Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-01 / 284. szám, hétfő
BI SZÓ 1980 XII. t. 5 Csodálatos bemutatkozás volt Már ai 1948-as londoni olimpia alkalmából azt várta a világ közvéleménye, hogy a szovjet sportolók is bemutatkoznak a nyári játékokon. Nem így történt. A Szovjetunió sportvezetői másként döntöttek. „A premiert későbbre halaszt juk, amikor országunk valamennyire kiheveri a háború számokban szinte ki nem fejezhető megrázkódtatásait" — mondták. A Szovjetunió abban az időben nem is szerepelt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagállamai között, a szovjet sportolók csak 1952-ben mutatkoztak be a nyári olimpiai játékokon. Helsinkiben kezdték meg dicsőséges útjukat az olimpiai érmekért... VILÁG KUPA RAJI VAL D’ISERE-BEN A helsinki olimpiai stadionban 70 ezer néző köszöntötte 28 évvel ezelőtt a világ legjobb sportolóit. A 69 ország küldöttsége egymás után vonult el a lelátók előtt, a nézők mindenkit megtapsoltak, de lelkesedésük nem csapott az égig. A finnek hűvösebbek, kimértebbek a közép-európai embernél, csak úgy, semmiért nem képesek éljenezni. Ha igen, ez nem megy olyan könnyen. Az olimpia megnyitó ünnepén azonban ez is bekövetkezett I A stadion bejárati kapujában megjelentek a Szovjetunió sportolói (a nők kék kosztümkabátban és fehér szoknyában, a férfiak tiszta fehérben), élükön Kucsenkóval, a hatalmas termetű súlyemelővel, aki magasra tartva vitte a szovjet zászlót, és a nézők nagy üdvrivalgásba kezdtek. Addig a pillanatig egyetlen küldöttség sem tudott igazi kontaktust teremteni a házigazda finnekkel. A szovjet sportolók voltak az elsők, akik szívélyesebb kapcsolatot tudtak kialakítani a lelátón ülőkkel, és nemcsak fellelkesítették őket, hanem hangos csodálkozásra ragadtatták. Ezzel tulajdonképpen a maguk oldalára állították a sportszerető házigazdákat. Ez a momentum nem másodrendű, mert tudatosítsuk csak: a szovjet sportolók olimpiai szereplését különbözőképpen igyekeztek kommentálni a nyugati újságok, a legtöbb esetben tudatosan félremagyarázva, meghamisítva a valós tényeket. A különböző nyugati sportkörök sem szívesen látták az első szocialista ország képviselőit az olimpián. Nemcsak a konkurenciától féltek, hanem elméletük csődjétől is, amely szerint a szovjet emberek tehetségtelenek, semmi mást nem ismernek csak a munkát, egyáltalán nem tudnak örülni és mosolyogni. Ám Helsinkiben egészen másról győződhetett meg a sportvilág! Jól öltözött, mosolygós fiatalokat láthattak, akiknek eltökélt szándéka volt bebizonyítani: semmi sem igaz abból, amit híreszteltek rólukl A szovjet ember nemcsak ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi, hanem ráadásul lépten nyomon kifejezésre juttatja: a világ első szocialista országát képviseli, és ilyen értelemben cselekszik, viselkedik és küzd a sportpályán. Itt volt az egyedülálló alkalom bebizonyítani: a Szovjetunió a sportban is nagyhatalom. És a szovjet sportolók be is bizonyították! Elsősorban is a tornászok, akik szinte sokkolták a világot. Muratov, Sagi- nyan, és Csukarin neve egyszerre olyan ismert lett, hogy mindenki csak a legnagyobb tisztelettel ejtette ki. Viktor Csukarin három számban nyert egyéni bajnokságot, pedig törött, sínbe tett újjal versenyzett! A kötelező gyakorlatok után a szovjet válogatott került az élre, megelőzve az akkori világbajnok Svájc csapatát. Ez olyan váratlanul érte a szakembereket, hogy azok versenyzőikkel együtt csoportosan jártak a szovjet tornászok edzéseire, mert egyszerűen nem ment a fejükbe: hogyan tanulták meg ezeket az igényes gyakorlatokat, és az már egyenesen érthetetlen volt számukra, hogy milyen magas művészi fokon mutatták be azokat. Ezek után már egyáltalán nem számított meglepetésnek, hogy a Szovjetunió tornászai megnyerték a csapat- bajnokságot. De nemcsak a tornászok kápráztatták el a világot. Az atlétanők is ámulatba ejtették a közönséget. Diszkoszvetésben például hármas szovjet siker született (1. Romaskova, 2. Bag- rijencova, 3. Dumbadze), és ekkor hangzott el az olimpiák történetében először a Szovjetunió himnusza. Galina Zibina súlylökésben lett aranyérmes, míg a sokoldalú Alekszandra Csudina távolugrásban, gerelyhajításban és magasugrásban szerzett két ezüst- és egy bronzérmet. A legjobbak mezőnyében szerepeltek a szovjet atléták is. Természetesen nem minden sportágban kísérte siker a szovjet sportolók szereplését, ám már első világversenyükön igazolták: jók az edzésmódszereik, tehetségesek, erős erkölcsi-akarati tulajdonságokkal rendelkeznek. Talán nem volt sportág, ahol a szovjet versenyzők ne lettek volna ott az élmezőnyben, pedig alig rendelkeztek nemzetközi tapasztalattal. A Szovjetunió sikeres olimpiai bemutatkozásáról mi sem tanúskodik jobban, mint a nem1 zetek nem hivatalos pontversenye. Igaz, a NOB semmilyen hivatalos pontversenyt nem ismer el, ennek ellenére mégiscsak le lehet mérni egy-egy ország fejlettségi fokát, ha az olimpiai 1—6. helyezések alapján eredményességi listát állítunk össze Helsinkiben a következő sorrend alakult ki: 1—2.: Szovjetunió és USA 494—494 pont, 3. Magyarország 256, 3. Svédország 233, 4. NSZK 166, 5. Finnország 148, 7. Franciaország 136, 8. Olaszország, 9. Anglia 114, 10. Csehszlovákia 96 pont. A szovjet sportolók egyedülálló sikerének teljessségéhez tartozik, hogy összesen 106 érmet nyertek; ebből 38 arany- 53 ezüst- és 15 bronzérmet. Két világ- és három Európa csúcsot, valamint 11 szovjet rekordot állítottak fel. Talán felesleges hangsúlyoznunk: a szovjet sportolóktól senki sem várt ilyen sikeres olimpiai bemutatkozást. Az is beigazolódott, mennyire helyén való volt a vártnál későbbi bemutatkozás, mint egy esetleges elhamarkodott korai szereplés, mert így több idő jutott az alapos felkészülésre. Ennek eredményeként teljes fényében mutatkozott meg a szocialista sport ereje és nagysága. Így a szovjet sportolók balsikerére számító nyugati körök elhallgattak, nem szaporíthatták rágalmaikat a szocialista sport színvonaláról. Már a kezdet kezdetén rá kellett jönniük — nem kis bánatukra —, hogy a Szovjetunió az elkövetkező években egyre nagyobb és fontosabb szerepet fog játszani a világ sportjában. (T. V.) Az elmúlt hét végén Ausztriában és Svájcban megrendezett versenyekkel kezdetét vette az alpesi síidény, a napokban pedig rajtol a Világ Kupa sok érdekességet ígérő versenysorozata is. Az idén, pontosabban az elmúlt évadban az alpesi síversenyzők is elsősorban az olimpiára készültek. Lake Placidre időzítették formájukat, mert az olimpiai érmek még ebben a nagyon elanyagiasodott sportágban is rendkívül fényben csillognak. Persze azért a Világ Kupára is odafigyeltek, hiszen ott sem „babra ment a játék“. Mint arról már beszámoltunk, a sikeres versenyzők közül Annemarie Moser-Pröll és Gustáv Thöni visszavonult, a most induló évadban velük már nem találkozunk. Az 1980—81. évi versenyek előtt a FIS kiadta a módosított ranglistákat, amelyekben természetesen azok, akik felhagytak a versenyzéssel már nem szerepelnek. így történt azután, hogy Šoltýsová egy hellyel előbbre lépett és a lesiklásban Nadig mögött a második helyet foglalja el. Zeman az óriásműlesiklásban a 12. maradt. Ez azt jelenti, hogy a soron következő rendezvényeken az első tizenötős csoportba sorolják őket, ami különösen a technikai számokban jelent előnyt. Mielőtt az esélyek latolgatásába kezdenénk, hadd vessünk egy pillantást az elmúlt évi Világ Kupa végeredményeire. Az összetett versenyt a két legsokoldalúbb síző, Andreas és Hanni Wenzel nyerte, az egyes számokban azonban többen osztoztak a győzelmeken. íme az elmúlt évad Világ Kupa érmesei: Férfiak — lesiklás: 1. Müller (svájci), 2. Read (kanadai), 3. Piánk (olasz). Űriásműlesiklás: 1. Stenmark (svéd), 2. Enn (osztrák), 3. Lüthy (svájci). Műlesiklás: 1. Stenmark, 2. Krizsaj (jugoszláv), 3. Neureuther (nyugatnémet), összetett verseny: 1. Wenzel (liechtensteini), Stenmark, Ph. Mahre (amerikai). Nők — lesiklás: 1. Nadig (svájci), 2. Moser (osztrák), 3. Wenzel (liechtensteini). Űriásműlesiklás: 1. Wenzel, 2. Pelen (francia), 3. Nadig. Műlesiklás: 1. Pelen, 2. Wenzel, 3. Moser. összetett verseny: 1. Wenzel, 2. Moser, 3. Nadig. Ha hetvenhetedszer győzünk ... Péntektől vasárnapig rendezik Prágában a férfi tenisz Davis Kupa idei döntőjét, amely a hatalmas jelentőségű sorozat 69. fináléja. Csehszlovákia együttese ezúttal másodízben szerepel a döntőben, de míg 1975-ben nem tartották esélyes nek, ezúttal inkább őt favorizálják, mint vendégét, az olasz válogatottat. Férfi csapatunk a Davis Kupában leggyakrabban szerepelt együttesek közé tartozik. Eddig 47 kiírás részvevője volt, s azok során 76 győzelmet aratott, 45 esetben maradt alul. Ha tehát most, vagyis hetven- hetedszer is sikerül győznie, ne vét rávéshetik a Davis Kupára, amelynek a következő döntőig védője lesz. A legtöbbször, számszerint 65 esetben az USA válogatottja szerepelt a DK-ban, azután Ausztrália következik 62 és Olaszország 50 részvétellel. A további helyeken Franciaország, Anglia, Svédország, s közvetlen nyomában Csehszlovákia kö vetkezik. A közvetlen szemlélők is, akárcsak a színes tv tulajdonosai „színes“ kivitelben láthatják a Davis Kupa döntőjét. A pálya talaja téglaszínű lesz, amelyet zöld környezet vesz körül. A labdák színe az eredeti elgondolástól eltérően nem sárga, hanem fehér lesz. A csapatok szakvezetői még természetesen nem döntöttek a szereplők kijelöléséről, de részünkről szinte egészen biztosra vehető a Lendl, Šmíd kettős szereplése, mind az egyesekben, mind a párosban. Rendelkezésre áll Složil is, mint párostartalék, de Kodeš is, aki ezúttal búcsúzik a Davis Kupa küzdelmektől, s talán valamiképp aktív szerephez jut. Társai gondoskodnak róla, hogy DK búcsúja mutatós és sokáig emlékezetes legyen. A csehszlovák teniszsport nagy egyénisége ezt megérdemelnél Az olaszoknál az egyes játszására csak Barazzutti és Panatta jöhet számításba. Ocleppo eredményei nem olyanok, hogy kísérletezni lehessen vele éppen a DK döntőjében. A párosban a legvalószínűbb a Panatta, Bertolucci kettős szereplése. Míg csehszlovák részről nem hangzott el olyan kívánság, melyik játékos egyes szereplése volna előbb kívánatos, az olaszok nem titkolják, szeretnék ha panatta első ellenfele Šmíd volna. Biznyára azt hiszik, hogy most az ő játékosuk kerekedne felül. Színek harca és szívek harca lesz ez a nagy találkozó, amelynek kedvező lefolyásában határozottan bízik a hazai nagy és Csehszlovákia teniszcsapata 1975-ben már szerepelt a Davis Kupa döntőjében, s akkor a házigazda Svédország együttesétől 3:2 arányú vereséget szenvedett. Képünk is igazolja, mennyire örültek Borg (jobbról a másodikf és társai a nagy sikernek. Remélhetőleg Prágában is a hazai csapat nevét vésik fel a Davis Kupára, vagyis csehszlovák győzelem születik az olaszok elleni találkozón (CSTK fölv.) fan Kodeš, Wimbledon 1973. évi győztese a prágai csehszlovák— olasz tenisztalálkozón búcsúzik a Davis Kupa szerepléstől. Fo galmat jelentett a csehszlovák teniszsportban, képességeit, ru tinját, tapasztalatait, határtalan küzdőszellemét annak szolgálatába állította. Fiatalabb