Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-17 / 298. szám, szerda
Igényes, de teljesíthető feladatok Václav Hűlő elvtársnak, a szövetségi kormány alelnökének, az Állami Tervbizottság elnökének előadói beszéde a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülésén A szövetségi kormány a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti az 1981. évi népgazdasági állami tervről szóló javaslatát. A jövő évben a CSKP XVI. kongresszusának irányelve alapján a Szövetségi Gyűlés elé terjesztjük a 7. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A jövő évi népgazdaságfej- lesztési terv alapvető céljai és feladatai a CSKP KB 18. ülésének határozatain alapulnak. Ezen a tanácskozáson határozatot hoztak a CSKP XVI. kongresszusának összehívásáról, és jóváhagyták a CSKP KB Elnökségének a gazdasági és a szociális fejlesztés 7. ötéves terve kidolgozásának helyzetéről és lő problémáiról szóló jelentését. E terv javaslatát a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány megtárgyalta és jóváhagyta. Bevezetőben néhány szót az idei esztendő és a 6. ötéves tervidőszak eredményeiről és problémáiról. A 6. ötéves tervet bonyolult és több tekintetben előre nem látható feltételek között valósítottuk meg. E nehéz körülmények között folytatódott népgazdaságunk fejlődése, bár az ötéves tervidőszak második felében kissé lassúbb ütemben. A nemzeti jövedelem növekedése 90 milliárd koronát,vagyis 1975 óta 22 százalékot tesz ki. Az elmúlt öt évben fokozatosan sikerült megvalósítani a XV. pártkongresszus által jóváhagyott gazdaságszerkezeti változásokat. Beruházások segítségével jelentős mértékben megnöveltük az állóalapok terjedelmét. Fokozódott hazánk részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. A létrehozott erőforrások lehetővé tették a lakosság életszínvonalának további emelését. Stabil árakat véve alapul, a személyi fogyasztás az öt év alatt mintegy 10 százalékkal növekedett. Tovább javultak az emberek lakásfeltételei: a most véget érő ötéves tervidőszakban több mint 640 000 lakást, az 5. és a 6. ötéves tervidőszakban együttvéve több mint egy és negyed millió lakást adtunk át. Bonyolult helyzet alakult ki a széntermelésben, a külszíni barnaszénbányák nem teljesítik az Idei tervet. A múlt év vége óta a kohóiparban is lemaradás keletkezett. A mezőgazda- sági termelésnek az időjárási viszonyok ebben az évben sem kedveztek, ez különösen a növénytermesztést érintette. Bár a 6. ötéves terv feladatait nem sikerült teljes egészében megvalósítani, elmondhatjuk, hogy népünk a CSKP vezetésével az elmúlt időszakban jelentős munkát végzett. A 7. ötéves terv kidolgozása, valamint a jövő évi terv lebontása során arra kell törekednünk, hogy lényegesen növeljük népgazdaságunk hatékonyságát, erősítsük az együttműködést a többi testvéri országgal. Fel kell készülni a nehézségek leküzdésére. Mindenkitől, különösen a vezetőktől jobb munkát, nagyobb fegyelmet, öntudatosságot, áldozatkészséget és felelősséget várunk el. Meggyőződésünk, hogy országunk gazdasági potenciálja, amely gazdasági életünk fejlett anyagi-műszaki bázisán, munkásságunk, parasztságunk és értelmiségünk képességein és tapasztalatain alapul, lehetővé teszi, hogy a jövőben a bonyolult gazdasági feltételek ellenére is további előrehaladást érjünk el. A gazdasági növekedést korlátozza, hogy csak véges mennyiségű fűtőanyagot, energiát, vasércet, színesfémet és más nyersanyagot tudunk a hazai tartalékokból előteremteni és importálni. A 6. ötéves tervidőszakhoz képest a munkaerőállomány növekedése is lényegesen lelassul. A jövő évi terv legfontosabb célja, hogy meggyorsítsuk a társadalmi termelés tartalékainak átcsoportosítását a külgazdasági egyensúly megszilárdítása végett. A termelés szerkezetének összhangban kell állnia a külkereskedelem és a hazai piac követelményeivel. A mezőgazdaságban nem lehet megismételni azt az ugrásszerű növekedést, amelyet 1980- ban az .1979. évi sovány terméshez képest értünk el. A fűtőanyag* és az energiaellátás területén a helyzet így alakul: a népgazdaság rendelkezésére mintegy 106,3 millió tonna