vélemény, hogy megengedhetetlen a jövőben felelőtlen, nem eléggé körültekintő döntések alapján új, indokolatlan beruházásokat kezdeni. Leonyid Brezsnyev azonban nemcsak az óriási méretű szovjet népgazdaság központi beruházásairól szólt ilyen felelősségtudattal, hanem egyéb kérdésekről, „apróságokról“ is. Amint mondotta, a Központi Bizottság címére az utóbbi időben több levél érkezett, melyek feladói kifogásolják az olykor nem megfelelő áruellátást, szerintük olyan „csekélységek“ terén, mint a szappan, a fogpaszta, a pelenka, vagy éppen a cérna. Az SZKP főtitkára az említett közszükségleti cikkeket sem minősítette jelentékteleneknek, s hangsúlyozta, hogy az e téren mutatkozó nehézségekért a könnyűipari, illetve belkeres- delmi minisztériumok illetékeseit kell elmarasztalni és más magatartásra ösztönözni. M ind az SZKP KB plénumán, mind a Legfelsőbb Tanács ülésszakán hangsúlyozták, hogy az 1980. év eredményei nemcsak a mostani ötéves tervidőszak végső mérlegét befolyásolják döntően, hanem egyben a 11. ötéves terv kiindulópontját is jelentik. A vitathatatlan eredmények mellett éppen ezért fordítottak olyan alapos gondot a problémák okainak feltárására, hogy azok megelőzésével sikeresen megbirkózhassanak az idei tervfeladatokkal. A plénumon és a parlamenti ülésszakon a küldöttek véleménye megegyezett abban, hogy a népgazdaság zavartalan működéséhez elengedhetetlen az óriási mennyiségű energiaszükséglet biztosítása. Amint az Állami Tervbizottság elnökének beszámolójából is kiderült, az elmúlt négy év során 94 millió tonnával nőtt a kőolaj- termelés, amely tavaly elérte az 585 millió tónnát. Ugyanezen idő alatt a földgáz kiaknázása 40 százalékkal nőtt és meghaladta a 400 milliárd köbmétert. Az óriási számok mögött azonban sok-sok nehézség is meghúzódik. Mint ismeretes, a Szovjetunió fokozott erőfeszítéseket tesz Szibéria mérhetetlen energiakincsének feltárására. A rendkívüli éghajlati és időjárási viszonyok, a közlekedés kiépítésével, a szállítás megszervezésével kapcsolatos kiadások azonban nehezebbé, de ugyanakkor drágábbá teszik a térség energiakincsének kiaknázását. Elsősorban mégsem ezzel magyarázható az a döntés, hogy a jövőben kissé mérsékelni fogják az olaj és a földgáz kitermelésének ütemét. Az idei terv mutatóinak előkészítése során sokkal inkább abból a meggondolásból döntöttek a visszafogás mellett, hogy távlatilag kell megfontolni az energiahordozók felszínre hozását és a jövőben fokozott mértékben az atomenergia kihasználására kell áttérni. A Szovjetunió vezető szerveiben az az általános vélemény, hogy a tavalyi eredmények biztatóak az idén végződő ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése szempontjából. Idén a terv szerint a nemzeti jövedelem 4 százalékkal nő, az ipari termelés növekedése 4,5, a mezőgazdasági termelés növekedése pedig 8,8 százalékos lesz. Nem kizárt, hogy az idén zavaró körülményként ismét közbeszól az időjárás, de mindenekelőtt a vállalati vezetők felelősségteljes munkáján múlik, hogy sikerül-e a kitűzött feladatokat hiánytalanul teljesíteni. A szovjet társadalom tehát továbbra is változatlanul a békés építőmunkára, az igényes feladatok teljesítésére összpontosítja erejét. Amint a szovjet pénzügyminiszter a plénumon elhangzott expozéjában hangsúlyozta, a Legfelsőbb Tanács ülésén elfogadott költségvetés a béke költségvetése, hiszen a Szovjetunió idén mindössze a költségvetés 6 százalékát, mintegy 17,1 milliárd rubelt fordít védelmi célokra. Mint ismeretes, december közepén a NATO-tag- országok jóváhagyták az új típusú amerikai rakétafegyverek nyugat-európai telepítésének tervét, s az USA- ban Carter elnök javaslatára 157 milliárd dolláros rekordszintre emelték az idei évben a fegyverkezésre fordított kiadások összegét. A Szovjetunió már többször nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy ezek a döntések elindíthatják a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját, és ez a körülmény természetesen megfelelő intézkedéseket tenne szükségessé a szovjet honvédelem terén is. P. VONYIK ERZSÉBET A „túlteljesítő igazgató: nem lehetne tovább csökkenteni a tervszámokal (A moszkvai Pravda karikatúrái MÉRLEGKÉSZÍTÉS • ra~-eg >:
