Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-12 / 268. szám, szerda
AZ ESŐ NEM VOLT AKADÁLY Szüret a Galamboskő a lat* Nedves, őszi hétvégi nap volt. A sáros és akkor is ázó Kanyapta menti határ reggeli egyhangúságát csak a Felsősánc (Vyšný Lanee) és az Alsósánc (Nižný Lanec) közvetlen közelében levő cukorrépa- táblákon zajló élet tört meg. Felsősánc alatt nem tartott sokáig a csendbontás, mert a Pe- rényi (Perín) Efsz gépei nem bírtak az egyre nyirkosabb környezettel — néhány kör után a sárdagasztás helyett inkább a pihenést választották. Pár száz méterrel távolabb, a Mogyorós domb lábánál nem hagytak fel a munkával. A répát szántó öt traktornak nem számított az eső, folytatta megkezdett munkáját. Dél körül elsőnek Szaniszló Vince állt ki a sorból. Visszafelé már nem indulhatott, mert az őt követő Nagy Endre, Novák István, Sztupen József és Mitro Sándor gépe is a legutolsó répasorig ért. — Itt kezdtük — futotta át elégedett tekintettel Szitás Bertalan, a Buzitai (Buzica) Efsz Együtt a Szaszák család ki sem ad nekünk ingyen semmit, amink van, azt a magunk munkájával kell megteremtenünk. A párt aktívan és céltudatosan gondoskodik a társadalmi élet többi területeiről is — a szociális biztonságról, a kultúra és a művészet, a tudomány és a technika fejlesztéséről, az államigazgatás zavartalanságáról, az állam biztonságáról, a törvények tiszteletben tartásáról, a polgárok biztonságáról. Nem kell példákkal ecsetelnünk, hogy pártunk állandóan, napról-napra minden eszközével és erejével arra törekszik, hogy kifejezze, megvalósítsa a munkásosztály, az egész nép érdekeit. Lehet-e nem politizálni? Azokban az országokban, ahol a burzsoázia uralkodik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a dolgozók a lehető legkevésbé szólhassanak bele a politikai történésbe. A dolgozók a politikát csupán a választásokon befolyásolhatták. Ezeken viszont arról döntöttek — amint azt Lenin is írta —, hogy a burzsoázia számos képviselőié közül melyik szerzi meg a hatalmat a következő időszakban. A burzsoá politikai pártok sem belső felépítésük, sem szociális összetételük, sem programjuk révén nem képviselhetik a dolgozók érdekeit, állítsanak ők e kérdéssel kapcsolatban bármit is. A szocialista országokban viszont arra törekszenek, hogy a tömegek minél szélesebb rétegeit bekapcsolják a politika kialakításába és megvalósításába. E törekvés formái, útjai nálunk sokrétűek. Valamennyi választószervünkben következetesen ügyelnek arra, hogy abban a munkások, a nők, a fiatalok megfelelő számban képviseltessék magukat. Csupán a nemzeti bizottságok több mint 200 ezer dolgozót kapcsoltak be te* vékenységükbe. A tömegek politikai aktivizálása politikai rendszerünk értelmét és tartalmi alapját képezi. Említsük meg azt a tényt, hogy a Szlocsoportvezetője a friss csapadéktól csillogó 28 hektáros Kertalja dűlőt. — A buzitai, restei, komáróci és szesztai határban csak ezután kezdtünk hozzá. Sajnos, a felázott talaj nem kedvez a gépi tisztításnak, így mindenütt az ósdi, lassúbb ütemű, de ugyanakkor kisebb veszteséggel járó kézi tisztítást alkalmazzuk. — Az első napokban kisegítő nélkül mi sem tudtunk haladni, mert állandóan tisztítani kell az ekét a sártól, különben nem szántott rendesen. Ma már szerencsére nem volt rájuk nagy szükség, ritkám kellett megállni — mondják a traktorosok. Az esős szombati délelőttön ember és gép egyaránt kitartóan dolgozott a Kertalja dűlőbe«. Az emberek a gyakran kiadóssá változott eső ellenére sem tágítottak onnan. Hogy miért nem, arra Szaszák Éva, aki férjével, valamint Árpád fiának családjával haladt az öt sorom, kimerítő választ adott: — Ez csak ránk vár — mond(A szerző felvétele) ta. — Ha nem ma, akkor máskor kell elvégeznünk. — Az a máskor meg ki tudja szárazabb lesz-e, mint a mai — szólt közbe Szaszák Bálint bácsi —, hiszen az esőnek nem tudunk parancsolni. Az az igazság — folytatta —, hogy az idei répapucolás még nem is olyan borzasztóan rossz időben történik. Tisztítottunk már olyankor is, amikor a Csebi-ta- nyáról a traktor úgy jött haza, hogy kormányozni sem kellett, mert a mély, sáros keréknyomokból vezetője akaratára sem mászliatott volna ki... Szaszák Árpádné érvelése: — Ma szombat van. Csak ilyenkor lehet ebben a munkában tetemesebb haladás, mert együtt a család. A férjem, aki a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozik, máskor nem ér rá. Persze, így is marad még a jövő hétre. A bőrig ázott, és éppen átöltözni induló fiatalember felesége azt is elárulta, hogy azért nem szeretnének sokáig a répában dolgozni. Hogy mielőbb meglegyen, néhány nap szabadot kér munkaadójától, hiszen van még az évi szabadságából. Rajtuk kívül sokain így gondolkodtak és cselekedtek. Kihasználván a család hétvégi együttlétét, illetve ki-ki a szabad szombatot, vagy az évi szabadságából erre a célra tartogatott napot, az állandóan zavaró esőben is suhogtak a sarlók és a kések: a Szaszák, Szitás, Gazsi, Hangácsi, Kovács, Mi'tro, Horváth és más családok aprajának-nagyjánaik keze nyomán pedig szemlátomást szaporodtak a szállításra kész répacsomók. A sóik ázó, sáros ember kitartása példás volt. Igaz, volt aki megjegyezte, hogy géppel köny- nyebb és gyorsabb lenne. Persze, rögtön azt is beismerte, hogy ilyen talajon a gép nem végez elfogadható munkát, ezért biztosabb, kifizetődőbb az elavult módszer. Alkonyaikor fehér répacsomók sorai tarkították a Kertalja dűlőt. GAZDAG JÚZSEF Reméljük, egy két derűs nappal még megajándékoz bennünket az ősz. A jó időt, sőt még a rosszat is igyekeznek kihasználni a dolgozók mezőgazdaságunk minden szakaszán. Ez vonatkozik a szőlő betakarítására, a szüretre is. A szeszélyes időjárás miatt egyszerre érik a szőlő, a kései fajták teljes értékűvé be sem érnek. így van ez a Görgői (Hrhov) Egységes Földművesszövetkezetben is. A szüret azonban folyik, zúg a daráló, a prés alól csur- ran a must. Egymás után gördülnek ki a szőlővel megrakott teherautók, traktorok, és indulnak a felvásárlási helyre. A szövetkezetnek jelenleg 52 hektár termő és 77 hektár új telepítésű szőlőterülete van. Nagyarányú szőlőfejlesztést terveznek a szövetkezetben. A jelenlegi helyzetről és a távlati tervekről tájékoztat Ignác István mérnök, a szőlészet vezetője. — Ez a talaj nagyon kedvez a szőlőnek, — mondotta. — Hagyományai vannak ennek a kultúrának; valamikor háromszor ekkora szőlőterület volt ezen a vidéken, mint most. írásos feljegyzések bizonyítják, hogy a tokaji szőlőkkel versenyben voltak. Pontosan nem tudjuk, hogy évszázadokon át milyen fajtákat termesztettek, de feltételezhetjük, hogy ugyanazokat, mint Tokajban; Furmintot, Hárslevelűt, Muskotályt és Saszlát. Az utóbbi az egész termés egyharmadát tette ki. A