Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-02 / 9. szám

MÉSZÁROS FERENC

A háromajtót Lada-VAZ-2107-ec

A nagy autógyárak előzetes termelési jelentései alapján, világszerte változatlanul nem csökken az érdeklődés a kis- és középkategóriájú, a csekély fogyasztású személyautók iránt. Sőt, a „kiszivárogtatott“ tervek újaibb típusok bemutatását tervezik a következő hónapok autókiálilitásain. A svájci' Auto mobil Revue ez évi első száma rajzos tájékoztatót közöl, milyen új típusokon munkálkod nak az autógyárak, mikorra várható egy-agy újabb konstruk dónak a bemutatása. Megtud juk, hogy az Audi gyár — a japánok után — rövidesen bemutatja az új, négykenékmeg hajtásos személykocsiját. A BMW 1982-re elkészül az új hathengeres dízelmotoros, igen takarékos üzemű típusával. Az Opel-Ascona is mellsőkerék- meghajtással jelentkezik, akár csak a Ford-Escort. A General Motors Is a nyolcvanas évek elejére szánja a meglepetést, Opel-gyártmányként mulatja be a városi közlekedésre tervezett, elektromos hajtással is forgalomba kerülő, kétszemélyes Mini-jét. A Renault—16-os eddigi típusának beszüntették a gyártását, viszont teljesen új külsővel 1982-ben jelenik meg az autókiállltásokon. Hasonlóan

új ruhát kap a Fiat—132-es is. De új típusokon dolgoznak a Mercedes, a Talbot, a Citroen és ’sok más gyár tervezői. De ugyanakkor nem tétlenkednek a szovjet autógyárak sem. A svájci autóslap szerint 1981—82 re nagy meglepetésekkel szol gálmaik a Lada és a Moszkvics gyárak konstruktőrei.

Rövidesen megkezdik a VÁZ—2105-ös alaptípus sorozat gyártását. A kocsi külseje lényegesen nem változik, de an nál jobban a motor. A vezér művet az eddigi acélilánc he lyetl bordás gumiszíjjal hajt

jak meg és ezért sokkal csendesebb lesz a motor hangja. Megváltoztatják a gyújtásmeg- szaikító-elosztó szerkezetét is. A magyar Bakony Műveknél kifejlesztett vákuumos előgyújtás- szabályzást alkalmaznak, ez ki hat a motor fogyasztására, és sokkal elasztikusabb lesz az üzemelése.

A nagy meglepetést 1982-re várják a svájciak. Ekkor mutatják be az új Lada típuscsalád első tagját — a VÁZ—2107 est. Az új Lada vonalvezetése a VW-Passát-ra hasonlít, csak jobbam megdöntött az első szél- vódőüvege, ami áramvonalas külsőt külcsömöz a háromajtós kocsinak. Kezdetben 1200-as és 1500-as motorokkal készül, a keresztbe elhelyezett erőforrás a mellső kerekeket hajtja meg. Az elsőkerék-meghajtás és a jó súlyponflkiképzés kiváló menet-, valamint kanyarstabilitást biztosít az új típusnak. A hírek szerint ez a típuscsalád váltjn fel a nyolcvanas évek közepén a jelenlegi Lada konstrukciót, amely az eredeti Fiat—124-esre épül. Anna a 124-esre, amely 1966-ban elnyerte az „év autója“ címet.

A Moszkvics gyár is tartogat meglepetést a svájci lap közlése szerint. Jövőre várják az ugyancsak elsökerék-méghajtá- sós új Moszkvics, az ISH—2126- os bemutatását. Sőt biztosan tudják, hogy a nyugati piacra kerülő új Moszkvicsokat Belgiumban szerelik össze. Az új Moszkvics 1,2 és 1,5 literes motorokkal, valamint háromféle karosszériával, 3 és 5 ajtós, azonkívül combiváltozatban kerülnek forgalomba.

TAMÄS GYÖRGY

Teljesen áj külsőt kap a Moszkvics-ISH-2126-os

MŰSZERKÉSZLET — TÁSKÁBAN

Autóvillamossági műszerkész leteket szállítottak Pécsről Japánba, az Egyesült Államokba, Franciaországba és az NSZK-ba. Az utazótáskában elhelyezett műszereket a Baranya megyei

Elektrotechnikai és Szerelő Vállalat készítette a Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyárával együttműködve, csepeli tervek alapján. Az ELKON S—220 típusé korszerű gépjárműdiagnosztikai készülékekkel a gépkocsi minden elektromos adata megállapítható: a feszültség, az áramerősség, az ellenállás mértéke, de meghatározható az előgynjtás és a zárószög értéke, valamint a hengerek teljesítménye kózti különbség is.

