Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-18 / 299. szám, csütörtök

Kötelességeik teljes tudatában FELKÉSZÜLTEK ÉVZÁRÓ PÄRTTAGGYÔLÉSEIKRE A HOSTIVAŔI TECHNOMETRA VÁLLALATBAN Legalább három éve annak, hogy a hostivari Technometra vállalatban jártam s ezért né­mi csalódással vettem tudomá­sul a napokban, hogy az üze­mi pártbizottság elnöke a nyugdíjasok sorába lépett. Ám utóda, František Boháček — másfél éve tölti be ezt a fe­lelősségteljes tisztséget — ugyanolyan szívesen fogadott. — Mivel foglalkozunk? Az­zal, amivel ezekben a hetek­ben minden pártbizottság: az évzáró taggyűlések előkészüle­teivel — mutatott vendégére Jirí Zoülára, a vállalat legna­gyobb — első számú — alap­szervezet elnökére, — Hogyan csináljuk? Véle­ményünk szerint nem lenne elegendő rámutatni csupán az eredményekre és a fogyatékos­ságokra. A párt Központi Bi­zottságának 18. ülését útmuta- tónak tekintve, azokra a ne­hézségekre kell felhívnunk a figyelmet, amelyek mindennapi munkánkat akadályozzák. Akti­vitásra igyekezünk ösztönözni a kommunistákat. Azt akarjuk, hogy tisztában legyenek t párt- ' feladataikkal és tudják, mit várunk tőlük, hogyan vegyék ki részüket a politikai és gaz­dasági feladatok teljesítéséből. November 7-ig minden tervmutatót teljesítettek Jirí Zoula veszi át a szót: s— Ahhoz, hogy megállapítsuk, mi akadályozza a gyorsabb fejlődést, a nehézségek oka és az sem kerülheti el a figyel­münket, hogy ki a felelős a határidőn belül kiküszöbölésre váró fogyatékosságokért. Ez természetesen nyílt, őszinte be­szédet igényel. A három alapszervezetben és az üzemi pártszervezetben de­cemberben lezajló taggyűlése­ken tehát a lehetőségek és a tartalékok teljes kihasználásá­ra mozgósítjuk a párttagokat és a többi dolgozót, akiknek zöme tisztában van erkölcsi és politikai kötelességeivel. Ennek köszönhető, hogy a 6. ötéves tervfeladatok minden mutató­ját november 7-ig teljesítették, azonkívül értékes kötelezettség­vállalásokkal köszöntik a XVI. pártkongresszust. A munkater­melékenység előirányzott nö­vekedése a jövő év március végéig háromszor lesz gyor­sabb a bérekénél. Bármilyen jó a minőség, mindig javítható — A repülőgép- és gépkocsi* ipar számára hidraulikus agg­regátorokat termelünk —< mondta Boháček elv társ —, érthető tehát, hogy különös figyelmet szentelünk a minő­ségnek. Mielőtt gyártmányaink elhagynák az üzemet, többszöri szigorú ellenőrzésnek vetjük alá őket. Célunk ugyanis, hogy a minőség javításával élettar­tamukat s ezzel a jótállási Időt meghosszabbítva, minél ritkáb­ban ikerüljön sor a generálja­vításokra. Ennek az elvnek szem előtt tartásával ismerkedtek meg a dolgozók a jövő évben hatály­ba lépő, a hatékonyság továb­bi növekedését és a minőség javítását célzó komplex intéz­kedésekkel, és ezzel kapcsolat­ban a 7. ötéves tervidőszak feladataival. — Igaz ugyan, hogy á minő­séget ma sem érheti bírálat, a selejt alig 0,41 százalékot, a reklamációk pedig mindössze 0,083 százalékot tettek ki, mégsem vagyunk elégedettek — hivatkozik Zoula elvtárs a részletes elemzések alapján ki­dolgozott minőségjavítási rend­szer tervezetére, amely a még itt-ott mutatkozó tartalékokra is rámutat. Természetesen mindennek az alapja az ered­ményeknek az egyes mutatók szerinti rendszeres ellenőrzése és értékelése, ami ma már