Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-27 / 281. szám, csütörtök
RÉPATERMESZTŐK - CUKORGYÁRTŐK A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS ELLENÉRE ARÁNYLAG JÓ EREDMÉNYEK SZÜLETTEK A cukorrépatermesztésnek nagy hagyománya van a trenčíní járásban. Ezt bizonyítja az is, hogy pontosan 80 évvel ezelőtt — az akkori viszonyokhoz képest — korszerű cukorgyárat építettek Trenčianská Teplában. A gyár akkor 110 tonna cukorrépát dolgozott fel naponta. Persze, azóta sok minden megváltozott. Növekedtek a hektárhozamok és ma már más eljárással készül a cukor is. A szóban forgó cukorgyár most naponta 1600 tonna répa feldolgozására képes. Az itt gyártott kristálycukor pedig olyan jó minőségű, hogy külföldön is elismeréssel nyilatkoznak róla. Felvételünk a Nové Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaság re- paföldjén készült NEM MINDIG DOLGOZHATNAK HADOM MŰSZAKBAN A trenčíni járás mezőgazdasági üzemei 1900 hektáron termesztenek cukorrépát. Ez első pillanatban kevésnek tűnik, de figyelembe vesszük, hogy egészen más feltételek közepette termesztik ezt az értékes nyersanyagot, mint a répatermesztő körzetekben, akkor látnunk kell azt is, hogy ez nem is olyan kevés. Egész évben rossz idő járt a cukorrépára — mondotta Pavel Figura mérnök, a járási mező- gazdaság igazgatója. — Egyes helyeken egy hónappal később vetették el, mint más években. A későbbi hónapok időjárása sem kedvezett ennek a terménynek, ami azután nemcsak a terméseredményekre, de a cukortartalomra is kedvezőtlen hatással volt. Látogatásunk napján a trenčíni járásban már csak öt termelőnél volt némi lemaradás a betakarításban. 124 hektárnyi cukorrépa volt kinn a földeken. Ez ugyan nem sok, de ha figyelembe vesszük, hogy az időjárás kiszámíthatatlan, akkor bizony aggódva kérdezhetjük: Vajon sikerül-e ezt hiánytalanul betakarítani...? A Nové Mesto nad Váhom-l Állami Gazdaság répaföldjein teljes ütemben folyt a betakarítás. Ebben az évben összesen 345 hektáron termesztettek cukor- nakvalót. A betakarítást az ütemtervnek megfelelően kezdték el, de az eső és a hó mocsárrá változtatta a répaföldeket. Érthető tehát, hogy lemaradtak a munkával és csak most Végeznek a betakarítással. A répaszedés a gazdaság Trenčianské Bohuslavice-i határában is a finiséhez közeledik. Václav Haloda agronómus elégedett volt a betakarítás ütemével. A saját hatsoros fejező és kiszántó gépeiken, teherautókon, traktoraikon kívül szomszéd gazdaságokból érkezett gépek is dolgoztak. Ebben a gazdaságban 160 hektár cukorrépát termesztettek az idén, betakarítását szeptember 28-án kezdték el. A termést egy közeli átvevőhelyre szállították. A répafejeket a tábJán Gabriš elégedett a felvásárolt nyersanyag minőségével la szélén rakták kupacokba, ahonnét a betakarítás után a gazdasági udvarokra viszik és szalmához keverve silót készítenek belőle. — Milyen hektárhozamot értek el cukorrépából? — A feltételekhez viszonyítva aránylag jót — mondja Haloda elvtárs.- — Megközelítőleg 40 tonnát egy hektáron. Ján Gábriš, a Trenöianská Teplá-i Cukorgyár osztályvezetője is szívesen fogadott bennünket. 32 éve dolgozik a gyárban, s az üzem ez alatt az idő alatt számos változáson ment keresztül. Legutóbb a szűrőállomást építették át, s korszerűSzinte fájt az újságíró szíve, amikor országjáró útjai során nem is egy helyen — Vráble és Nitra, Hronský Beňadik és Zlaté Moravce, Kálosa és Füge között — azt tapasztalta, hogy az út menti gyümölcsfák még november második felében is szinte roskadoznak terméseik alatt. Hát ennyire gazdagok lennénk? — fogalmazódott meg bennem szinte önkéntelenül a kérdés. Aligha. Inkább hanyagok és közömbösek. Ha ugyanis a szóban forgó gyümölcsfák gazdái — a Járási Útkarbantartó Vállalatok — munkaerő hiányában képtelenek begyűjteni a szilvát, körtét, almát, miért nem hirdettek ezekben a körzetekben szabad szüretelési akciót a lakosság körében? Az igaz, hogy ebből nem sok hasznuk származott volna az illetékeseknek, de legalább nem ment volna veszendőbe, ami megtermett. Mert — hála a jó termesnek —, most még nem hiányoznak üzleteinkből a vitaminok, de vajon a jövő tavasszal is a bőség zavarával küzd-e majd a