Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-08 / 290. szám, hétfő

I i úünságok a PRAGOTHERM ’80 kifliítűsről VI szó Milyen út vezet a fűtőanyag­gal és az energiával való taka­rékoskodáshoz és egyáltalán si­kerül-e a helyzet javítására irá­nyuló törekvések megvalósítá­sa? Ezekre a kérdésekre vála­szolt a Prágában immár tizen- harmadszor inegrendözett, az ésszerű fűtési, légkondicináló, szellöztetési és hűtési megoldá­sokra rámutató Pragotherm '80 kiállítás. Az 1100-nál is több korszerű berendezés az idén is megérdemelten vonta magára mind a szakemberek, mind a lai­kusok figyelmét. Nem csoda, hiszen 52 csehszlovák vál­lalaton kívül 11 ország 42 cé­gének termékei között számos érdekeset láthattak a látoga­tók. Olyan berendezések szere­peltek a kiállításon, amelyek a folyók, patakok, kutak, tehát a felszíni, csakúgy mint a föld alatti vizek, valamint a légkör, de főleg a napsugarak hője ki­aknázásának a módját szemlél­tették. A látogatók különös érdeklő­déssel tekintették meg például a kiváló tulajdonságú hőszi­vattyúkat, amelyeknek működé­se lényegében a fordítottan mű­ködő hűtőszekrényen alapszik. Nagy kár, hogy a szakemberek bizalmatlansága miatt e beren­dezések sokáig nem érvénye­sültek. Ma már azonban az eu­rópai országok vállalatai — elő­nyeiket felismerve — nagy mennyiségben gyártják őket. E téren a libereci szellőzőberen­dezéseket gyártó üzem is úttö­rő munkát végzett. A kiállítá­son bemutatta az első csehszlo­vák hőszivattyút, amelyet hűtő, szellőztető és fűtőkészsége, te­hát univerzális tulajdonságai jóvoltából megérdemelten tün­tettek ki a Pragotherm '80 nagydíjjal. A hideg és a mérsékelt ég- Ővben, tehát nálunk is elkép­zelhetetlen, hogy az épületeket egész évben a napsugarak fűt* sék. Ezért a kollektorokat a szakemberek gáz, vagy csepp­folyós anyaggal fűthető klasszi­kus kazánnal egészítették ki. A kétrészes kiállítás egyik része a csehszlovák gyáraknak a családi házak hőszigetelésé­re, a termosztatikus fűtőtestek és kémények füstelhárító szele­peinek a használatára alkal­mas termékeit mutatta be. A kiállítás második része a nem hagyományos energiaforrások kihasználásának a lehetőségeit szemléltetve, a jövőbe is be­tekintést nyújtott. A kiállításon sok jó példa volt arra is, hogy milyen lehe­tőségek nyílnak az energiata­karékosságra a mezőgazdasági termelésben. A bučovicei Agro­stav új módszert mutatott be a malac-, borjú- és csirkenevel- dék padlózatának melegvízzel történő fűtésére. A gazdasági épületek padlózatába acélvázas hőszigetelő paneleket szerelnek be, s a meleg víz a bennük el­helyezett polietilén csövekben áramlik. A víz melegítésére a legkülönbözőbb hőforrások — szén, gáz, olaj, villany­áram, vagy akár napkollek­tor, esetleg hőszivattyú szol­gálhat. E fűtési mód nagy elő­nye a biztonságossága. A dol­gozókat nem veszélyeztethetik a villanyáram okozta balesetek, a tűzvész — és az eddig alkal­mazott ínfrasugárzással ellen­tétben — mintegy 40 százalék­kal kevesebb áramot fogyaszt. Mivel a hőt automata termoszta­tok, vagy termisztorok szabá­lyozzák, a berendezés karban­tartása sein Igényel különösebb költséget. Nagy előnye az is, hogy a gazdasági állatok egész­ségesebb környezetben nevel­kednek. Nem fenyegeti őket a megfázás veszélye, s ezért el­hullásuk is kb. 45 százalékkal csökken. A további két figyelemre mél­tó újdonságnak minden bizony­nyal a háztartásokban veszik majd hasznát. Egyikük az Ulier- ské Hradišté-i lakos Járási Ipa­ri Vállalat terméke. Ez az ETKA U 31 típusú kazán, amely nem­csak barnaszénnel, hanem koksszal, vagy fával, sőt hulla­dékkal is fűthető. Átállításával pedig olaj, vagy földgáz égeté­sére is alkalmas. Nagy előnye, hogy bármivel is fűtik, teljesít­ménye nem változik. Sorozat- gyártására 1982-ben kerül sor. A további műszaki újdonság az Olomouc melletti Marianské Űdolí-i Morávia vállalat tovább­fejlesztett Mora 814 és 815 