nem újdonság az üzemben. Hiszen az anyagi érdekeltség fokozá­sára irányuló elvek érvényesí­tésével sem vártak január 1-ig. A munkások és technikusok szoros kapcsolata A kommunisták jól tudják, hogy a kielégítő eredmények feltétele a munkások és a technikusok szoros együttmű­ködése. Enélkül elképzelhetet­len a tudományos-műszaki fej­lesztés, sőt az újítók mozgal­mának a kiterjesztése és szín­vonalának emelése is ettől függ. Nagy segítséget jelent ezen a téren az egy-egy tech- nikus vezette 19 szocialista munkabrigád tevékenysége. A legjobb közöttük a szerelők munkacsoportja, Josef Vráná* val az élen, akit kiváló ered­ményeiért az idén a városi pártbizottság is kitüntetett. — Újítási javaslatokban nem szenvedünk hiányt — mondja Zoula elvtárs. — Az egyes munkahelyekkel minden év ele­jén közöljük igényeinket. No­ha az ötleteik mennyisége is döntő, ennél fontosabbnak tartjuk az eredményt, azt, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a villanyáram, az anyag, a munkaerő, a költségek meg­takarításához, a munkatermeié* kenység fokozásához, a környe­zetvédelemhez stb. Az üzemi szakszervezeti bizottság gon­doskodik a folyamatos ügyin-* A Pártélet 25. száma Pártunknak feladatairól, a XVI. kongresszus előkészületei­nek időszakában szól a lap bevezető írása, melynek a cí­me A párt ereje a tömegekkel való kapcsolatban van. Arra a kérdésre, hogy miben rejlik a nép bizalmának forrása a kommunista párt politikája iránt, a cikkben ezt a választ olvashatjuk: „Abban, hogy a dolgozók saját tapasztalataik alapján győződnek meg, hogy hazánk szociális, ökonómiai fejlesztésének programja he­lyes, hogy kifejezik a szocia­lizmus fejlődésének további szükségleteit, teljes egyetértés­ben, létérdekeivel“. Az írás figyelmeztet arra, hogy szün­telenül fejleszteni kell a nép­tömegek aktív támogatását a párt politikája iránt, s helyes irányba kell terelni. Ezekben a napokban folynak az évzáró taggyűlések. Azok a kérdések, melyekkel a kommunisták ezekkel foglalkoznak, nemcsak a párt szervezeteit érintik, ha­nem minden polgárt. Éppen ezért ki kell használni a ta­nácskozásokat, a további szer­vezési, ideológiai és tömegpo­litikai munka kibontakoztatásá­ra a munkakollektívákban, a dolgozók széles rétegei között. Tíz év múlt el azóta, hogy elfogadták pártunk két törté­nelmi jelentőségű dokumentu­mát: a Tanulságok a párt és az állam válságos fejlődéséből a CSKP XIII. kongresszusa után és a Határozat a párt- egység időszerű kérdéseihez című dokumentumokat. Ezek állandó időszerűségéről szól A tanulság állandó forrása című írás. A kutatás és a termelés szer­ves együttműködésével foglal­kozik a Szót kér... fejléc alatt megjelent cikk, mely Bo­humil Pillernek, a brnói Köz­ponti Kutató Intézet igazgató­jának véleményét ismerteti. Az évzáró taggyűlések és konferenciák előtt a pártta­gokra váró feladatokról olvas­hatunk A CSKP és a nép szi­lárd egységében a fejlett szo­cialista társadalom építésének további sikereiért című cikk­ben, melynek szerzője Josef Bárál, a nyugat-csehországi ke­rületi pártbizottság osztályve­zetője. Rámutat, hogy a párt­alapszervezetek túlnyomó több­sége igen nagy alapossággal készítette elő az évzáró tag­gyűléseket mind tartalmi, mind káder- és szervezési szempont­ból. Felhasználták a korábbi évek minden hasznos tapaszta­latát. Hozzájárultak az előké­szítéshez a pártcsoportok is. Megemlít a szerző néhány fo­gyatékosságot is, amelyek az előkészületekben tapasztalha­tók. Ilyen például a beszámo­lók túlzott leíró jellege és a puszta számok felsorolása. —fű­tő zésről, arról, hogy a javasla­tok ne heverjenek a fiókban és törvényes határidőn belül nyerjenek elintézést. De a dolgozók körében a te­matikus feladatod iránt Is élénk érdeklődés mutatkozik. A minden évben meghirdetett „Legjobb újítók versenyéinek győztesei a törvény által elő­írt összegen kívül további ju­talomban is részesülnek. A drága gépek nem heverhetnek kihasználatlanul A tapasztalatok szerint a gazdasági feladatok tervszerű teljesítése igényes feladat ugyan, de a követelmények reálisak. Az eredmények azon­ban még jobbak lehetnének a bizonyos foglalkozási ágakban {pl. esztergályos, marósok stb.) észlelhető fogyatékosságok ki­küszöbölésével és a folyamatos anyagellátással. A szállítóvál­lalatokkal folytatott véget nem érő viták, a görgőscsapágyak, a gumitömítések, az elektro­mágnesek stb. szállításának gyakori késése és minősége miatt ugyanis nem csak kelle­metlen mellékkörülmény. Hi­szen köztudott, hogy a gépek vesztegelése, a termelés minő­ségét megsínylő kapkodás és az ezzel járó sok bosszúság többnyire a hanyag és felelőt­len anyagellátásra vezethető vissza. Noha az üzem korszerű gép­parkja — az NDK-ból behozott számvezérlésű berendezések — jóvoltából lényegesen csökkent a munkaigényesség és emelke­dett a termelékenység, kihasz­nálásuk a többnyire egy mű­szakban dolgozó üzemben azon­ban még mindig nem kielégítő. A helyzet javulását a komplex intézkedések hatályba lépésé­től, illetve a második műszak bevezetésétől idegenkedő nő­dolgozókra gyakorolt befolyá­suktól várják. A meggyőző beszédnél eredményesebb a prémiumok csökkentése vagy megvonása — Ezzel a problémával szo­rosan összefügg a munkaidő gazdaságos kihasználása is — figyelmeztet Boháček elvtárs — a gépek vesztegelésére utal­va. Noha ezért nem mindig vonhatók felelősségre a mun­kások, hiszen az előkészületek a termelésre, az anyag után­pótlása sok időt vesz igénybe. Egyesek azonban az objektív okokra hivatkozva visszaéltek a helyzettel. A pártbizottság és a gazdasági vezetők hibája volt, hogy nem mindig léptek fel erélyesen. Ám a komplex intézkedések életbeléptetésére felkészülve ezt a fogyatékossá­got is kiküszöbölték már. Ja­vult a munkaerkölcs. A terme­lési értekezleteken is napiren­den voltak a munkaidő és a munkaszünetek pontos megtar­tására irányuló viták és fi­gyelmeztetések. A visszásságok megszüntetéséhez ma már az első lépést a negyedévi pré­miumok csökkentése, a továb­bit pedig teljes megvonásuk jelenti. A dolgozók többsége nem is kifogásolja ezt az eré­lyes intézkedést, a fegyelme­zetlenek pedig, akiknél a meg­győző beszéd süket fülekre ta­lált, nem kockáztatják kényel­mük érdekében a 600—700 ko­ronás anyagi károsodást, • • • A Technometra pártbizottsá­gai tehát tisztában vannak fo­gyatékosságaikkal. A komplex intézkedéseket nem tekintik mindent gyógyító szernek, és azt is tudják, hogy csupán uta­sításokkal nem sokra menné­nek. — Mindenekelőtt körültekin­tő, rendszeres politikai és szer­vező munkára van szükség — mondják. Ezért tanácskozik az üzemi pártbizottság az alapszerveze­tek bizottságainak elnökeivel minden héten, a tisztségvise­lők munkájának javítására is törekedve. Ezzel a tevékeny­séggel is az évzáró taggyűlé­sek sikeréhez és a komplex intézkedések eredményes érvé­nyesítéséhez akar hozzájárulni, KARDOS MÁRTA Kommentáljuk A MUNKA BECSÜLETÉIÉRT A gazdasági és a társadalmi szükségszerűség egy re in­kább a figyelem előterébe állítja azt az elvet, hogy min­denki aszerint részesedjék a megtermelt javak elosztásá­ból, ahogyan dolgozik, amilyen munkát végez. Gondolom, jó dolog, hogy az évzáró pártgyűléseken is egyre többen emelnek szót a differenciált bérezési rend­szer bevezetésének időszerűségéről. Az egyik fiatal kom­munista ezt így fogalmazta meg: — Az a jó az új bérezési rendszerben, hogy valamennyien és egyformán érdekeltek vagyunk abban, hogy jól dolgozzunk. Ha differenciálják a béreket, nincs egyenlősdi, aki nem teljesíti a normát vagy sok a selejtje, annak fizetéskor is vékonyabb a bo­rítékja. Jó az is, ha a dolgozók őszintén és kendözés nélkül fo­galmazzák meg a közösségi és az egyéni gondokat. Felis­merték, hogy az egyféle, uniformizált gazdasági szemlélet semmiképpen sem hozhat változást, megújulást a gazda sági életben. Másfelől elvárják a pártbizottságoktól és a gazdasági vezetőktől a határozott, rugalmas intézkedése­ket. A kommunisták önérzetét sérti és megingatja bizalmu­kat a mellébeszélés, a valóságot elkendőző, a fölényeske­dő magatartás. Messzemenően igénylik az elvi, a pártos magatartást, a vezető példamutatását, a szó és a tett egy­ségét. Ezért is kell megkülönböztetett figyelmet fordítani arra, hogy a felvetett problémákra a tagság mindig ki­elégítő választ kapjon. Egyre sürgetőbben vetődik fel az az igény, hogy aki a munkaidejét kihasználva, lelkiismeretesen és fegyelmezet­ten végzi munkáját, anyagilag és erkölcsileg is legyen el­ismertebb. E gondolatokat erősítve mondotta Csicsón |Ci- Cov) az egyik kommunista, Hörömpöli Irén. — Azért a fizetésért, amit kapunk, a munkát is illene megkövetelni, s az keressen többet, aki jobban dolgozik. Ebből az is következik, hogy a becsületesebb, lelkiis­meretesebb és az igényesebb munka elvégzésére nem elég csak anyagi ösztönzési rendszerünkön változtatni, hanem azt következetesen és szigorúan meg is kell tartani. Ebben az összefüggésben említem meg, hogy csak a munka termelékenységének gyors növekedése, a termékek minőségének javítása biztosíthatja gazdaságunk töretlen fejlődését és a mindannyiunk által óhajtott életszínvonal­emelkedést. Tehát a közös holnapért mindannyiunknak fe­lelősséget kell vállalnunk, ez nem lehet közömbös senki számára. Ilyen értelemben szocialista társadalmunkban az egyéni és a csoportérdekeket sohasem emelhetjük a kö­zösségi érdekek fölé. Hiszen saját életünk kiteljesedése elsősorban attól függ, hogy milyen értékű, mennyiségű és minőségű anyagi és szellemi javakat tudunk a közös­ség nagy asztalára összegyűjteni. Tegyük korparanccsá azt a korszerű igényt, hogy az ember értékét mindig a végzett munkája határozza meg. Ehhez a szemlélethez kell igazítanunk a párt propa­gandamunkáját is. A propaganda célja, lényege, értelme éppen abban van, hogy nemcsak tudásanyagot, ismerete­ket közvetít, nemcsak oktat, hanem nevel, alakítja, befo­lyásolja a közösség véleményét: döntően meghatározó a közösségformáló szerepe. Nyújtson a propaganda az eddiginél nagyobb bátorítást a több, a jobb munka megkövetelésére, anyagi és erkölcsi megbecsülésére. TŰRŰK ELEMÉR JÓ PÁRTMUNKA — JÓ EREDMÉNYEK Évzáró párttaggyülés a Matador 3.-as számú alapszervezetében Az eddigi tapasztalatok alap­ján elmondhatjuk, hogy a párt- bizottságok és az alapszerve­zetek tagjai alaposan, nagy fe­lelősséggel készültek fel az év­záró párttaggyűlésekre. A bra­tislavai Matador nemzeti válla- lat hat alapszervezete közül kettőben a napokban kerül sor a kommunisták tanácskozására, a továbbiakban pedig január­ban. — Az alapszervezetek évzáró párttaggyűléseinek előkészíté* séhez nagy felelősséggel, bí­ráló igényességgel láttunk hoz­zá — tájékoztatott az üzemi pártbizottság elnöke František Simák. — Valamennyi pártcso­portunk és alapszervezetünk a CSKP 18. ülése és egyéb párt­dokumentum határozatai szel­lemében konkrét feladatot ka­pott az előkészítés időszaká­ban. A feladatok teljesítését rendszeresen ellenőriztük, érté­keltük, s az egyes alapszerve­zeti bizottságoknak a pártbi­zottság tagjai révén segítséget nyújtottunk. Az alapszervezetek káder- és politikai szempont­ból felkészültek az évzáró párttaggyűlésekre, amelyeken nemcsak értékelik majd az eredményeket, hanem megvi­tatják a pártmunka javításá­nak, a 7. ötéves terv gazdasági feladatai hatékonyabb teljesíté­sének lehetőségeit is. A hármas számú pártalap- szervezetben, amelynek elnöke Herbert Steyner, épp a napok­ban hívták össze az évzáró párttaggyűlést. — Az üzemi pártbizottság utasításai alapján alapszerve­zeti bizottságunk kidolgozta a politikai szervezési tervét — mondotta Steyner elvtárs. — A tervet minden pártcsoport vezetőjének átadtuk, majd a párttaggyűlésen a többi kom­munistával is megismertettük. Pártbizottságunk már öt éve dolgozik ugyanazon összetétel* ben, az évek során a bizottság tagjai bizonyítottak. Ezért ká­derszempontból nem szükséges nagyobb változásokat végrehaj­tanunk, egyedül a nyugdíjba vonuló tag helyett választunk újat. — A beszámoló kidolgozásá­ra külön csoportokat alapítot­tunk, ezek szolgáltatták az alapanyagot a hatáskörükbe tartozó részlegek tevékenységé­ről — folytatta a pártelnök. — E jelentések összegezésével ké­szült el a beszámoló végleges szövege. Természetesen nem ölelhettük fel benne alapszer­vezetünk tevékenységének min­den kisebb részletkérdését, ezekre teret adunk a vitában. Viszont már most elmondha­tom, hogy a beszámoló jó ala­pul szolgál a termékeny vi­tához. — A felettes pártszervek jól értékelik munkánkat — fűzte hozzá végezetül Herbert Stey­ner. — A XV. pártkongresszus határozataiból reánk háruló feladatokat becsülettel teljesí­tettük. Most majd újabb, még igényesebb feladatok állnak előttünk, az 1981. évi terv fel­adatainak teljesítése. Tudatá­ban vagyunk, hogy az első év eredményeitől nagymértékben függ a további siker is. Alap­szervezetünk feladatait a XVI. kongresszus határozatai alap­ján egészítjük majd ki és konkretizáljuk. Az üzemi pártbizottság el­nökének véleménye szerint a hármas számú alapszervezet a legnagyobbak közé tartozik a Matadorban. Csaknem 90 tagja következetesen teljesíti felada­tait, s munkájuk minőségével szemben semmilyen kifogás sem merül fel. GOTTLIEBER FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents