Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-14 / 270. szám, péntek
SZOVJET —FINN ÁLLAMFŐI TÁRGYALÁSOK Bécs, 253. plenáris ülés Európának végre oekében kell élnie A megbeszéléseikről közleményt adtak ki A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÚJABB KÉT KOMPROMISSZUMOS JAVASLATA NYIKOLAJ TARASZOV FELSZÓLALÁSA SZÓ 1980 XI. 14. (ČSTK) — A moszkvai Kremlben szerdán megkezdődtek a legfelsőbb szintű szovjet—finn tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyiknlaj Tyihonov kormányfő, Andrej Gromiko külügyminiszter és Vaszilij Kuznyecov, a Legfel söbb Tanács Elnökségi! elnökének első helyettese vett részt. A finn küldöttséget Urho Kek- koueii államfő vezette. A tárgyaláson a barátság és kölcsönös megértés légkörében a két ország kapcsolatainak állásáról és fejlődésük távlatairól volt szó. A megbeszélésekről kiadott közlemény megállapítja, hogy a szovjet—finn kapcsolatok eredményesen fejlődnek az 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban. A két ország vezetői hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és Finnország nagy jelentőséget tulajdonít a kölcsönös előnyösségen és az egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének. Időszerű nemzetközi problémákról szólva a fő figyelmet a béke és a biztonság megszilárdítására, a lázas fegyverkezés megszüntetésére és a leszerelésre, a létező feszültséggócaik felszámolására, az eny- hiilésí folyamat folytatására és megszilárdítására fordították. A tárgyalások során a két fél egyetértett abban, hogy a madridi találkozónak konstruktív légkörben kell megvalósulnia, és pozitív eredményekkel kell zárulnia. A tárgyalás résztvevői megvitatlak néhány, a két fél érdeklődésére számot tartó további kérdést is. , A Kremlben úgyszintén szerdán írták alá a szovjet—finn dokumentumokat. Leonyid Brezsnyev és Urho Kekkonen látta el kézjegyével a Szovjetunió és Finnország kereskedelmi, gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködése fejlesztésének és elmélyítésének 1990-ig érvényes hosszú távú programja jegyzőkönyvét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet NATO-tanácskozósoik RAKÉTÁKRÓL, KATONAI KÖLTSÉGVETÉSEKRŐL (CSTK) — A NATO brüsszeli főhadiszállásán tegnap megkezdődött a szervezet nukleáris tervezőcsoportjának kétnapos tanácskozása. A tagországok hadügyminiszterei (Franciaország és Izland hadügyminiszterének kivételével) Joseph Luns NATO- főtitkár elnökletével megvitatják a Nyugat-Európában rendszerbe állítandó nukleáris fegyverzettel kapcsolatos kérdéseket. A hadügyminiszterek most részletesen megtárgyalják az 572 új amerikai nukleáris rakéta nyugat-európai elhelyezésének a tervét. Mint ismeretes, a NATO erről tavaly decemberben hozott döntést. Brüsszelben szerdán tartotta ülését a NATO katonai tervezőcsoportja, amely a hivatalos közlés szerint a szervezetnek azzal a döntésével foglalkozott, amelyet 1978-ban hozott és amely §zerint a tagállamoknak évente 3 százalékkal kell növelniük a katonai kiadásokat. Jól értesült körök szerint azonban a tanácskozáson az Egyesült Államok nem tudta rákényszeríteni nyugat-európai szövetségeseit, hogy teljesítsék ezt a két évvel ezelőtt vállalt kötelezettséget. kormány szerdán este díszvacsorát adott Urho Kekkonen tiszteletére. Ezen Leonyid Brezsnyev és a finn államfő poli á rk őszön töt mo ndott. Leonyid Brezsnyev pohárköszöntője Leonyid Brezsnyev kifejezte meggyőződését, hogy a jelen légi legmagasabb szintű találkozó, a korábbiakhoz hasonlóan, a szovjet—finn baráti kao- cso latoik további szélesedését eredményezi. Ennek gyakorlat megnyilvánulása a többi között az a tény, hogy 1990-ig meghosszabbították a kereskedelmi, gazdasági, ipari és a tudományos együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének hosszú távra szóló programját. Országainknak — állapította meg Leonyid Brezsnyev — olyan felbecsülhetetlen értékű tőkéje van, amely a háborút követő években halmozódott ' fel: az aktív, jószomszédi