Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-16 / 297. szám, kedd

1980 XII. IB. O ocialista társai da lmunk a 7. Öt- /i éves tervidőszak küszöbéhez érkezett. Ez komoly ok arra, hogy minden kommunista és gazdasági ve­zető elgondolkozzon az állami terv eddigi teljesítése, az elmúlt időszak sikerei, valamint problémái és fo­gyatékosságai felett. Szükséges, hogy ez az elemzés ösztönzően hasson olyan határozatok és intézkedések el­fogadására, amelyek biztosítani fog­ják a következő évek további pers­pektív feladatainak teljesítését. Napjainkban a tüzelőanyag- és az energiaellátás világproblémává vált. A központi párt- és állami szervek előrelátását bizonyítja, hogy a szocia­lista államunk fejlődésére vonatkozó minden jelentős dokumentum már ko­rábban is nagy figyelmet szentelt a tüzelőanyag- és energiagazdálkodás kérdéseinek. Ez a rendszeres figye­lem és gondoskodás a CSKP KB 18. ülésén elfogadott határozatokban Is megnyilvánul. Már csak néhány nap választ el minket a 6. ötéves tervidőszak végé­től. A tüzelőanyag- és energiagaz­dálkodás reszortjának dolgozói szá­mára ez a tervidőszak, főleg annak második felében, rendkívül igényes volt. Köztársaságunk tüzelőanyag-ener­getikai mérlegében kiemelkedően fon­tos szerepe van a szénnek, amely energetikai szükségleteinknek több mint 62 százalékát fedezi, alapjában véve hazai forrásból. Ezért minden párt- és kormánydokumentum elsőd­leges figyelmet szentel a szénipar kérdéseinek. Csehszlovákia gazdasági fejlődésé­nek a CSKP XV. kongresszusán jó­váhagyott irányelve feladatul adta a jövesztés fokozatos növelését a 6. öt­éves tervidőszakban, azzal a céllal, hogy 1980-ban a szén és a lignit évi jövesztése elérje a 122 — 125 millió tonnát. Az ötéves tervidőszak első évét 117 735 000 tonnával kezdtük. A 6. öt­éves tervidőszak utolsó évére feltéte­lezett jövesztési szint alsó határát már 1978-ban túlléptük. A felső ha­tárt, a 125 millió tonnát azonban nem érjük el, mert az utóbbi két évben stagnált a jövesztés és főleg a bar­naszén kitermelésében jelentős ne­hézségeink vannak. Általános érvényű az a megállapí­tás, hogy a bányászok minden szén­medencénkben egyre bonyolultabb, s a technikai berendezések alkalmazá­sa szempontjából egyre igényesebb geológiai és bányaműszaki feltételek között dolgoznak. Ez teljesen logi­kus következménye annak a ténynek, hogy országunkban ma már nagy tör­ténelmi múltja van a bányászatnak. Érthető, hogy elődeink elsősorban a kiváló minőségű és a kedvező fek­vésű rétegekben elhelyezett szenet termelték ki. Reszortunk ezért nagy figyelmet szentelt az új műszaki berendezések és technológiai eljárások kifejleszté­sének és bevezetésének mind a mély­művelésű, mind a külszíni bányák­ban. Ma már elképzelhetetlen lenne a tárnákban végzett munka komplex gépesítés, szénkombájnok, hidrauli­kus pajzs- és ikeretdúcolás nélkül. A tolyosóhajtásban növekvő mértékben érvényesültek a hajtókombájnok. A bányászok és a gépészek tapasz­talatainak, hozzáértésének egyesítése alapján az Ostrava-karvinái Szénme­dence Ostroj konszernvállalatában ki­fejlesztették a dúcolóberendezések egységesített sorát, amelyek a bánya­ipari technika nemzetközi élvonalába tartoznak, s alkotóik megérdemelten részesültek a Klement Gottwaid Ál­lamdíj kitüntetésben. A bányászati tevékenységnek ezen a területén nagy segítséget jelent a Szovjetunió­val megvalósuló