Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-02 / 9. szám
SZEMPILLANTÁS Cicvarekné mondja: — Amikor a férjem hébe-hóba jön haza a kocsmából, szúrós szemmel az órára nézek. Mire Brahováczné: — Ó, nekem ilyen esetekben a naptárra kellene néznem! BL0D — Mondd, téged személyesen ismert Dosztojevszkij? — Nem, de miért kérded? — Semmi, semmi, csak tudod, 5 irta a Félkegyelműt... SZIPORKÁK Amikor sziklákra írnak, a hibákat dinamittal javítják ki. * • # Az ember természetesen lenézheti a pénzt, de jól teszi, ha nem téveszti szem elől. • » * Sajnos, nem elegendő há tat fordítani a nehézség nek ahhoz, hogy legyőzzük. • • • A közvetlen főnök sokszor nagyobb űr a császárnál. * * * Z. panasza: Hogy legyek kiemelkedő színművész, amikor körös-körül csupa súgó van? * «► # A mechanika aranyszabálya: kenés nélkül nem jutsz tovább. • • • A teli has a változásokat csupán az étlapon szereti. Mielőtt tolvajt kiáltasz, tudd meg, kd áll mögötte? Ahogy az ember öregszik, egyre kevesebbet gondol önmagára, és egyre többet — az egészségére. # * # A legyeket nem az oroszlán szelídíti meg, hanem a légypapír. G. Gy. fordítósai PANIK A teherautóról egy lazán rögzített gerenda leesik, és éppen a mögötte haladó személygépkocsira hull. Az alaposan megrongálódott autóból kikászálódik egy nő, és sírva fakad: — A férjem semmi szín alatt sem hiszi majd el, hogy a fa ment nekem, nem pedig én a fának! Doktor ér, az utóbbi időben romlik a látásom... (Eubomír Kotrha rajza) — Borzasztó az idei tanév. Már jócskán benne vagyunk a második félévben, és még mindig nem volt egy kiadós influenzajárvány sem! (Pavliha) IDILL — Drága feleségem, olyan jól érzem magam melletted, hogy legszívesebben fölszáltnék, és lehoznám neked a legszebb csillagot! Mire az asszony: — Ezt a dumát már ismerem. Csak maradj nyugton, ma sem mehetsz sehova! A hét vicce Részlet egy riportból:- Mennyi szenet takarítottak meg idáig?- Körülbelül harminc mázsát.- És mit csináltak a megtakarított szénnel?- Elvittük az igazgató hétvégi házába! ŐSZINTE — Mi nők, annyi évesek vagyunk — mondja egy igencsak koros hölgy —, amennyinek látszunk. — Már megbocsásson, kedves asszonyom — válaszol a férfi —, én annyinak azért mégsem gondolnám önt. MŰTŐBEN — Mi a paciens foglalkozása? — Útkarbantartó. — Akikor nem kell injekció. Tegyenek egy lapátot az álla alá, és rögtön elalszik! babAtnOk Kát barátai találkozik az utcán. — Hogy tetszik az éj ruhára, drágám? — Bocsáss meg, drágám, de nagyon sietek, és nem érek rá veszekedni. srvelEs — Márti, én azt hiszem, hogy te jobban szereted a ruháidat, mint engem! — Ez természetes, drágám. Nélküled akárhol megjelenhetek, de ruha nélkül sehol sem. KÖSZÖNET Kovács áradozik: — Én Olaszországnak köszönhetem életem legboldogabb napjait) — Ugyan, mit hencegsz, hiszen életedben egyszer sem voltál Olaszországban! — Én nem, de a feleségem már kétszer ott töltötte a szabadságát! Kulcs az ój lakáshoz (Sztrsel) FÉRFIAK — Az én feleségem nagyon intelligens. Négy nyelven beszél, kitűnően zongorázik ... — Hát az enyém sem valami szép.. FÉRJEK PANASZA Kihalt mellékutcában a rabló IBltartóztat egy