fűtőanyag fog állni, 2,6 százalékkal több, mint az idén. Továbbra is sürgető feladat az energiafogyasztás ésszerűsítése és az energiaigényesség csökkentése. A terv szerint jövőre 27,8 millió tonna kőszenet, 95,5 millió tonna barnaszenet és lignitet kell kitermelni. A villanyáram-termelés és -behozatal összterjedelme 77 milliárd kilowattóra lesz. A legnagyobb növekedést az atomenergia- ipar adja, éspedig a termelés növekedésének több mint 60 százalékát. A kőolaj-feldolgozás terjedelme kissé csökkenni fog, ezért törekedni kell a kő- olajtermékekkel való maximális takarékosságra. A népgazdaságnak ijővőre is nagy szüksége lesz a fémkohászat fejlesztésére. A jövő évi terv több mint 10 millió tonna nyersvas, 15,7 tonna acél, 11,1 millió tonna hengerelt áru és másfél millió tonna acélcső gyártását irányozza elő. A terv gondoskodik a népgazdaság fémszükségleteinek fedezéséről. Ugyanúgy, mint a múltban, 1981-ben is fontos szerepe lesz a gépiparnak, amelynek 5,5 százalékkal kell növelnie termelését. A faiparnak négy százalékkal kell növelnie termelését, s ebben az iparágban főként a vegyi és a mechanikai famegmunkálás fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. A köny- nyűipar termelése 1981-ben 2,5 százalékkal nő. A mezőgazdaságban a reális feltételek és lehetőségek tekintetbe vételével 2,6 százalékos növekedést irányoztunk elő. Az állattenyésztés fejlődésére korláto- zóan hat a takarmánytartalékok szerkezete. Az élelmiszer- ipar fejlesztése a hazai termelésből származ/ó és a behozott alapanyagokra támaszkodik. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar számára a terv több mint 9,7 milliárd korona értékű gép- és berendezés szállítását irányozza elő, ebből a mezőgazdaság számára 6,85 milliárd korona értékűt. Az áljománvt 7500 traktorral, több mint 2400 teherautóval, 1000 kombájnnal és más gépekkel növeljük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy távolról sem merítettük ki az élelmiszer-termelés növelésének lehetőségeit. Ezért a CSKP KB 13. ülésén elfogadott határozatokkal összhangban a helyzet további javításának útját a mezőgazdasági termelés intenzifikálásában, a koncentráció és a szakosítás elmélyítésében, a tartalékok mozgósításában, a veszteségek csökkentésében s a nyers- és az alapanyagok gazdaságosabb hasznosításában látjuk. A közlekedés területén továbbra is nagy gondot kell fordítani a szén, az ércek, a fémhulladék, az építőanyagok szállítására. Már sok szó esett arról, hogy a hatékonyság gyorsan növelhető a tudományos-műszaki haladás vívmányainak operatív bevezetése útján. A CSKP KB 18. üiésén ezzel kapcsolatban sok jogos bíráló észrevétel hangzott el. Ezért a jövő évi terv a tudományos-műszaki fejlesztésben dolgozók számának további növelését irányozza elő. Az új termékek és eljárások bevezetésével összefüggő javaslat a már megoldott műszaki problémákból indul ki. Ennek nagy népgazdasági jelentősége van. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedésekkel összhangban új, kötelező mutatót vezetünk be, éspedig a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek arányának mutatóját. Mivel csökkenteni kell n nemzeti jövedelem belső fel- használását, 1981-ben a beruházások terjedelme 1980-hoz képest tovább nem növekszik. Nagyon fontos követelmény, hogy törekedjenek a befejezetlen beruházások átadására. A terv előtérbe helyezi a meglevő kapacitások fokozott fel- használását és a munkaerő-takarékosságot. A jövő évben is több nagyberuházást kell átadni, ezen belül mintegy ezer megawatt erőművi kapacitást, a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó évi 600 000 tonna kapacitású hengerdéjét, a Klad- nói Egyesült Acélművek 900 000 tonna évi kapacitású hengerdéjét; a mezőgazdaságban öntözhetővé kell tenni 12 000 hektárnyi területet és lecsapolni 46 000 hektárt. A komplex lakásépítés terve 110 000 új lakás átadását irányozza elő. Nagy gondot kell fordítani a közművesítésre és a járulékos létesítmények építésére. A kétmillió koronán felüli költségvetési keretű beruházások terjedelme megközelíti a 40 milliárd koronát, vagyis az idén