Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-13 / 269. szám, csütörtök

úrszó- 19B0. .7 Xv 13. 5 A z elektrotechnika és az elektro­nika műszaki, alkalmazási és gazuasagi színvonala jelentős mérték­ben hat a népgazdaságra, annak min­den tudományos szakágazatára, az egészségügyre, a kultúrára, az élet­színvonalra és az életstílusra. Nagy ha tást gyakorol a takarékos energia- és anyagfelhasználásra, éspedig mind közvetlenül, a tömjg, a méretek és a fogyasztás csökkentesével, mind pedig 'közvetve, a kilogrammárak és a hasz­nálati érték növelésével. Az elektro­technika és az elektronika így kulcs- fontosságú szerephez jut az iparilag fejlett országok gazdaságában, s az ország műszaki fejlettségének mércé­jévé válik. Nálurnk a part- és a kormányszerveik a CSKP XV. kongresszusának doku- mentumaiban, valamint a CSKP KB so pon következő ülésein egyértelmű ha­tározatokat fogadtak el, amelyek fel adatul adták az elektrotechnika, első sorban az elektronika kiemelt fejlesz­tését. Habár ebben az időszakiján szá­mos pozitív eredményt sikerült elérni, mégsem kielégítő a fejlődés. Pozitívan értékelhetjük az elektro­technikai végtermékek szállítását az energetika, a kohászat, a közlekedés és a vegyipar számára, a rádió- és a tévéstúdióik, valamint más objektumok felszereléséhez. De azl sem hallgathat­juk el, hogy a szállítások fejlődése bi­zonyos mértékben eltért az alapvető szerkezeti céloktól. Mivel egyes vá­lasztékokban nem sikerült teljesíteni az árutermelés tervét, s egyes speciá­lis termékek behozatala sem volt biz­tosítva, így lemaradás tapasztalható a 6. ötéves tervben feltételezett felhasz­nálással szemben. Ez főleg a ikül- és a belkereskedelmi szállításokra vonat­kozik. Ezzel szemben a beruházási szállításokat túlteljesítjük. A fogyaté­kosságok a háttériparban is megmu­tatkoztak, ahol a 6. ötéves tervidő­szakban is fennállt a szükségletek és a források közötti feszültség. Nem si­került kielégíteni a csehszlovák egész­ségügy, a posta, az általános gépipar és néháiny más ágazat igényeit. E tények aiapján múlt év decembe­rében a CSKP KB 14. ülése és a szö­vetségi kormány újabb intézkedéseket fogadott el a fogyatékosságok felszá­molására, amelyek keretében január el­sejei hatállyal megalakult a Szövetségi Elektrotechnikai Minisztérium. Ebben az új ágazatban összpontosul a cseh­szlovák elektrotechnika és elektronika döntő része. Ami a dolgozók létszámát illeti (220 ezerj, ez csak fele a másik két gépipari reszort személyi állomá­nyának. Népgazdasági jelentősége azon­ban igen nagy, hiszen ennek az új re­szortnak progresszív szerepet kell ját szania minden fontos területen. Ezeket az alapvető irányzatokat a minisztérium, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok szintjén le­bontottuk, konkrét és ellenőrizhető in­tézkedéseket fogadtunk el, s befoglal­tuk az 1981-es évi terv, valamint a 7. ötéves terv előkészítésébe, továbbá a csehszlovák elektrotechnika és elektro­nika távlati fejlesztésének dokumen­tumaiba. A z ágazatban alapvető és elsőd­leges feladatként érvényesül az elektrotechnikai, elektronikai és főleg a mikroelektronikai alkatrészgyártás kiemelt fejlesztése. Progresszív, fejlett és korszerű alkatrészgyártás nélkül nem lehet fejleszteni sem az elektro­nikát, sem az elektrotechnikát, sem a gépipart és a népgazdaság egyéb ága­zatait. Ide tartoznak ma az aktív al­katrészek különböző területei, elsősor­ban a nagy integráltságú mikroelektro- nikus áramkörök, analóg, digitális, mo­nolitikus és hibrid kivitelben, továbbá a diódák, tranzisztorok, optoelektroni- kai elemek, mikrohullámú alkatrészek, téremissziós csövek. Az