széles körű együtt­működés, a szovjet bányaipari mű­szaki berendezések behozatala, ame­lyek már hosszú idő óta érvényesül­nek a mélyművelés igényes problé­máinak megoldásában. A jelek szerint valamennyi szénme­dencénknek pótolhatatlan helye van tüze lőa nyag -ene rg e t iika i mé r leg ü nk­ben. Az Ostrava-karvinái Szénmeden­ce főleg kokszolható szenet szállít, az Észak-csehországi Barnaszénbá­nyák, valamint a Sokolovi Barna­szénbányák és Brikettgyárak az ener­getikai szén fő forrásai, míg a Szén- és Lignitbányák, valamint a kladnói medence bányái a körzeti energetikai szükségleteik kielégítésére szolgálnak. A lakosság osztályozott szénnel való ellátásában továbbra is vezető szere­pe lesz a Szén- és Ligmltbányák ve­zérigazgatóságának, ezért reszortunk nagy figyelmet szentel az ide tartozó kapacitások fejlesztésének. A mélyművelésű bányákban a jö­vesztés elképzelhetetlen korszerű, nagy teljesítményű és megbízható műszaki felszerelés nélkül. Ugyanez a külszíni bányáinkra is érvényes, amelyek ebben a tervidőszakban a nagy gépi komplexumokra és a sza­lagszállításra való áttéréssel korszak­váltó fejlődésen mennek keresztül. Ezt a változást is a bonyolult rétege- ződési feltételek tették szükségessé, miközben a jövesztési mélység meg­közelíti a 200 métert, s a szén dön­tő hányadát az ún. omladékos me­zőkből kell kitermelni, vagyis olyan helyekről, ahol korábban-mélyműve­lési jövesztést alkalmaztak. Külszíni bányáinkban azonban az új jövesztési technológia mindeddig nem hozta meg a várt és a tervben feltételezett eredményeket. Ezért nap­jaink egyik legfontosabb feladata az, hogy ezen a területen célszerűen irá­nyítsuk a további műszaki fejlesztést, gondoskodjunk a dolgozók szakmai továbbképzéséről, megfelelő rend­szert teremtsünk a karbantartás biz­tosításához, a rendellenes geológiai feltételek leküzdéséhez stb., ami nem­csak a mi feladatunk, hanem gép­ipari, elektrotechnikai és vegyipari szállítóinké is. A problémák sikeres megoldása ér­dekében mozgósítani kell legjobb dol­gozóink, főleg a nagy (jövesztő gé­piiket, a meddőlerakó és a szalagos és a befejezés előtt álló Fekete Vág vízi erőmű építése. Megvalósult az alapvető energeti­kai bázisok karbantartási rendszeré­nek a kiépítése, amelyek együttes ér­téke meghaladja a 100 milliárd koro­nát. Egyetlen adattal jellemezhetjük, hogy milyen nagy feladatról van szó: ezekre a karbantartási munkákra több mint 3,5 milliárd koronát for­dítunk évente. Az eddigi fejlődés a következő öt­éves tervidőszak feladatait is. meg­határozta: folytatni kell a rendszer szerkezeti javítását az atomerőművek további nagyarányú építésével, to­vábbra is gondoskodni kell a nagy blokkok felújításáról, s 1985-ig leg­alább 10 g kőszénegyenértékben szá­mított tüzelőanyagot kell megtakarí­tani az 1 kWh-ra eső fajlagos fo­gyasztás további csökkentésével. Üzembe kell helyezni az 500 MW-os nagyblokkot az új mélníki erőműben, Két tervidőszak mezsgyéjén TiffllNTK- ES ENERGETIKAI AUMX FUUSZieSE OSSZPONlOSiTDTT FIGYELMET IGÉNYÉI Irta: Vlastimil Eiirenberger, tüzelőanyag- és energiagazdálkodási miniszter szállítóberendezéseik kezelőinek tudá­sát és képességeit. Az Ostrava-karvi- náí Szénmedence példája alapján a külszíni barnaszénmedencékben is létrehozták az élenjáró dolgozók klubjait, amelyek az üzemegységek legtapasztaltabb, legáldozatkészebb és legtehetségesebb dolgozóit tömö­rítik. Ez valóságos „agytröszt“, mely­nek alkotó potenciálja jó szervezési feltételekkel párosulva mélyreható változásokat eredményezhet. A barnaszénmedencékben az ún, előidézett beruházások problémája is sok gondot okozott, amelyek egyik ti­pikus példája Most járási székhely teljes lebontása és áthelyezése. A vasúti és a közúti hálózat jelentős részének áthelyezése, a teljesen új vízgazdálkodási rendszerek kiépítése, valamint a terület egyéb problémái­nak a megoldása kezdeményező és alkotó aktivitást követel meg mind a szén ipar, mind pedig a többi együtt­működő ágazat, főleg a gépipar, az építőipar és a közlekedés dolgozói részéről. Az energia, főleg a villamos ener­gia fogyasztása állandóan növekszik. Ez részben az ipari termelés növeke­désének, részben pedig az életszín­vonal emelkedésének a következmé­nye. Erről a tényről minden család naponta meggyőződhet saját háztar­tásában, hiszen a villamos hűtőszek­rény, az automata mosógép, a tévé- és a rádiókészülék, a porszívó és a többi villamos háztartási gép életünk természetes, nélkülözhetetlen tartozé­kai. Állampolgáraink elégedetten ve­szik tudomásul, hogy energiarendsze­rünk, főleg az utóbbi időben, teljes mértékben, korlátozó szabályozások nélkül elégíti ki a növekvő szükség­leteket. Ez a kedvező helyzet a nagyarányú beruházások eredménye. Ebben az öt­éves tervidőszakban több mint 4000 MW teljesítményű új kapacitás lépett villamosenergia-hálózatunkba. Ez a szocialista államok Béke Egyesített Energiarendszerének jelentős részévé vált. Ennek és a Szovjetunió egysé­ges energiarendszerének egybekap­csolásával egy olyan hatalmas rend­szer jött létre, amely a Bajkáltól Berlinig óriási mennyiségű forrást kapcsol össze, s a mindennapi ener­getikai gyakorlatban váratlanul be­következő helyzetekben is lehetővé teszi az energiaszállítás kölcsönös kiegyenlítését. Energiarendszerünk nemcsak meny- nyiségi szempontból gyarapodott, Ira­nern jelentős minőségi változásokon is átment. Korszerűsítették a nagy blokkokat, sikerült megoldani a gyengébb minőségű tüzelőanyagok használatának technológiai problé­máit, miközben csökkent a fajlagos tüzelőanyag-felhasználás. Az egész ötéves tervidőszak folyamán az 1 ikWh előállításához felhasznált tüze­lőanyag krfszénegyenértékben számít­va átlagosan 400,9 g-ról 387 g-ra csökkent. Alapvető minőségi változásnak kell tekinteni a rendszer szerkezeti javu­lását, ami az állandó terhelésű atom­erőművek és a víztározós csúcserő­művek kombinálásában nyilvánul meg. Tipikus példája ennek a Jaslov­ské Bohunice-i atomerőmű sikeres beindítása, továbbá a dalešicei vízmű s komplex módon kell megoldani a hőellátás problémáit. Ez az utóbbi kérdés, amelyre a la­kosság igen érzékenyen reagál, eb­ben a tervidőszakban nem tartozott az erős oldalaink közé. Ez különösen azért érzékeny terü­let, mert az elsődleges energiaforrá­soknak csaknem 40 százalékát for­dítjuk hőtermelésre. Már ez az alap­vető adat is azt bizonyítja, hogy új, komplex hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy fordulat következzen be az eddigi kedvezőtlen állapotban. Re­szortunk úij programot készít elő, melynek keretében az eddigi konden­zációs erőműveket kombinált hőfej­lesztő telepekké alakítjuk át. Ez a megoldás egyúttal jelentős ésszerűsí­tő intézkedésnek is számít. Ezen a területen a 7. ötéves terv­időszakban kedvezően fognak hatni a tüzelőanyag- és az energiafogyasz­tás ésszerűsítésének állami célprog­ramjai, amelyek az ötéves terv és az évi végrehajtási tervek szerves részét fogják képezni. A tüzelőanyag- és energiagazdálkodás reszortján belül olyan rendezvényekkel is hatni aka­runk a fogyasztók széles rétegeire, mint amilyen az évente megrendezett Pragolherm fűtés-, iklimatizációs- és szellőzéstechnikai kiállítás. Ezek a kiállítások optimális összhangot te­remtenek a kellemes és egészséges környezettel szemben támasztott ma­gasabb fokú társadalmi igények, va­lamint a tüzelőanyagoik és a villamos energia ésszerű személyi és társadal­mi fogyasztásának követelményei kö­zött. A most bezáruló ötéves tervidő­szakban az ipar és a lakosság gáz­ellátása folyamatos volt. Ez a Szov­jetunióval folytatott sokévi együttmű­ködésünk egyik jelentős eredménye. Csehszlovákia gázszükségletének döntő hányadát a Szovjetunióból szállított földgázzal fedezi, melyből az ötéves tervidőszak végén már 8,8 milliárd köbmétert hoztunk be éven­te. Emellett a földgáz hazai jöveszté­se sem jelentéktelen. Nagy szerepet játszik továbbá a lakosság ellátásá­ban ipari úton gyártott városi gáz, melyből az Öriáshegység két szénme­dencéjének gázgyárai évente 3,6 mil­liárd köbmétert állítanak elő. A vi­lágítógáz gyártását jelentős mérték­ben növelte az Ústí nad La bem-i föld­gázelbontó üzem megépítése. A szovjet földgáz beszerzését jelen­tős mértékben elősegíti a távolsági gázvezetékek nagyarányú építése, ami a KGST-országok legjelentősebb közös beruházási akciói közé tarto­zik. Rendkívül pozitív hatása van a gázellátásban a csúcsfogyasztás biz­tosításának, főleg a lakosság ellátása szempontjából, amit az alkalmas geo­lógiai viszonyok között, valamint a kimerült földgázlelőhelyeken létesí­tett föld alatti gáztárolók tesznek le­hetővé. E nagy, akkumulációs és ki­egyenlítő tárolók jelentőségét az a tény is bizonyítja, hogy az idei fűté­si szezonba már komoly készletekkel léphettünk, éspedig 180 millió ms világítógázzal a lobodicei föld alatti tárolóban, valamint 1,5 milliárd m3 földgázzal a lábi, a hruškyi és a pfí- bori tárolókban. A jövesztési folyamattal kapcsolat­ban, valamint a jövesztés által kivál­tott beruházásokkal összefüggésben említett példák, amelyekhez a jövő­ben a környezetvédelem sürgető fel­adatai is társulnak, arra utalnak, hogy amennyiben a jövesztés fejlesz­téséhez már eddig is tetemes beru­házási eszközökre volt szükség, a kö­vetkező éveikben ezek további növe­kedésével kell számolni. A követke­ző ötéves tervidőszakban a tüzelő­anyag-energetikai mérleg problémá­jának a megoldásához több mint 1G0 milliárd koronára lesz szükség. Könnyen kimutatható, hogy a szük­séges energia biztosítása egyre igé­nyesebb, mind a világpiac feltételei között, mind pedig hazai forrásaink­ból. Ezért a következő években egy­re sürgetőbb feladat lesz a fogyasz­tás ésszerűsítése és a takarékosabb felhasználás, melynek eredményes vagy kevésbé eredményes megoldása mindannyiunk életszínvonalát is je­lentős mértékben befolyásolni fogja. A CSKP KB 18. ülésének konkrét és konstruktív határozatait, amelyek reszortunk feladataira vonatkoztak, minisztériumunk vezetőségében már október közepén részletesen lebontot­tuk. Kitűztük azokat a konkrét fel­adatokat, amelyek főleg a munkaerő­vel való ésszerű gazdálkodásra, a tu­dományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek gyors és szélesebb körű ér­vényesítésére, a beruházási folyama­tok javítására, hatékonyságuk növe­lésére, a nemzetközi együttműködés elmélyítésére, a szükséges tüzelő­anyag- és energiaforrások biztosítá­sára, valamint az irányítás színvona­lának emelésére irányulnak. Csehszlovákia további gazdasági növekedésének, s ezen belül a tüze­lőanyag- és az energiagazdálkodás fejlődésének egyik jelentős tényező­jét a következő öt év folyamán azok az alapelveik képezik, amelyek a tervszerű irányítási rendszer tökéle­tesítését célzó komplex intézkedé­sekben szerepelnek. A komplex intézkedéseik jóváhagyá­sa óta a CSKP KB Elnökségében és a szövetségi kormányban a mi re­szortunkban is sok mindent elvégez­tünk. A legfontosabb feladatok azon­ban még előttünk vannak. Változá­sokra van szükség például emberek és munkakollektívák magatartásában, vezető gazdasági dolgozók munkastí­lusában és módszereiben. Ügy ta­pasztaljuk, hogy az intézkedések megértésében és azok komplex érvé­nyesítésében még nem értük el a kí­vánt. szintet. A reszortunkhoz tartozó konszer­nek szintjén a komplex intézkedések bevezetését előkészítették, kidolgoz­ták hozzá a szükséges dokumentumo­kat. Egyesek azonban még mindig csak általános síkban mozognak, nem határozzák meg az előkészítés feladatait a vállalatokban és a vál­lalaton belüli szervezési egységek­ben. A tervszerű irányítási rendszer tö­kéletesítését koordináló szövetségi kormánýbizottság ágazatunk számára néhány kivételt hagyott jóvá, ame­lyek figyelembe veszik a bányaipar és az energetika sajátosságait, azon­ban teljes mértékben szem előtt tart­ják a népgazdasági jövedelmezőség követelményeit. Ezek a kivételek semmi esetre sem csökkenthetik a komplex intézkedések hatékonyságát ágazatainkban. Az irányítási rendszer új elemeinek hatékonyságát érvényre kell juttatni az 1981—1985-ös évekre vonatkozó ötéves terv feladatainak mennyiségi és minőségi teljesítési­ben, illetve túlteljesítésében. A komplex Intézkedések bevez lé sének fő súlypontja tehát még előt­tünk van. Az ágazatunkban működő irányítási bizottság tovább folytatja munkáját, hogy dokumentumaink végleges és kötelező formát kapja­nak. A feladatok kitűzése azonban a dolognak csupán az egyik oldala, a másik oldal a teljesítésük. Hangsú­lyozni szeretném, hogy legfontosabb a kitűzött célokhoz való szocialista hozzáállás, ágazatunk minden dolgo zójának erkölcsi értéke. A közös törekvésben, az egység szilárdításában jelentős szerepet töl­tünk be mi, az irányítás különböző szintjein dolgozó kommunista gazda­sági vezetők. A tüzelőanyag- és az energiagazdálkodás reszortjában a- dolgozók ötödrésze párttag. Azt sze retném. s biztos vagyok benne, hogv ez reális kívánság, ha a velünk együttműködő reszortok kommunistái az eddiginél nagyobb igyekezetei fej­tenének iki a bányászainkkal, energe­tikusainkkal, gázipari dolgozóinkkal folytatott hatékony együttműködés­ben, az ipar és a lakosság tüzelő­anyagokkal és villamos energiával való folyamatos ellátása érdekében. Ha mindannyian következetesen megvalósítjuk pártunk és kormá­nyunk intézkedéseit, amelyeket maxi­mális felelősséggel és körültekintés­sel dolgoztak ki, ha szem előtt tart­juk, hogy munkánk mindannyiunk ja­vát szolgálja, úgy biztos lehetek ben­ne, hogy a további időszakban is si­kerülni fog teljesíteni minden igé­nyes feladatot.

Next

/
Thumbnails
Contents