Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-18 / 299. szám, csütörtök
HÚSZ ÉVE A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Határidő előtt teljesítették a 6. ötéves tervidőszak feladatait Hamisítatlan év végi nagyüzem a műhelyekben és az irodákban ... így lehet leg- hűbben kifejezni mindazt, amit a Priemko vállalatban láttunk a napokban Komáromban (Komárno). Nem csoda, hiszen alig két hét választ el bennünket december 31-től. Az irodákban reggel hatkor már ég, este tízkor még ég a villany. Számolnak, kalkulálnak, latolgatják a lehetőségeket. Pedig a nehezén már régen túl jutottak, mert a 6. ötéves tervidőszak feladatait a múlt hónap 28-án teljesítették. Az idei év terve azonban még próbára teszi őket. Reméljük a hiányzó tizedek és századok „megadják magukat“ és tiszta számlával kezdhetik az új évet és egyben a 7. ötéves tervidőszakot. A vállalatot húsz éve irányító Virág Károly igazgatót csak a hajnali órákban sikerült elcsípni. Ekkor is csak röpke időre, mert reggel már külföldre utazott. — Rengeteg a munkánk ezekben a napokban — mondotta. — Húsz üzemrészleg és negyvennyolc szakma tevékenységét kell most úgy irányítanunk, hogy az idei év mintegy tíz hátralevő munkanapján (valószínű, hogy az ünnepek alatt is) sikerüljön pótolni azokat a lemaradásokat, melyeket főleg a vállalatunkba későn érkezett nyersanyagok és anyagok okoztak. Optimista vagyok, bízom benne, ogy sikerül. Megszédül az ember feje, ha belegondol abba, amit az igazgató mondott: 20 üzemrészleg és 48 szakma! És egymástól mennyire eltérőek: lakatos, vasöntő, rádió- és tv-javító, gázszerelő, elektromos karbantartó, hűtőgépjavító, asztalos, éoület-asztalos, címfestő, cipész, szíjgyártó, férfi- és női szabó, szőrmés és így tovább. Ha ezekhez hozzáadjuk a különféle szolgáltató-részlegeket és szaküzleteket, akkor látjuk, milyen hasznos munkát végez a lakatosság számára a helyi ipar járási vállalata. Exportra is termelnek. A 6. ötéves tervidőszak ezzel kapcsolatos feladatait szintén határidő előtt teljesítették. — Mi mindent szállítanak külföldre? — A Magyar Népköztársaság szekrénybútort vásárol tőlünk. Reméljük a hazai fogyasztók által is jól ismert Igor-fal korszerűsített változata megnyeri a tetszésüket. Ez a bútor eddig lábakon állt, most „letettük“ a parkettára és modern vonalvezetéssel igyekeztük szebbé tenni. A Német Szövetségi Köztársaság pedig speciális ágyakat rendelt, melyeknek lényege, hogy egy szekrény formájú bútort széthúzással fekvőhellyé alakíthatnak át. A Priemko 980 dolgozójára až év végi hajrá után nagy feladatok várnak, mert a 7. ötéves tervidőszakban termékeik nagy részét fel kell újítaniuk. A tervek szerint olyan gyártmányok készülnek majd műhelyeikben, melyek előállításánál hasznosíthatják a hulladékanyagokat is. Persze, nem a termék minőségének rovására! — A következő ötéves tervidőszakban a korábban felsoroltakon kívül még egy nagy feladat vár ránk — mondotta Virág Károly —, a maximális takarékosság meghonosítása minden munkahelyen. Szeretnénk az eddiginél jobban és olcsóbban termelni. Sajnos olykor akadozik az anyagszállítás és ez indokolatlan veszteségidőkhöz vezet. Több elgondolásunk is van arra vonatkozóan, hogyan lehetne a nyersanyagokat közelebbről — például a szomszédos baráti országokból — beszerezni. Ha rövidebb utat tenne meg a nyersanyag, hamarabb ideérne és olcsóbb lenne a szállítás is. Vannak más gondjaik is. A bútorok formái szinte havonként változnak. Aki megtekinti a brnói vagy a nyitrai (Nitra) kiállítást, ellátogat Topoľčany- ba, a Béke Bútorgyárba, figyeli az üzletek kirakatait, szeme hozzászokik a modern vonalakhoz, a praktikus szempontokat is figyelembe vevő tervezéshez. Aki lemarad a gyárak nemes versengésében, csak raktárra termelhet. Ezért a helyi ipar járási vállalatának tervezői is fel akarják újítani az elavult termékeket. Persze, ésszerűen, mert hiba lenne olyan bútorokat tervezni, melenlotték, hogy 10 munkacsoport 128 dolgozója kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. A csoportok száma jelenleg 27. Három kollektíva elnyerte a verseny ezüst fokozatát. tizenegyen bronzot kaptak. Figyelemre méltó az újítómozgalom fejlődése. A kezdeti nehézségek leküzdése után az idén 85 újítási javaslatot nyújHanzsér Attila, a rádió és tv-javító műhely dolgozója munka közben lyeknek a gyártásához nem tudnák beszerezni a szükséges, sokszor speciális anyagokat. Ha csak bútort gyártanának és az elmondottakkal kellene megbirkózniuk, nem okozna különösebb gondot számukra a 7. ötéves tervidőszakra való átmenet. De számos problémát kell megoldaniuk a fémmegmunkáló részlegeken is. Mindenekelőtt könnyű anyagokat szándékoznak beépíteni a végtermékekbe. Fontos követelmény az anyagfogyasztás csökkentése is, hiszen ezen a területen a tervek szerint 5—10 millió koronás megtakarítást akarnak elérni.. — Bővíteni akarjuk a szolgáltatások skáláját — mondotta az igazgató —, a meglevőket pedig korszerűsítjük. Nem mondok újat azzal, hogy szükséges a szolgáltató-részlegeket nagyipari módon üzemeltetni. A városunkban több helyen szétszórtan dolgozó szakembereket egy nagyobb épületbe kell telepíteni és az eddigi helyiségeket begyűjtő helyekké alakítani. Mivel számukra is problémát jelent a szükséges számú dolgozó megszerzése, olyan részlegek beindításának gondolatával foglalkoznak, amelyekben télen alkalmazhatnák a falus! asszonyokat. A Priemko vállalat — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — sokrétű, szerteágazó, a lakosság minden irányú szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet folytat. Egyik napról a másikra nehéz lenne beindítani ilyen vállalatot, amely gyakorlatilag több kisebb-nagyobb üzemre, üzemrészlegre tagozódik. — Húsz évvel ezelőtt kezdtük a termelést — mondotta a vállalati igazgató. — Ha visz- szatekintünk a lakosság szolgálatában eltelt két évtizedre, nem kell ''szégyenkeznünk. 1960-ban 284 dolgozóval kezdtük a munkát és tizenöt év múlva csaknem 500-an voltunk. A termelési eredményeket mutató grafikonok kisebb megtorpanásokkal állandóan felfelé ívelő tendenciát mutatnak. Főleg a hazai piacra termelt áruk skálája emelkedett gyorsan, de elégedettek vagyunk a teljesítménynormák teljesítésével, a munkatermelékenység és a bérek növekedésével. A gazdasági vezetők a tömegszervezetek segítségével a vállalat megalakításától nagy súlyt helyeztek a meglevő erők mozgósítására. Fennállásuk 15. évfordulóján már büszkén jeCsaflóközi szerencsekerék tottak be a Priemko dolgozói, ebből 43-at fogadtak el. Nagy figyelmet fordít a vállalat vezetősége a komplex racionalizációs