Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-24 / 304. szám, szerda
Hol szorít a cipő (javítás)? A cipő javít ás helyzete mind annyiunkat érintő probléma. Bosszantó az időigényes sorba nállás a javítók elüti, idegesítő a több hetes javítási idő. M eggondolandó, hogy a kissé félretaposott, de még jó cipőt el lobjuk-e, vagy inkább javít- tassuk meg. S mert a választás az esetek többségében a ja- viátsra esik, vállalnunk kell a már említett bosszankodást, idegeskedést. De miért van ezt így, amikor néhány évvel ezelőtt a fővárosnak ilyen gondjai nem voltak? A feleletért Jozef Jurašekhoz az Obnova vállalat termelési, igazgatóhelyetteséhez mentünk, aki tárgyilagosan, őszintén válaszolt kérdéseinkre. MIÉRT KEVES A CIPÉSZ? — Ahhoz, hogy világosan lássuk a problémát, vissza kell tekintenünk az elmúlt időszakra — mondta. — Huszonöt évvel ezelőtt Bratislavában nem jelentett gondot a cipőjavítás. A cipészek havonta 30 000 pár cipőt javítottak meg. Vállalatunkban 120-an javították, 80-an pedig megrendelésre varrták a lábbelit. Abban az időben olyan téves nézetek kezdtek terjedni, hogy a jövőben nem lesz szükség a cipők javítására, mert a cipő olcsó lesz, és így a cipészek munka nélkül maradnak. En- ”.ek következménye az lett, -hogy cipészeink nagy része megvált vállalatunktól, a népgazdaság más ágazataiban kerestek és találtaik jobban fize- ett és megbecsült munkát. MILYEN A HELYZET MA? Bratislava 34 cipőjavítő műhelyében 36 cipész dolgozik. 1978-ban 356 558 párt cipőt javítottak meg, ami azt jelenti, hogy átlag minden lakos egy pár cipőt javíttatott. A javítások többségét a vállalat Obchodná utcai felvevőhelyén veszik át. Az emberekben az a tévhit él, hogy ha a város központjában levő műhelybe adják javíttatni cipőjüket, rö- videbb időn belül végzik el a javítást. Pedig az nem így van. Teljesen mindegy, hogy a város mely pontján keresik fel a cipőjavítókat, a kis javításokra 4 napig, a nagyobbakra több hétig kell várni. Az viszont már nem mindegy, hogy az új városrészekben csupán néhány percig tart a cipők beadása és kiváltása. Az Obchodná utcai felvevőhely túlzsúfolt, a szolgáltatás kulturáltságáról beszélni nem lehet, hiszen itt egy négyzetméterre 660 pár cipő esik, míg a dúbravkai új javítóban csak 88 pár cipő. — De még nem esett szó a cipészek munkájáról — jegyezte meg az igazgatóhelyettes, majd így folytatta: — Egy jó cipész naponta átlag 40 pár cipőt képes megjavítani, évenként 9500 pápát. Felmérést készítettünk, amely kimutatja az igények közötti különbségeket a tavaszi és a téli hónapokban. 1978 januárjában egy cipésznek 35,5 pár cipőt kellett megjavítania, februárban 36 párat, novemberben 43-at, áprilisban 46,5 párat. Ha januárban 1 cipő javítására 14 percet fordított, novemberben már alig 12-őt, áprilisban viszont már nem egészen 11 percet. S a következmény? Egyrészt a lakosság elégedetlensége, másrészt a cipészek túlterheltsége. Nem kis gondot jelent az is, hogy csupán nyolc cipész 40 éven aluli, a többit 5—6 év választ el a nyugdíjkorhatártól — mondta gondterhelten Jozef Jurašek. Az OBNOVA vállalat megrendelésre is készít cipőket. Tizenkét szakképzett cipészmestemek hovatovább egyre kevesebb munkája van, hiszen a cipőboltok mai nagy választéka mellett kevesen varratnak lábbelit. Felvetődik a kérdés, vajon nem lehetne ezeket a szakembereket áthelyezni a javító- műhelyekbe. Mi a véleménye erről a termelési igazgatóhelyettesnek? — Nem lehet. A cipészeket nem tudja rábírni senki arra, hogy javítók legyenek annak ellenére sem, hogy a cipőjavítók megkeresik a havi 3500—4000 koronát, ők viszont 5—600 koronával kevesebbet. Vagyis nem pénz kérdése ez, a szemléletben van a hiba. A SZAKMA LEBECSÜLÉSE Megtudtuk, hogy több tényező is közrejátszik abban, hogy egyre kevesebb a cipész, a cipőjavító. A cipész javarészt a térdén dolgozik, s a javítás, ragasztás közben belélegzi a port, a ragasztó szagát. A cipőjavítás nehéz fizikai munka. A mai cipőgyártási technológia kizárja a cipők javításában a gépek használatát. Régebben a cipőket leginkább varrták, ma már ragasztják és forrasztják. Az így készült cipők talpának, sarkának letépése komoly megterhelést jelent. A fő ok azonban az, hogy a cipőjavítók többnyire szégyenük a szakmájukat. Az óvodákban, iskolákban a gyerekek űrhajósok, pilóták, sofőrök, tv- és autószerelők akarnak lenni, a szülők és a pedagógusok sem beszélik rá a gyerekeket, hogy „suszternak“ menjenek. Pedig amíg ez a hozzáállás nem változik meg, addig gond lesz a cipőjavíttatás. Ma már a cipőgyártás szalagmunka. Egy-egy cipőgyári munkás ugyanazt a műveletet végzi addig, amíg le nem gyártják a sorozatot. Ezt a munkát akkor is el tudja végezni, ha nincs képesítése. De megjavítani a cipőt csak szakképzett cipész képes. Vissza kell szerezni a szakma becsületét — hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. VAN CIPÉSZ-UTÁNPÓTLÁS? — 1972 — óta Szlovákiában nincs cipészeket képző iskola. Csehszlovákiában egyedül a Snaha libereci szakmunkás- képző intézetében folyik képzés, de oda Szlovákiából senki nem akar menni — mondta el őszintén az igazgatóhelyettes. — A Ikilátások mám jók. Ha a 7. ötéves tervidőszakban fel is épülne egy ilyen intézet, mondjuk 1985-re, s lenne is elég / jelentkező, az új cipész-szakmunkások 1988-ban fejeznék be tanulmányaikat, majd a tényleges katonai szolgálat után 1990 ben szerelnének le. De hol a biztosíték arra, hogy visszatérnek kitanult szakmunkájukhoz, hiszen mostanáig az volt a gyakorlat, hogy a kitanult cipészek a katonaságnál megszerezték a jogosítványt, és elmentek sofőrnek?! Persze, lehetne javítani a helyzeten — folytatta. — A már említett két évvel ezelőtti felmérésben szerepel 41 olyan cipész neve, akik megváltak szakmájuktól. Átlagéletkoruk 33 év volt, ami azt jelenti, hogy 2000-ben még munkaképesek lesznek. Vissza kellene hívni őket. Meg kellene őket győzni munkájuk fontosságáról, megbecsüléséről. MIT TESZ A VÁLLALAT A DOLGOZÓIÉRT? — Az utóbbi 5—6 évben több intézkedést hoztunk hogy visz- szatartsuk a szakmát elhagyni készülő dolgozóinkat. Tizenhárom vállalati lakást, kamatmentes kölcsönöket adunk, javítjuk cipészeink munkakörülményeit. A szolgáltatóházban, ahol a cipőjavítók többsége dolgozik, megoldottuk az üzemi étkeztetést és az orvosi ellátást Is. Dolgozóink vállalati üdüléseken vehetnek részt, a beutalók elosztásában