alkatrészek közé különböző passzív alkatrészek és építőelemek is tartoznak. Az alkatrész gyártás fejlesztési programja kereté­ben előtérbe kerül a magas fokon in­tegrált áramkörök gyártása. A 7. öt­éves időszak folyamán többszörös mértékben kell növelni a sűrűségüket, gyakorlatilag a nemzetközi élvonalba tartozó termékek szintjére. Ez kétség­kívül elősegíti majd a korszerű elekt­ronikus rendszerek széles körű fej­lesztését egész népgazdaságunkban. E célok kitűzése folyamán nem feled­kezhetünk meg arról a tényről, hogy nem lesz könnyű elérni az iparilag leg­fejlettebb államok műszaki és techno­lógiai színvonalát a kiválasztott ter­mékek gyártásában. Ez annál nehezebb feladat, mivel az iparilag fejlett államok többségében rendkívül gyors ütemben fejlesztik az elektronika és a mikroelektronika szakágazatait. Ez azzal függ össze, hogy ezeknek a szakágazatoknak nagy szerepük van a többi ágazat, főleg a gépipar fejlesztésében. Ezért a nem­zetközi munkamegosztásban megvaló­suló gyártásszakosítás kiszélesítésében is a legfontosabb szakágazatokra és technológiákra összpontosítjuk az erőinket. • Az adott feladatokhoz kellett igazí­tani a reszort szervezési felépítését is, amelyről a tömegtájékoztatási eszkö­zök már több esetben beszámoltak. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a meg­levő kapacitások jobb kihasználása mellett egyúttal az irányítás haté­konysága is növekedjen a termelés megkülönböztetett fejlesztésében, az egyes szakágazatok szerint. így például a 7. ötéves tervidőszakban az áruter­melés növekedési üteme a TESLA ter­melési gazdasági egységben eléri a löl százalékot, míg a Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Müvekben csak 133 százalékos lesz a növekedés. A komplex intézkedések érvényesí­tésével összhangban az elekrotechnikai iparban is bevezetjük a konszern jel­legű irányítást. A Chirana termelési­gazdasági egység már konszern jelle­gű szervezettel lépett az ágazatunk­ba. A négy TESLA termelési-gazdasági egység jelenlegi szervezeti felépítése jó feltételeket biztosít a konszern tí­pusra v.iló áttérésre, s a legközelebbi jövőben a másik két termelési-gazda - sági egységünk is átáll erre a szerve­zési formára. Az irányítás hatékonysá ga főleg a következő irányokban fog növekedni: a tervező tevékenység tö­kéletesítésében, az önálló elszámolási rendszer és az anyagi ösztönzés fej­lesztésében, a hatékonyság és a minő­ség javítására irányuló gazdasági sza­bályozók érvényesítésében, az irányí­tási módszerek és a szervezés tökéle­tesítésében. E célok elérésére fognak szolgál­ni a Szövetségi Elektrotechnikai Minisztérium reszortjában az irányítás kompex fejlesztési programjai, amelye­ket még a 7. ötéves terv jóváhagyott programcéljaival egészítenek ki. A 7. ötéves terv előkészítésének irányelve reszortunk számára felada­tul adja a szocialista országokba irá­nyuló kivitel növelését 156 százalékra (a szocialista országokkal folytatott tanácskozások eredményeinek összege­zése után 190 százalékra], valamint a nem szocialista országokba irányuló kivitel növelését 188 százalékra a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. A kiviteli feladatok teljesítése rendkívül nehéz lesz. Főleg ezért, mert minded­dig nem sikerült megoldani egyes alap­anyagok beszerzésének és behozatalá­nak a kérdéseit saját termelésünk szá­mára, éspedig döntő mértékben az ún. szabad valuták területeiről. A nem szocialista országokba irányuló kivitel aránylag szűk választékra összponto­sul, elsősorban villanymotorok, hegesz­tőgépek, szabályozó berendezések, egyes irodai és számítástechnikai fel­szerelések, adóállomások, televízió ké­szülékek, telefonközpontok, lemezját­szók, mérőműszerek, fogorvosi felsze­relések, röntgenkészülékek, sterilizáto­rok, integrált áramkörök, licenc alap­ján gyártott színes képernyők stb. tar­toznak ide. Ezt a választékot a 7. öt­éves tervidőszakban további szakága­zatokkal fogjuk kibővíteni. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a kivitel támogatásánál és a munka- megosztás elmélyítésénél le kell küz­deni bizonyos korlátokat, amelyek ép­pen az elektrotechnikai ágazatra jel­lemzők. Egyes termékeink hiánycikk­nek számító alapanyagokat igényelnek, színes- és nemesfémeket, műanyago­kat és speciális alapanyagokat. Emel­lett a szórakoztató híradástechnikai készülékekből egyre telítettebb a kül­földi piacok kínálata. Azt is hangsú­lyozni kell, hogy továbbra is nagy arányú lesz az elektrotechnikai ter­mékek közvetett exportja, a beruházá­si egységek, gépek és berendezések alkatrészeinek formájában. A külkeres­kedelem szakaszán jobb eredménye- nyet akarunk elérni a külkereskede­lem és a termelés szorosabb egybe­kapcsolásával is. A belkereskedelmi szállításokat a 7. ötéves tervidőszakban 37,9 százalékkal kell növelni (kiskereskedelmi árakban számítva) a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Azzal számolunk, hogy ki­fejezetten növekszik a 110 °-os kitéri tési szögű „in line“ képernyős színes tévékészülékek, továbbá a lemezjátszók (186 százalékra) és a magnetofonok (150 százalékra) gyártása. Alacsonyabb ütemben fog növekedni a rádiókészü­lékek gyártása, amelyekből a csehszlo­vákiai háztartások ellátottsága már magas fokot ér el. A tartós fogyasz­tási cikkek szállításának növekedésé­nél magasabb műszaki színvonalat, tetszetős formatervezést, nagyobb meg­bízhatóságot és lényegesen kisebb áramfogyasztást feltételezünk. A gyárt­mányfejlesztés az órák, a karórák és az ébresztőórák területére is kiterjed, elsősorban az elektronika kiterjedtebb érvényesítése alapján. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban sem sikerül tel­jes mértékben kielégíteni a belkeres­kedelem igényeit hordozható színes tévékészülékekből, kombinált kazettás magnetofonokból és egyes háztartási szabályozó berendezésekből. Ebben az irányban a kereskedelemmel együtt­működve a behozatalban fogjuk ke­resni a megoldást, lehetőleg konpen- zációs formában. A 7. és a 8. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik a két és a sokol­dalú nemzetközi gazdasági kapcsola­tok, főleg a gyártásszakosítás és a kooperáció hosszú távú tervezése. A sokoldalú nemzetközi együttműködés területén tovább fejlődik a KGST szer­veinek tevékenysége, adott esetben a gépipari állandó bizottság, a rádió- technikai és elektronikai állandó bi­zottság, a számítástechnikai kormány­közi bizottság, valamint az INtTER- ELEKTRO, az INTER ATOMEN ERGO, az INTERATOMINSTRUMENT, az INTER­KRYOLEP és az INTERELEKTROTEST nemzetközi gazdasági szervezetek ke­retei között. Nagy figyelemben része­sül a speciális technológiai berende­zések területe, elsősorban az elektro­nika és a mikroelektronika számára. A kétoldalú nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést az 1990-ig szóló hosszú távú gyártás­szakosítási és kooperációs programok­kal összhangban fogjuk fejleszteni. Ezen a területen továbbra is a Szovjet­unió lesz a legnagyobb és legfonto­sabb partnerünk. Az együttműködés jelentős területét képezi a mikroelekt­ronika. Főleg az elektrosugaras litog­ráfia fejlesztésében való együttműkö­désről van szó, amely a nagy integ­ráltságú áramkörök gyártásának egyik legfontosabb berendezése. A távközlé­si technika területén az együttműködés az új, felsőbb szintű generációkba tar­tozó félelektronikus és elektronikus rendszerek fejlesztésére irányul, s a közös munka továbbra is kiterjed az egészségügyi, a szabályozó és az au­tomatizáló technika területére. Másik legnagyobb partnerünk az NDK. Itt az együttműködés és a munkamegosztás területét főleg a mikroelektronikai al­katrészek és a technológiai berende­zések, valamint egyes speciális alap­anyagok gyártása képezi. A kétoldalú együttműködés a tervek szerint Len­gyelországgal, Magyarországgal, Bul­gáriával, Romániával és Jugoszláviával is kibővül. Előkészítjük az együttműkö­dést a szocialista Vietnammal és Ku­bával is. A KGST-országokkal folytatott együtt­működés fő irányzatait az 1981—1985- ös évekre aláírt tervkoordinációs meg­állapodások is tartalmazzák, amelyek a 7. ötéves tervidőszakban az együtt­működés alapvető irányvonalát képe­zik. A következő időszakban az elektro­technikai szakágazatok fejlesztésében döntő szerepük lesz az állami célprog­ramoknak. A reszort felelős az Elekt­ronika, az Erősáramú elosztók, vala­mint A termelési folyamatok és a nem termelési tevékenység automatizált irányítási rendszereinek műszaki esz­közei című programok teljesítéséért. Ezeken kívül számos további prog­ram megvalósításában vesz részt, mint például a Magtechnikai műszerek, Progresszív fényforrások, Ipari robo­tok és manipulátorok stb. E feladatok beruházási jellegű biztosítására reszor­tunk a rendelkezésre álló körülbelül 70 százalékát fordítja, miközben a ter­melésben jelenleg mintegy 30 százalé­kos arányban vesz részt. A beruházá­si akciók teljesítése azonban a 7. öt­éves tervidőszak folyamán lényeges mértékben növelni fogja a reszort részvételi arányát a termelésben. A feladatok teljesítése során dol­gozóink kezdeményezésére, kéz­ügyességére, munkaszeretetére, képes­ségeire fogunk támaszkodni. Ez ki­apadhatatlan forrás, amelyből a jó gaz­da nagy értékeket meríthet. Ezt a for­rást azonban érzékenyen és céltudato­san kell kihasználni. Még jobban meg­akarjuk erősíteni a dolgozók közvet­len részvételét az irányításban, emelni fogjuk a politikai nevelő és az ideoló­giai munka színvonalát. A CSKP KB 15. ülésével összhangban konkrét célokat tűztünk ki és komplex feladatokat fo­gadtunk el. Figyelmünket főleg az al­kotó munkakezdeményezés területére, az anyagi érdekeltség eszközeinek op­timális kihasználására, a dolgozók ne­velésére és szakoktatására összponto­sítottuk, ahol főleg a fiatal nemzedék­ről való gondoskodást helyeztük elő> térbe. F eladataink teljesítésében fontos eszköznek tartom a komplex intézkedések következetes bevezetését a gazdasági gyakorlatba. Ez lesz az egyik legfontosabb szempont a vezető dolgozók értékelésénél. A komplex intézkedések bevezetésé­vel összefüggésben reszortunk tevé­kenységében a fő hangsúlyt a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés hatékonyságá­nak növelésére, eredményeinek gyors gyakorlati érvényesítésére helyezzük, amely a nemzetközi együttműködéssel párhuzamosan elősegíti az eddigi le­maradás felszámolását az elektrotech­nika és az elektronika egyes termelési szakágazataiban a nemzetközi élvonal mögött. Egyúttal megtesszük a szük­séges intézkedéseket a szervezeteink közötti kölcsönös szállítások haté­konyságának növelésére a reszorton belül, éspedig a jelenlegi időszakban bevezetésre kerülő szervezési és szer­kezeti változások által. Ezek célja az exportképességünk növelése a szocia­lista és a nem szocialista piacokon, a belkereskedelmi szükségletek kielé­gítése jó minőségű fogyasztási cikkek­ből, valamint a népgazdaság szükség­leteinek fedezése az alkatrészgyártás területén. A CSKP KB 18. ülésén komoly In­doklások hangzottak el, s kirajzolódott az elektrotechnika és a mikroelektro­nika további fejleztésének koncepciós megoldása. Erre utal az a megállapí­tás is, mely szerint „a döntő ágaza­tokban érvényesített következetes elektronizálás és automatizálás jelen­tős mértékben növeli a társadalmi munkatermelékenységet, csökkenti a nyers- és a tüzelőanyag-, valamint az energiafogyasztást.“ Figyelembe véve azt a feltételezést, hogy az elektro­technikai ipar termelését a 7. ötéves tervidőszakban legalább a felével kel­lene növelni, miközben az elektronika fejlődése megelőzné a többi gépipari ágazat fejlődési ütemét, hogy megol­dást nyerjenek a progresszív alkatré­szekkel való ellátás problémái, egy­értelműen megállapíthatjuk, hogy ez rendkívül igényes feladatokat jelent. Ezek összességükben és sokoldalúsá­gukban túlnövik egyetlen reszort fe­lelősségének a kereteit. Éppen ezért céljaink elérése érdekében el kell sa­játítanunk azt az újszerű gondolkodást és cselekvést — s nem csak a mi re­szortunkban — amely a jövő szükség­leteiből indul ki. Véleményem szerint csak azok az irányítási dolgozók tud­nak szót érteni partnereikkel, akik át tudnak lépni a reszortizmus korlátain, akik kezdeményezően vesznek részt a koordinált, közös megoldásokban, ahogy azt tőlünk, vezető beosztásban dolgozó kommunistáktól pártunk elvár­ja. Az ilyen államon belüli, reszortok közötti együttműködés közös nevezőjét csak a közös felelősség öntudatos ér­zéke képezheti népgazdaságunk további fejlődéséért, amit hatványozottan meg­erősít a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésében és főleg a Szov­jetunióval megvalósuló tudományos­műszaki együttműködésben rejlő lehe­tőségek kihasználásának a tudata. M int kommunista, mint miniszter új reszortunkat továbbra is a CSKP KB 15. és 18. ülésén elfogadott alapelvek és feladatok szellemében akarom irányítani. Meg vagyok róla győződve, hogy további haladásunk, s a népgazdaság elektronizálásának fej­lesztésében tapasztalható lemaradás felszámolása sok olyan lelkes követőre talál, akik hozzáértően segítik elő a bonyolult problémák megoldását, a párt által kitűzött célok elérését. Igen, bízok az egészséges lelkesedésben és a buzgóságban, a felmerülő akadályok leküzdésére irányuló helyes döntések­ben, minden irányítási szinten. Számí­tok dolgozóink kezdeményezésére, és­pedig nemcsak a termelés szakaszán, hanem a műszaki értelmiség kezdemé­nyezésére is a termelést megelőző munkaterületeken, a tudományos-fej­lesztési alapban, számítok a techniku­sok és a konstruktőrök kezdeményezé­sére is. Valaki esetleg szóvá tehetné, hogy a csehszlovák elektrotechnikai ipar mi­nisztereként csak „saját“ reszortom dolgozóihoz szóljak. A CSKP KB 18. ülése azonban mindenkinek egyértel­mű választ adott abban az értelemben is, hogy az elektrotechnikai ipar ügyei és problémái gyakorlatilag az összes többi reszort és ágazat ügyeit és prob­lémáit is képezik. Ebben az esetben olyan közvetlen, feltételező és közve­tett összefüggésekről van szó, amelye­kért és amelyek nevében közösen kell leküzdenünk a reszortizmus bármiféle akadályait. A reszortizmus akadályai nemcsak egészségtelenek lennének, ha­nem károsak is, amelyek népgazdasá­gunkban az elektronizálással és a ha­tékonyság növelésével összefüggő gaz­dasági-társadalmi érdekekkel szemben hatnának. A CSKP KB 15. ülésén hang­súlyozott újszerű gondolkodást és cse­lekvést többek között ilyen vonatkozás­ban is értelmezném. Két ötéves tervidőszak mezsgyéién ÉRJÜK EL A LEGFEJLETTEBB TERMELŐK SZÍNVONALAT irta: MILAN KUBÁT, a CSSZSZK elektrotechnikai minisztere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents