Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-28 / 282. szám, péntek
ENGELS, A FILOZOFUS (Engels Frigyes születésének 160. évfordulójára) Kommentáljuk A TÁRSADALMI IGÉNYEKKEL ÖSSZHANGBAN Az év végén minden jó gazda számvetést készít. Felméri, hogy mit csinált jól, s a jövőben miként akar javítani munkáján, fgy vannak ezzel a nemzeti bizottságaink is, amelyek nemcsak az idei év, hanem az egész megbízatási időszak mérlegvonását készítik el, miközben ősz* szeállftják a Nemzeti Front következő választási programjának tervezetét is. Szlovákiában jóformán nincs olyan település, amely ebben a választási időszakban ne gyarapodott volna valamilyen közérdekű létesítménnyel. Erről tanúskodik többek között az a tény is, hogy az elmúlt négy év alatt Szlovákiában a lakosok társadalmi munkával több mint 7 milliárd korona értéket hoztak létre. Csupán a múlt évben a Z-akció beruházási részében a lakosok önfeláldozó munkája eredményeképpen száz óvodával, 23 bölcsődével, 89 Üzlettel, 16 tornateremmel, 9 iskolával stb. lettünk gazdagabbak. Szlovákiában ma már a 3—6 éves gyerekek 80 százaléka jár óvodába. Természetesen ez az arány járásonként és városonként eltérő. Az idén is számos új létesítményt adtak át. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a járások, falvak többségében a megbízatási időszak végén a képviselők arról adhatnak számot, hogy a Nemzeti Front választási programjában meghatározott feladatokat hiánytalanul teljesítették. A pozitívumok mellett azonban sajnos fogyatékosságok is akadnak, fgy még mindig sok a be nem fejezett építkezés. Nehéz, mostoha volt az idei év a mezőgazdaságban, elvonta a közérdekű társadalmi munkától az embereket, de most, a választási időszak végén arra kell törekedni, hogy a megkezdett építkezések mielőbb elkészüljenek. Ugyanis ez az egyik alapfeltétele annak, hogy a 7. ötéves tervidőszakban újabb létesítmények építését kezdhessék el. A nemzeti bizottságok ülésein, a nyilvános gyűléseken az eredmények mellett egyre gyakrabban szóba kerül a Nemzeti Front új választási programjának javaslata. Van ahol iskolára, másutt bevásárlóközpontra lenne szükség. Le kell szögezni, hogy a választási programjavaslat összeállításánál a társadalom reális igényeiből és lehetőségeiből kell kiindulni, figyelembe véve a 7. ötéves terv irányelveit, a lakosok, dolgozók javaslatait, kezdeményezését. Továbbra is szorgalmazni kell a gyermekintézmények építését, elsősorban a közös beruházások keretében. Szlovákiában ugyanis, még több mint 20 ezer gyermek óvodai elhelyezését kell megoldani. Azokban a kerületekben és járásokban, ahol a gyermekintézmények száma már elegendő, más feladatot kell fő célként maguk elé tűzni. A közép- és kelet-szlovákiai kerületben pl. a Z-akció beruházási részében a ravatalozók önsegélyes építésére kellene összpontosítani az erőket. A honvédelmi nevelés szempontjából kis költséget igénylő lövöldék, akadály- pályák létesítése lenne kívánatos. A városokban a gyermekjátszóterek számának növelése is fontos feladat, éppúgy mint a zöldterületek és parkok bővítése. Főleg az új lakótelepeken vannak problémák. Mindebből adódik, hogy a jövőben a Z-akció nem beruházási részében a parkosításra, a fásításra kell nagy gondot fordítani, de nem szabad elhanyagolni a már meglevők karbantartását, gondozását sem. A tét ugyanis nagy, környezetünk, egészségünk védelméről van szó. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A pőtohutoilan anyaiéi tatást. Ezzel azonban nemcsak saját gyermeküket károsítják — hisz megfosztják a semmivel sem pótolható anyatejtől —, hanem önmagukat is megfosztják attól az érzéstől, amit a piciny táplálása jelent. Az anyatej különbözik a tehéntejtől; főleg a fehérjék minőségét és mennyiségét valamint ezek emészthetőségét illetően. Az anyatejben levő laktalbumin sokkal könnyebben épül be a csecsemő szervezetébe, mint a tehéntejben előforduló nagyobb molekulájú kazein. További különbség a zsírok és szénhidrátok állandó, kedvező aránya az anyatejben, ami a fejlődés és emésztés szempontjából rendkívül fontos. Az anyatej emészthetőségét elősegítik még a benne található enzimek is. Ásványi sókat tartalmaz mind a két fajta tej, de az anyatejben