tí­pusú kombinált takaréktüzhe- lye. A gázzal fűtött égőket vii lanysütő egészíti ki, amelynek üveglapja az étel állandó figye lemmel kísérését is lehetővé teszi. A kétrészes Mora 551 tí­pusú, a konyhaasztal lapjára szerelhető tűzhely négy égője gázra működik. A villanysütő- be beépített speciális ventillá­tor a felmelegedett levegőt kör­forgásra készteti, s ezzel az egymás feletti négy réteges sütés Is lehetővé válik. Előnye az időmegtakarításun kívül a villanyárammal való takarékos­kodás. Ez a tűzhely is — a jövő évtől kezdve évente 15 000 da­rabot állítanak elő belőle — be­építhető a konyhabútorba. Az újdonságra máris felfigyelt a jitona, az Interier, a Mier és az UP konyhabútorgyár. Ígéretük értelmében lépést kívánnak tartani ^ Moravia vállalattal, hogy az első újfajta takarék- tűzhellyel beépített konyhabú­torok már karácsony előtt meg jelennek a piacon. Érthető, hogy a hazai és a külföldi kiállítók korszerű ter­mékeinek összehasonlítására is alkalmas, a fűtőanyaggal és a villanyárammal való takarékos­kodást propagáló Pragotherm bemutatója mind az ipari, a mezőgazdasági ős a kereskedel­mi szervezetek, mind a családi házak tulajdonosai és a többi lá­togató körében élénk visszhang­ra talált. A problémák megoldá­sára irányuló útmutatást és ér­tékes ötleteket valamennyien örömmel fogadták. KARDOS MARTA Felelősségérzés és szakértelem 1988 XII. 8. Késő őszi hétköznap a bra­tislavai Slovnaftban. Az üzemi közlekedés autóbusza a 3-as számú üzem területén fékez. A megállónál kiszállunk. Kísérőm egy kétemeletes, hosszú épület­re mutat. Az épület emeleti iro­dájában középtermetű, szimpa­tikus fiatalember fogad. — Nagy Endre vagyok — mutat­kozik be kézfogás közben. — Azt gondoltam, hogy a gé­pek, berendezések birodalmá­ban találjuk meg — szólítom meg vendéglátómat. — Ha hamarabb jönnek, ott találnak. Beszélgetésre jobban megfelel ez a környezet, itt nem zavar a gépek búgása — válaszol olyan meggyőzően, hogy azonnal helyeslően bólin­tok. Csallóközkürtről (Ohrady) ke­rült a szlovák fővárosba, miután Kassán (Košice), a gépipari szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt. Idesto­va tizenöt éve már annak, ami­kor munkahelyéül választotta az akkor épülőfélben levő Slov- naftot. És nem bánta meg. Szí­ve, munkája, hétköznapjai fo- íokozatosan a vegyikombináthoz kötötték. Karbantartó, gépésztechnikus, főgépész — ezek máig betöl­tött munkakörei. Mindegyik a maga nemében érdekes, válto­zatos. Tökéletesíteni, újítani mindenütt lehetett. Így került az újítási lehetőségek közelsé­gébe. Két indítóok vezette el az újí­tásokhoz. Az egyik általános. Abból az alavető tulajdonság­ból ered, hogy az ember ész- szel igyekszik megszabadulni a fölösleges fizikai erőkifejtéstől. E tulajdonság konkrét körül­mények között rávezeti a sajá­tos problémák megoldására — ebben látja a másik indító okot újításra. Első újítása a polie­tiléngyártó részlegen rau kaerő- megtakarításf eredményezett, azóta pedig iónéhlny íTfítás öt­letadója volt. Nem tartja fon­tosnak rangsorolni azokat. Egyet sem emel ki közülük, mindet fontosnak tartja. Köz­ben eltöpreng: — Számomra 1976 volt a leg­eredményesebb év. Több fon­tos újítási javaslatomat sike­rült bevezetnünk a gyakorlat­ba. A véletlen úgy hozta, hogy találkozásunk előtt éppen az említett években megvalósult újításai közül sikerült kettőt áttanulmányoznom. Az egyik az importált szelvényes tömítő ka­rikák helyettesítésére szolgált, mellyel kb. 260 ezer koronát ta­karítottak meg. Bonyolultabb volt megoldani a katalizációs szivattyúk magasnyomású visz- szamenő szelepeinek helyettesí­tését. Sok számolás, többszöri nyomásvizsga előzte meg az erre vonatkozó újítási javaslat kidolgozását. Végülis elkészül­tek a szelepek, a megtakarítás pedig 143 ezer devizakorona volt. — Az újítás csak az egész munka fináléja — mondja. — Addig, míg papírra kerül a jó ötlet, tömérdek