kereskedelem? Tartok tőle, nem így lesz, s hogy a vásárlói igényt némiképpen ki tudjuk elégíteni, az egyszerűbb, kényelmesebb, ám semmiképsítésével 36 dolgozó munkáját takarítják meg. Más részlegeket is korszerűsítettek, s mindez végső soron a munkatermelékenység növekedésében és a gyár feldolgozó kapacitásának növekedésében tükröződik visz- sza. Az idei idényben 144 000 tonna répát dolgoznak fel. Ján Gábriš készségesen kalauzolt végig bennünket az egész gyáron. — A gyár történetében 1974- ben dolgoztuk fel a legtöbb répát — mondotta. — Pontosan 220 000 tonnát. Október 9-én kezdtük meg a cukorfőzést, és február 20-án fejeztük be. De térjünk vissza a jelenbe. A trenčíni járásban a legmagasabb hektárhozamokat a Hôrka nad Váhom-i Efsz-ben értek el, 45 tonnát hektáronként. A Hôrka n. Váhom-i Efsz közismert cukorrépa termesztő gazdaság. A prostéjoviak által meghirdetett cukorrépatermesztési versenyben tavaly a második helyezést érték el. Az idén azonban már nem volt ilyen sikerük. Anton Madar, az itteni szövetkezet agronómusa azt is elmondotta, hogy az idén is minden lehetőt elkövettek a jó termés eléréséért. Ezt bizonyítja, hogy közel 80 000 egyed termett egy hektáron. Elsők között kezdték meg a répa betakarítását a járásban. Sőt, elsők között is fejezték be. A betakarításban nagy figyelmet fordítottak a veszteségek minimálisra csökkentésére. A gépek után elmarad répafejeket kézzel gyűjtötték össze. A jövő évi jó cukorrépatermés érdekében is hathatós intézkedéseket tettek. Jövőre főleg őszi búza után termesztenek cukorrépát, ami jó előve- teménynek bizonyult az elmúlt években. Ha 1981 jobban kedvez a cukorrépatermesztésnek, akkor bizonyára visszaszerzik tavalyi jó helyezésüket. JOZEF SLUKA pen nem a leggazdaságosabb megoldást, a behozatalt kell választanunk. Szinte megkönnyebbült az újságíró szíve, amikor Nyugat- Szlovákia széles kukoricatábláin itt is ott is élelmes embercsoportokat pillantott meg, akik a kései begyűjtést végző kombájnokat követően ügyesen összekapkodták az elhullott kukoricacsöveket. Szinte összeszorult az újságíró szíve, amikor egy másik útján Közép-Szlovákia déli gazdaságaiban, közel tíz centiméteres hótakaró alól mentették a cukorrépa-termést a téli ruhába öltözött szövetkezeti tagok Osgyán fOždany), Losonc JLučenec) és Feled (Jesenské) közelében. Munkájuk helyenként kilátástalan küzdelemnek tűnt az időjárás viszontagságaival. Az emberek erőfeszítése itt aligha történt csupán a jól megérdemelt napi keresetért. Ennél sokkal több, sokkal nemesebb cél vezérelte őket a hó borította mezőkre, hogy cukorgyáraink folyamatosan üzemelhessenek, hogy holnap és holnapután is elegendő cukor kerüljön mindannyiunk asztalára. S ez a szándék már megérdemel egy kalapemelést. HACSI ATTILA A Milex lévai (Levice) üzemének tágas kapuja elé egymás után érkeznek a járművek. Tartályokban hozzák a mezőgazdasági üzemekből a tejet. Gyorsan fordulnak, és helyükre más járművek állnak. Telnek az üzem beépített tartályai. Igazi, mindennapi forgalom van Kliman Tibor mérnök igazgatóhelyettes mégis eléged eitlen: — Sajnos, a járás mezőgazdasági üzemei kevesebb tejet termelnek, mint a múlt évben. Kisegít a nyitrai és az érsekújvári járás, de számításom szerint mégis hétmillió liter tejjel kevesebbet dolgozhatnak fel a tervezettnél. Bizony nagyon sok gondot okoz a megrendelések rendszeres teljesítése. Az üzem az év vége felé elég sok gonddal-bajjal küzd. Dolgozói nem .készíthetnek elegendő vajat és más tejterméket. Csupán a sajttermelés túlteljesítésére van lehetőség. A vállalaton belül itt gyártják a sajt harminc százalékát. Ennek készítésére szakosítják az üzemet, mert a járásban évtizedekkel ezelőtt is nagy hagyománya volt a sajtkészítésnek. A nagysallói (Tekovské Lužany), a bátovcei és Ipolysági (Šahy) üzemben mindig kiváló minőségű terményekeit készítettek. A koncentráció miatt két kisüzemet már megszüntettek, és csak az ipolysági üzemel. Ez viszont olyan jó eredménnyel, hogy nemrég elnyerte az üzem igazgatóságának vándorzászlaját. Jakus Vilma vezető tud bánni a kollektívával, és eredményesen hasznosítják a régi munkások tapasztalatait is. Sikert sáker után érnek el. Kívülről nagyon