abroncs körtánc

Némelyik kézikönyv és javítóműhely ajánlja és sokan el is végzik a kerekek rendszeres fel- cserélését, a nagy „abroncs-körtáncot“. íme a recept: Minden 5000 kilométer után a kocsi négy — a pótkerékkel együtt öt — kerekét úgy kell felcserélni, hogy minden kerék más helyre kerüljön, mint ahol addig volt. További 5000 kilométer után mindez megismétlődik. Elméletileg ilyenformán négy csere után a négy kerék minden kerékhelyen 5000 kilométert fut. E recept feltalálói természetesen megindokolták a „körtáncot“. Szerintük a gumiabroncsok cseréje biztosítja, hogy egyenletesen kopjanak, ezáltal élettartamuk meghosszabbodik. Szakmai körökben ma már másképpen gondolkodnak.

Először: hasznos-e, hogy a csere által mindegyik kerék ilyenformán egyenletes gyorsaság1 gal használódjék el? Hiszen ez azt jelenti, hogy egyszerre kell kicserélni az egész abroncs-garnitúrát, vagyis ennek megfelelően pénzt előteremteni! S ha valakinek nincs pénze egyszerre négy gumira, sokáig kénytelen használódott gumikkal kocsikázni. De ha az autósnak csak két abroncs cseréje lenne az elhasználódás miatt esedékes, előbb kerülnének újak a kopottak helyébe.

Másodszor: egyáltalán nem áll az, hogy Így az abroncsok belső és külső részei egyenletesen kopnak. A kerekek cseréjével az abroncsoknak sem a belseje, sem a külseje nem változik. De ha már cserélünk, akkor a belső és külső

részén egyenlőtlenül kopott abroncsot a keréktárcsáról le, illetve fel kell szerelni, s ha ezt szerelőnek kell elvégezni, akkor többe kerül a végén a leves, mint a hús!

Harmadszor: az abroncsok „megszokják“ helyüket. Az abroncs belső szerkezete, alépítménye, a futófelület bordázata alkalímzkodtk a forgásirányhoz. Ha a kerékcserével az abroncs más forgásirányba kerül, az új tengelyhalyzet- nek megfelelő forgási, illetve futási irányba kell „beállnia“. Ez kevésbé jó talajtapadással valamint nagyobb arányú abroncskopással jár.

Negyedszer: a szakember a futófelület profilképéből, elváltozásából a kerékbeállítás, a len géscsillapítők és más szerelvények hibáira pontosan tud következtetni. Ezek a figyelmeztető jelzések a kerékcserék következtében elmaradnak. Itt tehát olyan szerencsés eset áll fenn, hogy a semmittevés többet ér, mint a mpnka.

Ebben az esetben is vannak kivételek. Ameny- nyiben ugyanis a kocsi konstrukciója miatt például az első kerék futófelületének belső része rendkívül gyorsan kopik, a hátsó kerekeknél viszont a futófelület külső szelvénye — akkor a kerékcsere indokolt. A „keresztcsere“ ilyenkor sem tanácsos. Jobb oldali kereket mindig jobb oldalival, bal oldalit bal oldalival cseréljünk, mert így nem változik a cserélt kerekek forgásiránya.

Hibás kerékbeállítás miatt az egyik első kerék futófelülete nem egyenletesen kopik. (Például a külső része igen gyorsan, az ellentétes felülete pedig alig használódik.) Ilyenkor ajánlatos az abroncsot a tárcsájáról levenni és ugyanoda, de megfordítva felszerelni.

MOLNÁR orrú

36

7. A tömlő megragasztáisa után a köpeny belső részét szórjuk be slkporral, viagy hintőporral. Ez ugyanis csökkenti a dörzsölés miatti kopást.

8. A megjavított tömlőt (helyezzük vissza a köpenybe úgy, hogy először a szelepházat tegyük be és la szelepet húzzuk ki (1. ábra).

9. A szeleppel szembein levő oldalon (kezdjük meg a köpeny visszafeszítését a (keréktárcsára (2. ábra), ügyelve arra, nehogy a tömlőt a szerelővassal megsértsük.

10. A ráfeszített részt a lábunkkal igyekezzünk megtartani, a szerelővas és kalapács segítségével pedig a felfeszítést (körkörösen elvégezni.

11. A szerelés befejezése után, csak kissé fújjuk fel a gumiabroncsot, és körkörösen ütögessük a talajhoz, hogy a tömlő elhelyezkedjen a köpeny belső felületén. Majd fújjuk fel a végleges nyomásra, és azt méréssel ellenőrizzük.

Eltérő szerelési műveletet igényelnék a tömlő nélküli gumiabroncsok. Ezeknél a keréktárcsa sértetlensége (sérült tár csára nem szabad szerelni), valamint a szelep rögzítésére való gumi-tömítőgyűrűk elhelyezése igen lényeges, nehogy a levegő a szelep mellett elszökjön. Abban az esetben, ha azt vesszük észre, hogy a tömlő nélküli gumiabroncs levegőnyomása csökken, és a sérülést megtaláljuk, a javítást speciális javítókészlettel kell elvégeznünk. A nehézség a gumiabroncsok felfújásaikor jelentkezik, hiszen a peremnek levegőnyomás nélkül nem illeszkednek légelzáróan az abroncshoz. Ezért csak hirtelen ráadott nagy nyomással lehet a felfújást végrehajtani, erre viszont a kézi vagy láb légszivattyú nem alkalmas. Ezekhez a kerekekhez célszerű megfelelő méretű tartalék tömlőt vásárolni, mert az minden további nélkül beszerelhető a tömlő nélküli abroncsba.

Igen fontos a gumik levegőnyomásának időszakos ellenőrzése. A gumiabroncsok szelepét célszerű a szelepsap- kákkal lezárni, mert ekkor a szeleptű menete nem szeny- nynződik, és nem akadályozza a tömlő utántöltését és a levegőnyomás ellenőrzését.

A GUMIABRONCSOK RENDELLENES KOPÁSA

A gépkocsik tulajdonosai legtöbbször csak akkor figyelnek fel a rendellenességre, amikor már helyrehozhatatlan károsodást szenvedtek a köpenyek. Leggyakrabban a futómű beállításából, tehát a kormánygeometriai értékek (kerékösszetartás, kerékdőlés) helytelenségéből, 111. a lengéscsillapítók hibájából származhatnak ezek az idő előtti elhasználódások.

— a túlzott kerékösszetartás a kerekek külső futófelületét koptatja;

— a túlzott kerékszéttárás a kerekek belső futófelületéi koptatja;

— a kerékdőlés helytelen beállítása egyaránt koptathatja a futófelület külső és belső részét;

— a hibás lengéscsillapító sokszögletűre koptatja a gumiabroncsot és igen balesetveszélyes is! Rossz lengéscsillapító esetén, bukkanón való áthaladás után a gépkocsi lengései nem szűnnek meg, hanem a kerekek pattogva, oldalazó mozdulatokkal haladnak az úton. Ilyen hiba esetén azonnal forduljunk szakműhelyhez a lengéscsillapítók kicserélése céljából.

Igen gyakran fordul elő gumiabrocsokon mechanikus sérülés is, ami bekövetkezhet a nem egyenletes gyorsulású Indításból (kipörgetett kerekek), helytelen guminyomásból, esetleg a járdához való súrlódásból, az éles fordulók nagy sebességű vételéből, sőt a hirtelen fékezésekből és a hólánc alkalmazásától 4s. Hőláncot csak nagyon szükséges esetben (használjunk, és minél rövidebb ideig. Közismert ugyanis, hogy a gumiabroncsot száraz állapotban még éles késsel is nehéz vágni, hia azonban a (kés nedves, mint lágy anyagot vágja a gumit. A hóláncok felületei, mint megannyi éles kés szabdalhatják a gumiabroncs futófelületét, ha az nem nyomódik a hóbla.

Főleg csúszós útviszonyok esetén (télen), sokan az elő írtnál lényegesen kisebb nyomású gumikkal közlekednek. Kétségtelen, hogy így nagyabb a futófelület talajjal érintkező része, de a gumiabroncs oldalsó részel erősen behatolnak. A gumiabroncs így minden alkalommal azon a részen nyomódik össze, ahol a terhelés éri, majd a; tovább- gördülés után a terhelés alól felszabadulva, az előbb még belapult keresztmetszet megközelítően ismét eredeti formáját nyerj vissza.

A nagymértékű deformálódás következtében a vászonrétegek egymástól, és a futófelülettől is elválhatnak, és bekövetkezik a köpenyváz ún. gyűrűs törése. Kezdetben ez egy sötét kör a köpeny belső és a tömlő külső felületén. Előrehaladottabb állapotban a sötét kör helyén a köpenyen előtűnnek a szétlazult ikordszáiak is.

1. ábra — Gumi szerelésekor a szelepház beszerelési

2. ábra — A köpeny tárcsára feszítése