mellékmunkát kell elvégezni. Előfordul, hogy a berendezéseken tökéletesí­tünk valamit, de arra már nem jut idő, hogy újítási javaslat­ként is feldolgozzuk, mert sür­get az újabb problémák megol­dása. Az újítók problémáiból is fel­villant valamit. Hiányolja, töb­bek között, hogy nem áll ren­delkezésükre hazánk vállalatai termelési programjának jegyzé­ke. Újítótársai nevében is be­szél. Mindnyájuknak sokat je­lentene, ha az újításaikhoz szükséges alkatrészek esetle­ges gyártóit minden huzavona nélkül megismerhetnék. A le­szállítási idő amúgy is hosszú. Ajánlja, hogy tegyék előnyös­sé az újítások bevezetéséhez szükséges alkatrészek beszer­zését. Csak azért, hogy alkat­részhiány miatt ne kelljen az újítások bevezetésére várni. Szerinte újítani manapság kötelesség a vállalattal, népgaz­daságunkkal szemben. Azonban az újítót csak kíváncsisága, tu­dásvágya viheti előre. Állan­dóan lépést kell tartani a fej­lődéssel, új ismereteket kell sze­reznie. Három éve végzett a Bratislavai Szlovák Műszaki Főt iskola Gépészeti Karának leve­lező tagozatán. Jelenleg angol nyelvismereteit bővíti. Állandóan tanul, szaktudását gyaraoítia. Nemrég került új munkakör­be, a 3 as számú üzem expedí- ciós részlegének főgépésze lett. A magasnyomású gépektől át­került a különböző fajta auto­matikus csomaló gépsorokhoz, ráadásul embereket vezet, irá­nyít. — Oj munkahelyemen alaku­lófélben van a karbantartás. így sok még a tennivaló. A közel­jövő feladatai röviden: a terv­szerű alkatrészbeszerzés és a munkafolyamatok tervezésének megoldása. Csak néhány érdekes gondo­lat került az olvasó elé Nagy Endrével folytatott kétórás be­szélgetésemből. Maradandó ma­rad viszont két momentum, ami megfontolt válaszainak minden mondatából kiérződött: felelős­ségérzés és szakértelem. J. MÉSZÁROS KÁROLY 7 rebíč környékén sikeresen folytatódik a dukovanyi atom­erőmű építése. A munka jelenleg az első és a második blokk reaktorcsarnokaiban folyik, ezenkívül épül a hűtővíz veze­téke, a megkezdődik a hűtőtornyok felszerelése. A képen: a Brnói Ipari Épít övállal at Pavel Hála vezette munkacso­portja, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez (v. KorCák felvétele — CTK) Korszerű szerelvények, ipari robotok A MŰSZAKI FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI A MOSONMAGYARÓVÁRI FÉMSZERELVÉNYGYÁRBAN Magyarországon százéves ha gyománya van a nagyüzemi szerelvénygyártásnak. E termé­kek jelenlegi kivitelezője a Mo­sonmagyaróvári Fémszerelvény - gyár, melynek vezérigazgatóját, Kócza Andrást arra kértük fel, hogy nyilatkozzon a jubileum­ról és a mai helyzetről. — A fémszerelvénygyártás­ban egy évszázad bizony sok változást eredményezett — mondja. — A történeti hűség kedvéért meg kell azonban je­gyezni, hogy a szerelvénygyár­tás az országban száz évvel ez­előtt Budapesten, a mai Váci úton, a Hirmann cégnél kezdő­dött. Ezt követően több kisebb- nagyobb üzem foglalkozott e termékek gyártásával, majd 1948-ban a Budapesti Fémsze­relvénygyárban összpontosítot­ták a termelést. Az ezt követő években a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat lett e termékek gazdája. Vállalatunk tehát körülbelül harminc éve gyárt szerelvénye­ket. Elsőnek főleg a gázpalac­kok és a gáztűzhelyek szerel­vényeit gyártottuk. Ezután tér­tünk át a vízcsapok gyártására. Végül is Mosonmagyaróvárott, a mi vállalatunknál alakult ki a magyarországi épületszerel- vény-gyártás modern bázisa. A színesfém-öntödék is Mosonma­gyaróvárra és környékére ke­rültek a fővárosból. A számos kis üzemből létesí­tett nagy vállalat 1963-ban még közel ezerféle cikket gyártott, jórészt kis sorozatokban. Szük­ségessé vált a helyes termék- struktúra kialakítása, a gyárt­mányok korszerűsítése, az el­Magyarországi tervelőirányzatok A nemzeti jövedelem az ötö­dik ötéves terv időszakában várhatóan 19—20 százalékkal emelkedik, állapítja meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának novem­ber 13-i üléséről kiadott köz­lemény. Az ipari termelés nö­vekménye 1976—80 között 21— 22, a mezőgazdasági termelésé 13—14 százalék, míg az egy tő­re jutó reáljövedelem 8—9, a lakossági fogyasztás várhatóan 14 százalékkal emelkedik. A Központi Bizottság jóváhagyta az 1981—1985. évekre szóló ha­todik ötéves terv irányelveit: a nemzeti jövedelem 14—17, az ipari termelés 19—22, az építő­iparitermelés 11—14, a mező- gazdasági termékek termelése 12—15, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3—5, a lakosság összes fogyasztása 7—9, az egy főre jutó reáljöve­delem 6—7, a kivitel összesen 37—39, a behozatal pedig ösz- szesen 18—19 százalékkal nö­vekedik. A tervidőszakban összesen 370—390 ezer lakás épül, ebből 115—120 ezer lesz állami beru­házású új lakás. dálkodási intézkedések: az NDK vállalatai a tervben engedélye­zett mennyiségen felül csak tíz­szeres áron vásárolhatnak ola­jat vagy szenet, s ahol lehet, olaj helyett a belföldi barna­széntüzelésre kell berendezked­niük. (VG) Az ipar olajfelhasználása 20 százalékkal kevesebb lesz az Idei évre előirányzott mennyi­ségnél, s az NDK ipara az idén növelte úgy első ízben terme­lését, hogy közben nem növe- 'kedett energiafelhasználása. Hatnak a szigorú energíagaz­avult termékek gyártásának megszüntetése. A tipizálás, a szabványosítás, a licencvásárlások, valamint a szakosodások révén a gyártmá« nyok számát 280-ra csökkentet­tük. Közben számos új gyárt- mányt is kifejlesztettünk, mint például a kisellenállású radiá­torszelepeket, valamint az „ext­ra“ szerelvénycsaládot. A fejlesztés gyorsítása érde­kében kooperációs kapcsolato­kat létesítettünk szerelvény­gyártás élvonalába tartozó kül­földi vállalatokkal. A svéd An- dersson cégtől megvettük a go­lyóscsapok gyártási licencét, s megszüntettük a régi kúpforgós csapok gyártását. Az egészség- ügyi szerelvények gyártását a Karl Seidl Armaturen Werke osztrák cégtől vásárolt eljárás segítségével fejlesztettük to­vább. Közben természetesen a saját fejlesztésű termékek gyártását is növeltük. A kapacitás fokozatos növe­lése révén nemcsak a belföldi igények kielégítésére, hanem exportra is nyílt lehetőség. A tőkés országokba irányuló szál­lításainkat 1975 és 1979 között háromszorosára növeltük. A gazdaságos gyártás érdekében rendszeres nemzetközi szakost* tó tárgyalásokat folytatunk a külföldi szerelvénygyártó vál­lalatokkal. Vállalatunk vezetői és mun­kásai tisztában vannak azzal, hogy korszerű gyártmányokat csak modern gyártóberendezé­sekkel, fejlett technológiával lehet előállítani. Ezért célgép­gyártó üzemet is létesítettünk. Célgépeink nagymértékben nö­velik a munka termelékenysé­gét. A közelmúltban avattuk fel az új melegüzemi csarnokunkat, s a csiszoláshoz is új technoló­giát vezettünk be. Számos au­tomata, félautomata gyártósort állítottunk munkába. Termé­keink nemcsak tetszetősek, ha­nem tartósságukat is sikerült jelentős mértékben növelni. Az elmúlt két évtizedben vál­lalatunk üzemei teljesen újjá­épültek. Jelenleg tízszer annyi épületszerelvényt gyártunk, mint 20 évvel ezelőtt. A terme­lés és az export jelentős növe­lésével a következő években is számolunk. Jelenleg minden le­hetőségünk adott, hogy a la­káskultúra egyre Igényesebb követelményeit maximális mér­tékben kielégítsük. Ez a hazai ős a külföldi piacra egyaránt érvényes. A jövő útja az ipari robotok gyártása. Az Idén már két ön­tödei robotot készítünk svéd 11- cenc alapján. Ezek a robotok minden öntödei munkát elvé­geznek az ember helyett. Men­tesítik a dolgozókat a nagy hő­ségtől, a nehéz fizikai megter­heléstől. Segítségükkel elsősor­ban saját gépparkunkat kíván­juk automatizálni, de gondo­lunk más hazai Igények kielé­gítésére, sőt exportra is —• mondotta befejezésül Kócza András vezérigazgató. CSERESZNYAK ISTVÁN Sikeres energiatakarékosság az NDK-ban

Next

/
Thumbnails
Contents