Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-08 / 265. szám, szombat

„JÓ ÉRZÉS BIZONYÍTANI” FIATAL KQMMUNtSTÄK A PARTFELADAT TELJESÍTÉSÉRŐL FELKAROLT KEZDEMÉNYEZÉS A legfontosabb feladatokra irányítják a figyelmet >9 A munkakezdeményezés minden formáját támogatják # A pártszervezet rendszeresen értékeli a vállalások teljesítését Szencen (Senec), u városszé­lén, a vasúti síneken túl talál­tam rá a fúrási Építőipari Vál­lalat lakatosműhelyére, ahol az ezüstérmes szocialista munka- brigád dolgozik. Kétkedve, bi­zalmatlanul nézhettem az ütött- kopott külsejű épületre, mert a kapus ezzel fogadott: — Akár hiszi, akár nem, itt dolgozik ez a munkabrigád . .. — és megkérdezte: — Nem olyan szép a menyasszony, mint amilyennek képzelte? Találó volt a kérdés, annyi bizonyos, mint az is, hogy a mű­helybe lépve mindjárt másként vélekedtem. Ott ugyanis észre sem vettek, mindenki a maga munkájával foglalkozott. Fény szűrődött felém a fal mögül, és onnan, mintha pincéből kiabált volna valaki: — Komám, eltört az állvá­nyod, ezt hegeszteni kell. Láthatatlan volt aki felkiál­tott: — A fenét!... Még az is. Mindjárt megyek, segítek. Azután szemembe vágott » hegesztőpisztoly fénye, elkap­tam a tekintetem. Hunyorogva vizsgálódtam a munkapadok mellett dolgozókat nézve, hogy ugyan ki lehet közülük a cso­portvezető. Kérdeztem is volna, de közelemben felzúgott egy fú­rógép. Szóval, vibrált, lüktetett, zú­gott a műhely. Ónkénlelenül is éreztem: itt sürget az idő min­denkit. A munkacsoport bizalmija, Miloš Glassa, a fiatal kommu­nista a munkára vonatkozó kér­désemre kérdéssel válaszolt: — Mikor dolgozzam tiszte erőmből, ha nem most, fiata­lon? — Akkor gyere ezt néz meg! kiabált rá az egyik lakatos. — Ha gyorsan le néni olajozzuk, délután, de legkésőbb holnap bedugul. Baricza Péter, a másik mun­kacsoport fiatal kommunistája, akit éppen kerestem, sürgette őt így. Nem haragosan, nem kö­tekedve, de persze jó hangosan, mert a műhely zaja nem csi­tult. Csöndesebb helyre, az öltöző­be vonultunk. A szűk folyosón megálltam, mert a falon függő térképre felfigyeltem. Hogyne, hiszen a nagy méretű világtér­képen olajfoltos ujjlenyomatok jelezték, hogy az iránti—iraki országhatár mentén, San Salva­dorban, Lengyelországban, .Moszkvában történtek itt is közérdekű események az utób­bi időben. — Ha ebédszünetben a térkép elé állunk — magyarázta a két fiatal kommunista —, elég csak rámutatni egy városra vagy egy országra, olyan vita kerekedik, hogy attól érdekesebbet szer­vezni se lehet. Azt is elmondták persze, hogy Iván Neština elvtársnak, a párt­elnöknek, a munkabrigád veze: tőjének ötlete volt a térkép ki­függesztése. Nekik csak ennyit mondott: „Rátok bízom.“ A töb­bit, hogy miként lehet azt a politikai tizpercek megrendezé­sekor használni, ebből is meg­értették. Benyitott az öltözőbe Baricza elvtárs, de mindjárt visszahúzta az ajtót. — Ne lepődjön meg — mond­ta —, elég nagy itt a rendetlen­ség ... Tudja, úgy van az, hogy ahol nem a technika és a tech­nológia parancsol, még fegyel­mezetlenek vagyunk Előbb tehát kisebbféle taka­rítást rendeztünk, vagyis sze­métkosárba raktuk az asztalon hagyott paprikatorzsákat, sza- lonnabőrdarabokat, zsíros, ma* szatos papírokat, és folytattuk a beszélgetést. Mesterségem szabályai sze­rint előzetesen tájékozódva kez­deményeztem persze, hogy mi­ről beszélgessünk — A pártfeladat teljesítéséről. Ugyanis, az ezüstjelvényes szocialista munkabrigád, mely most az arany jelvény elnyeré- sééri versenyez, 16 lakatos munkáját úgy szervezi, hogy két munkacsoportba osztva a laka­tosokat, teljesíti a feladatot: ha­vonta a munkabrigád minden tagjának teljesítménye legkeve­sebb 24 000 korona értékű mun­ka. Ennek feltétele, hogy a munkagépek, a munkaeszközök biztonságosan, minden műszak­ban üzemeltethetők, használha­tók Karbantartásukat, gondozá­sukat pártfeladatként két fia­tal kommunistára bízták — Sikerült? Előbb Miloš Glassa elvtárs mondta el a Véleményét: — örültem, hogy munkámmal összefüggő pártmegbízatást kap­tam. Eleinte féltem is, mert nem voltam erre felkészülve. Azt gondoltam, hogy rengeteg bosz- szúságom lesz, hiszen a saját munkámat is el kell végeznem. Talán még pontosabban, mint a többieknek, hiszen kommunista vagyok, és akkor egy Ilyen meg­bízatás ... Amikor megtudtam, hogy nem leszek egyedül, min­den további nélkül vállaltam. Baricza Péter elvtárs folytat­ta: — Vállaltam én' is. Gondol­tam, barátok, elvtársak va­gyunk. olyan jó lakatosnak is­merem őt, mint magamat, nem iš lesz olyan nehéz, ha segítünk egymásnak. — így tehát sikerült. — Nem várjuk meg, liogy má­sok szóljanak — magyarázta Glassa elvtárs —, olyankor már késő, inkább odaállok munka­társaim mögé, még ha netalán egyiknek, másiknak rosszul is esik, úgy figyelem meg a mun­kagépek működését. — Azért persze jó, ha szól­nak, hogy te, figyelj csak a ko­pogásra — jegyezte meg Ba­ricza elvtárs. — Inkább csak szóljanak idejében. — Legutóbb mikor volt mű­szakmulasztás gépállás miatt? —• kérdeztem. Tréfálva válaszolt Glassa elv­társ: — Ezt nem értjük. Nem, mert ilyen még nem volt. Baricza elvtárs elmosolyodott, majd nagyon komolyan ezt mondta: — A pártfeladat megbízatás, bizalom kifejezése, és ha alka- manként műszak előtt, vagy mű­szak után is akad dolgunk a gépek körül, mert a feladatot teljesíteni kell, szívesen meg­tesszük. Jó érzés bizonyítani. Szóba került más is: a két liatal kommunista üzemen, mű­helyen kívüli, otthon, a faluban végzett politikai tevékenysége. Glassa elvtárs Pusztafödémesen (Pustovské Ulany) a SZISZ he­lyi szervezetének elnöke. Nem részletezte, hogy neki, aki már nős, egy kisfiú édesapja, mi­lyen gonddal jár az elnöki tiszt­ség, de érzékeltette ezzel a kér­déssel: — Ki szervezze, irányítsa a fiatalok tevékenységét, ha nem mi, a fiatal kommunisták? Baricza elvtárs, otthon, Hegy- súr (Hrubý Šúr) községben a nemzeti bizottság képviselője. Elmondta, hogy meg nem nős, tehát szívesen hasznosítja sza­bad idejét a köz érdekében, de egyébként is ez a véleménye: — Legalább bővül a látókö­röm. Megfigyeltem, hogy a látókör szót előszeretettel használta. Különféle összefüggésben, nem mindig helyesen: „az élet látó­köre, az épületek látóköre, a munka látóköre.“ A kiejtésében az értelme világos: nem kevés időt és erőt áldoz a köz javára, saját látókörének bővítésére. — Tanulni kell ehhez — mondta —, könyvből, meg az életből is. Bekiáltott valaki: — Itt vannak az állványok! . Átveszitek? Kérdve néztek egymásra. Ne­kem pedig csak ennyit mond­tak: — Akkor be is fejeztük ezt a beszélgetest. Nem magyarázkodtak, de nem is volt rá szükség, mert értet­tem: bizonyítani csak szavak­kal — édeskevés. A kapus persze csodálkozott, amikor távozáskor beszóltam hozzá: — Akár hiszi, akár nem, tet­szik a menyasszony ... vagyis az a munkabrigád. Ugyanis, nekem is jó érzés bi­zonyítani, hogy a fiatal kommu­nisták méltók a bizalomra, az aranyjelvény elnyeréséért ver­senyző kollektíva munkájának lelkes, tettre kész szervezői, és így a munkabrigád is érdemes a dicséretre. Bizonyítom is. Még ha tréfát kell fordítani visszájára, mert a tettek szívderítőek, nem a hu­moros szavak. A dolgozók öntudatosságának egyik legmeggyőzőbb bizonyíté­ka a feladatok teljesítéséhez való hozzáállásuk és munka­kezdeményezésük állandó foko­zása. Éppen ezért a kommunis­ta párt szervei és -szervezetei, a társadalmi és a tömegszerveze­tek bevonásával a szocialista munkabrigádok segítségével nagy súlyt helyeznek a munka­kezdeményezés, valamint a szo­cialista munkaverseny fellendí­tésére. Ez az igyekezet jellemzi az öt éve üzembe helyezett lévai (Le­vice) ELITEX 33 tagú párlalap- szervezetének munkáját is, melyről Ján Lelovský pártelnök­kel és Kvet a Zemková üzemgaz­dásszal, a pártbizottság tagjá­val beszélgettem. Beszélgeté­sünkre rövidesén megérkezett Štefan Mravec mérnök, az üzem igazgatója is. Először az iránt érdeklődtem, mire irányul az üzemben a munkakezdeménye­zés és a szocialista verseny. — Előbb kijelöljük a fő fela­datokat, melyek az év folyamán várnak ránk, majd részletezzük, hogy a munkakezdeményezés egyes formái mire irányuljanak — mondta Kveta Zemková, aki pártfeladatul kapta a szocialista munkaverseny, s főleg a szocia­lista munkabrigádok tevékeny­ségének figyelemmel kísérését. — Ez idén elsősorban arra tö­rekedtünk, hogy a munkakez­deményezés járuljon hozzá a termelési tervfeladatok teljesí­téséhez mind a választék, mind pedig a minőség terén, továbbá a munkaidő jobb kihasználásá­hoz, az emberi kapcsolatok ja­vításához, az együttműködés fo­kozásához. Egyébként a CSKP KB, a kormány, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa és a SZISZ KB felhívásából indul­tunk ki. Az üzemben a munkakezde­ményezésnek és a szocialista munkaversenynek több változa­ta terjedt el. Mindenekelőtt em­lítést érdemel az egész üzemre kiterjedő kötelezettségvállalás, az üzemen belüli szocialista munkaverseny, az egyes részle­gek kollektíváinak kötelezett­ségvállalásai. A fiatalok a „Pi­ros szegfű“ elnevezésű verseny­ben vesznek részt Szocialista munkabrigádok is létesüllek az üzemben. Külön-külön szólva a munka­kezdeményezés egyes formáiról, mindenképpen el kell mondani, hogy mire irányul az üzemi kötelezettségvállalás. Egyik leg­fontosabb célja a termelés nö­velése. Ezt azonban eddig nem sikerült megvalósítani, mivel a mezőgazdasági üzemek a terve­zettnél kevesebb tejet szállí­tottak. A kezdeményezésnek- ez a formája nagy jelentőségű a gazdaságosság növelése és a mindennemű energiával való ta karékoskodás szempontjából. Az utóbbi vállalást az első fél év­ben a tervezett 75 000 korona helyett 415 000 koronára teljesí­tették. Ugyancsak fontos krité­riuma az üzemi kötelezettség­vállalásnak a minőségi muta­tók teljesítése. Ezt az említett időszakban 100,2 százalékra tel­jesítették. A tervezett hat újí­tást is sikerült megvalósíta­niuk. Nem kevésbé jelentős az üze­men belüli szocialista verseny, amelynek kritériumai hasonló­ak az üzemi verseny kritériu­maihoz. A versenynek ez a for­mája szigorú követelményként jelölte meg a balesetek számá­nak csökkenését is. Igen sokatmondóak az Elitex dolgozóinak kollektív kötele­zettségvállalásai mind a lévai üzemben, mind az ipolysági (Ša­hy) részlegen. A lévai üzemben a mennyiségi mutatókat a már említett okoknál fogva nem tud­ták teljesíteni, de a minőség tervét az előirányzott 100,5 szá­zalék helyett 102,3 százalékra teljesítették az év első hat hó­napjában. Az is figyelemre mél­tó, hogy a tervezett négy újítás helyett ötöt adtak be. Az ipoly­sági részleg kollektív kötelezett­ségvállalásából különösen az emelkedik ki, hogy a minőséget 102 helyett 107 százalékra tel­jesítik, valamint hogy a segéd­anyagok tervezett értékének megtakarítása 20 000 korona he­lyett, több mint 73 ÜÜU koroná­ra nőtt. A szocialista verseny­nek ebben a formájában az első félévben az ipolysági részleg végzett az első helyen. A „Piros szegfű“ elnevezésű versenyt fiatal élelmiszeripari dolgozók számára hirdették meg, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. Az Elitexből 30 fiatal nevezett be. Mint már szó volt róla, vállalá­suk teljesítését megnehezítette, hogy a mezőgazdaságtól az üzem a tervezettnél kevesebb tejet kapott. Különösen a tej­szárítók, a különlegességeket és a sajtot készítő részlegek fia­taljai igyekezetének köszönhe­tően mégis sikerült a tervet 100 százalékra teljesíteniük. A vaj­készítő részlegen dolgozó lá­nyok más részlegeken segítet­tek, hogy hozzájáruljanak a tervteljesítéshez. Külön örven­detes, hogy a minőségi mutatók tervét 102,3 százalékra teljesí­tették. Szocialista munkabrigádok nélkül ma már kevés üzemet ta­lálunk. Az Elitexben öt ilyen kollektíva van. Ezek hatvan embert tömörítenék magukban. Három brigád élén párttag áll, de a többiben is tevékenyked­nek kommunisták. A legnagyobb az ipolysági szárítóban létesült brigád. — Brigádjaink tevékenysége pozitívan értékelhető — jegyzi meg az üzem igazgatója —, d« több versengő kollektívára vol­na szükségünk — teszi hozzá önbírálóan. — Annál is inkább, mivel a tökéletesített gazdaság- irányítási rendszerben a minő­ség követelménye még jobban előtérbe kerül, s a brigádok so­kat tehetnek ebben. Az üzem dolgozói részt vesz­nek a városban a választási program teljesítésében is. Még a múlt év decemberében vál­lalták, hogy 80 díszfát és 50 díszbokrot elültetnek az üzem területén kívül. Nos, az előbbi­ből a tervezettnél tízzel többet, az utóbbiból tízzel kevesebbet valósítottak meg az első fél év­ben. Az üzem területén a parko­sítást és a pázsit gondozását részlegek szerint elosztották. Munkaszombatokon az admi­nisztratív dolgozók egy része ezt a munkát végzi, más része pedig (szükség esetén) kisegít a Fegyverneki (Zbrojníky) Egysé­ges Földművesszövetkezetben, mellyel az Elitex baráti kapcso­latot tart fenn. Igen jól bevált az üzemben a munkakezdeményezésnek az a formája, amely a legszebb mun­kakörnyezet létrehozását tűzte ki célul. Ebben a versenyben főleg a munkahely tisztaságát és díszítését értékelik. Mravec elvtárs fontosnak tar­totta annak megemlítését is, hogy szombatonként és vasár­naponként az üzem dolgozói kö­zül többen járnak kisegíteni a vállalat Seredben épülő szárító­jának építkezésére. Hogy kik mennek, azt a pártgyűlésen és a termelési értekezleteken be­szélik meg. Abban, amit az Elitex dolgozói munkakezdeményezésének fej­lesztésében elértek, nagy szere­pe van az üzemben végzett po­litikai munkának, gazdasági propagandának es agitációnak. A pártalapszervezet a gazdasá­gi propagandát előre kidolgo­zott éves terv szerint végzi. Ezt jóváhagyta az a bizottság is, amely a járási pártbizottság ha­táskörébe tartozik, s a járásban folyó gazdasági propagandát és agitációt irányítja. Ez a bizott­ság 1980 májusában az Elitex­ben ülésezett, a pozitívan érté­kelte az üzemben végzett pro­pagandát és agitációt. A munkakezdeményezés irá­nyítását héttagú bizottság végzi az üzemben. Ez dolgozza ki a versenyek feltételeit és érté­keli az eredményeket. A bizott­ságban, melynek elnöke Mária Lenhartová, a pártszervezet és a szakszervezet mellett a többi tömeg- és társadalmi szervezet Is képviselteti magát. A 33 tagú pártalapszervezet félévenként értékeli az üzem dolgozóinak munkakezdeményezését. FÜLÖP IMRE HAJDfi ANDRÁS A prága—brno—bratislavai autópálya utolsó, D 2 szakaszát Breclav —Kúty között ma adják át. Felvételünkön Ľudovít Pevaj mester vezetésével a Doprastav aszfaltozó dolgozói az utolsó réteg lera­kását végzik. (Š. Petráš felvétele — CSTK) Munka közben. Hatról jobbra: Miloš Glassa és Baricza Péter, a munkabrigád fiatal kommunistái | A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents