Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-02 / 285. szám, kedd
Az egységes egészségügy a szocialista társadalomban jelentős feladatokat lát el, melyek éppúgy érintik a gazdaság területét, mint egy másik, igen érzékeny területet — az állampolgárok elégedettségét, a munkaaktivitás, az egészség, a ■ jólét kérdéseit s az ezekből eredő személyes boldogságot. Az egészségügyi létesítmények jól kiépített hálózata, a fejlett, szakszerű, a lehető legmagasabb szintű szolgáltatások, az ellátás hozzáférhetősége az ország minden területén, az apparátus kellő hatékonysága, az egészségügyi dolgozók harmonikus kapcsolata a nyilvánossággal — ez a CSKP szociálpolitikájának, államunknak, szocialista egészségügyünknek, az egészségügyi dolgozóknak célja és pro gr ami a. Az 1969 áprilisa utáni konszolidációs folyamat az egészségügy területén a társadalmi szükségletek előnybe helyezésében, a magasabb minőségi és gazdasági mutatók felé való orientálódásban tükröződött. A CSKP XIV. kongresszusának határozatából eredt a feladat: következetesen növelni az összes dolgozó eszmei és szakmai fel- készültségének színvonalát, nagyobb figyelmet szentelni a dolgozók szociális és munkakörül mám yeinek. Határozottabban érvényesíteni kellett a »közegészségügyi szolgáltatásokat a széles ikörü megelőzés, a környezet és a munkafeltételek javítása érdekében, az ellátás bővítése és minőségének Javítása érdekében. Szükség volt a sokoldalú kezdeményezőkészség fejlesztésére a gyógyító, megelőző munkában, az egészségügyi építkezéseik, a termelés és az elosztás területén pedig a koncentrációra és a termékszerkezet felújítására. Az ez irányú programot a CSKP XV. kongresszusa tovább fejlesztette. Az egészségügyre a következő feladatok hárultak: tovább emelni a lakosság ellátásának elért magas színvonalát, növelni az orvosi helyek és a kórházi ágyak számát, javítani az ellátást a körzeti és az üzemi rendelőkben, folytatni a társadalmi programok megvalósítását, elsősorban az anyákról és a gyermekekről, az idősekről való gondoskodást, a szív- és érrendszeri, a daganatos és a vírusos megbetegedések elleni küzdelmet, hatékonyabban folytatni az egészségügyi létesítmények építését és üzemeltetését és elérni azt, hogy az egészségügyi dolgozók következetesebben tartsák meg a szocialista erkölcs és etika elveit. A 6. ötéves tervidőszak javarészt már mögöttünk van, habár az egészségügy több feladata hosszú távú, jellegéinél fogva túlmutat a megszabott határidőn. Elég pontos számvetést készíthetünk tehát feladataink teljesítéséről. VÉDJÜK HATÉKONYABBAN KÖRNYEZETÜNKET A közegészségügyi szolgáltatás intézkedései közül nagy társadalmi jelentőségük volt a környezetvédelem érdekében tett lépéseknek. Figyelmünk elsősorban az iparosítás fejlődésével, az ipar és a mezőgazdaság kemizálásával összefüggő negatív kísérő jelenségek kiküszöbölésére irányul. így pl. előtérbe került a zajártalom a munkahelyeken és általában mindenütt. Pontos nyilvántartás készült a zajforrásokról, a zajos üzemrészlegekről és ezem részlegek dolgozóinak számáról. A foganatosított intézkedések eredményeképpen a munkahelyeken sikerült megállítani a zaj és a vibráció növekedését. A közegészségügyi szolgálat szervei hozzájárultak az élelmiszerek árusítása kulturáltságának növeléséhez, az élelmiszergyártás, csomagolás, elosztás, a közétkeztetés higiéniájának fokozásához. Rendszeres figyelmet szenteltek a gyermekek és a lakosság bizonyos csoportjai védőoltásának. A vírusos betegségek elleni harc programjának megvalósítása keretében beoltottuk a gyerekeket a kanyaró ellen s ennek eredményeképpen lényegesen csökkent a megbetegedések száma. A vírusos májgyulladás esetében jelentős sikert értünk el az eredményesebb diagnosz-' tikai módszerek bevezetésével. Az elmúlt időszakban sikerült felszámolnunk Kelet-Szlovákiában a sárgaságjárványt, ami rendkívül költséges volt és egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy növelni kell a közegészségügyi és állatorvosi szolgálat tekintélyét, tovább kell javítanunk anyagi-műszaki ellátottságát, és az élelmiszergyártás, valamint a kereskedelem területén fokozni kell az ellenőrzés hatékonyságát. A kedvező eredmények ellenére nem tartjuk kielégítőnek a közegészségügy és a megelőzés mai helyzetét. Ezenkívül a műszaki fejlődés a pozitívumok mellett számos kockázattal is jár. Ennek a problémának a súlyosságát sokan lebecsülik és az egészséges élet- és munkakörülményekről való gondoskodás nem válik minden esetben a termelőüzemek és a nemzett bizottságok tervezésének és irányításának részévé. Ezen a téren a közegészségügyi szolgálatnak is tartozásai vannak a káder- és a műszaki ellátottságot illetően, abban, hogy nem lépnek fe! elég következetesen a szabálysértők ellen. A jövőben határozottabban követeljük meg a környezetvédelem szabályainak megtartását úgy, hogy ne csak a helyzet további romlását akadályozzuk meg, hanem a fokozatos javulást is elérjük. Sokat várunk az egészséget veszélyeztető munkahelyi tényezők kiküszöbölésére előkészített intézkedésektől. Az egyes tárcák miniszterei felelősek lesznek azért, hogy a behozott gépek és berendezések megfeleljenek a közegészségügyi előírásoknak és normáknak és a gépek megvásárlásával egyidőben vegyék meg az egészséget védő berendezéseket is. A tárcák lesznek felelősek a munkafeltételekért a foglalkozási megbetegedések megakadályozása szempontjából is. Ezzel kapcsolatban a közegészségügyi szolgálat közbeavatkozása nem csökkenti a gazdasági szervezet felelősségét, sem pedig a hanyagság vagy fele- dékenység okozta károkért kirótt bírságokat. RUGALMASABBAN Az utóbbi ötéves tervidőszakban a gyógyító megelőző munka előterében áll a rendelőintézeti ellátás színvonalának javítása. Növekedett a területi egészségügyi körzetek, valamint az üzemegészségügyi központok száma. A körzetek többségében már gyermekorvosok, nőgyógyászok és fogorvosok is rendelnek. A nagyobb üzemekben a második és harmadik műszak alatt is rendel az orvos. Megkezdtük a félté' telek megteremtését ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is kiépítsük az üzemegészségügyi hálózatot. A kórházakban folytattuk a szakor-i vosi ellátás fejlesztését, a betegek differenciált, betegségük súlyossága szerinti gondozását, valamint a szakosított központok kiépítését, az egyes létesítmények műszaki-anyagi ellátottságának tökéletesítését a diagnosztika és a gyógymódok színvonalának emelése érdekében. Űj, korszerű, hatékony vizsgálati és gyógyítási módszereket érvényesítenek a sebészetben, az onkológiában, a belgyógyászatban, az ideg- sebészetben, az urológiában, a biokémiában, a gyógyszerkutatásban, a nukleáris orvostudományban és más szakágazatokban. Sikeresen fejlődik a rehabilitáció. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének javulása megnyilvánult a gyógyítás intenzifikálásában, a betegek állapotának rendszeres figyelemmel kísérésében, a szűrővizsgálatok számának növekedésében. A jövőben a szakorvosi ellátás területén rugalmasabban kell megszervezni a szolgáltatásokat. Egészségügyünk preventív irányzatának elvével összhangban megkezdtük a daganatos, a vírusos betegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni harc programjának, valamint az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás programjának és a gerontológiai programnak a megvalósítását. E feladatok keretében folytatjuk az intenzív osztályok, a kardiológiai intézetek és az onkológiai osztályok hálózatának bővítését. Megalakult a szív- és érrendszeri betegségek intézete Bratislavában, a klinikai onkológia központja Kassán (Košice) és Banská Bystricában már folyamatban van a klinikai onkológia kerületi központjának kiépítése. Egyes járásokban megkezdtük a betegségek megelőzésére irányuló programok feladatainak megvalósítását. Javítottuk a gyermekekről és anyákról való gondoskodást és rendszeresebben törődünk az idősekkel. Értékes eredményekhez vezetett a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek által veszélyeztetett lakosság kivizsgálása, ami lehetővé tette a gyógyítás korai megkezdését és ezáltal nagyobb eredményességét is A tapasztalatok rámutattak, milyen káder, valamint anyagigényes e széles körű akció megvalósítása, amelynek a többi járásra való kiterjesztését több tárcán kívüli tényező szabja meg. Elsősorban a speciális műszerek, az elegendő laboratórium és a vizsgálatokhoz szükséges vegyipari készítmények biztosításáról van szó. Az egész társadalomra kiterjedő akció ez, amely már a járásokban komplexebb előkészítést követel meg, elsősorban ami a pénzügyi és anyagi eszközök tervezését, a műszaki segítséget, a gyógyítás és a rehabilitáció lehetőségeinek megteremtését, illetve a megváltozott munkaképességű állampolgárok szociális ellátását illeti. Az illetékes szervek és a közvélemény nagyobb támogatását igényli az új létesítmények kapacitásának bővítése, az idős, fekvő betegek számára létesített intézmények építése, a bölcsődék és más intézmények hálózatának bővítése. A GYÓGYSZERELLÁTÁS Az utóbbi időben az egészségügyben egyre nagyobb gondot okoz a folyamatos gyógyszerellátás, egyes időszakokban számos gyógyszer — hazad gyártmányú és behozott — hiánycikk. A gyógyszerfogyasztás növekvő irányzatú, amihez hozzájárul az egészség- ügyi szolgáltatások fejlődése, a tudomány előrehaladása, a hatékony gyógymódok bevezetése, de egyes negatív jelenségek is. Ezek közül meg kell említeni a lakosság indokolatlan igényességét és egyes egészségügyi dolgozók benevolenciáját a gyógyszerek előírása során. A következmények a múltban is a költségek növekedésében nyilvánultak meg, de a mai nyersanyag- és energia-helyzet a nehézségeket csak fokozza. A behozott nyersanyagok hiánya és a világpiaci ára'k emelkedése, a hazai nyersanyagok (mákfejek és gyógynövények) kis mennyisége bizonyos ingadozásokat okoz az ellátásban, a kivitelben és ennek következtében a behozatalban is. A párt- és állami szervek ismételten foglalkoztak a gyógyszergyártás és ellátás helyzetével és intézkedéseket foganatosítottak — a korszerű termelés kiépítésével és a gyógyszerválaszték biztosításával sikerül majd megoldani a fennálló fogyatékosságokat. Ennek ellenére az egészségügyi dolgozóknak is érvényesíteniük kell a jobb gazdálkodás elvét, mivel még mindig sok a veszteségeket okozó tényező — a szakmai lelkesedés hiánya, a gyógyítás és az utókeizelés szervezésének fogyatékosságai, valamint szubjektív okok. SZEGORÖBBAN AZ ETIKA MEGSÉRTÉSE ELLEN Nagyon érzékeny problematika volt és marad a jövőben is az orvosetika, ugyanúgy mint az egészségügyi dolgozók és a betegek, illetve a lakosság közti kapcsolatok területe. Különbséget kell azonban tenni a tényleges helyzet, valamint a híresztelések között, amelyeket nagyon sok esetben igen nehéz egymástól elválasztani. Úgy mint a többi dolgozó, az egészségügyi dolgozók is mindennapi szakmai, humánus munkájuk mellett állampolgári kötelességeiknek is eleget tesznek. Ennek eredménye a szocialista kezdeményezés, amely évente több mint 110 millió korona megtakarítását és számos olyan cselekedetet tesz lehetővé, amelynek értéke nem fejezhető ki koronában. A szocialista kötelezettségvállalások nagy többsége a szak- képzettség növelésére, az új diagnosztikai és gyógymódok bevezetésére, a publikációs tevékenységre, az egészségnevelésre, a véradók megnyerésére, a tudományos kutatás fejlesztésére és más társadalmilag hasznos, elkötelei- zett tevékenységre vonatkozik. Ezért elismerés és hála illeti őket a köavé- lemény részéről. Természetesen e őfordulhatnak olyan esetek is, amelyek eltérnek a normáktól. Ezeket mindig elítéltük, bíráltuk és így járunk el a jövőben is. Az egészségügyi szervek azonban nem ítélkezhetnek vádló nélkül. A szocialista etikának az egészségügyi dolgozók általi megsértésének minden esetét objektívon fölülbíráljuk és levonjuk a következtetéseket a lakosság konkrét figyelmeztetései alapján. Nem szívesen foglalkoznánk a gyanúsít gat ásókkal és belemagyar ázásokkal. Az egészségügyi munka nehéz és fárasztó. Ezt tanúsítja az a tény is, hogy az utóbbi időben sok fiatal szakképzett ápolónő akar más munkahelyet választani. Ez rendszerint annak a következménye, hogy összehasonlítják az egészségügyi munkahelyek és más munkahelyek feltételeit, miközben ez az összehasonlítás nem az egészségügy javára végződik, elsősorban a fizikai és pszichikai igénybevételt illetően. Ezért az egészségügyi létesítmények vezetőitől meg-kell követelnünk, hogy teremtsék meg a lehető legjobb szociális és anyagi feltételeket az ősz- szes dolgozó; elsősorban a fiatal orvosok és az ápolók számára. Természetesen ezt a feladatukat nem tudják mindig megoldani a nemzeti bizottságok és más szervek hatékony segítsége nélkül. Ha figyelembe vesszük ezt a helyzetet akkor is meglepő a fiatal orvosoknak a munkába lépéskor tanúsított magatartása. Le kell szögeznünk, hogy egészségügyünk nem teremtheti meg mindig a személyes kívánságaiknak megfelelő munkafeltételeket és csupán a központi településeken. A szocialista társadalom lehetővé tette számukra az ingyenes tanulást, de el is várja tőlük, hogy ott dolgozzanak, ahol arra a legnagyobb szükség van. A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügyi tárcában is sok munkaszakaszt kell átértékelni a tervszerű irányítási rendszert tökéletesítő intézkedések értelmében. Intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy minőségileg új szinten oldjuk meg az irányítás problémáit. Az intézkedések megvalósítása elsősorban a gyógyászati eszközöket gyártó üzemekre hárul, de véleményem szerint sok a teendő a gyógyító-megelőző el- látást biztosító intézményekben is. Elsősorban azzal kell foglalkozni, hogy álandóan nö az egészségügyi létesítmények költségvetése, s ezért alaposabban felül kell bírálni gazdálkodásukat. A gyógyításban és a betegségek megelőzésében is érvényesek bizonyos előírások, normák, mutatók és érvényes az a kötelesség is, hogy keresni kell a megtakarítások, a racionalizálás és a hatékonyabb megoldások lehetőségeit. Egyes egészségügyi létesítményekben ezen a téren nem haladnak helyes irányban. Kicsiségeket mutatnak ki, miközben megtűrik a rossz gazdálkodás súlyosabb eseteit. Már évek óta nem folyik megfelelő ütemben a kórházi ágyak körzetesítése és koncentrációja. A több kórházzal ren- delekző járásokban nem elég rentábilisak a kisebb intézmények, osztályok, amelyeken csak minimális az ágyszám, de ugyanakkor aránytalanul sok dolgozót kötnek le. Ezekben az esetekben nem használják ki teljes mértékben a kádereket, fékezik a szolgáltatások fejlesztését és fokozódik a feszültség a munkaterv túlméretezett- ségében. Elsősorban ezeken a területeken kell keresni a hatékonyság növelésének és a megtakarításoknak a forrásait és nem a filléres, formális újításokban. Az irányító 'szerveknek, az egészségügy vezetőinek, az ellenőrzést végző dolgozóknak ezekre a problémákra is ki kell terjeszteniük figyelmüket. Azokat az eszközöket, amelyeket a szocialista társadalom az egészség megóvására és javítására fordít nem lehet tartósan szétaprózni, azokat rugalmasan és racionálisan át lehet csoportosítani azokra a helyekre, ahol jobban kihasználják őket. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG JAVÍTÁSA Az eredmények értékelésekor az egészségügy területén is megállapíthatjuk az ötéves tervidőszak befejezése előtt, hogy a fő feladatok teljesítésében pozitív sikereket értünk el. Egészségügyünk új korszerű kapacitásokkal gyarapodott — mintegy 8000 ággyal, az orvosi ellátás a területi és üzemegészségügyi körzetek révén közelebb került a betegekhez és az egészségügyi dolgozók számának növekedésével javult az ellátás is. Azt mondhatjuk, hogy a minőségjavulás útjára olyan időszakban léptünk, amelyben egyre mélyebben és komplexebben az egészségügyi ellátás legfontosabb oldalaira fordíthatjuk figyelmünket. Ez örvendetes tény, de a még jobb eredmények érdekében a következő években ezt az irányzatot tovább kell tökéletesítenünk. Az egészségügyi dolgozók folytatják a társadalmi programok megvalósítását, a káder- és anyagi lehetőségeknek megfelelően más Járásokban is, tovább tökéletesítik a dolgozókról való gondoskodást, bővítik a bölcsődék hálózatát és arra törekednek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érvényesítsék a tudományos kutatások eredményeit Több korszerű nagy létesítmény feléoítésével a következő években tovább bővülnek az egészségügyi szolgáltatások. Két ötéves temd&rök mezsgyéién EREDMENYEK ES TARTALÉKOK AZ EGÉSZSÉGÜGY! ELLÁTÁSBAN írta: Emil Matejiček, az SZSZK egészségügyi minisztere