járókelőt, és pénzt követel tőle. — Azt hiszi, a feleségem elhiszi, ha azt mondom neki, hogy kiraboltak? — dünnyögi ijedten a járókelő. — És maga azt hiszi, hogy az enyém meg beveszi, ba azt mondom neki, hogy ma senkit sem raboltam ki? Arányok (Sztrsel) SOK Veplacsek odahaza összekülönbözött a feleségével. Elrohan a kocsmába. Az ötödik féldeci után nagyot sóhajt: — Rémes, milyen sokba kerül ez az asszony! KETTŐ Leszállt a repülőgép. Az egyik utas kezét nyújtja a pilótának: — Kapitány úr, köszönöm ezt a felejthetetlen két utat! — De, uram, ez csak egy fit volt! — Számomra kettő. Az első és az utolsó! BALBAN Az egyik rendező dühösen kiabál két férfira: — Azonnal hagyják el a termet! Maguk minden asztalról kiisszák a bort! — Mit csodálkozik? Nem látja, hogy borkóstoló szakembereknek vagyunk felöltözve? JECEK SAWASZEWICZ Hogyan harcoljunk az előítéletek ellen? Néptelen utcán ballagtunk. — Odanézzetek! — kiáltott fel hirtelen Maciek. — Fekete macska szaladt át az útónt A macska valóban fekete volt. Kandúr. Cső alakúra görbítette farkát és arcátlanul, közvetlenül az orrunk előtt iszkolt át a járdán, megkerült egy frissen ásott gödröt és eltűnt a kapuban. Megtorpantunk. Az előttünk haladó férfi szintén megállt. Néhány percig szótlanul álldogáltunk. — A macska: nagyon rokonszenves állat — mondta végül Antek szándékosan hangosan, hogy az előttünk álló férfi is meghallja. Az nem válaszolt, csupán egy helyben topogott. — Szégyent — kiáltott fel Magda. — Felnőtt ember létére nem átall mindenféle előjelekben hinni! — A babona: a szellemi sötétség jele — helyeselt Maciek. Antek gúnyosan elnevette magát. — Ön szerint holmi macska — azonos volna a sorssal? A férfi cigarettát vett elő és rágyújtott. Mi pedig ott álltunk és vártuk, hogy mit csinál az elégett gyufával: a gödör mögött ugyanis szemétláda volt. A férfi a gyufát visszatette a dobozba, á dobozt pedig zsebre dugta. — N-no igen — mondta Maciek —, mennyire meggyökeresedtek az előítéletek egy bizonyos kategóriához tartozó emberek körében ... — Az ilyenre rábeszéléssel nem lehet hatni — jegyezte meg Magda; nyilván elúnta a várást. — Ne légy gyerek, öregfiú — mondta Maciek szándékos higgadtsággal, messziről kezdve neki a dolognak —: előbb-utóbb mindenkinek le kell küzdenie magában a múlt csökevényeit. — Azután magad is nevetsz majd babonáidon — fűzte hozzá Antek, s megfogta a makacs ismeretlen kabátja hajtókáját. A férfi már-már ellenvetést akart tenni, ebben a pillanatban azonban belepottyant a gödörbe, s így átlépte azt a demarkációs vonalat, amelyet a fekete macska húzott. Most már mi is elindulhattunk. Megkönnyebbülés és öröm töltött el bennünket. Valahogy mégiscsak kellemes dolog, ha az ember egy tévelygő segítségére siethet és a helyes útra vezérelheti! Mentünk-mendegéltünk, vidáman csevegtünk és tárgyaltuk a történteket, csupán Antek nézelődött aggódva a kapualjakba: vajon nem ugrik elő még egy fekete macska? Mivel ö volt a legnyápicabb valamennyiünk közül, teljes foggal feltételezte, hogy ez alkalommal neki kell majd megválnia a káros előítéletektől. GELLERT GYÖRGY fordítása IBM. in. 2. ÚJ SZÚ