együttműködés számos területén, a kölcsönös jóindu^it és bizalom népeink között, a két állam vezetőinek kölcsönös megbecsülése és egymás Iránt megnyilvánuló bizalma. Nyugtalan Időket élünk, amikor földünk különböző térségeiben egymás után lobbannak fel a veszélyes konfliktusok tűzfészkei. Bizonyos körök fokozzák a fegyverkezési versenyt. Ilyen körülmények között a felelős államférfiak, a békeszerető erők legfontosabb kötelessége az, hogy aktívan vegyenek részt a béke alapjainak megszilárdítására irányuló munkában. Ma rendkívüli fontossága van annak, hogy következetesen valósítsuk meg a Helsinkiben létrejött megállapodást. Európának végre meg kell kapnia azt a lehetőséget, hogy békében és nyugalomban élhessen. Nem hunyunk szemet az előtt, hogy egyeseik át akarják formálni a most megnyílt madridi tanácskozást a gyakorlati megbeszélés fórumából alacsony szintű propaganda, demagóg beszédek fórumává. Határozottan küzdeni fogunk az ilyenfajta próbálkozások ellen, szilárdan olyan vonalat képviselünk majd, amelynek az a célja, hogy megegyezésre jussunk az enyhülés, a népek biztonsága és békés jövője érdekében. Ha a madridi tanácskozáson érvényre jut a tárgyszerű megközelítés, akkor megvan a remény arra, hogy sikerül olyan érdemi határozatok lényegi megvitatása és elfogadtatása, amelyek a több) között megnyitják az utat az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívása előtt. A népek ilyen határozatokat várnak, s nekünk nem szabad cserbenhagynunk őket e várakozásuk ban. Leonyid Brezsnyev végül e szavakat intézte Urho Kekko- nenhez: Befejezésül engedje meg, elnök úr, hogy még egyszer szívből köszöntsem önt abból az alkalomból, hogy önnek ítélték a népek közötti béke megszilárdításáért a Len in-díjat. Ezt a kitüntetést nyújtják át önnek, hogy elismerjék vele az ön kimagasló hozzájárulását e nemes ügyért vívott harchoz. Urho Kekkonen pohárköszöntője A finn államfő válaszában megállapította; jelenleg bizonyos aggodalom és bizonytalanság tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy sikeresen meglehet-e tartani a helsinki Záróokmányt aláíró országok képviselőinek madridi találkozóját. Urho Kekkonen ezután Leonyid Brezsnvevhez fordulva így folytatta pohárköszöntőjét: Meg kell azonban állapítani, hogy a világ több vezető államfér- fia s az elsők között ön, Brezsnyev úr, készek tárgyalásokat folytatni korunk égető kérdéseiről. Tanúi lehetünk az európai leszerelés kérdéseivel kapcsolatos konstruktív magatartásnak és kezdeményezőkészségnek is. Európa népeiben reménykedést és megköny- nyebbülést keltett az Európában óllomásoztatott nukleáris fegyverek csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások megkezdéséről szóló nír. Beszéde végén a finn elnök megállapította, hogy Finnország és a Szovjetunió kapcsolatai a legkülönbözőbb területeken kedvezően fejlődnek. Kommentárunk A szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezető képviselőinek találkozói hosszú múltra tekintenek vissza, és jó hagyományokkal rendelkeznek — e találkozókon szívélyes, elvtársi és baráti légkörben vitatják meg a szocializmus és a kommunizmus építésének legidőszerűbb feladatait s a nemzetközi élet problémáit. Jellemző rájuk a tárgyszerűség, a megszálak kötik össze és a két párt, a két ország között a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján gyümölcsözően fejlődnek a kapcsolatok. A szocialista országok ilyen kapcsolatai fontos tényezők a szocialista közösség országai egységének, összeforrottságá- nak megszilárdításában és közös lépéseinek egyeztetésében, amit a bratislavai találkozón a KÖZÖS ÉRDEKEK ÉS CÉLOK vitatott kérdések reális értékelése és az ebből eredő alkotó, ösztönző erő, amely egyebek között a szocialista országok egyeztetett lépései szempontjából is fontos. Mindez mindenekelőtt a krími találkozókra vonatkozik, de úgyszintén érvényes a többi szocialista ország vezetőinek kétoldalú megbeszéléseire is. Az ilyen találkozók közé tartozik Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának tegnapelőtti bratislavai baráti munkalátogatása és tárgyalásai Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK elnökével. A találkozó valóban munkajellegű volt, minden pillanatát kihasználták, és már a két harcostárs őszinte és szívélyes üdvözlésekor a találkozó elvesztett mindenféle hivatalos jelleget. Ennek is köszönhető, hogy Husák és Kádár elvtárs a megbeszélések során a kérdések Igen széles skáláját érintette. Ezt számukra mindenekelőtt az a tény könnyítette meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot erős (ČSTK) — Bécsben tegnap 253. plenáris ülésével folytatták munkájukat a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vonatkozó tárgyalások résztvevői. Az ülésen felszólalt Nyikolaj Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. Mint arról az ülést követő sajtókonferencián beszámoltak, Taraszov újabb két kompromisszumos javaslatot tett, amelyekkel a Varsói Szerződés tagállamai ismét közeledni kívánnak nyugat-európai partnereik álláspontjához. A tárgyalásokon való előrehaladás, a két fél álláspontjának még nagyobb mértékű közeledése érdekében a szovjet küldöttség a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista államok nevében új javaslatokat tesz — jelentette ki Taraszov. Abban az esetben, ha a Nyugat konstruktív módon foglal állást a szocialista országok július 10 l kezdeményezéséhez, hajlandók vagyunk egyetérteni azzal, hogy a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás keretében valamennyi közvetlen résztvevő, az USA n és a Szovjetunión kívül, együttesen befagyassza csapatainak létszámát a csökkentés két szakasza közötti időszakban. A szocialista országok azt javasolják, hogy ezt a megállapo dást három évre kössék meg. Nyikolaj Taraszov kifejezte reményét,.»hogy a nyugati országok megfelelően értékelik’ az új javaslatokat, és hozzájá ruinak az első szakaszra vonatkozó megállapodások eléréséhez. A szovjet nagykövet részletesen elemezte a bécsi tárgyalá sokon tapasztalható nyugati magatartást. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy nem a NATO-országok, hanem mindenekelőtt a szocialista államok' tették lehetővé kompromisszumos lépéseikkel, hogy a tárgyalásokon néhány területen kölcsönös megértés alapján meg* egyezés jöhessen létre. Szovjet—olasz közlemény f ČSTK) — Mint már közöltük, Emilia Colombo olasz külügyminiszter moszkvai látogatásáról szerdán közös szovjet— olasz közleményt adtak ki. A közlemény megállapítja, hogy a két ország síkraszáll a Szovjetunió és Olaszország kereskedelmi, gazdasági és műszakitudományos együttműködésének továbbfejlesztéséért. Mindkét fél elengedhetetlennek, lehetségesnek és hasznosnak tartja az enyhülést, és azt az akaratát fejezi ki, hogy hozzájárul ahhoz: az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője legyen, A békés és egyenjogú együttműködésnek nincsen semmiféle ésszerű alternatívája — hangsúlyozza a közlemény. A szovjet és az olasz külügyminiszter tárgyalásaik során leszögezték, hogy mindkét ország nagy fontosságot tulajdonít a helsinki Záróokmány valamennyi elve teljesítésének. A madridi találkozóval kapcsolatosan mindkét fél a tárgyszerű és konstruktív légkörben való lefolyása mellett szállt síkra. Kifejezték reményüket, hogy a találkozó valamennyi résztvevője maximális erőfeszítéseket jelenkor egyik legfőbb feladataként emeltek ki. Vonatkozik ez mind a gazdasági területre — ebben fontos a KGST programjainak megvalósításába való sokoldalú együttműködés elmélyítése —, mind a politikai területre. Itt a legfontosabb ma a béke, a haladás és a szocializmus pozícióinak megszilárdítása, a szocialista országok és a haladó erők közös harcának a megszervezése a hidegháború újjáélesztésére törekvő imperializmus agresszív politikája ellen. Az európai kontinensen ezekben a hónapokban ez konkrétan annyit jelent, hogy hozzá kell járulni ahhoz, — hogy a madridi találkozó az enyhülési folyamat további kibontakozásának, az európai béke és biztonság megerősítésének, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködése elmélyítésének a fóruma legyen. Amikor Husák és Kádár elvtárs a jelenlegi nemzetközi helyzetről és a szocialista országok feladatairól beszélt, természetesen nem kerülhette meg a lengyelországi helyzetet. Hiszen ez a testvéri szocialista ország része a szocialista közösségnek és csakúgy, mint Csehszlovákia és Magyarország tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. A találkozójukról kiadott közleményben a két fél kifejezte szolidaritását a lengyel kommunistákkal, és támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Munkáspártot abban a törekvésében, hogy a lengyel munkásosztály és az egész lengyel nép visszaverje a szocialistaellenes erők támadását csakúgy, mint a nemzetközi imperializmusnak a Lengyel Nép- köztársaság belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérleteit, s hogy a jelenlegi politikai ás gazdasági problémákat a szocializmus elvei alapján oldják meg. Ez az álláspont vitathatatlanul a szocialista internacionalizmus jó példája. Tükröződnek benne a két testvérpárt saját történelmében szerzett tapasztalatai és tanulságai. Gustáv Husák ős Kádár János bratislavai baráti munkatalálkozója vitathatatlanul eredményes és hasznos volt a két párt ós a két ország közötti kapcsolatok szempontjából, és jelentős volt nemzetközi szempontból is. A CSKP és az MSZMP vezetőik által ebből az alkalomból is kötelezték magukat, hogy mindent megtesznek a szocialista országok együttműködésének továbbfejlesztéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért, a haladó és antiimperialista erők közös lépéseiért, a társadalmi haladásért és a világbékéért folytatott harcban. LŐRINCZ P. GYULA tesz annak érdekében, hogy a Záróokmány egyes részeinek megvalósítása elmozduljon a holtpontról. A két fél véleményt cserélt az európai biztonság megszilárdítása elveinek bővítésével kapcsolatos problémákról. Egyetj értettek abban, hogy ezt a kér-1 dést a madridi találkozón meg kell vitatni. A két fél továbbá részletesen foglalkozott a leszerelés kérdéseivel. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a lázas fegyverkezés megszüntetésére és fokozatos csökkentésére. Hangsúlyozták, hogy Igen fontos a SÁLT—II szerződés mielőbbi érvénybe lépése. A két fél kiemelte a bécsi közép európai haderőcsökkentési tárgyalások jelentőségét. Mindkét fél véleménye, hogy ki kell használni a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés terén való előrehaladás további lehetőségeit. Az olasz és a szovjet külügyminiszter tárgyalt Afrika, Ázsia és a Távol-Kelet Időszerű prob-1 lémáiról is. Megállapították', hogy mielőbb • el kell érni az Afganisztánnal kapcsolatban keletkezett helyzet politikai rendezését. A két fél részletesen és nyíltan kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját. A Szovjetunió és Olaszország komoly aggodalmának adott hangot az iráni—iraki fegyveres konfliktussal összefüggésben, és a katonai akciók befejezése mellett s bármiféle külföldi beavatkozás ellen szállt síkra. Hangsúlyozták, hogy a konfliktust kölcsönösen elfogadható alapon, békés tárgyalások útján mihamarabb rendezni kell. A két fél meggyőződése, hogy a tárgyalások hasznosak voltak. Kifejtették, hogy kölcsönös érdek a Szovjetunió és Olaszország kapcsolatainak továbbfejlesztése az enyhülés és n béke érdekében — állapítja meg befejezésül a közlemény. ARAFAT—MALMIERCA TALÁLKOZd (ČSTK) — Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter Libanon fővárosában találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével. A kubai külügyminiszter átadta Fidel Castro üzenetét a legutóbbi közel- és közép-keleti fejleményekről, valamint az el nem kötelezett országok szerepéről az iráni—Iraki konfliktusban. Jasz- szer Arafat átnyújtotta a kubai külügyminiszternek Fidel Cast-» róhoz intézett üzenetét.
