Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-10 / 6. szám
„Ebéd“ a sárréti hizlaldában Hústermelés korszerű módszerekkel A húsellátás közügy. És ez nemcsak nálunk van igy. Számos országban az egy lére eső húsfogyasztást az életszínvonal és a táplálkozás korszerűsége mércéjének tekintik. Viszont hústermelésünk az utóbbi évek felgyorsult fejlődése és kétségtelen eredményei következtében olyan szintre ért, ahonnan az előrelépéshez minőségileg új munkára van szükség. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek többek között hozzáláttak az állattartási viszonyok megváltoztatásához. Részben a meglevő eszközállomány korszerűsítésével, másrészt iparszerű termelési rendszerek és modern technológiák bevezetésével. Próba és fejlesztés Az iparszerű termelés igényeinek megfelelő új objektumok felépítése jelenleg ugyan a beruházása lehetőségek szűkülése közepette nehézségekbe ütközik, viszont mikorra ezek a korlá tozások életbe léptek, akkorra több ilyen nagy beruházást már be is fejeztek, illetve elkezdtek. Ez a helyzet többek között a dunaszerdahelyi (Dunaj- ská Streda) járásban is, ahol társulás alapján iparszerű sertés-, baromfi- és marhahústermelő központokat létesítettek. Az első kettő már üzemel. — 1971-ben huszonhat egységes földművesszövetkezet, négy állami gazdaság és több élelmiszeripari üzem és mezőgazdasági szolgáltató vállalat társulásával létrejött a Mäsospol Közös Mezőgazdasági Vállalat — tájékoztat Szabó Gyula mérnök, ügyvezető igazgató. A társulás létrehozását a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóság kezdeményezte. A társulás létrejöttét egyébként az érvényben levő jogszabályok is megfelelően segítik. A társulás értelme abban rejlik, hogy a gazdaságoknak külön-külön nincs erejük olyan korszerű létesítmények, állattartó telepek építésére, amelyeknek nagy a gazdasági hatékonysága. A tagok által összeadott és az állami költségvetésből kapott pénzösszegből Sárrét (Bel- lová Vés) határában hozzáláttak egy 8500 férőhelyes sértéshizlalda felépítéséhez. Nagyságát, formáját tekintve ilyesmi akkor még csak kevés volt az országban. Ezért a közvetlen termelési feladatok mellett kipróbálói is lettek ennek az új technológiának és tapasztalataikat megosztották más járásokban működő társulások vezetőivel. — A kipróbálás után azt tapasztaltuk — mondotta Szabó mérnök —, hogy tovább kell fejleszteni ezt a módszert, mert nem minden tekintetben felel meg az állatok igényeinek, és ezért az eredmények is alacsonyabbak voltak a vártnál. Elmondja, hogy felszedték a padlóról az aszfaltburkolatot, mert egy-egy helyen felkopott és a gödrökben összegyűlt a szennyvíz. Tányérokat szereltek a mennyezetről függőlegesen lógó cső alá, melyből azelőtt a takarmánya padlóra szóródott és ott a szennyvízzel keveredett. Továbbá edőhizlaldát létesítettek, mert amíg a malacokat elválasztás után azonnal a hizlaldába vitték, a hirtelen környezetváltozást nagyon megsíny 1 ették;,nőtt az elhullás és kezdetben alig híztak. Az előhizlaldáből ma már nehezebb súlyban és nagyobb ellenállóképességgel kerülnek a zordabb hizlaldái környezetbe. Az anyakocák, amelyeket a tervezők ajánlatára lánccal megkötöztek, szintén rosszul érezték magukat a bilincsben; keveset ellettek, ezért egy idő után levették róluk a köteléket. Ezeknek a változtatásoknak a következtében megduplázódott a termelés. Amíg 1976-ban a hizlalda átadásának évében 56 vagon sertéshúst termeltek, addig tavaly már 112 vagont küldtek a piacra. Hagyományokra támaszkodva A társulás baromfitermelő részlegét a közelmúltban adták át. Ez Dunaszer- dahely és Várkony (Vrakúfi) között épült fel. Ilyen rövid idő eltelte után nehezein minősíthető az itt alkalmazott technológia. Viszont megépítésekor már nemcsak elméleti, de gyakorlati ismeretekre is támaszkodhattak, hiszen a baromfi iparszerű tartásának a járásban legalább tizenötéves hagyománya van. — A baromfitelep épületeinek a befogadóképessége 104 000 csirke — tájékoztat az igazgató. — Ezeket egynapos korban vásároljuk. Évente 5,2-szer cserélnek gazdát az épületek, vagyis 5,2- szer 104 000 csirkét hizlalunk. Ez any- nyit jelent, hogy 660 vagon baromfihúst termelünk évente. Kapunyitás júliusban Talán legérdekesebb és legnagyobb vállalkozásuk a baromfifarm közelében épülő szarvasmarha-hizlalda. A szakmabeliek és a környék lakossága nagy érdeklődése közepette folyik az építkezés. A tervek szerint már át kellett volna adni, de hát országos probléma, hogy lehetőségeinkhez képest és a nemzetközi mérce szerint egyaránt túl lassan hajtjuk végre beruházásainkat. Sajnos, így van ez a mezőgazdaságban is, főként a nagy létesítmények esetében. A szarvasmarha-hizlalda nagyságáról sokat mond, hogy mintegy 130 millió koronába kerül. A hozzátartozó takarmánygyár pedig 42 millióba. Minden jel arra vall, hogy a végső határidőre, júliusra valóban elkészüli. Dr. Róth István állatorvos, a hizlalda vezetője, Rákóczi Gábor zootechni- kus és Sandal László, a beruházó képviselője kíséretében megtekintjük az építkezést. Első utunk a karanténba vezet. Ide hozzák majd először a hizlalásra szánt állatokat. A karantén az előírásoknak megfelelő távolságban épült a többi épülettől. A taggazdaságoktól kapott, anyjuktól alig elválasztott borjak harminc napig szigorú állatorvosi felügyelet 'alatt lesznek, mialatt vizsgálják, nem hoztak-e magukkal fertőző betegséget új környezetükbe. Ennek ugyan kevés lesz a valószínűsége, hiszen az állategészségügyi előírások betartására mindenütt nagy súlyt helyeznek, de mégis résen kell lenni. Elvégre az állategészségügyi szakemberek legnagyobb erőfeszítései az állatok megbetegedésének a megelőzésére irányul. S ez így helyes, mert ha már felüti a fejét valamilyen fertőző betegség, akkor már késő. A rákövetkező harminc napig jó takarmányozással az állatok erőnlétének növelése következik, és csak azután mennek a hizlaldába. A hizlalda labirintusszerű épületeiben ma még az Agrostav szakemberei dolgoznak, de már most megállapítható, hogy a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása magas szintű lesz. A 7600 darab hízómarhát csupán 26 ember gondozza. Az ilyen hústermelés útján tehát megoldható az ágazatban mutatkozó munkaerőhiány kérdése, amely sok iparilag fejlett országban egyre érezhetőbbé válik. Ezenkívül az itt alkalmazott technológia kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. A járulékos épületek közül figyelemre méltó a karbantartó részleg, ahol a legkülönbözőbb foglailkozásbeliek végzik majd a gépek, berendezések javítását, és ők szavatolják az el nem mozdítható szerkezetek karbantartását közvetlen a termelési egységekben. Külön említést érdemel, hogy megoldásra kerül a hígtrágyakezelés. Erre nagy szükség van, mert a hizlalda Csallóköznek azon a pontján terül el, ahol jelentős ívóvíztartalékok vannak a föld felszíne alatt. S amikor a víztartalékok belterjes mezőgazdasági területen helyezkednek el, igen alaposan számításba kell venni mind a mezőgazdasági termelés, mind az ivóvíznyerés érdekeit. A hígtrágyakezelő részleg, amely megakadályozza a melléktermékeknek a talajba szivárgását, nagyon megdrágította az építkezés költségeit. Ez a befektetés azonban megtérül, hiszen a hígtrágyával évente mintegy 2000 hektáros szántóföldi területet öntözhetnek. Az állatok takarmányozásában előnyösen felhasználják a kevésbé értékes szalmát. — A szalma takarmányértékét régebben alábecsülték. Számos kísérlet eredménye bizonyította, hogy granuálás útján növelhető a fogyaszthatósága — magyarázza a zootechnikus. — 2—5 százalékos lúg hozzáadása fokozza a szalma emészthetőségét. A takarmány- gyárban granulátumokat és egyéb tömörített takarmányokat állítunk elő belőle és így az energiájának nagy része értékesül. Egyszóval olcsónak, gazdaságosnak ígérkezik a takarmányozás ebben a korszerű hizlaldában. Jó, hogy ebben a járásban is figyelmet szentéinek egy-egy gazdaság lehetőségeit, anyagi erejét meghaladó feladat közös, előnyös megszervezésének, társulnak azokra a tennivalókra, amelyeknek elvégzése összefogással ésszerűbb, előnyösebb, kifizetődőbb. Reméljük, ez visszatükröződik majd a húsboltokban is a nagyobb hús és húsipari termékek választékában. KOVÁCS ELVIRA A marhahústermelő részleg teteje érdekes látvány A szarvasmarha-hizlalda fő kivitelezője a dunaszerdahelyi Agrostav {Archív-felvételek) 1981. II. 10