társait irányította, jelentős mértékben járult hozzá taktikai érésük meggyorsításához. Lehet, hogy a párcsban szerephez jut, de ha a helyzet másképp kívánná is, neki is jelentős érdeme lesz a várható sikerben. lelkes szurkolótábor. Mi meg abban bízunk, hogy atlétikus termetű teniszezőink esti és szellemi erőnléte lesz jobb, játéka változatosabb, sokrétűbb célratörőbb. Ezzel valóban nagy szolgálatot tennének szocialista testnevelésünk amúgyis jó híre öregbítésének s igazolnák, hogy a csehszlovák tenisziskola joggal követel helyet magának nemcsak Európában hanem a világ élvonalában. (zala) Arról már korábban beszámoltunk, hogy a Világ Kupa lebonyolítási rendszeré« nem változtattak és csupán egy módosításra került sor: szaporodott a versenyek száma. A férfiak például nem 23, hanem 31 rendezvényen szerezhetnek pontokat és az összetett versenybe valamennyi számban elért öt legjobb eredményét számítják be. Ha tehát Stenmark továbbra is képes oly kiegyensúlyozott teljesítményt felvonultatni, mint a múltban, akkor összesen 250 pontot szerezhet. Legutóbb Wenzel 204 ponttal nyerte a Világ Kupát a 200 pontot összegyűjtött Stenmark előtt. A svéd síző esélyei tehát megnövekedtek, de eddigi legveszélyesebb ellenfelei sem töltötték téilení'l az átmeneti időszakot, így nagyon kell ügyelnie, ha sikeresen akarja zárni a következő idényt. Hasonló a helyzet a nőknél is annak ellanére, hogy az elmúlt évtized nagy egyénisége, Annemarie Moser visszavonult, mert ott vannak Wenzel, Nadig, Pelen és a többiek. A Világ Kupa menetrendje természetesen már kész. A versenysorozat a hagyományokhoz híven ezúttal is Val d’Isere-ben kezdődik. December 3—4-én a nők, 6—7-én a férfiak egyaránt a lesiklásban és óriásműlesiklásban mérik össze erejüket. Lehet, hogy mindkét Világ Kupa győztes hiányzik majd a rajtnál. Hanni Wenzel néhány héttel ezelőtt edzés közben súlyosan bukott, kórházi ápolásra szorult és nem valószínű, hogy december elején már verseny- képes lesz. Fivére, Andreas Wenzel októberben bokasérülést szenvedett, de lehet, hogy Val d’Isere-ig rendbe jön. Az elmúlt idényben a nemzetek pontversenyét mind a férfiaknál, mind a nőknél és természetesen az összetettben is az osztrákok nyerték, mégpedig fölényesen. Bár az alpesi sízők felkészüléséről eddig kevés hír érkezett hozzánk, azt csaknem biztosra vehetjük, hogy az új évadban is az osztrák versenyzők játsszák majd a prímet. A nőknél azonban a Wenzel, Nadig, Hess svájci hármas rendkívül veszélyes ellenfélnek ígérkezik. A férfiaknál az Egyesült Államok és Kanada alpesi versenyzői hozhatják az elmúlt esztendei eredményeiket. A szocialista országok sísportját továbbra is a jugoszláv Krizsaj, a bolgár Popangelov, a szovjet Zsirov, a csehszlovák Zeman és Šoltýsová képviselheti jó eredményekkel. Bohumír Zeman felkészülése ugyan nem volt zökkenőmentes, de edzőjének véleménye szerint kitűnően felkészült az új idényre, lan Šoltýsová, Vlčková, Charvátová és Hojstričová értékes pontokat gyűjtöttek tavaly és bizakodva készülnek a Világ Kupa rajtjára Val d’Isere-ben. Szerdától már a versenyzőké lesz a szó. (kollár ) Szpartak Moszkva a legnépszerűbb A szovjet labdarúgó bajnokság befejezése után a hagyományokkal megegyező módon 'kiosztották a díjakat. A sportszerűség! díjat a Szpartak Moszkva kapta. A gólkirály Andrejev, az SZKA Rosztov fiatal csatára lett, aki húsz góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját. A legjobb kapus címet Daszajev, a Szpartak Moszkva játékosa érdemelte ki. A legtöbb gólt szerző, s az Idegenben legtöbb pontot gyűjtő csapatnak járó különdíjat a Dinamó Kijev érdemelte ki, csatárai 63 gólt lőttek, s vendégként az együttes 19 pontot szerzett.