megkezdett beruházások összterjedelmének kétharmadát teszi ki. A következő két esztendőben a nagyberuházások csoportjában legalább 15 százalékkal kell csökkenteni a befejezetlen beruházások terjedelmét. Kisebb beruházásokat pedig csak akkor engedélyeznek, ha gondoskodnak arról, hogy egy év alatt átadják őket. Az építőipar feladatait a beruházási szükségletekkel összhangban tűztük ki. A kivitelezői formában végzett munkák részaránya jövőre 2,7 százalékkal nő. Az építőipari kapacitásoknak továbbra is jelentős részét koncentráljuk Prágában, az észak-csehországi kerületben és Bratislavában. A hetvenes évek második felében megváltoztak a világgazdasági feltételek, külkereskedelmünkben cserearányromias következett be, ami megterhelte kereskedelmi és fizetési mérlegünket. Nem növekedett ennek megfelelően népgazdaságunk exportképessége, sőt nem sikerült csökkenteni az importfüggőséget és az újratermelési folyamat igényességét sem. Emiatt az utóbbi években kezd felbomlani külgazdasági kapcsolataink egyensúlya, A nyolcvanas években a csehszlovák népgazdasággal szemben az elvárások még nagyobbak lesznek. Ezért az export- képesség gyors és jelentős növelését stratégiai feladatunknak tartjuk. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztése terén elsőrendű jelentőséget tulajdoni* tunk a KGST-tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésnek. Gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal is fejleszteni akarjuk. Ezzel kapcsolatban a terv célul tűzi ki az export maximális növelését és exporttermékeink minél jobb értékesítését. Főként a gépipar exportképességének növelésére kell nagy gondot fordítani. A külkereskedelmi feladatok teljesítése szükségessé teszi a piackutatás és az eladási módszerek fejlesztését, a termelő- vállalatok és a külkereskedel* mi szervezetek jobb együttműködését. A jövő év elején kezdjük végrehajtani a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedéseket, egyidejűleg azonban meg kell teremtenünk annak a feltételeit, hogy a dolgozók hatékonyabban és aktívabban vegyenek részt az irányításban. Ez a szocialista demokracia oszthatatlan része, s minden szervezet és az egész népgazdaság sikeres működésének előfelté^ tele. Hüla elvtárs végezetül a szövetségi kormány nevében kö-» szönetet mondott a Szövetségi Gyűlésnek azért, hogy nagy gondot fordít a legfontosabb gazdasági problémák megoldására, és felkérte a képviselőket: hagyják jóvá az előterjesztett törvényjavaslatot és támo* gassák megvalósítását. Nttvelüih a hatékonyságot és a gazdaságosságot, javítsak a minőseget Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter előadói beszéde a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülésén A jövő évi pénzügyi politikának, amely a CSKP KB 18. ülésének határozataiból és a 7. ötéves terv kidolgozásának irányelvéből adódik, az a fő célja, hogy növeljük a hatékonyságot és a gazdaságosságot, s javítsuk a munka minőségét. Az állami költségvetés terjedelme, a nemzeti bizottságok költség- vetéseinek terjedelmét is beleszámítva, jövőre eléri a 293 milliárd koronát. Ez az idei évhez képest 1,8 százalékos növekedést jelent. Mivel csökken a gazdasági szervezetektől az állami költségvetésbe kerülő nyereségelvonás és a gazdasági szervezet dotálása, részben megváltozik a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek szerkezete. A költségvetés bevételeinek 85,6 százaléka továbbra is a közületektől való nyereségelvonásra, ezen belül 39,7 százalék a közvetlen nyereség elvonása, 32,4 százalék pedig a forgalmi adóra jut. A költségvetés kiadásaiból 18 százalék jut a gazdasági szervezetek dotálására, 45,7 százalék nem beruházás jellegű kiadásokra, például a közoktatás és az egészségügy fejlesztésére és szociális ellátásra. A CSKP KB 18. ülése ismét megállapította, hogy a gazdasági fejlődés egyedüli lehetséges alternatívája az intenzív növekedési tényezők felhasználása. Nagy szerepe van ebben a nyersanyag, az energia és az anyagtartalékok, továbbá az álló- és a forgóeszközök, valamint az emberi munka jobb hasznosításának. Külkereskedelmi síkon sokoldalúan el kell mélyíteni az együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, Ezt segíti elő az ötéves tervek egyeztetése, valamint a szakosítás és a kooperáció elmélyítése a termelésben és a tudományos-műszaki fejlesztésben. 1981-ben megkezdjük a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő intézkedések végrehajtását. Ennek sikere attól függ, mennyire érvényesítik az intézkedések elveit a vállalatok, az üzemek és a műhelyek. Az intézkedéseket megelőzően már az idén nagy gondot fordítottunk a takarékosságra. Csökkentettük a közületek üzemanyag-fogyasztását és reprezentációs kiadásait. Ezenkívül figyelemmel kísértük az irányító és adminisztrációs apparátusban dolgozók számának alakulását. E takarékossági intézkedések végrehajtását a jövő évben tovább folytatjuk, s a kormány irányelvekben tűzte ki a gazdaságosság fokozásának további feladatait. A jelenlegi nehezebb feltételek között bonyolultabb feladat az életszínvonal további emelése. 1981-ben ettől függetlenül fokozzuk a lakosság társadalmi fogyasztásának finanszírozására fordított kiadásokat. Szociális ellátásra 1981- ben 73,2 milliárd koronát fordítunk, ami 1,8 milliárd koronával, vagyis 2,6 százalékkal több az előre látható idei öszszegnél. Ebből 44 milliárd korona jut a nyugdíjakra és a járadékokra. A nyugdíjasok és a járadékosok száma csaknem 57 000-rel nő, és eléri a 3 millió 836 ezret. Ezenkívül folyósítunk előreláthatólag 6,3 milliárd korona táppénzt, 12,2 milliárd korona családi pótlékot és 1,1 milliárd korona szülési, illetve gyermeggondozási segélyt. További 615 millió korona az ifjúházas kölcsönhöz nyújtott állami támogatás. Nagy gondot fordítunk a közoktatás fejlesztésére. Ez az állami költségvetés kiadásaiban is megmutatkozik, hiszen a közoktatás fejlesztésére fordított nem beruházás jellegű kiadások összege eléri a 22,4 milliárd koronát. Az egészségügy fejlesztésére nem beruházás jelleggel 20,5 milliárd koronát adunk ki, ami az idei kiadásokhoz képest mindkét területen mintegy 700 millió koronás növekedést jelent. A közoktatás fejlesztésére fordított kiadások szerkezetében megmutatkozik az, hogy a legnépesebb évfolyamok most kerülnek az óvodából az iskolába. Növekszik azonban (éspedig 3,6 százalékkal) a gimnáziumi osztályoknak, továbbá a felsőoktatási intézmények hallgatóinak a száma is. A közoktatás fejlesztésére fordított kiadások növekedése nemcsak az oktatási teljesítmény növekedésével, hanem az oktató-nevelő rendszer fejlesztésével, az iskolai étkeztetés fellendítésével, az ételadagok növelésével is összefügg. A konkrét feltételeknek megfelelően a költség- vetésből megfelelő összegenet biztosítunk arra, hogy a gyermekek több időt tölthessenek a természetben. Az egészségügy területén folytatjuk az egészségvédő és gyógyászati akciók végrehajtását, a lakosság egészségügyi ellátásának javítását és az egészségügyi szolgáltatóhálózat fejlesztését. A járóbetegrendelőorvosok számát 760-nal; vagyis 3 százalékkal növeljük, a bölcsődei orvosokét pedig csaknem 2600-zal. Az egészségügy fejlesztésére fordított kiadások több mint egynegyede gyógyszerek és egészségügyi anyagok beszerzését szolgáják. Ez az összeg 1981-ben meghaladja az 5,5 milliárd koronát, vagyis 7 százalékkal az idei szintet. Az a tény, hogy évről- évre többet fordítunk gyógyszerek beszerzésére, nagy igényeket támaszt nemcsak a költségvetéssel, hanem a deviza- gazdálkodással szemben is, hiszen állandóan növekednek a külföldről behozott gyógyszeripari alapanyagok árai. Ezért a gyógyszerekkel ésszerűen kell gazdálkodni, a fecsérlés e téren sem engedhető meg. A kulturális célokra fordított nem beruházási jellegű kiadások összege el fogja érni a 3,7 milliárd koronát. Bizonyos változások kezdődnek a lakásépítés területén. Lakáspolitikai koncepciónk a munkaerő-stabilizálást célozza, s e módon is támogatni igyekszik a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokat. A költségvetésből finanszírozzuk a munkaerő-stabilizálást oly módon hogy megtérítjük a dolgozóknak a lakásszövetkezetek tagsági díját. Erre 3,3 milliárd koronát fordítunk. 1980. XII. 17.