a cipőjavítók elsőbbséget kapnak. Egyedül nem vagyunk képesek felkelteni a kevésbé vonzó mesterségek, szakmák iránt az érdeklődést, s ez különösen a cipészmesterségre vonatkozik — állapította meg Jozef Jurá- šek. — Meg kell tanítanunk és tanulnunk tiszteletben tartani azok munkáját, akik a mindennapi életünkhöz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat végzik. ÉS VÉGŰI ___ Fe lkerestünk néhány cipészt, cipőjavítót is. Elmondták, hogy ők a munkahelyükön jól érzik magukat, szeretik szakmájukat, jól megfizetik őket, javulnak munkakörülményeik, elégedettek. De addig nem várható a munkaerőhiány megoldása, amíg azok, akik értik a szakmát, nem térnek vissza mesterségükhöz. De megfigyeltünk belső ellentmondásokat is. A cipészek (akik megrendelésre varrják a cipőt) még ma is enyhén szólva, lenézik cipőjavító társaikat. Amikor a velük folytatott beszélgetés végén meg akartuk tudni nevüket, nem mondták meg. Hogy miért? Nem akarták, hogy ismerőseik, gyermekük iskolatársai megtudják, hogy ők nem cipészek, hanem „suszterek“! PÉTERFI SZONYA Tengerészkarácsony Állandó jellegű kiállítás Bátorkeszim (Vojnice) a helyi efsz irodájában a napokban állandó jellegű kiállítást nyitottak meg. Az emlékszobában okiratok, jelentések, jegyzőkönyvek, fényképek, valamint más írások és tárgyi dokumentumok adnak képet a falu és a szövetkezet múltjáról, fejlődéséről. A kiállítás jól érzékelteti, hogy a 72 taggal indult bátorkeszi szövetkezet miként vált a járás együk legjobb szövetkezetévé. Az ötezer sertés részére épült nagy- hizlalda jelenleg például évente már mintegy 120 vagon sertéshúst ad a közellátásnak. A szövetkezet állandóan fejlődik és egyre korszerűbb eszközökkel termel. Miriák Ferenc j Allás m a postai hírlapszolgalat Központi Laptovábbító és -behozatali Részlegének 01-es számú üzeme 1901. január l ével felvesz: — laptovábbítőkat (-nőkel) éjszakai műszakra, — laptovábbítókat (-nőket) két- műszakos munkára, — személygépkocsi-vezetőt, — üzemi őrt, — gépészt (lakatost). Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: Poštová novinová služba — Ústredná expedícia a dovoz tlače, závod 01, Bratislava, Košická 1, telefon: 67-37-89. ÚF-151 A Kravany nad Dunajom-i Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatósága értesíti az érdeklődőket, hogy az 1981/82-es tanévre 1981. szeptember 1-től kezdődően felvesz az alapiskola 8. és 9. osztályát végzett 14—15 éves fiúkat és lányokat szakmunkástanulónak a következő szakmákra: — kertészeti szakmára (gyümölcs-, zöldség-, vlrágkertészet és díszkertészet), — szőlészeti szakmára (pince- gazdaság, szőlészet és gyü- mölcskertészet), — épületasztalos szakmára. A szakképzés elvégzése után tanulóink a dolgozók szakközépiskolájában folytathatják tanulmányaikat és érettségizhetnek. Az alapiskolák tanulói a pályaválasztási tanácsadók útján jelentkezhetnek. A már szakmunkás-blzonyítvány- nyal rendelkezők közvetlenül jelentkezhetnek felvételre — írásban vagy személyesen — a dolgozók középiskolájába. Jelentkezési határidő: 1981. március 31. Iskolánk címe: Stredné odborné učilište poľnohospodárske, Kravany nad Dunajom, okr. Komárno. ÚF-155 ADÁSVÉTEL Tengeri medve — ezt hallva mindenki öreg, szakállas, szélcserzett arcú tengerészre gondol, aki a parancsnoki hídról biztos kézzel kormányozza a hajót a viharos tengeren. Ľudovít Alrnásy hajótiszt, negyvenkét éves, mégis illik rá a fenti jelző. — Huszonöt éve dolgozom a Dunahafózási Vállalatnál — kezdi az emlékezést a Kremnica folyami-tengeri hajó elsó tisztje. — Gépésznek tanultam ki és segédgépészként kezdtem hajós pályafutásomat. Többszöri továbbképzés és számos vizsga letétele után lettem gépmester a folyami hajókon, s további évek teltek el, amíg a hajóstiszti rangig eljutottam. Mint minden igazi hajós elsajátította mestersége összes csínját-bínját. Teher és tankhajókon széllé a Duna hullámait. Rengesburgtól. Izmailig. — 1Válójában nem is tudom, hányszor tettem meg ezt az utat, de mindannyiszor izgalmas volt. Ľudovít Almás/ sok más futtáihoz hasonlóan romantikára vágyott. Szívvel lélekkel ked velte a vízisportokat, így lett a Duna szerelmese, s a Duna- hajózási Vállalathoz, vagyis a tengerész-szakmához inár csak egy lépés volt az út. De mint bevallotta, a romantika már az első hajóúton szertefoszlott. A felelősség, a kötelességek, a nehéz munka váltotta fel. * — Az igazi tengerészéletbe csak 1965 végén kóstoltam bele — mondja. — Abban az időben bővült a vállalat hajóparkja a Bojnice és a Lednice folyami tengeri hajókkal. Akkor kezdtük járni a tengereket is. Ma már több ilyen hajója van a vállalatnak. A tenger hullámait először a Bojnice hajóval próbálta ki. 1977-től, amikor a Dunahajózá- si Vállalat újabb 2400 tonnás folyami-tengeri hajóval gyarapodott, — a Kremnicával — erre a hajóra került. Minden csavarját ismeri. Bátran mondhatja ezt, hiszen az építésénél is jelen volt építési felügyelőként. Szép, korszerű az a hajó. Az évek folyamán solk partvidéket behajózott. — Jól ismerem Konstanca, Várna, Bejrut, Alexandria, Fiume, Algír és más kikötővárosokat. Nemegyszer szállítottunk rakományt — főleg közszükségleti cikkeket, különböző gépeket, üzemek komplett berendezéseit, gyümölcsöt és más mezőgazdasági termékeket — Máltára, Krétára, Ciprusra, Szardíniára. — A leghosszabb és legizgalmasabb utam? — Ismétli meg a kérdéstT — Sok volt, amelyikre ez a jelző illik, de egyet nem felejtek el soha. Francia-Szomáliába indultunk. Fiúméból különféle áruval megrakodva hajóztunk ki. Bejrútban kirakodtunk, s innen újabb rakományt vittünk ! A szerző felvétele) Szaúd Arábiábán, ahol azt a zo- máiiába szánt rakományra cseréltük. Útban Bejrút felé Szuezben ért bennünket a közel- keleti háború. Nyolc évig kellett ott horgonyoznunk. Ez alatt az idő alatt a legénység egy része ügyeletet tartott a hajón, — általában nyolc hónaponként váltottuk egymást —, a többiek pedig más hajókon dolgoztak. A Kremnica gyakorlatilag egész évben úton van, kivéve a karbantartás időszakát. A javí tásokat a hajón, általában a fiumei kikötőben végzik. Ha semmi rendkívüli nem jön közbe, nyolchónaponként váltakozik a hajó legénysége. A nyolchónapi szolgálatot megérdemelt szabadság, pihenés követi. Ľudovít Almásy május 20-án tért haza az utolsó húszhónapos szolgálatból. Nyolc hónapig Romániában kísérte figyelemmel a Kremnica építését, egy évig pedig — ennyi a jótállási idő — hajózott vele. — Május 7-én kötöttünk kt Fiúméban, s most várom a parancsot, hogy újra hajóra szálljak. (Ez még november elején volt. A szerző megj.) — Eszerint az idei karácsonyt - valahol a tengeren, vagy valamelyik kikötőben tölti. — Tizenöt éve, mióta folyami tengeri hajókon hajózom tíz karácsonyt az otthonomtól tá“ vol töltöttem. Tavaly és tavalyelőtt Fiúméban ünnepeltem, igaz a feleségemmel és a lányommal. A szabályzat ugyanis megengedi, hogy ha éppen valamelyik európai kikötőben töltjük az ünnepeket, a családtagok meglátogathatnak bennünket. De nem egy karácsonyt töltöttünk kollégáimmal a tengeren. Ilyenkor valamelyik kikötőben előre megvesszük a karácsonyfát, beszerezzük az ünnepi asztalra valót, s a szakácsaink mindig kitesznek magukért. Igyekszünk vidám, meghitt hangulatot teremteni, de gondolatban mindannyian otthon vagyunk. Hiába, ilyen a tengerészélet. JOZEF SLUKA Čalovón, a Stadion utcában, a 20- as házszám alatt. Érdeklődni személyesen 17 óra után, 111. szombaton és vasárnap. Ú-1473 B Eladók törzskönyvezett kutya- kölykök — német boxer. Telefon Bratislava: 664-22. 0-1476 B Takarítok. Jelige: Diák. Ú-1477 B Eladó külföldi, hosszú női fehér bundakabát 5000 koronáért, 165 cm magasra. Cím a hirdető- irodában. 0-1479 vigasztaló szavakért és részvétükért, amelyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-1463 MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNTŐ Eladók magyar puli kutyakölykök — fajtiszta anyától. Kalmár Dezső, Čalovo — Ižop 1882, telefonszám: 21-29. 0-1464 S3 Eladó világoskék színű Trabant 601-es limousine — ár megegyezés szerint —, valamint Sport 175-ös nagymotor. Cím Szendl Kálmán, Hollare 150., komárnói járás. 0-1471 ■ Eladó családi ház, mely 1960 ban épült 21 áron — gyümölcsössel. Ar megegyezés szerint. Érdeklődni lehet mindennap a lakásomon. Címem: Trupek János, 934 62 Pohronský Ruskov 334 (a patakon túl Csata felé). 0-1472 ■ Eladó új emeletes családi ház B 1980. december 25-én lesz 50 éves Tóth Sándor, a jó fér) és jó édesapa Ekecsen (Okoč). Ezúton köszönti felesége és családja 0-1469 KÖSZÖMETNYlLVÄNiTÄS B Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak, akik 1980. december 13-án elkísérték utolsó útjára a tonkházal (Ton- kovce) temetőbe a drága jó édesanyát, anyóst, nagymamát, déd- nagymamát, özv. Kása Boldizsárné Boros Juliannát, akit a kegyetlen halál 74 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönetünket fejezzük ki a koszorúkért, virágcsokrokért, a SS Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, Barna Farkas Istvánra, Siltcká Brezován, akit a kegyetlen halál 1979. december 15-én, 81 éves korában kiragadott szerettei köréből. Akik szerették és ismerték, gondoljanak rá kegyelettel ezen a számunkra oly nagyon szomorú, első évfordulón. Felesége, lánya, fia, veje, menye, unokái és dédunokát 0-1465 g£ Fájó szívvel emlékezünk a drága jó férjre és gondos édesapára, Bugár Győzőre, aki 1979. december 24-én váratlanul elhunyt. Akik Ismerték és szerették, kérjük, emlékezzenek meg róla ezen a szomorú évfordulón. Örökké gyászoló felesége, gyermekei, unokái és barátja János 0-1478 űj szó 1980 XII. 24.
