Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-03 / 286. szám, szerda
A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁG! ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYELVEI A legfontosabb cél a nép életszínvonalának emelése (CSTK) — Moszkvában tegnap közzétették „A Szovjetunió gazdaságii és szociális fejlesztése 1981 — 85-ös évekre és az 1390 ig terjedő időszakra vonatkozó alapvető irányelvei“ doku nienturntervezetet, melyet az SZKP Központi Bizottsága készített elő a párt XXVI. kongresszusával kapcsolatosan. úi szó 1980 XII. 3. A dokumentumtervezet leszö gézi. bogy a szovjet nép a lenini párt vezetésével a XXIV. és a XXV. pártkongresszus gazdasági-stratégiai irányvonala megvalósítása terén további sikereket ért el a kommunizmus Anyagi műszaki bázisának építésében és a szovjet nép élet- színvonala emelésében. Szilárdult és gazdagodott a Szovjetunió és a baráti szocialista országok szövetsége. A Szovjetunió következetesen valósítja meg békepolitikáját a nemzetközi együttműködés, a népek szabadsága és függetlensége, valamint a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Állandóan növekszik a szovjet állam befolyása a világpolitikai események alakulására. A szovjet nép azzal a szilárd elhatározással lép az 1981 — 1990 ig terjedő tízéves időszakba, hogy ebben az évtizedben úja bb fontos feladatokat valósít meg. A dokumentum leszögezi, hogy az 1976—80-as, tizedik ötéves tervidőszakban a népgazdaság az SZKP XXV. kongresz- szusa Irányelveivel összhangban a szovjet nép életszínvonala további emelésére, a termelés dinamikus fejlesztésére, a munka hatékonysága és minősége fokozására összpontosítva fejlődött. A 9. ötéves tervidőszakkal összehasonlítva a nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel, az ipari termelés 717 milliárd rubellel és a mezőgazdasági termelés 50 milliárd rubellel növekedett. A nemzeti jövedelem négyötödét közvetlenül a lakosság szükségleteinek fedezésére, szociális és kulturális célokra, valamint lakásépítésre fordították. A népgazdasági beruházások elérték a 635 milliárd rubelt. Az állóalapok volumene 1,4-sze- resére növekedett. Több mint 1200 nagy ipari vállalatot helyeztek üzembe. Megerősödött a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa, amely egyre inkább ipari jelleget ölt. A mezőgazdasági beruházások meghaladták a 170 milliárd rubelt, ami a népgazdasági beruházások több mint 27 százaléka. A mezőgazdaság rendelkezésére bocsátottak 1,8 millió traktort, mintegy 1,3 millió teherautót, 540 ezer begyűjtő cséplőgépet, nagyon sok gépet az állattenyésztés és a takarmányelőkészítés számára, s mintegy 400 millió tonna ipari műtrágyát. A munkák energiaigényessége 1,4- szeresére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése biztosított volt. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a gabonabetakarítás egész évi átlaga első ízben lépte túl a 200 millió tonnát, fokozódott a hús, tej, tojás, gyapot és egyéb termékek termelése. Gyors ütemben területi termelő komplexumok létesültek, elsősorban az ország északi és keleti részeiben. Az olajkitermelés — beleértve a gázkonden- zátumot is — Nyugat-Szibériá- ban 2,1-szeresére nőtt. Nagy előrehaladás történt a szociális feladatok megoldása terén is. Az utóbbi öt évben a nép életszínvonalának emelésére a nemzeti jövedelemből 329 miiliárd rubellel többet fordítottak, mint a 9. ötéves tervidőszakban. A szovjet nép anyagi és szellemi szükségleteit is magasabb színvonalon elégítették ki, javultak a munka- és életkörülmények. Az egy lakosra eső reáljövedelmek 17 százalékkal, a munkások és alkalmazottak átlagbére 15 százalékkal, a kolhoztagok jövedelme 26 százalékkal emelkedett. Az ingyenes oktatásra, az orvosi ellátásra, a nyugdíjakra és egyéb szociális juttatásokra fordítható társadalmi fogyasztási alapok a 10. ötéves tervidőszakban 527 milliárd rubelt tettek ki. Nagy méretekben került sor a lakásépítési program megvalósítására Is. E célokra 82,7 milliárd rubel volumenű beruházásokat fordítottak, vagyis túllépték az ötéves tervben megszabott keretet. A most be fejeződő ötéves tervidőszakban felépített lakóházak összterülete 530 millió négyzetméter. Több mint 50 millió ember lakáskörülményein sikerült javítani. A baráti szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés minden területen tovább bővült. Folytatódott a KGST-tagországok szocialista gazdasági Integrációja komplex programjának megvalósítása. Elmélyültek a fejlődő és a kapitalista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok. A népgazdaság fejlesztése és a szociális feladatok teljesítése terén elért sikerek még kiemelkedőbbek is lehetnének, ha még fokozottabb mértékben kihasználták volna a tervgazdálkodásból eredő elődöket, aktívabban igénybe vették volna a gazdasági életben a termelési tartalékokat, és ha következetesen harcoltak volna a hiányosságok ellen. Nem minden ágazatban és vállalatban teljesítették az előirányzott tervet. Lassan csökkent a fémmegmunkálásból és a tüzelőanyagokból származó hulladék és veszteség, nem megfelelő mértékben használták ki a másodlagos forrásokat. Nem sikerült megszüntetni a beruházások szétforgácsolódottságát, elhúzódtak a termelési objektumok építésének és üzembe helyezésének időpontjai is. A mezőgazdaságban nem használták ki eléggé hatékonyan a juttatott eszközöket. Nem sikerült a vasúti szállítás terén mutatkozó hiányosságok felszámolása sem. Nehézségek merültek fel a lakosság élelmiszerekkel és iparcikkekkel való ellátása, valamint a lakáshelyzet és a szolgáltatások terén is. Több gazdasági és szociális feladat teljesítését megnehezítette több régi nyersanyag-lelőhely kimerülése, valamint az, hogy az új fő bányászati központok északra és keletre tolódtak, valamint az a körülmény, hogy a jobb mezőgazdasági eredmények elérését az 1977- ben, 1979-ben és 1980-ban beállott kedvezőtlen időjárási viszonyok hátráltatták. A dokumentumnak az a része, amely az ország 1981—85-ös évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra kitűzött feladatokat taglalja, megállapítja, hogy a küszöbön álló évtized újabb fontos szakaszt jelent a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében, a társadalmi kapcsolatok fejlesztésében és az új embertípus formálásában. Ebben az időszakban a lehető legteljesebb mértékben ki kell használni a fejlett szocialista társadalom nyújtotta lehetőségeket és előnyöket, jelentős mértékben növelni kell anyagi és kulturális gazdagságát, termelési és műszaki tudományos potenciálját. Megszilárdul a Szovjetunió szociális bázisa: a munkások, parasztok és az értelmiségiek megbonthatatlan szövetsége, megszilárdul a népek közötti barátság is. A kommunista párt a nyolcvanas években is következetesen folytatja gazdasági stratégiájának megvalósítását, melynek a legmagasabb rendű célja a nép anyagi, kulturális és élet- színovnalának állandó emelése. A 11. ötéves tervidőszak fontos szakaszt jelent a hosszú tá vú feladatok teljesítésében. Egyesíti magában a párt szociális és gazdasági fejlesztési tervének és a gazdasági stratégiai irányvonalnak a folyamatosságát a nyolcvanas évekre, figyelembe véve a küszöbön álló ötéves tervidőszak specifikus feladatait Is. A 11. ötéves tervidőszak legfontosabb feladata a népgazda ság kiegyensúlyozott és fokozatos fejlődése a szovjet nép élet- színvonalának emelése érdekében, továbbá a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása, az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés, a termelési noten C'^> kihasználása a nyersanyagforrásokkal való takarékosság és a munka minősé gének megjavítása terén. Az SZKP gazdasági stratégiájából és a 11. ötéves tervidőszak fő feladatából eredően a nép életszínvonalának emelése érdekében intézkedéseket fognak foganatosítani. A figyelem elsősorban a lakosság közszük ségleti cikkekkel való jobb ellátására, a lakásfeltételek meg javítására és további időszerű szociális feladatok teljesítésére irányul. Ugyancsak biztosítottak lesznek a gazdaság fokozatos fejlődésének és a társadalmi termelés szerkez-ete tökéletesítésének feltételei is. A fogyasztásra és a felhalmozásra fordított nem zetl jövedelem 18—20 százalékkal növekszik A következő ötéves tervídŐ szakban biztosítani kell a „B“ csoportba tartozó termelési ágazatok gyorsabb fejlődését az „A“ csoportba tartozó termelési ágazatokkal szemben. A terv a mezőgazdasági-ipari és az élei miszeripari komplexum sokoldalú fejlődésével a mezőgazdaság és valamennyi iparágazat egyenletes és kiegyensúlyozott« fejlődésével számol. A dokumentum megállapítja, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában a sokoldalú inten- zifikáció alapján a társadalmi termelés hatékonyságának, a termékek és a szolgáltatások minőségének fokozására kell tö rekedni. A tervek szerint a társadalmi munkatermelékenység 17—20 százalékkal nő. A terv szerint tovább gyorsul a műszaki tudományos fejlődés, javul a természetvédelem, a gazdaság valamennyi szintjén tökéletesedik az irányítás és a vezetés. A terv a külgazdasági kapcsolatok nagyobb hatékonyságával számol. A KGST tagországok szocialista gazdasági integrációja tovább mélyül. A fejlődő országokkal fenntartott együttműködés és a kapitalista országokkal folytatott kölcsönösen előnyös kereskedelem tovább bővül. A tudomány fejlesztésével és a műszaki előrehaladás meggyorsításával kapcsolatos részében a dokumentum megállapítja, hogy a 11. ötéves tervidőszakban a tudomány és technika fejlesztését még inkább a legfontosabb feladatok teljesítésének kell alárendelni a szovjet társadalom továbbfejlesztésének és a gyors intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérésnek az érdekében. Az ipar előtt álló legfontosabb feladat a népgazdaság termelőeszközökkel és a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátása, továbbá a műszaki-tudományos fejlődés eredményeinek a termelésben való érvényre juttatása alapján a termelés intenzifikációja és a termékek minőségének a megjavítása. A dokumentum a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a termelés fokozása és a fogyasztási cikkek minőségének javítása valamennyi ipari ágazat, vállalat és szervezet elsőrendű feladata, és ezt a párt- és gazdasági szervek, valamint a tanácsok figyelemmel kísérik. A terv szerint az ipari termelés a következő öt évben 26 —28 százalékkal, ebből a termelőeszközök gyártása 26—28 százalékkal, míg a közszükségleti cikkek gyártása 27—29 százalékkal növekszik. Az iparban a munka termelékenységének 23—25 százalékkal kell növekednie, vagyis ez fedezi majd 90 százalékban a termelés növekedését. Tovább tökélesítik az ipari termelés szerkezetét, még nagyobb ütemben kerül sor a legkorszerűbb technika vívmányainak kifejlesztésére és alkalmazására a termelésben, bővül és rendszeresen kiegészül újabbakkal a konstrukciós anyagok választéka és jegyzéke, jobban kihasználják majd a tüzelőenergetikai forrásokat, biztosítottak lesznek az anyagi megtakarítások, növekszik a gazdaságosság, csökkennek az ipari termelésben az önköltségek, jobban kihasználják a termelési és állóalapokat. A tervezet szerint 1985-ben az elektromos energia termelése eléri az 1550—i'iOO milliárd kilowattórát, ebből az atomerőművek teljesítménye 220—225 milliárd kilowattóra és a vizi erőművek teljesítménye 230— 235 milliárd kilowattóra. A 11, ötéves tervidőszakban 24—25 millió kilowattóra kapacitású új atomerőműveket helyeznek üzembe. Folytatódik a gyors- reaktorok, valamint a hőenergia termelését szolgáló atom reaktorok üzembe helyezése. A kőolajiparban 1985-ben az olajkitermelés eléri a 820—845 millió tonnát. A tervek szerint elsősorban a nyugat-szibériai, a kazahsztáni és a Szovjetunió észak-európai területén levő olajlolőhelyek fejlesztésére ke rül sor. A terv szerint a földgáz ki termelése is fokozott ütemű program szerint valósul meg és volumene 1985 ben eléri a 800 —840 milliárd köbmétert. További kedvező feltételeket kell teremteni az említett iparág gyors ütemű fejlesztéséhez. Gyorsabb ütemben kell fejlődnie a közszükségleti cikkek gyártásának. Ennek érdekében intézkedések történnek a közszükségleti cikkeket előállító ágazatok, vállalatok és részle gek magas színvonalú techniká val való ellátására korszerű tér melési eljárások érvényesítésé vei jó minőségű nyers- és alap anyagokkal történő zökkenő mentes ellátásuk érdekében. A terv tekintettel a szovjet nép növekvő szükségleteinek kielégítésére az áruk minőségének javításával és a választék bővítésével számol, javítani kell a közszükségleti cikkek gyártása terén a gyártásszakosítást és a koordinációt. A dokumentum megállapítja, hogy a mezőgazdasági-ipari komplexum elsőrendű feladata az ország élelmiszerekkel és mezőgazdasági alapanyagokkal való megbízható ellátása. Az élelmiszerprogram sikeres teljesítése érdekében a terv hangsúlyozza az egységes tervezés, a kiegyensúlyozott és proporcionális fejlesztés szükségességét. Jelentős mértékben növelni kell az anyagi-műszaki bázist, tökéletesíteni kell az ágazatok közötti gazdasági kapcsolatokat, jobban meg kell szervezni pontos, kölcsönös együttműködésüket, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A mezőgazdaságban minden ágazatban el kell érni a gyors ütemű fejlődést és a hatékonyság fokozását, a termelés növekedését és a termékek minőségének megjavítását. Folytatódik a mezőgazdasági termelés sokoldalú intenzifikálásának folyamata is. A következő ötéves tervidőszakban az évi átlagos mező- gazdasági termelés 12—14 százalékkal, a munkatermelékenység a szocialista szektorban 22 —24 százalékkal növekszik. A tervezet szerint az évi átlagos gabonatermés eléri a 238 —243 millió tonnát. Halaszthatatlan feladat, amint azt a dokumentum is hangsúlyozza, az állattenyésztés lényegesen jobb ellátása takarmányokkal, valamint a polgárok személyi tulajdonban levő gazdasági állatainak a jobb takarmányellátása. Be kell fejezni a megbízható és kiegyensúlyozott állattenyésztési takarmányalap létrehozásának előkészületeit és meg kell kezdeni annak megvalósítását. Biztosítani kell, hogy a nyersgyapot átlagos évi termelése elérje a 9,2—9,3 millió tonnát. A cukorrépa átlagos termelése a tervek szerint eléri a 100— 103 millió tonnát. A tervek szerint 1985-ben a mezőgazdaságnak legalább 115 millió tonna ipari műtrágyát, 5 millió tonna vegyi takarmány- keveréket és 650—680 ezer tonna nagyhatékonyságú növényvédő szert kell a rendelkezésére bocsátani. Folytatni kell a mezőgazdaság műszaki korszerűsítését az új technika vívmányai alapján. A következő ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani 1 millió 870 ezer traktort, 1 millió 450 ezer teherautót, 6!)0 ezer begyűjtő cséplőgépet és egyéb gépeket. Az élelmiszeripari ágazatokban a termelés emelkedése eléri 1985-ig a 23—26 százalékot. A közlekedés terén a fő feladat a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek maxima ti $ és gyors teljesítése. A dokimén* tűm konkrét feladatokat tartat inaz a vasúti, tengeri, folyami, csővezetékeken történő szállí- tás. az autó és légiközlekedés, valamint a távközlés terén. A tervezet szerint a következő ötéves tervidőszakban a beruházások volumene 12—15 százalékkal növekszik. A beruházásokat elsősorban a vállalatok' rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére, valamint a már megkezdett építkezések befejezésére fordítják. A társadalmi termelés hatékonyabbá tétele eredményeként a követ-* kezó ötéves tervidőszakban biztosított lesz az életszínvonal további emelkedése. Az egy lakosra eső reáljöva- detem 16 — Itt százalékkal emelkedik. míg a kiskereskedelmi forgatom az állami és a szövetkezeti kereskedelemben 22—25 százalékkal növekszik. A munkások és alkalmazottak átlagos havi bére 13—16 százalékkal emelkedik, és a tervidőszak végére eléri a havi 190— 195 rubelt. A kolhoztagok jövedelme 20—22 százalékkal emelkedik. A dokumentum szerint 20 százalékkal bővülnek a társadalmi fogyasztási alapok. Az említett alapból nagyobb összegeket fizetnek ki állami segítségként a sokgyermekes családoknak és ifjú házasoknak. Tovább tökéletesedik a szociális biztosítási rendszer. Előkészületek folynak a legalacsonyabb nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak emelésére. A 11. ötéves tervidőszakban is következetesen érvényre jut az alapvető élelmiszerek és egyéb áruk állami kiskereskedelmi árai stabilizálásának irányvonala. A tervek szerint fokozatosan javulnak a szovjet emberek lakáskörülményei, és javul a lakások ellátottsága is. 530—540 millió négyzetméter lesz az összterülete azoknak az új lakóházaknak, amelyeket 1985-ig adnak át. A dokumentum előirányozza az Iskolaügy, az egészségügy, az üdültetés, a turisztika, a testnevelés és a sport továbbfejlesztését. A dokumentum külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy a Szovjetunió a jövőben is bővíti külkereskedelmét, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködését a külfölddel. A terv szerint sokoldalúan fejlődnek a szocialista országokkal fenntartott kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok. A Szovjetunió aktívan részt vesz a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésében. A dokumentum továbbá megállapítja, hogy a Szovjetunió következetesen folytatja a KGST-tagországok hosszú távú célprogramjainak megvalósítását, melyek az energetikára, a tüzelő- és nyersanyagbányászati ágazatokra, a gépiparra, a mezőgazdaságra, a közlekedésre, a közszükségleti cikkek gyártására, valamint kétoldalú hosszú távú szakosítási és kooperációs programok megvalósítására vonatkoznak. A 11. tervidőszakban a Szovjetunió az egyenlőség alapján bővíti kölcsönösen előnyös árucsereforgalmát, sokoldalú gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatait a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés elveivel összhangban a Szovjetunió az enyhülési folyamat megerősítése érdekében kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatokat kíván fenntartani azokkal a kapitalista országokkal, amelyek érdeklődést tanúsítanak a Szovjetunióval történő együttműködés iránt. A dokumentum előirányozza az irányítás tökéletesítését, a gazdaságosság fokozását. Tovább fokozódik a tervnek, mint a népgazdaság központi irányítási eszközének a szerepe. Az SZKP KB annak a mély meggyőződésének ad hangot, hogy a szovjet nép lenini pártja vezetésével űj sikereket ér el a kommunizmus építése és hazája ereiének és biztonságának megerősítése terén.
