Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-12 / 268. szám, szerda

w Közlemény Ľubomír Strouds! bulcjártui látogatásáról 1980 XI. 12. 3 (Folytatás az 1. oldalról.) dalú együttműködés, amely ä marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein, az 1968. április 26-án aláírt barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés elvein alapszik, eredményesen bővül, s egyre mélyül és gazdagodik a két or- száp népe érdekében, Cseh­szlovákia és Bulgária párt- és állami vezetőinek, Gustáv Hu­táknak és Todor Zsivkovnak az 1979 szeptemberében Csehszlo­vákiában lezajlott tárgyalásain született határozatokkal össz­hangban. A csehszlovák és a bolgár kormányfő a megbeszélések során kölcsönösen beszámolt egymásnak a következő ötéves terv előkészítésének munkái­ról. Értékelték az 1979 júniusi ta­lálkozójuk óta eltelt időszak kölcsönös gazdasági kapcso­latainak fejlődését és megálla­pították, hogy a kölcsönös kapcsolatok eredményesen fejlődnek, és az elért eredmé­nyek jó alapot teremtenek az együttműködés további elmé­lyítésére. A két kormányfő hangsú­lyozta Csehszlovákia és Bulgá­ria 1981—85-re szóló népgaz­dasági terve egyeztetése befe­jezésének fontosságát. Az elfo­gadott döntések biztosítják a gazdasági együttműködés to­vábbi bővítését és a kölcsönös árucsere növelését. Megállapították, hogy a sza­kosítás és a kooperáció Cseh­szlovákia és Bulgária között megnyugtatóan fejlődik, min­denekelőtt a gépipar, az elekt­ronika, az elektrotechnika, a vegyipar területén. A szakosí­tott termékek árucseréje 1980- ban megközelítőleg a kölcsö­nös árucsere 25 százalékát al­kotja. Megállapították, hogy lénye­gében megoldódtak a két or­szág közötti gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés alapvető kérdései, főleg ami a tehergépkocsi-gyártás és a nehézgépipar néhány ágaza­tában megvalósuló szakosítást és kooperációt illeti. Ezzel összefüggésben hang­súlyozták annak szükségessé­gét, hogy folytatni kell a gaz­dasági együttműködés bővíté­sét célzó új javaslatok előké­szítését, amelyek még hatéko­nyabban segítenék mindkét or­szág népgazdasága alapvető kérdéseinek megoldását, és megteremtenék a feltételeket a kölcsönös árucsere további nö­velésére. Pozitívan értékelték a tudo­mány és a technika területén megvalósuló együttműködés eredményeit, ahol az 1981—85- re elfogadott együttműködési program jó alapot teremt a kapcsolatok további elmélyíté­sére és a műszaki haladás meggyorsítására mindkét or­szágban. Ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy a CSSZSZK és a BNK illetékes szervei tegyenek megfelelő intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a műszaki­tudományos együttműködés na­gyobb mértékben segítse a két ország közötti szakosítás és kooperáció bővítését, hatékony­ságának növelését. A két kormányfő pozitívan értékelte a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság, a csehszlo­vák és a bolgár központi ter­vező szervek és külkereskedel­mi, valamint más minisztériu­mok és gazdasági szervezetek hozzájárulását az elért ered­ményekhez. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti eredményes gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés és annak bőví­tése hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ke­retében megvalósuló szocialis­ta gazdasági integráció további elmélyítéséhez. A kormányfők egybehangzóan állapították meg, hogy a két­oldalú együttműködés az ideo­lógia, a kultúra, a tudomány, az oktatásügy területén, vala­mint a társadalmi élet egyéb szféráiban csakúgy, mint a két ország dolgozói közötti sokol­dalú baráti kapcsolatok ered­ményesen fejlődnek. Mindkét kormányfő hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia és Bulgária külpolitikájának szi­lárd alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és együttműkö­dés. A két ország a jövőben is hozzá kíván járulni a Varsói Szerződés Szervezete és a KGST megszilárdításához, tevékenysé­ge tökéletesítéséhez és a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának megva­lósításához. Időszerű nemzetközi problé­mákkal foglalkozva a két fél aggodalmának adott hangot a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban, amely a nemzet­közi imperializmus, a reakció és a hegemonizmus legagresz- szívabb erőinek lépései követ­keztében vált bonyolulttá. Az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei a kínai hegemo- nistákkal fokozzák a fegyver­kezési versenyt, mégpedig azzal a céllal, hogy katonai erőfö­lényre tegyenek szert a szo­cialista országokkal szemben, a békére veszélyes katonapoli­tikai doktrínákat hirdetnek, újabb feszültséggócokat és há­borús tűzfészkeket alakítottak ki a világ különböző térségei­ben. A két fél, mélyen meggyő­ződve arról, hogy az enyhülési politikának nincs más alterna­tívája, ismételten megrendíthe- tetlen támogatásáról biztosítot­ta a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bé­kés egymás mellett élésének elveit és azt, hogy a jövőben is az államok közötti vitás kér­dések békés eszközökkel, tár­gyalások útján történő megol­dásáért fog harcolni. Ezt a ne­mes célt szolgálják azok a konkrét javaslatok is, amelye­ket a Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Tes­tülete 1980. május 15-i nyilat­kozata tartalmaz. E javaslato­kat bővítik a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága idén októberben a lengyel fő­városban megtartott ülésén el­fogadott határozatok. Erre irá­nyulnak a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán előterjesztett új javaslatai is. Csehszlovákia és Bulgária üdvözli a Genfben a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselői között, az európai nukleáris fegyverzet kérdései­ről nemrég megkezdett tárgya­lásokat. A két fél a SALT-II szerződés mielőbbi ratifikálása mellett foglalt állást. A két fél megállapította, hogy a bécsi közép-európai haderocsökkentési tárgyalásio­kon részt vevő szocialista or­szágok 1980. július 10~i javas­latai újabb komoly lépéseket jelentenek a nyugati államok álláspontjához való közeledés­ben. A csehszlovák és a bolgár miniszterelnöknek az a véle­ménye, hogy most a tárgyalá­sokon részt vevő nyugati ál­lamoknak kell konkrét választ adniuk ezekre a javaslatokra. A két kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a madridi találkozó konst­ruktív szellemben zajlik le. s hozzájárul az enyhülési fo­lyamat folytatásához és elmé­lyítéséhez Európában és az egész világon. E téren külö­nösen fontos lenne az európai katonai enyhülési és leszere­lési konferencia összehívásáról szóló határozat elfogadása. A Bolgár Népköztársaság kormányának elnöke igen nagy­ra értékelte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elvi, konstruktív és következetes külpolitikáját, melynek fő cél­ja az enyhülési folyamat ki- terjesztése, a biztonság megszi­lárdítása és az együttműködés bővítése mind Közép-Európa. mind a világ más részeinek államai között. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nöke igen nagyra értékelte a Bolgár Népköztársaság elvi, konstruktív és következetes politikáját, amely a biztonság megszilárdítására, a jószomszé­di kapcsolatokra és az együtt­működés elmélyítésére irányul a Balkán félszigeten, Európá­ban és az egész világon. A délkelet-ázsiai helyzetről folytatott véleménycsere során a két fél határozottan elítélte a pekingi hegemon isták lépé­seit, akik az imperializmussal szövetkezve és legaktívabb tá­mogatását élvezve veszélyezte­tik Vietnam, Kambodzsa és Laosz függetlenségét, önállósá­gát és területi egységét. A két fél egybehangzó véleménye, hogy az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán a „kambodzsai hely­zetről“ elfogadott határozat durva beavatkozás a Kambod­zsai Népköztársaság belügyei­be, megsérti az ország önálló­ságát, és ellentétben áll az ENSZ Alapokmányával. A két ország miniszterelnöke Csehszlovákia és Bulgária szo­lidaritását fejezte ki az afgán népnek az áprilisi forradalom vívmányai védelméért folyta­tott harcával. Hangsúlyozták, hogy az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormányának 1980. május 14-i javaslatai konst­ruktív jellegűek, és jó alapot teremtenek az Afganisztán kö­rüli helyzettel kapcsolatos problémák politikai rendezésé­re. Mindkét kormányfő ismétel­ten elítélte az imperializmus és a cionizmus agresszív kö­zel-keleti politikáját, amely to­vább élezi az am úgyis f eszült helyzetet ebben a térségben. Hangsúlyozták az izraeli ag­resszió következményei átfogó politikai rendezésének szükség- gességét valamennyi érdekelt fél közvetlen részvételével be­leértve a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezetet mint a pa­lesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét. Mindkét fél az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való teljes kivonása, a palesztin nép ön­rendelkezési és önálló állam- alapítási jogának elismerése mellett foglalt állást. A két miniszterelnök kor­mányának komoly aggodalmát fejezte ki az Irak és Irán kö­zötti fegyveres konfliktussal kapcsolatban és az a vélemé­nyük, hogy a két harcoló or­szág népének érdeke a kato­nai akciók azonnali beszünteté­se és a vitás kérdésekről szóló békés tárgyalások megkezdése A kormányfők kifejezték meg­győződésüket, hogy a konflik­tus következményeiben csak az imperializmus törekvéseit se­gíti, amely a Perzsa-öböl tér­ségében és az egész világon saját befolyását kívánja érvé­nyesíteni és a -iákét veszélyez­teti. A két miniszterelnök orszá­gának szolidaritásáról biztosí­totta Ázsia, Afrika. Latin-Ame- rika népeinek a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi haladásért, az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarma- tósítás és a faji megkülönböz- tetés ellen folytatott harcát. Pozitívan értékelték az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak szerepét a békéért, a le­szerelésért és a nemzeti füg­getlenségért folytatott küzde­lemben, A csehszlovák és a bolgár kormány elnöke annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a mostani baráti és tárgy­szerű megbeszélések hozzájá­rulnak a csehszlovák és a bol­gár nép testvéri barátságának és sokoldalú együttműködés®- nek további bővítéséhez és el­mélyítéséhez, a szocialista kö­zösség országai egységének és összeforrottságának megszilár­dításához. Ľubomír Štrougal csehszlo­vák miniszterelnök csehszlová­kiai baráti munkalátogatásra hívta meg Sztanko Todorovot, a BNK Minisztertanácsának el­nökét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Szófia, 1980. november 11. Nem helyeslik a elöntést (ČSTK) — Az október végén megtartott közvéleménykutatás eredményeiből kitűnik, hogy a görögök többsége nem ért egyet kormánya döntésével, hogy az ország ismét csatlakozik a NATO katonai szövetségéhez. A megkérdezettek 53 százalé­ka tartotta károsnak a döntést, 31 százalék helyeselte, míg a MENGISZTU HAILÉ MARIAM, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsá­nak elnöke tegnap Líbiába uta­zott látogatásra, ahol fogadta őt Moamer Kadhafi líbiai állam­fő. AZ AFGANISZTÁNI NÉPI DE­MOKRATIKUS PÄRT KB Politi­kai Bizottsága hétfői ülésén jó­váhagyta Babrak Karmai, a párt KB főtitkára, a Forradalmi Ta­nács elnöke, kormányfő szov­jetunióbeli hivatalos baráti lá­togatásának eredményeit. VO NGUYEN GIAP, a Vietna­mi KP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-he­megkérdezettek 16 százaléka nem mondott véleményt. A ta-i valy metgartott hasonló közvé­leménykutatással szemben 17 százalékkal nőtt azoknak a szá­ma, akik nem értenek egyet az ország NATO-tagságával. A politikai pártok is ellenzik a görög kormány döntését. lyettes hétfőn hivatalos látoga­tásra a Jemeni NDK-ba érke­zett. Fogadta őt Ali Nasszer Mo­hammed, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Legfelsőbb Népt Tanács Elnökségének el­nöke, kormányfő. JASSZER ARAFAT, a PFSZ VB elnöke Bejrútban tárgyalásokat folytatott Narasimha Rao indiai külügyminiszterrel a közel-kele«t ti helyzetről, a Dél-Libanon el­leni izraeli támadásokról és az el nem kötelezettek mozgalmá­nak szerepéről a közel-keleti válság megoldásában. BEJRÜT keleti részében isme­retlen tettesek robbantást haj­tottak végre, melynek húsz em­ber esett áldozatul és 42 meg­sebesült. Jelentős anyagi károk keletkeztek. (ČSTK) — A Szovjetunió szo­lidáris az etióp forradalommal, és támogatja az etióp népnek azon törekvéseit, hogy a társa­dalmat a szocialista elvek alap­ján építse, állapítja meg a szovjet—etióp közös közlemény, amelyet a Kremlben Leonyid Brezsnyev és Mengisztu Hailé Mariam írt alá. A két fél áttekintette a szov­jet—etióp gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, kereskedelmi és kulturális együttműködési meg­állapodások teljesítését. Megál­lapították, hogy sikeresen fejlő­dik az együttműködés, és sík- raszálltak a kapcsolatok továb­bi bővítése mellett. A Szovjetunió megelégedéssel figyeli a Szocialista Etiópiának a nemzetközi életben játszott aktív szerepét, és nagyra érté­keli hozzájárulását az imperia­lizmus, a gyarmatosítás, a faj­üldözés és a faji megkülönböz­tetés ellen, valamint a béke, az el nem kötelezettek mozgalmá­nak megszilárdításáért, az eny­hülés, a leszerelés és az egyen­jogú nemzetközi együttműködés elmélyítéséért vívott küzdelem­hez. Az etióp nép hálás az SZKP Központi Bizottságának, a szov­jet kormánynak és a szovjet népnek azért a sokoldalú, és következetes támogatásért, ame­lyet az agresszió elleni harc­hoz, valamint a gazdasági és társadalmi élet fejlesztéséért és átépítéséért kifejtett törekvé­sekhez nyújtott. SZOVJET—ETIÓP KÖZÖS KÖZLEMÉNY Tovidi msfyiil az egpMidés A Szovjetunió és a Szocialista Etiópia a közleményben megál­lapították, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben az imperialista politika, de minde­nekelőtt az amerikai kormány­körök politikája következtében kiéleződött. Az amerikai vezető körök fokozzák a feszültséget, háborús hangulatot keltenek, fokozzák a lázas fegyverkezést, és igyekeznek saját javukra megváltoztatni a jelenlegi kato­nai erőegyensúlyt. A Szovjetunió és a Szocialis­ta Etiópia elítélte ezt a politi­kát, és felszólította a békesze­rető államokat, hogy egyesítsék erőiket, és akadályozzák meg a helyzet további romlását, folytassák az enyhülési politi­kát és a békés együttműködést, hogy szálljanak szembe az im­perialista erők és szekértolóik lépéseivel, amelyek a nemzet­közi feszültség fokozásához ve­zetnek. Az etióp fél hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett szovjet javaslatok jelentőségét, amelyek magukban foglalják a béke megszilárdítását és a nem­zetközi légkör javítását célzó intézkedéseket. A két fél elemezte az Afrika szarván kialakult helyzetet és megállapította, hogy amerikai katonai támaszpontok létesítése Szomáliában közvetlenül és sú­lyosan veszélyezteti Etiópiát, valamint a térség országainak békéjét és biztonságát. A két fél elítéli a térségben a támasz­pontok létesítését, és azok mi­előbbi felszámolására szólít fel. A Szovjetunió és a Szocialista Etiópia ismét megerősítették, hogy teljes mértékben támogat­ják Dél-Afrika nemzeti felsza­badító mozgalmát. Elítélték a nyugati nagyhatalmak éjs Preto­ria folytatódó együttműködését. Mindenekelőtt az atomipar te­rén való együttműködés veszé­lyére hívták fel a figyelmet, mert az veszélyezteti a függet­len afrikai államok biztonságát és a világbékét. A Szovjetunió és a Szocialista Etiópia aggódva figyeli az im­perialista körök lázas katonai készülődését, valamint az ame­rikai katonai támaszpontok épí­tését és kibővítését a Vörös-ten­geren, az Indiai-Óceánon és a Perzsa-öbölben. Ez a tevékeny­ség és az ún. amerikai gyors­hadtestek létesítése közvetlenül veszélyezteti a térség országai­nak biztonságát és a világbé­két. A két fél elítéli, hogy az im­perialista államok az Indiai­óceánon, de mindenekelőtt a Perzsa-öbölben nagyarányú csa­patösszevonásokat hajtanak vég­re, kibővítik a régi támaszpon­tokat és újakat építenek, s ar­ra törekszenek, hogy új kato­napolitikai tömböket hozzanak' létre. A felek támogatják azt a javaslatot, hogy az Indiai­óceánt a béke övezetévé vál­toztassák. A Szovjetunió és a Szocialista Etiópia komolyan aggódik Irak és Irán fegyveres konfliktusa miatt és arra törekszik, hogy a konfliktust mielőbb békés tárj gyalásokkal rendezzék. A két fél támogatja és szo­lidaritását fejezi ki az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság kormányával és derék népével, valamint a nemzeti függetlensé­gért és szuverenitásért és az áprilisi forradalom vívmányai­nak védelméért vívott harcával. Elítélték a titkos és nyílt be­avatkozási kísérletet Afganisz­tán belügyeibe az imperialista és a reakciós erők részéről. A Szovjetunió és a Szocialis­ta Etiópia elítéli a kínai veze­tés nagyhatalmi politikáját. Pe­king szövetkezett az imperia­lizmussal és a reakcióval. A fe­lek elítélik Vietnam elleni ag­resszióját és a Kambodzsa bel­ügyeibe való beavatkozást — ál­lapítja meg a nyilatkozat. Mengisztu Hailé Mariam hi­vatalos etiópiai látogatásra hív­ta meg Leonyid Brezsnyevet, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. A látogatás Időpontját diplomáciai úton határozzák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents