Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-08 / 265. szám, szombat

Ünnepi ülés Moszkvában az Októberi Forradalom 63. évfordulója alkalmából A népek jövője a béke ÍJ5ZÓ 1980 XI. 8. Moszkváién csütörtökön ünnepi ülésen emlé­kezlek meg a Nagy Októberi Forradalom győ­zelmének 63. évfordulójáról. A Kreml Kongresz szusi Palotájában megtartott ünnepi ülésen a fő város és a Moszkva környéki üzemeik, gyárak, kolhozok és szovhozok, intézmények kiváló dolgozóiból, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek és a szovjet űrhajósok képviselőiből, a tudomány és a kultúra ismert személyiségeiből, a meghívott külföldi vendé­gekből összetevődő hallgatóság nagy tapssal köszöntötte az elnökségben helyet foglaló párt* és állami vezetőket, élükön Leonyid Brexsnyev­NYIKOLAJ TYIHONOV BESZÉDE Október győzelme lerakta az alapot ahhoz, hogy az em­beriség a kapitalizmusról át térjen a szocializmusra és a kommunizmusra — mondotta Nyikolaj Tyihonov. ■— Ahogy múlnak az évek, mindinkább kidomborodik e győzelem min­den nagyszerű vonása, mindin­kább megnyilvánul hatása a forradalmi világfolyamatra, a népek sorsára. A szovjetek országa bizton­sággal halad előre a kommu­nizmus építésének minden irá­nyában — mondotta, majd rá­mutatott: A Szovjetunió az egész világ ipari termékeinek az egyötödét gyártja. Az első helyen van az acél, a kőolaj, a vas- és mangánérc, a koksz. *1 műtrágya, a cement, a gőz­ös elektromos mozdonyok és néhány más termékek gyártá­sában. A 10. ötéves tervidőszakában széles körű szociális program valósult meg és biztosította a nép életszínvonalának további növekedését. A fogyasztási alap több mint 60 milliárd rubellel nő. Minden évben 10-—11 millió szovjet ember költözik új lakás­ba. A lakosság reáljövedelme az elmúlt három ötéves terv­időszak során mintegy meg­kétszereződött. Fo 1 yamatosa n növekednek a bérek, amelyek a dolgozók jövedelmének a fő forrását képezik. Az elmúlt 15 év alatt két és félszeresére nőtt a közszükségleti cikkeik gyártása. Bővült a választék és lavult a minőség. Csak a 10. ötéves tervben 790 milliárd ru­bel értékben gyártottunk köz­szükségleti cikkeket, ami 170 milliárddal több mint a 9. öt­éves tervidőszakban volt. A nép életszínvonalának nö­vekedésében mind fontosabb jelentőségük van a társadalmi fogyasztói alapoknak. A mosta­ni ötéves tervben elérték az 527 milliárd rubel összeget. A gazdasági és szociális ered­ményeik új energiával és inspi­rációval töltik el a szovjet embereiket és elmélyítik a jö­vőbe vetett hitüket és optimiz­musukat. Tyihonov szólt a szocialista demokrácia fejlődéséről és megállapította, hogy ez a de­mokrácia a maga teljes egészé­ben a Szovjetunió alkotmányá­ban rögzített jogok valóságá­ban ölt testet. Az emberi jo­gokról, a szabadságjogokról az emberek annak alapján mondanak ítéletet, ahogyan azok a gyakorlatban valósulnak meg. Nyikolaj Tyihonov a továb­biakban a Szovjetunió külpoli­tikájával foglalkozott. Megál­lapította: a szovjet társadalom­nak, amelyben a munka ural­kodik, njindig is a béke volt a külpolitikája, a béke jelenti ma, s a jövőben is a szovjet küpolitikát. A béke és a társadalmi ha­ladás ügyét védelmezve és erő­sítve a Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal egysé­gesen lép fel. A szocialista kö­zösség sokoldalú politikai együttműködése, szoros kapcso­lataik a gazdasági élet, a tu­domány, a technika, a kultúra területén, valamint a katonai téren — mindezek együtt je­lentik a biztosítékot a szocia­lizmus ereje és hatása további megerősödéséhez, megbízható pajzsot jelentenek a háborús gyújtogatók mindenféle kísérle­te ellen. Ez újbői kifejezésre jutott a közelmúltban azokon a meg­beszéléseken, amelyeket Leo­nyid Brezsnyev folytatott a testvérpártok és államok veze­tőivel. Minél erősebb a szocia­lista államok közössége, an­nál erősebb a világszocializ- mus hatása, annál reménytelje- sebb a nemzetiközi biztonság és A disziinnepség elnöksége szilárdabb a béke. Ma megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy a béke és a szocializmus erői tovább erősödnek, minden nehézség és akadály, a történe­lem visszafordítására tett min­den kísérlet ellenére — mu­tatott rá Tyihonov. A békéért, a népek létfon­tosságú szükségleteinek és jo­gainak biztosításáért vívott harc * bonyolult körülmények között zajlik. Az amerikai im­perializmus és csatlósai arra törekszenek, hogy megváltoztas­sák a világ fejlődésének objek­tív menetét, megbontsák a stra­tégiai fegyverzetek terén kia­lakult hozzávetőleges egyen­súlyt. Céljuk az enyhülés alá- ásása, a nemzetközi feszültség szítása, a fegyverkezési hajsza fokozása, kalandorakciók vég­rehajtása a világ különböző ré­szein. Ila valahol a világban konfliiktusveszélyes helyzet alakul ki, az Egyesült Államok arra törekszik, hogy még to­vább élezze a feszültséget. Ha­tárain kívül félmilliós létszámú hadsereget állomásoztat, s régi támaszpontjai bővítése mellett új katonai támaszpontokat épít. Önző érdekeit szem előtt tart­va, figylemen kívül hagyja más népek létfontosságú érdekeit, akadályozza a közel-keleti prob-> lémák megoldását, s az Irak és Irán közötti katonai konf­liktus kapcsán veszélyes ina- nővezerésbe kezdett. A militarista körök az atom­zsarolásra építik terveiket — hangsúlyozta Nyikolaj Tyiho­nov. — Hideg cinizmussal a nukleáris háború kalandornál kalandorabb változatait dolgoz­zák ki. Egy évvel ezelőtt az Egyesült Államok és NATO- beli szövetségesei határozatot hoztak az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris ráké-. tarendszerek nyugat-európai országokba történő elhelyezé­séről. Ez a rendkívül veszé­lyes lépés a fegyverkezési haj­sza fokozásával, s a háborús veszély növekedésével fenyeget Európában és a földrész hatá­rain túl. A Szovjetunió nagy jelentő­ségű konstruktív javaslatokat tett annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi események veszélyes irányba való fejlődését — szögezte le a szónok. — E kezdeményezések eredményeként a közelmúltban Genfben megkezdődtek az eu­rópai nukleáris fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos tár­gyalások. Magától értetődően a Szovjetuniónak le kell von­nia a szükséges következteté­seket abból, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában erő­södnek a békét veszélyeztető tendenciák, s az Egyesült Ál­lamok az erő pozíciójából ki­indulva próbálja megoldani a nemzetközi problémákat. A Szovjetunió minden szükséges intézkedést megtesz annak ér­dekében, hogy szavatolja saját és szövetségesei biztonságát, s megvédelmezze a béke és ha­ladás ügyét. Ebben senki nem kételkedhet. Ami az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt illeti, az, mint bármely más nem szocialista ország esetében is, csakis az egyenlőség, az egymás belü­gyeibe való be nem avatkozás és egymás biztonságának tisz­teletben tartása elvén alapul­hat — hangoztatta a szovjet kormányfő. — A Szovjetunió következetesen tiszteletben tartja a békés egymás mellett élés elveit, nem kíván semmi­féle egyoldalú előnyre szert tenni az Egyesült Államokkal szemben, és nem törekszik ka fonai erőfölényre sem. Fejlesz­teni kívánja a kölcsönösen elő­nyös együttműködést a szovjet és az amerikai nép köpött, enyhülés és a béke megőrzése érdekében. Ez a politikai irányvonal szilárd és mentes a k ü n j u n k t úrá 1 i s i ng • d ozá sok t ó 1. A Szovjetunió tisztában van az­zal, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok nagy hatást gya­korolnak az egész nemzetközi helyzetre. A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a népe­ket egyre jobban nyugtalanítja az imperialista erők és a pe­kingi hegemonista vezetés ösz- szefogása, s az a tény, hogy veszélyes kaladorakciókra ösztönzik egymást Ázsiában és a világ más térségében. Mind az imperializmus, mind a pekingi vezetés az állítólagos szovjet katonai fenyegetésről szóló koholmányokkal igyek­szik igazolni agresszív terveit. A Szovjetunió azonban politi­kájával, gyakorlati tetteivel ré­gen bebizonyította, hogy senkit sem fenyeget, és nem is akar fenyegetni. Vonatkozik ez Kí­nára is, amellyel a Szovjetunió szintén kész fenntartani és fej­leszteni a normális kapcsolato­kat. A Szovjetunió véleménye sze­rint nincs olyan nemzetközi probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások útján, a különbö­ző felek érdekeinek ésszerű ti gyelembevétele alapján meg­oldani — mutatott rá Tyiho nov. — A Szovjetunió kész megállapodást kötni minden fegyverfajta, s elsősorban a nukleáris fegyverek számának korlátozásáról, valamint új tö­megpusztító fegyverek és fegyverrendszerek gyártásának megakadályozásáról. A Szovjetunió kész konstruk­tívan hozzájárulni a madridi találkozó sikeréhez, amely megnyitja az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferenciához ve­zető utat. Szilárdan hiszünk abban, hogy a népek jövője nem a háború és a pusztítás, hanem a béike, az alkotó munka és a jó­szomszédi együttműködés. A továbbiakban is e jövőért kí­vánunk harcolni minden erőnk­kel — szögezte le végezetül Nyikolaj Tyihonov. Széles körű nemzetközi együttműködés Csehszlovák felszólalás az ENSZ-ben wel. az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökével. Ugyancsak az el­nöki emelvényen foglalt helyet a hivatalos ba­ráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Men« gisztu Hailé Mariam etióp államfő, valamint I/uis Corvalart, a Chilei Kommunista Párt főtit­kára és más külföldi vendégek. Az ünnepi ülést Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó bizottsá­gának elnöke nyitotta meg, majd Nyitooíaj Tyi- tiuuov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnöke mondott ünnepi beszédet. (ČSTK) — Az ENSZ közgyű­lésnek a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (IAEA) jelenté­sével kapcsolatos vitájában fel­szólalt Bohuslav Kučera cseh­szlovák delegátus, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. Hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia széleskörűen bekapcsoló­dik a nemzetközi együttműkö­désbe, elsősorban a Szovjet­unióval és a KGST többi tagor­szágával együttműködve inten­zív atomeneregtikaí programot valósít meg, és rendkívüli fon­tosságot tulajdonít az ügynök­ség munkájának és az általa ki­tűzött célok teljesítésének. Hangsúlyozta: nem kétséges, hogy az atomenergia kínálja a legbiztosabb energetikai for­rást, és alkalmazása rendkívül saéles körű lehet. A csehszlovák delegátus az IAEA legfontosabb szerepét ab­ban jelölte meg, hogy hozzájá­ruljon az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonsá­gának megszilárdításához. Az ügynökség rendkívül fontos szerepet játszhat a béke és biztonság megszilárdításában, az ellenőrizhetetlen atomfegy­verkezés veszélyének elhárítás sában. Ezért Csehszlovákia tel­ies mértékben támogatja az ügynökség tevékenységét. AZ ÚJ AMERIKAI ELNÖK TANÁCSADÓI REAGAN SAJTÓÉRTEKEZLETE (ČSTKJ — Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Alexander Haig tábornok, a NATO európai erőinek egykori főparancsnoka és Henry Jack­son demokrata szenátor lesz­nek az Egyesült Államok ja­nuárban hivatalba lépő új elnö­kének legfontosabb tanácsadói. Amint azt Ronald Reagan Los Angelesben megtartott első saj­tóértekezletén közölte, a ta­nácsadói csoport élén William Casey áll majd, aki az elnökvá­lasztási kampányát is irányítot­ta. Az említett tanácsadók ké­szítik el a következő hetekben Reagan számára az elnöki teen­dők átvételét Carter elnöktől. K'onald Reagan afelől igyeke­zett megnyugtatni nyugat-euró­pai szövetségeseit, hogy az Egyesült Államok valamennyi fontos NATO-döntéssel kapcsom latban konzultációkat folytat' tengerentúli partnereivel. A1 SALT-II szerződésről szólva rendkívül' óvatosan fogalmazott, mivel azt, mint ismeretes, a vá­lasztási kampányban élesen tá* madta. IRÁN WASHINGTON VÁLASZÁRA VÁR A TÚSZÜGYBEN (ČSTK) — A washingtoni külügyminisztérium bejelentet­te, hogy az USA nem tud azon­nali választ adni az amerikai túszok szabadon bocsátásával kapcsolatos négy iráni feltétel­re. John Trattner, a külügymi­nisztérium szóvivője szerint a válasz megfogalmazása bizo­nyos időt vesz igényije, hiszen Washington csak két nappal ezelőtt kapta meg az iráni fel­tételeket tartalmazó dokumen tumot. Irán, mint ismeretes, már hétfő óta gyors és nyilvá­nos választ sürget. A szóvivő anélkül, hogy részletekbe bo­csátkozott volna, hozzáfűzte, hogy Washington és Teherán között közvetítéssel folytatód­nak konzultációk. A külügymw nisztérium szerint Carter vere­sége az elnökválasztáson nem bonyolítja a túszok ügyét, s a túszkérdés alakulásáról a mi­nisztérium folyamatosan tájé­koztatja az új elnököt és mun­katársait. A héten elnökké válaszott Ronald Reagan sajtőtitkára sze-; rint már január 20-i hivatalba lépése előtt hajlandó együttmű­ködni a túszügyben a távozó Carter elnökkel. SÚLYOS HARCOK ABADAN KÖRNYÉKÉN (CSTK) —• Az iráni—iraki hadszíntéren tegnap, a konflik­tus 47. napján Abadan iráni olajipari központ körül folytak a legsúlyosabb harcok. Az iraki főparancsnokság je­lentése szerint iraki csapatok­nak a tüzérség és harckocsik, valamint helikopterek támoga­tásával észak és kelet felől si­került mélyebben behatolniuk a város körüli iráni védelmi ál­lások közé. A súlyos összecsapások során tegnap állítólag 60 iráni katona vesztette éleiét. Irak 21 fő el­vesztését ismerte be. Iráni ejtőernyős egységek, amelyek a Tehernában kiadott jelentés szerint „utolsó lehele­tükig“ harcolnak, ellentámadás­ba mentek át, és igyekeztek visszaverni az iraki egységek támadását. Az iráni hadijelen­tés ugyancsak közölte, hogy az iráni légierő károkat okozott a Haszra—Fao iraki kőolajveze-* tökben. Karamanlfsz befejezte jugoszláviai látogatását (ČSTK) — Konsztantin Kara- manlisz görög köztársasági el­nök tegnap befejezte háromna­pos hivatalos látogatását Ju­goszláviában és hazautazott. Cvijetin Mijatoviccsal, a Jugosz­láv Szövetségi Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnö­kével és más jugoszláv vezetők­kel a két ország közötti kap­csolatokról és időszerű nemzet­közi kérdésekről tárgyalt. Cvijetin Mijatovics és Konsz­tantin Karamanlisz figyelmezte­tett a közel-keleti helyzet ve­szélyességére, hangsúlyozva, hogy a válság globális és igaz­ságos megoldás egyedül csak úgy képzelhető el, ha az iz­raeli csapatokat kivonják a megszállt arab területekről. Ag­godalmukat fejezték ki az iraki —iráni fegyveres konfliktus miatt, s rámutattak, hogy a vi­szályt békés úton kell megol­dani. B É C S Észak—Dél párbeszéd (ČSTK) — Bécsben 11 fej­lett és fejlődő ország külügymi­nisztereinek részvételével meg­kezdődött az úgynevezett Észak —Dél párbeszéd újabb tanács­kozása. A tanácskozást Kreisky osztrák kancellár nyitotta meg. A megbeszélések legfontosabb feladata egy olyan ajánlás el­fogadása, amely leszögezné, hogy Portillo mexikói elnök kezdeményezése alapján mikor és hol rendeznék meg a fejlett tőkés országok és a fejlődő or­szágok kormányfőinek találko­zóját. A bécsi tanácskozáson megvitatják Willy Brandtnak, a nyugatnémet SPD elnökének a témával kapcsolatos jelentését. Az osztrák sajtó borúlátóan vé­lekedik a tanácskozás esetleges eredményeiről Véleménye sze-^ rint nem várhatók a fejlődő or­szágok érdekében hozandó olyan döntések, amelyek hozzá­járulnának a fejlett és fejlődő országok közötti egyre mélyülő gazdasági szintkülönbségek fel­számolásához.

Next

/
Thumbnails
Contents