szőlőtermesztésben a törés az 1800-as évek végén következett be, amikor a filoxéra szinte az egész szőlőterületet elpusztította. Újratelepítésére Ausztriából hoztak be oltványokat. (Zamatos, jó ízű borokat adtak, de ezek már nem vehették fel a versenyt a Tokajival. A régi fajták még megtalálhatók a kistermelőknél, nagyüzemi termesztésre azonban nem alkalmasak. (CSTK) — Az idei ikampány kezdete óta a szlovákiai cukorgyárak 120 központja anár több mint másfél millió tonna cukorrépát vasárait fel. A mező- gazdasági dolgozók naponta átlagosan 25 000 tonna cukorrépát szállítanak. Az idény sikere annak köszönhető, hogy megkezdése előtt jól felkészítették a dolgozókat és a gépeiket. A korábbi évekhez képest — Terveink szerint évente több mint tíz hektáron létesítünk új telepítést — mondotta a szőlészet vezetője. — 1985-ig ezek hatvan százaléka teraszos megművelésre kerül. A tera- szosítás több és jobb munkát követel, de ezzel a módszerrel be tudjuk telepíteni a, húsz százaléknál nagyobb emelkedőket is, és ezáltal biztosítani tudjuk a gépi szőlőművelést. A szőlőtermesztés munkaigényes, munkaerőtartalékunk viszont nincs egyensúlyban a tervek növekedésével. Éppen ezért a módszerek helyes alkalmazásával, a fajták jó kiválasztásával tudunk csak olyan eredményeket elérni, amit tőlünk a távlati terv megkövetel. A jövőben a szádalmási részlegen 43, a körtvélyesin 37, és r görgőin 25 hektárral növeljük a szőlő- területet. Terveink szerint 190 hektárra növekszik a szőlőterületünk. Nemcsak a telepítésre, hanem felújításra is sor kerül. Hét hektárról fel kell szántani a kiöregedett, ráfizetéses tőkéket. Az új telepítéseknél a talajnak és az időjárásnak megfelelő fajtákat használunk. A korai fajták közül a Müller- thurgaut, asztali szőlőből az Ir- sai-Olivért, a Pannónia Kincsét és a Saszla fajtákat telepítjük. A minőségi szőlőfajták közül a Rajnai Rizling, vár telepítésre. — Vidékünkön nem tudom miért, de nem honosodtak meg a jó minőségű vörös fajták. A vörös bor iránt pedig egyre nő a kereslet. Nagyobb területen, a közkedvelt kék-frankos fajták telepítését tervezzük. A tervek reálisak, de a szőlőtermesztés összetett és igényes munka. Figyelembe kell venniük többek között kapacitásukat, s a lehető legmagasabb fokra emelniük a gépesítést. A szakember bízik és mi reméljük, hogy pár év múlva ismét méltó helyére kerül e vidék szőlő és bortermelése. FEC3Ö PÄL az idén sikerült csökkenteni <a cukorrépa betakarítási veszteségeit. Míg tavaly a veszteség részaránya 18 százalékos volt, ebben az évben nem haladja meg a 15 százalékos szintet. Az idény kezdete óta a cukorrépa feldolgozásában a legjobb eredményeket a seredi, a trebišovi és a Trenčianska Teplá-i cukorgyár érte el. vák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjában Szlovákia Kommunista Pártján kívül még két politikai párt tevékenykedik, továbbá a szakszervezetek és 22 társadalmi és érdekszervezet. A munkahelyeken rendszeresen termelési értekezletek zajlanak, amelyek arra hivatottak, hogy a dolgozók kifejezésre juttathassák nézeteiket, érdekeiket. Politikai kérdésekkel a nyilvános pártgyűléseken foglalkozhatnak. Annak lehetőségei tehát adottak, hogy beleszóljunk a történésbe. S pártunk arra törekszik, hogy szocialista demokráciánkat még tovább fejlessze, tökéletesítse. E törekvés során viszont sokszor előítéletekből adódó ellenállásokba is ütközünk. Élnek még közöttünk annak a nemzedéknek a tagjai, akik az 1945 előtti időszakból származó gyakorlati élettapasztalatuk révén arra a nézetre jutottak, hogy „az egyszerű ember ne üsse orrát a politikába“. Az apolitikusság és a közügyek iránti passzivitás a kispolgári magatartás tipikus példája. S nem kevés az olyan emberek száma sem, akik a politikai küzdelmek elől magánéletük „vizeire“ menekülnek, maradi- ságból, kényelemszeretetből, s piások törekvéseire a kritikus megfigyelők szemszögéből tekintenek. Messze vagyunk még ugyan Lenin — jó értelemben vett — fantasztikus elképzelésétől, hogy a kommunizmusban minden szakácsnőnek tudnia kell majd országot irányítania. A szocialista társadalom ' közös ügyeinek megoldását, megvalósítását viszont nem tudjuk elképzelni a dolgozó tömegek politikai aktivitása nélkül. Ma nem lehet nem politizálnunk, s ezt legékesebben azok bizonyítják, akik elzárkóznak a politika elől, s ezzel átengedik a küzdőteret osztályellenségeinknek. Jobban, hatékonyabban Hogyan lehet jobban kifejezni, hatékonyabban megvalósítani a dolgozók érdekeit? Elsősorban a formalizmusok kiküszöbölésével. A párt az utóbbi időben sürgetően rámutat e jelenség káros hatására a politikai-nevelő munkában. A formalizmus üresjárat, egyes szervezetek, intézmények és tisztségviselők aktív tevékenységet mutatnak ugyan ki, de az emberekre semmilyen hatást nem gyakorolnak, nem oldják meg a gondokat. Az állampolgárok, a munkások formális részvétele a nyilvános összejöveteleken, termelési értekezleteken nem jelenti még politikai aktivitásukat. Az a fontos, hogy ezen olyan meggyőződésből vegyenek részt, hogy véleményük, észrevételeik valóban érdekelnek másokat is, s a döntés során tekintetbe veszik majd mindazt, ami ott elhangzott. Szocialista demokráciánk for máit élő tartalommal kell megtölteni. Munkáspnlitikával. A dolgozók érdekeinek megvalósításáért folytatott küzdelemmel. Olyan talajt teremteni, ahol találkoznak, kikristályosodnak a nézetek, ahol a tömegeket politikailag neveljük azáltal, hogy valóban részt vesznek a társadalom ügyeinek intézésében. A politika a szocializmusban is „aknamező“, amelyben az egyének és a társadalom, az osztályok, a csoportok és a szociális rétegek érdekei találkoznak, egyesülnek. A munkáspolitika nem más, mint az anyagi termelésben részt vevő emberek szükségleteinek, életcéljainak alapos ismerete. Ezek az érdekek és igények jutnak kifejezésre politikai rendszerünk megfelelő fórumain, dolgozóink, valamint választott képviselőink által. Végezetül a munkáspolitika felelősségteljes, megfontolt és perspektivikus döntés arról, milyen érdekeket kell kielégíteni ma, milyeneket holnap és milyenek mellékesek. Olyan döntés ez, amelyekből kiveszik részüket a tömegek, s ezért tekintik azt saját müvüknek és maximális erőfeszítéssel igyekszenek azt megvalósítani. VOJTECH VESELf KÉSZÜL A CUKOR Több mint hatvan mezőgazdasági dolgozó és kisegítő munkás dolgozott az elmúlt hét végén a gellei (Holice) efsz földjein. A Nőszövetség ŕs a Vöröskereszt helyi szervezetének tagfai a szőlőt szüretelték, a Vadászszövetség tagjai pedig a kukoricát törték. Felvételünkön balról Csóka Imre, Tóth Mihály agronómus, Nagy Géza, Hencze Ferdinánd és Pécsük László munkamegbeszélés közben, (A ČSTK felvétele) TÁVLATI TERVET DOLGOZTAK KI A SZŐLŐTERMESZTÉS BŐVÍTÉSÉRE