csoportok tevékenységének fellendítésére és a műszaki fejlesztésre háruló feladatok megoldására. — Főleg a modern, könnyű és színárnyalatokban gazdag anyagok mind több területen történő felhasználására törekszünk — mondotta Virág elvtárs. — A bútorgyártás a praktikus szempontok megtartása mellett igényli a választékos színek alkalmazását. Jelenleg olyan anyagok kikísérletezésével foglalkozunk, amelyek viszonylag olcsó és hozzáférhető nyersanyagból készülnek és növelik termékeink esztétikai színvonalát. Ezt bizonyítandó az igazgató egy könnyű, színes anyagot mutatott, mely nagyban növelheti a Priemko bútorainak részletgazdagságát. Ha sikerül a most még fejlesztésben levő „deszka“ szilárdságát, tűrőképességét a kívánt szintre emelni, túlzás nélkül a bútorgyári alapanyagok egyik slágere lehet. Gyártásfejlesztés, új létesítmények üzembehelyezése a dolgozók létszámának további növelése, a termelékenység jelentős növelése, anyag- és energiatakarékosság, a termékek minőségének javítása — többek között ezeket a korántsem könnyű feladatokat kell megoldaniuk a Priemko dolgozóinak jövőre és a hetedik ötéves tervidőszak további éveiben. Reméljük sikerül. KOMLÓSI LAJOS Délután fél három leié jár idő, amikor megállunk az aranyosi (Zlatná na Ostrove) pékség udvarán. Csönd van. A közeli kéményekből lassan, gomolyogva száll a füst; csíp a szél, siettet a hideg. Az ajtót hiába zörgetem, ellenáll, nem enged tovább. Ojra ökölbe szorul a kezem, rázom a kilincset is, de ezt sem hallják odabenn. Tanácstalan vagyok, tétován to pogok, közben az utcát lesein, hátha feltűnik valaki. Aztán váratlanul kulcs fordul a zárban, s egv lisztes kéz tovább invitál — Ketten vagvunk csupán — mondja Irena Pažúrová — és amikor belefeledkezünk a munkába, a tetőt ts elvihetnék a fejünk felől, azt sem vennénk észre. A zörgelést sem hallottam, csak megéreztem, liogv ajtót kell nyitnom. Kenyértllat tölti be a tágas helyiséget, pedig a délutáni sütés várat még magára. — Itt már a falak is beszív ták a frissen sült kenyér illatát — veszi át a szót Szalag Irén, aki öt éve dolgozik a pékségben. — Emlékszem, méií a hatvanas évek elején is ide hordták sütni a tésztát a falubeliek, mert a kemencét, tudja, semmi sem helyettesíti Akkor még én is dagasztottam otthon, és higgye el, az én ke nyerem még ennél is jobb volt. — Hogyhogy? — Én úgy tudom, az aranyosi kenyérnek az egész komáromi járásban jó hí re van. — Ez igaz is De én krumpli« val ízesítettem a tésztát és hosszabb ideig dagasztottam. És erre itt nincs lehetőség Nézze csak azokat a hatalmas csészéket! Mindegyikbe két mázsa lisztet, kilenc vödör vizet, két kiló sót és egy kiló élesztőt teszünk A gép fél óráig keveri a kovászt, amelyet aztán négy öt órán át kelni hagyunk. Utána jön a dagasztás, majd újabb egyórás szünet után kosarakba rakjuk a lukacsos tésztát. — S ha lukacsos, akkor jó lesz a kenyér? — Ha szép, fehér volt a liszt, akkor igen — szól közbe Irena Pažúrová. — Mert azon is sok múlik ám! Telnek a kosarak, a csészéből lassan elfogy a tészta, az ügyes női kezek gyors mozdulatokkal vágják, mérik, formálják a jónak ígérkező kenyértésztát. — A múlt héten délelőtt jártam erre, s Bak Sándoron, a pékség vezetőjén kívül senkit sém találtam itt. Ezek szerint a reggeli órákban nem sül kenyér. — Két műszakban dolgozunk. Délután kettőtől este tízig, aztán hárman felváltanak bennünket, akik hatig sütnek. fis mit szólnak ehhez a családtagok? A víg kedélyű Szalay Irén tizennégy éves fiát említi. — Megtörtént már, hogy 2— 3 héten át éjszakás voltain, ilyenkor aztán meg is mondta, hogy jobban szereti, ha otthon vagyok. Ügy vettem észre, neki tényleg nem mindegy, mikor dolgozom. —• Nekem van egy ötéves kislányom — mondja Irena Pažúrová — és az eszem éjszaka is csak nála jár. Azt, hogy akkor dolgozom, amikor mások * legszebb álmukat alusszák, én már megszoktam. Kerek húsz éve sütöm a kenyeret, engem már a hajnali műszak sem keserít el. Sokan vannak viszont, akik éppen ezért nem mernek közénk állni. Félnek az éjszakáktól és a vasárnapoktól. Pedig sokat javítana a helyzetünkön, ha több fiatal választaná ezt a szakmát. Megtelnek a kosarak, kiürül a csésze, Szalay néni már készíti is az újabb adag kovászt, aztán a kemence torkába nyúl, s egy jókora lángost tesz az asztalra. — Ezt kóstolja meg! Szerencsekerék. Ilyet még biztosan nem evett. Kacsazsírral, fokhagymával jobb, mint bármelyik sütemény. Szerencsekerék... Anyám ia ilyen lángost ehetett gyerekkorában. Nekem ez kalács, bár Szalay néni esküszik rá ez az igazi lángos, nem pedig az, amelyet manapság utcán, kapuk alatt árulnak. S amint a kemence hőfoka eléri a kétszázötven fokot, ki* ürülnek a kosarak és minden kezdődik elölről. Keverés, dagasztás, sütés — hatszor ismétlődik. így lesz meg az egy tonna kenyér, amelyből másnap számos környékbeli család asztalára kerül. — Tudja, milyet válasszon magának az üzletben? — fordul felém Irena Pažúrová. — Cserepesei és jó magasat. Annak az íze is jó lesz. Nekem elhiheti. Én mindig ilyet veszek. Benn, a kemence közelében egyre melegebb van, sül a kenyér, dagad a kovász, kinn, a falu határában aranyszínben izzik a napkorong. G. SZABÓ LÄSZLÖ Akivel nem találkoztunk, mert este tíztől dolgozott: Csuczor József (Gyökeres György felvétele) teljesítik: feladataikat Jó munka, az előirányzott és vállalt feladatok teljesítése jellemzi a Csilizköz Efsz tevékenységét. Tánczos Tibor, az üzemi pártbizottság elnöke elmondta, hogy a mezőgazdasági bruttó termelési tervet 105,1, az árutermelés tervét 111,14 százalékra teljesítették. Búzából a tervezett 7400 tonna helyett 8524 tonnát, árpából a tervezett 2200 tonna helyett 2363 tonnát takarítottak be. Kiváló volt az Idei borsótermésük. Zöldtakarmányból, szénafélékből és más szárított takarmányokból ugyancsak megtermett a tervezett mennyiség. Nem panaszkodnak a silókukorica minőségére és mennyiségére sem. Sajnos, a kereskedelem rugalmatlansága és a konzervgyárak hiányos felkészültsége miatt a paradicsom és a zöldpaprika értékesítése problémát okozott, ezért jövőre az eddigi 120 hektár helyett csak 70 hektáron szándékoznak zöldséget termeszteni. Kiváló eredménnyel zárják az évet az állat- tenyésztők. Tejből 11 százalékkal többet adtak el, ugyanakkor tojásból, sertés- és marhahúsból is magasan túlteljesítették a termelési és az eladási tervet. A Csilizköz Efsz nemcsak az 1980-ra előirányzott feladatokkal, hanem a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott valamennyi feladatta! megbirkózott. A 7. ötéves tervet jő alapokra építve kezdheti. KRASCSENICS GÉZA 1980. XII. IS.
