Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-29 / 283. szám, szombat
GONDOLATOK A TANULSÁGOKRÓL Élénkül az agitációs központok munkája (Folytatás a 4. oldalrólJ tőzött, s megrendítette minden 'kulturált ember lelkiisme- retét. Nagyvonalú hallgatással siklottak el az anarchista vandalizmus fölött, sőt a Literárni listy-ben elismerően úgy kommentálták, hogy itt tulajdonképpen „a népi tömegek bürokratikus gátakat áttörő spontán és közvetlen demokráciájáról“ van szó. Ennek a Mao-Cs-tung által ösztönzött és irányított ultrara- dikálfs, a szocializmus lenini értelmezése ellen irányuló kispolgári-plebejus lázadásnak kegyetlenül antihumánus jellege tulajdonképpen rendkívül megfelelt a csehszlovákiai »megújhodás“ híveinek. Hiszen ez valójában a másik oldala volt ugyanannak a szocialista- és szovjetellenes arculatnak, amelyet Prágában a „liberalizálás“ és a „demokratizálás“ beprogramozó! képviseltek. Az ún. prágai tavasz idején még a Nyissatok tüzet a stábokral maóista jelszó is visszhangra talált. Gondoljunk csak vissza a becsületes kommunisták körüli botránykeltésre, az utca különféle nyomást gyakorló akcióira, beleértve a prágai és a pekingi hírközlő eszközök, által alkalmazott, nagyon is egyező eljárásokra. Az emigráns Pelikánt ma Pekingben úgy fogadják, mint a jobboldali reformista opportunizmus áramlataival a kapcsolatok felvételének megbízható szakértőTizenkét esztendő elteltével felmérve, hogy az imperialista, antikommunista központok mivel pontosították és milyen ta pa sz ta la to kka 1 ga zdagí to t ták a kispolgári ellenforradalom platformját és fegyvertárát, néhány további taktikai változást állapítunk meg. Válságos feszültség esetén jelenleg még nagyobb súlyt helyeznek a destabilizálási folyamat csendes, nem hivalkodó, nem provokatív jellegére. Főleg arra ügyelnek, hogy amíg az idő nem ért be, kifejezetten kerüljék a párt vezető szerepének bármiféle közvetlen kétségbevonását, a szocialista állam alkotmányos szervei elleni közvetlen támadásokat, vagy nemzetközi szövetségi kapcsolatai nyílt támadását. A Csehszlovákiában szerzett tapasztalatok alapján, amelyek feltárták a csak felülről hosszú ideig előkészített bomlasztás rendezői gyönge pontjait s annak alapján is, hogy az egyszer elmulasztott alkalom már aligha tér vissza, ikeresik a szocialista hatalom látszólag alulról, kész tények alapján történő bomlasztásának utait. Ezt teszik mindenütt, ahol hézag, törés mutatkozik a szocialista politika gyokorlásában, avagy megkésetten reagálnak a felgyülemlett nehézségekre, ahol késlekednek a dolgozók indokolt elégedetlensége okainak megszüntetésében. A testvéri Lengyelország legutóbbi fejleményei a már ismert tények alapján bizonyítják, hogy a nehéz, válságos helyzetben a belső és a külső ellenséges erők igyekezete összpontosul az alattomos cél elérésére — mozgásba hozni és felfokozni valamiféle agresszív jellegű szocialistaellenes tradeunionizmust. Olyan tendenciákat igyekeznek érvényesíteni, hogy a szakszervezetek újraaktivizálásuk során célzatosan ne vállaljanak felelősséget a termelés folyamatos fejlesztéséért, viszont politikai konfrontációt folytassanak a párttal és a szocialista állammal a túlzott bérkövetelményeik útján, szétzilálva a termelést és a közellátást. A lengyel kommunisták a további szocialista fejlődés szavatolásáért harcolva, pontosan megvonják a válaszvonalat a szocialista kiút keresése és érvényesítése, a szocializmus elvei alapján a jelenlegi bonyolult problémák megoldására irányuló Igyekezet és az olyan törekvések között, amelyek a „megújhodásnak“, a „torzítások“ leküzdésének jelszavai jegyében nem törekednek semmi másra, mint a szocialista hatalom kimerítésére, semlegesítésére, a kispolgári jét és konzultánsát. Ez a tény arról tanúskodik, hogy milyen, látszólag ellenpólusok találkoznak a kispolgári ellenforradalom közös platformján. Egyszer minden bizonnyal Ismeretessé válnak az azzal kapcsolatos tények, hogy Z. Brzezinski milyen áldatlan ihlető szerepet játszott 1980-ban a nemzetközi feszültség enyhülése ellem irányuló carteri stratégia megfogalmazásában. Viszont már ma a szülőatyjának tekinthetjük az 1968. évi csehszlovákiai kispolgári ellenforradalommal kapcsolatos programszerű indítványoknak, valamint az ellenforradalom csőd-: je alapján levont imperialista tanulságoknak. Tudjuk, hogy mit mondott Prágában 1968. június 14-én, amikor a „liberalizálással“ kapcsolatos koncepcióját arra a gondolatra építette, hogy „a leninizmus elavult a fejlett társadalom feltételei között“. Akkoriban sík- raszállt amellett, hogy megfontoltan egyeztetett támadást Indítsanak a párt vezető szerepe és az állam hatalmi szervei ellen, s ezzel összefüggésben fokozatosan újítsák fel az ún. polgári társadalom többpártrendszerét. Ugyanakkor óva intett a külpolitikai irányvonal felülvizsgálásával kapcsolatos követelmények türelmetlen fokozásának mániája elől, amely már uralni kezdte a csehszlovák megújhodás önhitt, beképzelt rendezőit. ellenforradalom elemeinek ösztönös, esetleg tudatos megalapozására. A lengyel kommunisták elv- szerű kijelentését, hogy vannak szilárdan megszabott határok, amelyeket nem lehet túllépni, mindenütt értelmezzék helyesen, olyanformán, hogy Lengyelország szocialista erői mindent megtesznek, ami lét- fontosságú hazájuk 35 esztendős szocialista fejlődése forradalmi vívmányainak megőrzésére és megszilárdítására. KIJÄTSZÄK A KISPOLGÁR! KÁRTYÁT A háború utáni fejleménye- Iket figyelemmel követve, előtérbe kerül még egy jellemző vonás. Mégpedig az, hogy olyan helyzetben, amikor az Egyesült Államok imperializmusának nem sikerült megvalósítania hegemonista elképzeléseit, rendszerint mindig kijátsza a kispolgári ellenforradalom kártyáját. Az imperialista politika a hatvanas éveik végefelé is válságon ment át: az Egyesült Államok imperializmusa belebonyolódott a vietnami szeny- nyes háborúba, Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből, a Benelux- államok és Skandinávia államai ingadoztak, s ez jogos aggodalmakat váltott Iki a NATO 1969 utáni kilátásaira vonatkozóan, amikor a megkötéséről szóló szerződés lejárt. A NATO militáns erőinek elképzeléseiben az úgynevezett csehszlovák válság beprogramozása az élénkítő injekció szerepét töltötte volna be az imperializmus eme osztályjel- legű katonai tömbje megőrzése érdekében. Amennyiben Csehszlovákiában sikerült volna az áttörés, és ezáltal megváltoztak volna a nemzetközi erőviszonyok, akkor ezen túlmenően számoltak azzal, hogy a NATO további terjeszkedő, agresszív szándékai előtt újabb lehetőségek nyílnak meg. A NATO tervezői azonban elszámították magukat. Teljes csődöt szenvedett az a kísérlet, melynek célja az volt, hogy a CSSZSZK-t kiszakítsák, •a szocialista világrendszerből. Ez egyidejűleg bizonyította a szocializmus nemzetközi szolidaritásának erejét és sokkszerűen, hideg zuhanyként hatott a NATO-n belüli forró fejekre. Ezzel szemben lehetőség nyílt a nemzetközi feszültség enyhülésére, ami a hetvenes években az európai biztonságról és együttműködésről szóló helsinki konferencia Záróokmányának aláírásába torkollt és kiváltotta az európai földrész tartósan békés jövőjével kapcsolatos jogos reményeket. Az imperializmus néhány jelenlegi arra irányuló törekvése, hogy a lengyelországi bonyolult fejleményeket kiélezze s tovább bomlassza a helyzetet, szintén rendkívüli nemzetközi helyzetben valósul meg. A Car- ter-kormányzat fokozott agresszív irányvétele távolról sem járt a szerzőitől elvárt eredményekkel. Ebben az esztendőben azonban ismét éles nemzetközi harcra vezetett a béke és a nemzetközi enyhülés hívei, illetve a másik oldalon a további lázas fegyverkezési verseny hívei között, akik egyidejűleg szítják a hidegháború tűzét és a tényleges háború kockázatával játszogatnak. Amennyiben az imperializmus nyugati stratégái úgy gondolják, hogy itt a megfelelő ideje a kispolgári ellenforradalom sémája újrakipróbálásá- nak bármely szocialista országban, akkor végül is megint csak csalódni fognak és ábrándjaikból kijózanodnak. Idejében figyelmeztetni kell őket, nehogy meddő kísértésbe essenek, és józanul tanácsolni kell nekik, hogy mindkét lábukat vessék meg a földön. Manapság a világ lényegében kiegyensúlyozott erőviszonyai változtathatatlanok. A világszocializmus dinamikus erő, amely mély gyökereket vert a békének, a biztonságnak és a népek szociális haladásának koncepciójában. A nemzetközi imperializmus legagresszívabb erői reményeinek és terveinek, hogy fokozott erőpolitikával és zsarolással a javukra változtathatnának a világ helyzetén, visszanyerhetnék, megújíthatnák elveszített fölényüket, avagy a nemzetközi kapcsolatokban fordulatot Idézhetnének elő a biztonsági egyensúlyban — -nincs, szilárd talaj a talpuk alatt. A szocializmus nemzetközi szolidaritása legyőzhetetlen erő és záloga annak, hogy a nemzetközi enyhülés politikája helytáll azokban a súlyos próbatételekben, amelyeknek a világimperializmus agresszív erői teszik ki, s a szocializmus pozíciói világviszonylatban, valamint a szocialista közösség minden egyes országában továbbra is szilárdak és érinthetetlenek maradnak. Erre a biztonságérzetre és tántoríthatatlan meggyőződésre késztet bennünket. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum is, amelynek igazát megerősítette a jóváhagyása óta eltelt Idő. PAVEL AUERSPERG A Martini Vasúti Gép- és Kocsijavító Üzemben a szovjet újítók és ésszerű- sítők haladó tapasztalait alkalmazták. Az utóbbi időben kibontakozódon a patronálómozgalom, melynek keretében tapasztalt dolgozók fokozott figyelmet szentelnek az ifjú munkásnemzedéknek. Felvételünkön balról Ján Ferdus védnök Milan Ma- rumiak mnnka közben tV, Gabčo felv. A politikai tömegmunka színvonalának emelésére és hatékonyságának növelésére — csakúgy, mint országszerte — a Kassa (Košice)-vidéki járásban is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Bizonyítékul említhetnénk a szemléltető agitáció- ban tapasztalható mennyiségi és minőségi fejlődést, a nyilvános pártgyűlések egyre alaposabb előkészítését és értékesebb, állandóan nagyobb érdeklődést keltő műsorát, vagy a személyes agitáció és propaganda különböző hatásos eszközeinek a meghonosodását és fokozódó népszerűségét, s nem utolsósorban a sokrétű tájékoztató, nevelő, meggyőző és szervező munkát kifejtő agitációs központok tevékenységét. A termelési szempontból leginkább mezőgazdasági jellegű járásban a legutóbbi választások és a CSKP XV. kongresszusa idején 119 agitációs központ működött, végzett jelentős politikai munkát. Később a kis községekben átmeneti időre megszűntek — ott csak agitációs csoportok dolgoztak tovább —, így mostanáig közel hetven agitációs központot tartottak nyilván. Számuk a jövő évi jelentős politikai és társadalmi eseményeknek, így a CSKP XVI. kongresszusa, valamint a Szövetségi Gyűlésbe történő választások közeledtével Ismét emelkedik, és jelenleg 105. Peter Kupéik, a járási pártbizottság dolgozója szerint a párt alapszervezetei a napokban jelújítják az agitációs központok, illetve az agitációs csoportok tervszerű munkáját, hogy ezzel is elősegítsék a kommunisták, a dolgozó nép és az egész társadalom előtt álló feladatok minél jobb elvégzését. Az illetékeseknek e cél elérése édekében sok a tennivalójuk, hiszen a közelmúltban csak néhány agitációs központ, köztük például a poproöi, mecenzéji (Medzev), szepsi (Moldava nad Bodvou), ruskovi, buzitai (Bu- zica) dolgozott rendszeresen, míg a többi csak alkalomszerűen, így a „felújítás“ soknál szükséges. A járási pártbizottság egy olyan körültekintően kidolgozott terv alapján látott hozzá ennek a feladatnak a teljesítéEzekben a hetekben, országszerte, így a losonci (Lučenec) járásban is a párt szervei, szervezetei és a gazdasági üzemek vezetői hatékonyan dolgoznak a CSKP KB 18. ülésén elfogadott határozatok megvalósításán. A Járási pártbizottság 6. kibővített ülésén a tagokon kívül jelen voltak a járási ellenőrző bizottság tagjai, a városi, a helyi, az üzemi pártbizottságok elnökei, valamint több ipari vállalat igazgatói. Az ülés két lényeges kérdésről, a felsőbb szerv határozatának a realizálásáról, valamint az idei évzáró párttaggyűlések előkészítéséről tárgyalt. Az évzáró taggyűlések, a konferenciák előkészítése, megtartása szerves részét képezi gazdaság- politikánknak, mert ezeken teremtik meg a kellő feltételeket a jövő évi gazdasági tervfeladatok sikeres teljesítéséhez. Az ülés hangsúlyozta: a mércét magasabbra kell tenni minden üzemben. A nem kielégítő, nem progresszív terveket a járási pártbizottság visszaadja átdolgozás végett az illető vállalatnak. A fő cél az önköltség csökkentése mellett a termelékenység fokozása, a minőség állandó javítása, a termelőeszközök, az állóalapok jobb kihasználása legyen mindenütt. A termelési munkálatokban jobban ki kell venni részüket az üzemi pártszervezeteknek, minden kommunistának egyaránt. Jobban kell ügyelniük a kooperációs szállítási kötelességeikre, s annak idejében történő teljesítésére, ami a múltban sokszor séhez, amely többek között számol az alapszervezeti pártbizottságoknak az agitációs központokról való gondoskodásával, a létesítmények anyagi-műszaki szükségletének biztosításával az agitátorok kiválasztásával, s nem utolsósorban az agitációs központok munkájának célszerű tervezésével, valamint a vezetők és az agitátorok szakmai felkészítésével. Erre főleg azért van szükség, mert a jó négy év alatt sokat változott az agitációs központok tanácsainak, valamint az agitátor csoportoknak az összetétele. Ugyanakkor a közelmúltban történt ellenőrzés során kiderültek olyan hiányosságok is, mint például az általános jellegű munkatervek a napló rossz vezetése, az agitátoroknak felületes, sokszor csak kimutatásokban szereplő oktatása, vagy az igényesebb munkaformáktól — mint amilyen például az élőújság vagy vitaest — való idegenkedés. Néhány községben az is előfordult, hogy egy-egy, témájában hasonló, vagy megegyező előadást, illetve műsoros estet külön-külön rendezett az agitációs központ és valamelyik tömegszervezet. Többek között kifogásolható még, hogy az agitátorok a szocialista kötelezettségvállalások megszervezésekor gyéren látogatják az embereket, pedig a mezőgazdasági jellegű községekben főleg nyáron és az ősz folyamán akadna munkájuk. A járási pártbizottság hozzáfogott az említett hiányosságok kiküszöböléséhez. Elsőnek a pártelnökök jelenlétében elemezte a politikai tömegmunka helyzetét és meghatározta a tevékenység jobb folytatását biztosító feladatokat, utána megkezdte az agitációs központok vezetőinek oktatását, illetve szakmai irányítását. A pártalapszervezetek fontos politikai intézetének vezetői a közeljövőben számos olyan összejövetelen vesznek majd részt, amelyeken a járási pártbizottság előadói tartanak előadást és a járási népművelési központ szervezi a mintarendezvényeket, köztük az élőújságot, vetélkedőt, vitaestet és más oktatási formát, műsort. GAZDAG JÓZSEF gátolta a tervteljesítést. A kom munistáknak nagyobb felelősséget kell tanúsítaniuk, és főleg többet vállalniuk a realizációs tervben meghatározott feladatok teljesítésében. Ezeket a fő szempontokat hangsúlyozta beszédében Csúz Károly járási titkár. A járási bizottság realizációs terve alapján a losonci járás üzemeiben a termelésnek az el következő időszakban az 1980. évi termeléshez viszonyítva 25,5 százalékkal kell növekednie. A termékek eladását szintén fokozni kell. A szocialista államok részére 49,8 százalékkal, a kapitalista államokba pedig 30,7 százalékkal. Különös figyelmet fordít a járási pártbizottság a járásban levő gépipari üzemek termékeinek minőségi javítására. Ezeknek az igényes feladatoknak a sikeres teljesítése megköveteli a kommunis ták felvilágosító és meggyőző politikai munkájának a fokozását. Elengedhetetlenül szükséges a munkában való személyes példamutatás. Az üzemekben még tovább fogják fejleszteni az újítók mozgalmát és az észszerű, gazdaságos újításoknak mielőbbi megvalósítását. Még következetesebben fogják alkalmazni minden üzemben az új munkamódszereket s nem utolsósorban a munkaidő és a gépek gazdaságos kihasználását. A losonci járás kommunistái, forradalmi hagyományaikhoz híven, minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a kitűzött feladatokkal sikeresen megbirkózzanak. CSAK ISTVÁN CSENDES ELLENFORRADALOM HUSZONÖT SZÁZALÉKOS TERMELÉSNÖVEKEDÉS