csak egyharmad részben fordulnak elő ezek a sók. Ez szintén az anyatej mellett szól, mert a nagyobb sótartalmú tehéntej után megnő a csecsemők folyadékigényessége. A gyermek ilyenkor nyugtalan, sírni kezd. Környezete tévesen éhesnek hiszi, ezért ismét tejet kap. Ezzel a sóbevitel tovább növekszik. Köztudott, hogy a só köti a vizet, s így a tehéntejen nevelt gyermek súlyban gyarapszik. Ez tehát a magyarázata a mesterségesen táplált csecsemők látványosabb hízásának az anyatejjel táplűltakkal szemben. Mivel minden gyermektápszer alapanyaga a tehéntej, mindez érvényes 3 Sunurról, Evikóvol, Relaktonnal táplált csecsemőkre is. A szervezet számára minden korban szükséges a folyamatos vitaminbevitelt is (főleg az A, C, D és E vitamin). A felsorolt vitaminok az anyatejben hiánytalanul megvannak. A szoptatott csecsemőnek nincs szüksége külön C vitaminra és D vitamin szükséglete is sokkal kisebb. A nyomelemek közül az élet korai szakaszában a legfontosabb a vas. A tehéntej majdnem ugyanannyi vasat tartalmaz, mint az anyatej, de: míg az anyatejből a vas 50 százaléka szívódik fel, addig a tehéntejből csak a 20 százaléka. A vas jelentősége a vörös vérfes ték előállításában rejlik. Több évtized kemény munkája derített fényt az anyatej egy további, talán legfontosabb tulajdonságára, nevezetesen a szervezet ellenállóképességét növelő hatására. Ezt az anyagot im- munoglobulinnak nevezzük és a szoptatás egész időtartama alatt védi az emésztőrendszert a kórokozó baktériumoktól. Az 'anyatej további nagy előnye a mesterséges készítményekkel szemben a sterilitás és az állandó, optimális hőmérséklet. Ez a két tény is egyértelműen bizonyítja, melyik táplálási forma a kényelmesebb és biztonságosabb; a szoptatás vagy a mesterséges táplálás. Végül ne feledkezzünk meg egy semmiféle mértékkel sem mérhető tényezőről: a szoptatás folyamán az anya és gyermekek között kialakuló érzelmi kapcsolatokról. A csecsemő számára semmi sem pótolhatja azt az érzést, amit édesanyja ölelő, biztonságot nyújtó karjai között érez; az anyai test melegét és az éhséget csillapító anyai tejet. Nem véletlen, hogy a pszichológusok az emberi jellem kialakulása kezdetének már ezt a korai időszakot tekintik, hisz az anya és a gyermek kapcsolata ténylegesen befolyásolja a későbbi időszakban a személyiség kialakulását. Társadalmunk messzemenően támogatja a terhes nőket és a kisgyermekes édesanyákat. Minden édesanyának lehetővé teszi, hogy szülés után hosszabb szabadságot élvezzen, ugyanakkor elvárja azt is, hogy ez alatt az idő alatt meg is adjon gyermekének mindent, amit csak ad hat: az anyatejet és az anyai szeretetet. Dr. RUMMER MÄRIA ÚJ SZÓ 1980. XI. 28. Marx sírja fölött elmondott beszédében Engels, barátja, munkatársa és elvtársa (a szónak legeredetibb értelmében) két fő tulajdonságát emelte ki: egyrészt a tudomány emberének nevezte, aki saját, történe- leanformáló felfedezései mellett figyelemmel kísérte a természet- és társadalomtudományok fejlődését is; másrészt viszont megjegyezte, hogy Marx elsősorban forradalmár volt, aki a kapitalizmus megdöntését küldetésinek és élete értelmének tartotta. Nem vagyunk messze az igazságtól, ha megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy a Marxról elmondottak ugyanúgy érvényesek Engels Frigyesre is, a 160 évvel ezelőtt (1820. november 28.) született forradalmárra, munkásmozgalmi vezetőre, filozófusra. A felsorolt élettevékenységek közt nehéz lenne fontossági sorrendet megállapítani, hiszen a marxizmus lényegéhez tartozik, hogy a cselekvés csak tudományosforradalmi elmélettel telítettem válik értelmes, társadalmilag, sőt, világtörténelmileg hatásos gyakorlattá, és fordítva, az elmélet, amelyik elvonatkoztat a valóságtól és nem is keres kapcsolatot az anyagi léttel, ellaposodik és feleslegessé válik. Mindezeket figyelembe véve megengedhető „leegyszerűsítés“, ha „csak“ Engels gondolatkörének, filozófiai törekvéseinek bemutatásával kívánunk megemlékezni e jelentős jubileumról. Engels származása, életkörülményei széleskörűen ismertek, ezért különös jelentőségű az a folyamat, ahogy a szigorú családi pietizmustól és vallási fanatizmustól, valamint a textilgyáros apa vállalkozói és kereskedői ambícióitól eltávolodva, és később azokkal szakítva, eljut az ateizmushoz, a hegeli filozófiához és az Ifjú Németország politikai programjához. Forradalmi demokrata nézetei és a belőlük fakadó politikai aktivitás és társadalomszemlélet azonban egyrészt hamarosan rádöbbentik arra, hogy az tfjúhegeliánusok politikai érdeklődése felületes és a társadalmi folyamatoktól elszakított, másrészt felbecsülhetetlen értékű kiindulópontot nyújtanak számára ahhoz, hogy kétéves angliai ott-tartózkodása alatt betekintést nyerjen Anglia társadalmi és politikai viszonyaiba, az angol munkásosztály munka- és életkörülményeibe. A kapitalizmus ellentmondásai Angliában fejlődtek ki a leghamarabb és a legtipikusabb formában, nem meglepő tehát, hogy az éleslátású és kritikusan szemlélődő Engels a konkrét viszonyok ismeretében és azoknak a klasszikus polgári gazdaságtan eredményeivel való összehasonlítása révén szinte közvetlenül jut el az új típusú társadalom- és világ- szemlélet küszöbére. Kapcsolatba kerül Marxszal, akivel aztán közös művekben (A szent család; Német ideológia) számolnak le az újhegelianiz- mussal és a feuerbacht materializmussal. Éppen Engels kezdeti munkái, köztük is főként A politikai gazdaságtan bírálatának vázlatai, bizonyítják, hogy habár maga Engels is mindig elismerte Marx lángelméjét és vezető szerepét kettejük kapcsolatában, ő maga nem vált Marx eszméinek csupán magyarázójává, hanem bizonyos kérdésekben inspirálta Marxot. Ez mutatkozik meg a materialista történelemszemlélet alapelveinek egymástól független kidolgozásában is, ami lényegében az új elmélet alapkövévé vált. Marx e felfedezéséhez az elméleti felépítmény tanulmányozása és kritikai felülvizsgálása, Engels pedig a gazdasági viszonyok közvetlen elemzése és ismerete révén jutott el. Együttműködésük és „a történelemben példa nélküli kapcsolatuk“ (Mehring) Ideje alatt aztán kutatásuk tárgyát ,»kicserélték“: így vált Marx fő művévé a polgári társadalom gazdasági viszonyait részletesen elemző és bíráló Töke, Engels szakterületévé pedig ,/j természet dialektikája“ és a társadalomfilozófia néhány általános érvényű elméleti kérdése. gadását és alkotó továbbgondolását. Ez a dialektika azonban gyökeresen különbözik az antik filozófia zseniális megérzéseken alapuló dialektikájától, mivel alapjául a rohamosan fejlődő tudományok válnak; ezért is állíthatta Engels, hogy „a természet a dialektika próbaköve“, és ezért fogott* bele abba a nagy feladatba, amit leegyszerűsítve talán a „természetfilozófia“ megalapozásának nevezhetnénk. Engels részben az Antl-Dühring című vitairatában, főként azonban a befejezetlenül maradt A természet dialektikája című könyvében hasznosította természet- tudományi tanulmányait. E müvekben a 19. század természet- tudománya eredményeinek, többek közt az élő szervezetek alapjául szolgáló sejt, a darwini evolúciós elmélet stb., filozófiai értelmezésével találkozunk. Abból, ami e gondolatokból máig is érvényes, emeljük ki a természettudományos megismerés módszertani előfeltételeinek bírálatát, főként a 20. században Is újraéledő pozitivista szemléletmód sekélyes empirizmusának elvetését, az egyedi „tények“ babonás tiszteletét és az általánosabb fejlődésbeli összefüggések mellőzését. Vele rokon a metafizika, abban a klasszikus megfogalmazásban, ahogy vele Engels- nél vagy Marx politikai-gazda- 6ágtani müveiben mint elvetendő a helyes megismerést akadályozó módszerrel találkozunk. Ezek szerint a metafizika, megragadva az osztályozás szintjén, csakis változatlan ellentéteket tételezve, felhasználhatóságának szűk határain túl egyoldalú, korlátozott és absztrakt módszerré válik, mivel a dolgok viszonyai, keletkezésük és megszűnésük, valós mozgásformáik és fejlődésük kiesnek látóköréből. Ezért van az, hogy a metafizikai látásmód végletekben mozog, a természeti vagy társadalmi viszonyok számára vagy az abszolút harmónia vagy pedig az abszolút ellentmondásosság formájában jelenik meg. Az olcsó aktualizálást elkerülve is felhívhatjuk a figyelmet arra a szembetűnő hasonlatosságra, mely az imigyen jellemzett metafizika és a mai hamis burzsoá propaganda között fennáll. Engels természetfilozófiái koncepciója, természetesen, nem azonos sem formailag, sem tartalmilag a klasszikus német bölcselet natúrfilozófiájával, amely spekulációkkal helyettesítette a tudományos megismerés hiányait; minden elemzése a tudomány eredményein alapul, ebből adódnak bizonyos részletkérdések elavult értékelései is — és ez természetes, ha az emberi megismerés dialektikáját figyelembe vesszük. fingels — minden ellenkező Ismeretes, hogy a marxista filozófiát a megelőző materialista irányzatoktól a dialektika módszerének alkalmazása választja el a legélesebben. Az állandó változás, fejlődés, az általános összefüggések és meghatározottság, valamint az ellentmondás elvének következetes vonatkoztatása a lét különböző formál megismerésénél megszabadította a materializmust addigi korlátozottságától, és lehetővé tette a természet- és társadalomtudományok legújabb eredményeinek befővéleménnyel ellentétben *—* nem abszolutizálta a dialektika rendszer voltát, hanem mint általános módszert alkalmazta különböző tudományos felfedezések és problémák interpretálásánál. Ez tette lehetővé számára olyan filozófiai-tudományos hipotézisek felállítását, amelyek bizonyos elméletekben csak mint rejtett lehetőségek jelentek meg. Ilyen, teljes egészében a mában bebizonyosodó és elméletté kiteljesedő feltételezése volt a munka által való emberré válás. Filozófia és tudomány kapcsolatának ilyetén felfogása egyértelműen határozza meg a filozófia jövőjét. Engels fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy Hegel rendszere volt a filozófia utolsó nagy teljesítménye, és hogy a marxizmus megszünteti a hagyományos értelemben vett filozófiát. A sok vitát kiváltott tézis továbbá azt fejtegeti, hogy ,&mi... az egész eddigi filozófiából még önállóan fennmarad, az a gondolkodásnak és a gondolkodás törvényeinek tana — a formális logika és a dialektika. Minden más felolvad a természet és a történelem pozitív tudományában". Az ilyen értelemben vett filozófia nem is filozófia többé, hanem „egyszerű világszemlélet, amelynek nem egy külön tudományok tudományában, hanem a valóságos tudományokban kell beigazolódnia és tevékenykednie". (Anti-Dühring) Az idézett szöveg nem mond mást, mint azt, hogy a filozófiai rendszer- építés kora lejárt, mivel a rendszer statikus volta múlé* kony és ellentétbe kerül a megismerés fejlődésével; ami a klasszikus filozófiából még megmaradt, az a módszer, a dialektika. A dialektikának mint olyan módszernek a konkretizálása és védelme, amely éppen dinamikus volta révén képes a változó világot nyomon követni és megérteni, sőt, forradalmian átalakítani — ez az az örökség, amelyet Engels ránk hagyományozott. És ez nem kevés! DR. MÉSZÁROS ANDRÁS A szocialista egészségügy egyik fő irányelve a megelőzés. Ennek megfelelően már több évtizede folyik a helyes táplálkozás fontosságára vonatkozó széles körű felvilágosító munka. Hosszú időn keresztül a felnőttek táplálkozási gondjai alkották e munka magvát. Az utóbbi néhány év tudományos kutatásainak köszönhető, hogy ma már az újszülöttek táplálásában is alapvető változások álltak be, melyek lényegesen kihatnak további fejlődésükre. 40—50 évvel ezelőtt még természetes dolog volt, hogy az édesanyák szoptatták csecsemőiket. Azonban két-három évtizede megindult egy olyan káros folyamat, melynek az lett a következménye, hogy napjainkban az édesanyáknak csak 50—60 százaléka szoptatja újszülött gyermekét. Ha figyelembe vesszük, hogy a nőknek csak egy százaléka szenved olyan betegségben, amelynek következtében szülés után nem képződik anyatej, igazán elgondolkoztató, mi is az oka annak, hogy az anyák ilyen nagy százaléka nem szoptat. Az édesanyák nagy része a mesterséges táplálást egyszerűbbnek, kényelmesebbnek és megbízhatóbbnak tartja a szoptatásnál. Hisz az üvegből való táplálás rögtön a szülés után biztosítja az anya mozgásszabadságát, mert a porból tejet készíteni Igazán nem nagy művészet, megteheti akár a férj, vagy a nagymama is. Sokszor halljuk kismamáktól azt is, hogy a szoptatást azért hagyták abba, mert az anyatej rossZ minőségű, „vizes“ volt. Ez teljesen alaptalan állítás, nézetem szerint az édesanyák ezzel nyugtatják lelkiismeretüket, amiért néhány nappal szülés után már abbahagyják a szop