korszerűnek tűnik a nagyüzem. Talán túlságosan nagyra is tervezték. Belülről viszont másképp fest a kép. A nemrég beszerelt berendezések máris elavullak, illetve egy részükéit nem tudják kihasználni. Az igazgatóhelyettessel megállunk az MKT típusú, finn gyártmányú sajtkészítőgépsor előtt. Vízi Tibor kezelő azt mondja, hogy csak félgőzzel dolgozhatnak. Az igazgatóhelyettes indokolja, hogy miért. A tervezők nem vették figyelembe, hogy a gépsort csak akkor lehet teljesen üzemeltetni, ha megfelelő tartályokban tárolják a tejet. A sajt készítéséhez mindig azonos minőségű tejre van szükség. A laboratóriumi elemzések után programozhatják be az irányítópultot. Mivel azonban nincsenek elég nagy tartályok, és az üzemeltetéshez kevés a tej, csak minden második héten dolgozhatnak három műszakban. Igyekeznek változtatni a helyzeten. Az üzemen kívül helyezik el a nagy tartályokat. Szépséghiba, de más megoldás nincs, a szükség törvényt bont. A folyamatos termelést biztosítaniuk kell. Korszerűsítéseket kell végrehajtaniuk más munkahelyeken is. Kis teljesítményűek a pasz- lőrözőgépek. A Német Demokratikus Köztársaságból kell újakat behozniuk. Nincs megoldva a csomagolás sem. Zuzana Ku- rucová és Helena Lecká teflonszalaggal bevont vasalókkal ragasztja össze a sajtra húzott fóliazacskókat. Egy szerelő mindig fölöttük áll, mert gyakran javítani kell a vasalókat, cserélnie a biztosítékokat. Amikor ott jártunk, akkor is javította az egyik meghibásodott ragasztóeszközt. Más megoldatlan probléma is van ezen a munkahelyen. Az asz- szonyoknak 45 kilogrammos sajttéglákat kell emelgetniük, pedig ezt tiltja a rendelet. Mit tehetnek, dolgozniuk kell. A termelés nem állhat meg. Az igazgatóhelyettes kesereg: — Csak ezt ne látnám már. Benyújtottam egy újítási javaslatot a csomagolás korszerűsítésére, de még eddig nem került sor megvalósítására. — Miért nem foglalkozik ezzel a problémával a racionalizációs brigád? — Bevallom őszintén: inkább a termékek minőségével foglalkoztunk többet, de a korszerűsítésre még nem fordítottunk elég gondot. Tűrhetetlen már ez az állapot. A legközelebbi összejövetelen erélyesebben követelem, hogy a javaslatot esetleges módosításokkal minél hamarább kivitelezzük. Ogy vélem, elképzeléseim helyesek. Három tárolóhelyen vezet keresztül. Magyarázza, hogy négy-hat hétig érlelődnek itt a sajtok. Néhányat kis kalapáccsal kopogtat és pontosan megállapítja, hogy melyik „nyílik“. így nevezik azt a sajttéglát, amelyben már megfelelő lyukak képződtek. A laboratóriumban is teljes ütemben folyik a munka. Sebó Éva, a munkakollektíva és a szocialista munkabrigád vezetője az igazgatóhelyettessel arról beszél, hogy a közeljövőben milyen ünnepélyes keretek között adják majd át a bronzjelvényt. — Megérdemlik ezek az asz- szonyok az elismerést —• mondja az igazgatóhelyettes —, mert nemcsak a munkahelyükön, de még a járás mezőgazdasági üzemeiben is küzdenek a jó minőségért. A csoportvezető eredményekről számol be. A tervezett 82 minőségi pont helyett 83,3 pontot értek el. Szigorúan ellenőrzik a behozott tej és a kiszállított termék minőségét. Többször előfordult, hogy visszaküldték a rossz minőségű tejet. Vállalásuk értelmében meglátogatták a Lévai, a Kuralaini Efsz-t, valamint a Lévai Állami Gazdaságot. Az állattenyésztés vezetőinek és a fejőknek előadásokat tartottak a tej helyes gondozásáról és tárolásáról. Azóta ezekből a mezőgazdasági üzemekből is jobb minőségű tejet szállítanak. Az igazgatóhelyettes még- egyszer számot vet a lehetőségekről. Ha továbbra is ilyeui ütemben dolgoznak, akkor sajt* ból többet adhatnak el a tervezettnél, vajból és más termékből viszont kevesebbet. Szerintem a ‘minőséget a termelők is jobban befolyásolhatják. Ha a teheneket illatos szénával, megfelelő összetételű takarmánykeverékkel etetnék, akkor jobban megfelelne a tej sajtkészítésre, öregbíthetnék a járásban pár évtizeddel ezelőtt készült sajtok jó hírnevét. BALLA JÓZSEF Václav Haloda agronómus fbalról a második) a répabetakarítók körében A Trenčianská Teplá i Cukorgyárban 1600 tonna répát dolgoznak jel naponta (A szerző felvétele) AZ ORSZÁGÚT MELLŐL Miért halogatják az újítási javaslat megvalósítását?
