Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-04 / 261. szám, kedd

szó 1980. Kl. 4. 3 Szolidaritás paragnai elvtársainkkal (TASZSZ) — Az augusztus én Buenos Airesben eltűnt Antóniu Maidana, a Paraguayi JKommunista Párt KB első tit- Jtára, valamint Erniliii Rcia, pa­raguayi munkásvezető sorsa iránti nyugtalanságát fejezte ki közleményében a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa. A sZOvjet szakszervezetek — hangoztatja a dokumentum — követelik az argentin kormány­itól, hogy közölje a paraguayi hazafiak tartózkodási helyét, és tisztázza letartóztatásuk körül menyeit. A két kommunista vezető sorsáról ellentmondó hírek ter­jedtek el. Utóbb meggyilkolá­sukat jelentették a hírügynök­ségek. A JUNTA MEGDÖNTÉSE A LEGFONTOSABB FELADAT A Bolíviai Kommunista Párt nyilatkozata SALVADOR MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT (CSTKj —• A Bolíviai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága La Pazban illegálisan terjesztett nyilatkozatában arra hívja fel a bolíviai dolgozókat, hogy szervezetileg, politikailag és katonailag készüljenek fel a kormányzó junta elnyomó mód­szereivel szembeni hatékony ellenállásra. Az a fontos — mondja a nyilatkozat —, hogy a bolíviai nép ne korlátozz« harcát csupán néhány rész- eredmény elérésére, hanem hosszabb távú célokat tűzzön ki maga elé. A legközvetle­nebb feladat a Garcia Meza tá­bornok vezette katonai junta AFGANISZTÁN VISSZAUTASÍTJA A PEKINGI RÁGALMAKAT (ČSTK) — A Bakhtar afgán hírügynökség határozottan visz- szautasította a reakciós pekingi körök' imperialista arra vonat­kozó rágalmait, hogy állítólag afgán katonai helikopterek túl­lépték Afganisztán légiterét és bombázták a menekülttáboro­kat. A hírügynökség hangsúlyoz­za, hogy Afganisztán sohasem tekintette céljának a más álla mok elleni agressziót, s a pa­kisztáni imperialista és jobbol­dali katonai körök azok, ame­lyek beavatkoznak Afganisztán belügyeibe, kiképezik azokat a terroristákat, akik később Af­ganisztánba szöknek. A hírügynökség közölte, hogy az afgán biztonsági erők a he­lyi lakossággal együttműködve terrorista csoportok négy köz­pontját .leplezték le. GÖRÖGORSZÁG A HÍD SZEREPÉBEN Az olasz külügyminiszter Athénban a görög EKG és NATO-tagságról tárgyal (ČSTK) — Emilio Colombo olasz • külügyminiszter tegnap kétnapos látogatásra Athénba érkezett, ahol megbeszéléseket ■folytat görög kollégájával, Konsztantin Mitszotakisszal, s fogadja őt Rallisz kormányfő és Karamanlisz államfő is. Az olasz—görög külügymi­niszteri tárgyalásoknak a témá- ■§a minden bizonnyal Görögor­szág belépése a Közös Piacba és visszatérése a NATO katonai szervezetébe. Ami Olaszországot illeti, Gö­rögország január 1-i közöspia­ci belépésétől azt reméli, hogy a nyugat-európai integráció ke­retében jobban érvényesítheti saját érdekeit. Görögországnak ezenkívül valamiféle hidat kel­lene képeznie az EGK és a Kö­zel-Kelet, valamint a Balkán között. Colombo az első NATO kül ügyminiszter, aki azután láto­gat Athénba, hogy az ország lakossága többségének az óha­ja ellenére a kormány a NATO katonai szervezetébe való visz- szatérésről döntött. Mint azt Ró­mában közölték, néhány nap múlva Athénba látogat Sandra Pertini olasz köztársasági elnök is. AzSKP jövőre kongresszust tart (CSTK) — Madridban befejez­te plenáris ülését a Spanyol Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a párt X. kongresszusát 1981 júliusában tartják meg. megdöntése. Ez azonban nem oldja meg az elhúzódó politi­kai. válságot, s ezért a népnek harcolnia kell valamennyi vív­mánya helyreállításáért, és olyan feltételeket kell létrehoz­nia, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatalom a nép kezébe kerüljön. Ennek fontos eszköze az il­legalitásban működő nemzeti egységkormány,* amely azoknak a politikai pártoknak és szer­vezeteknek a képviselőiből áll, amelyek az idei júniusi válasz­tásokban győzelmet arattak — állapítja mega bolíviai kommu­nisták dokumentuma. (ČSTK) — A salvadori junta ismét meghosszabbította az or­szágban a rendkívüli állapotot. Ezzel az intézkedésével újabb egy hónapra felfüggesztette az alkotmányos jogokat, minde­nekelőtt a sajtószabadságot, a magánlakvédelmet stb. A rend őrség a rendkívüli állapot ér­telmében a bíróság beleegyező se nélkül bárkit letartóztathat. A kormánykatonák és a kü lönböző félkatonai fasiszta har­ci csoportok az elmúlt héten legkevesebb 330 salvadori ál lampolgárt gyilkoltak meg. A Február 28 — Népi Liga (LP -28) elnevezésű jelentős salvadori forradalmi szervezet KIM FELLEBBEZETT A szöuli katonai bíróság megerősítette a halálos ítéletet (CSTK) — A szöuli katonai bíróság a világ közvéleményé­nek tiltakozása ellenére meg erősítette Kim De Dzsung ellen zéki vezető halálos ítéletét. Mint azt közöltük, Kim szaba­don bocsátását követelte az a petíció is, amelyet mintegy 2 millió dél koreai polgár írt alá, és amelyet Waldheim ENSZ-fő- titkárnak küldtek el. Kim fel­lebbezési kérelmével a napok­ban a dél-koreai legfelsőbb bi róság foglalkozik. Eközben az ún. nemzetbizton sági törvényhozó tanács (Csőn Tu Hvan tábornok, a rendszer vezetője nevezte ki nemrég és az új alkotmány értelmében az „ideiglenes“ törvényhozó testü­let szerepét tölti be) tegnap jó váhagyla első törvényét. Esze­rint Dél Koreában betiltják minden olyan szentély politikai tevékenységét, akit a kormány „nem kívánatosnak“ minősít. Ezek a személyek egészen 1988- ig nem vehetnek részt a poli­tikai életben, amikor is lejár Csőn tábornok hétéves megbí­zatási időszaka. Ezzel a törve nyével a rendszer tulajdonkép pen legalizálja az ellenzéki po­litikusok körében végrehajtott tisztogatási akciókat. közölte, hogy levelet küldött Waldheim ENSZ főtitkárnak, amelyben kéri, hogy a világ­szervezet küldjön különleges vizsgáló bizottságot Salvador­ba abból a célból, hogy bébi-« zonyosodjon: a junta lábbal ti­porja az alapvető emberi jogo­kat, és népirtást hajt végre a békés lakosság körében. Hasonló kéréssel fordult az ENSZ-főtifckárhoz és az Ameri­kai Államok Szervezete főtit­kárához az Egyházak Világta-« nácsa is. A panamai külügy­minisztérium is bejelentette, hogy kormánya az AÁSZ legkö- zelebbi ülésén javaslatot tes*: a szervezet tagállamainak kö­zös akciójára a salvadori álla« potok felszámolása céljából. A vietnami külügyminiszter Varsóban (ČSTKj — Varsóba utazót); hivatalos baráti látogatásra Nguyen Co Tchah vietnami kül­ügyminiszter. A vietnami vendéget a var­sói repülőtéren Józef Czyrek, lengyel külügyminiszter fogad­ta. A háromnapos látogatás so­rán áttekintik a lengyel—viet­nami kapcsolatokat. A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÄRT a jövő év márciusában tartja meg kongresszusát. Er­ről a párt Központi Bizottsá­gának plenáris ülése döntött. LISSZABONBAN „A békéért, az enyhülésért és a leszerelé­sért“ jelszó alatt a portugál demokratikus közvélemény képviselői hatalma« nagygyű lést rendeztek. . ZÍAUL HAK pakisztáni állam­fő az elmúlt 'héten Iszlama- badban titkos tanácskozást tar­tott magas rangú kínai katonai vezetőkkel. A Patriot című in­diai lap szerint a találkozó fő témája a Kína által Pakisztán­nak nyújtott katonai segítség kérdése volt. Választási célegyenesben (A Basler Zeitung karikatúrája) AZ USA ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT A *" Italában minden tisztessé­ges, sportszerű versen­gés vezérelve: hadd győzzön a jobbik. Versenyfutás a javából, s módfelett költséges, a ma éjjel, az elnök megválasztásá­val kicsúcsosodó amerikai el­nökválasztási 'kampány. A (két rivális politiikai párviadalának „ne a rosszabbat válaszd“ mot­tója is tanúsítja, hogy megle­hetősen elfajult a nemes ve­télkedések légkörétől' távol ál­ló küzdelmet jelent. A legta­lálóbban Art Buchwald ismert amerikai publicista írta a sza­vazók szemszögéből figyelve az eseményeket: „Ami ezt az el­nökválasztást minden korábbi­tól megkülönbözteti, az az, hogy senki sent arról beszél, melyik jelöltet támogatja, csak arról esik szó, hogy melyikre nem szavaz“. Nos, a „nem én vagyok a legrosszabb“ önrek- lá mosás jegyében Carter és Reagan — a két fő elnökjelölt — úgy próbálják a választók kegyeibe ajánlani magukat, hogy közben szitkokat szórnak egymásra. A republikánusok jelöltje Reagan, már harmadszor pró­bálja bevenni a Fehér Házat, meglehetősen szélsőséges mili­tarista külpolitikai program­mal, ugyanakkor szinte nevet­ségesnek tűnő belgazdasági ígéretekkel, amelyek — ismer­ve a jelenlegi gazdasági nehéz­ségeket — eleve teljesíthetet­lenek. Harcias hangvételű plat­formjával még az elnökön is túl akart tenni a fegyverkezési szándékok terén. Emiatt az utóbbi hetekben választási stábja tanácsára mérsékeltebb húrokat pendített meg, egyre gyakrabban emelt szót a SALT- szerződés mellett, azonban nem tágított korábbi véleményétől, hogy a ratifikálásra váró egyezményt újra kell tárgyal­ni. Nem kétséges, hogy eme megváltozott hangnemének 'kö­szönhette, hogy egyre inkább Carter fölébe kerekedett és a tegnapi statisztikáik szerint is 3 százalékkal vezetett. Viszont, ez az enyhe fölénye koránt­sem jelzi, hogy ideális jelölt, jól ismertek gyengéi, öregnek, amatőr, tapasztalatiam politi­kusnak tartják általában. Ez­kesebb trófeájának a Camp Da­vidban aláírt egyiptomi—izraeli különbékét és a Kínával való ka p eso 1 a tok n o r m a 1 i zá lá sá t tartja. Mind a kettő kétes ér­tékű nemcsak az eddig elért eredmények szempontjából, de távlatilag is. Több politikai megfigyelő, sőt politikus is, próbálta meg­vonni Carter négyéves elnök­ségének mérlegét. Legtömöreb­Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz zel nyilván ő is tisztában van, s éppen ezért álszentség lenne tőle, ahogy több amerikai lap is Irta, hogy a legjobbnak rek­lámozza magát. Más szemszögből kell vizs­gálni viszont azt, hogy Carter elnök is „csak“ nem a ,,leg- rosszabbként“ reklámozza ma­gát. Alig két hónappal az 1976-os választások előtt ki­adott Miért me a legjob­bat? című könyvében így ajánlotta be magát a válasz­tóknak. S lám, ma már ő sem meri a legmegfelelőbbnek mi­nősíteni magát. Ha azt próbál­juk kideríteni, hogyan jutott erre a mélypontra négyéves el­nöksége alatt, gyakori világpo­litikai botladozásai adják meg a választ. Lényegében siker­lista, jó ajánlólevél nélkül kell választói elé állnia, hiszen bármilyen akcióba is kezdett, minden kampánya előbb-utóbb kifulladt, sőt a visszájára for­dult. Kezdve az emberi jogok és a Kuba körül kavart kam­pánytól, a moszkvai olimpia és a Szovjetunió ellen meghirde­tett bojkottig. Jóm^pa legérté­ben Leonyid Brezsnyev jelle­mezte Carter elnökségének fő vonását: „A Fehéz Ház politi­kájával visszafordult a hideg­háború kitaposott ösvényére“. Tény, hogy a SALT—lí. ratifi­kációs vitájának leállításával lényegében megsemmisítette mindazt, amit már a hadászati f eg y ve r r e nd sze rek ko r Iá to zá sa terén aprólékos, hosszadalmas munkával a Szovjetunió és az Egyesült Államok addig elért. Az amerikai közvéleményt meg­hökkentette új katonai doktrí­nája, kardcsörtető fenyegetései a Szovjetunió címére, a kato­nai kiadások 157 milliárdos re­kordszintje. Ténylegesen a ta­vaszi iráni katonai beavatkozás döbbentette rá a ma éjjel vá­lasztókká előlépő polgárokat: ez a kalandorpolitika könnyen háborús katasztrófába ránthat­ja a világot. A túszmentő ka­landig büszkén hivatkozott ar­ra, hogy elnöksége alatt egyet­len amerikai katona sem halt meg külföldön. E kaland után, melynek halálos áldozatai is voltak, s még fenyegetőbb volt mint az, amire a kaland rá­döbbentette a világot, š magu­kat az amerikaiakat is, Carter népszerűsége folyamatosan csökkent. Ellenfele Reagan élt is ezzel a lehetőséggel, s min­den adandó alkalmat kihasz­nált arra, hogy kipellengérez­ze vetélytársa ballépéseit. A fej-fej mellett haladó küz­delemben a militarista túllici- tálások jegyében teltek a he­teik. Egyre megerősödött az a vélemény, Carter akkor marad meg a Fehér Házban, ha meg­győzi a választók többségét, hogy Reagan háborúba sodor­hatja az országot. Ilyen meg­fontolásokból hozakodott elő ismét a SALT—II. fontosságá­nak hangsúlyozásával. Nem vé­letlen, hogy a múlt heti tévé párbájt a Washington Post ta­lálóan „a háború és a béke“ vitájának nevezte. A jelöltek tévé-vitájának részleteire nem érdemes kitérni, mivel immár hagyomány, hogy az ott el­hangzott ígéretekből vajmi ke­veset valósítanak meg elnöksé­gük alatt. Példázza ezt a jelen­legi elnök esete is, aki több amerikai lap adatai szerint mintegy kétszázon felüli ko­rábbi ígéretét nem teljesítette. Közöttük a legfontosabbakat, a katonai kiadások csökkentését, a kiegyensúlyozott, jó kapcso­latok fenntartását a Szovjet­unióval. Belpolitikai téren is számtalan ígérete csak ígéret maradt, hiszen négy év alatt duplájára szökött az infláció, a munkanélküliség pedig meg­közelítette a nyolcmilliós re­kordot, s egyes iparágazatok­ban mind nagyobb a gazdasági visszaesés. Az elnöknek tehát elnökaspiráns ellenfelénél jó­val nehezebb dolga van, döntő lesz szempontjából, hogy mennyire szavahihetően ígér. Eddig két fő riválisról szól­tunk, de fontos szerepet játsz­hat a .nevető harmadik, a füg­getlen Anderson. Eleve re-« ménytelen helyzetből indult* de fontos szavazatokat csábít­hat el a két fő jelölttől, ami esetleg döntő szerepet játszhat abban, melyik fő elnökjelöltet" nem választják meg. Zajos kampányoktól távol, meglehetősen szerény körülmé­nyek között folytatják válasz-i tási küzdelmüket a kommunis­ták. A hivatalok a legdemok­ratikusabb választási masiné-: r iá nak kikiáltott rendszer elő­írásaival élve, ahol lehet meg­akadályozzák, hogy a kommu­nisták jelöltjei Gus Hall főtit­kár és Angela Davis alelnök felkerüljenek a jelölőlistára. Legutóbb az egyik szövetségi államban ismétőldött meg az az eset, hogy miután a kom­munista párt előterjesztette a regisztráláshoz szükséges mennyiségű aláírást — sőt an­nak a dupláját — a helyi bí­róság hamisnak minősítve azo­kat, nem vette fel a jegyzékbe a jelölteket. Nehéz, hátrányos helyzetből vívják a választási küzdelmet, de kétségtelen, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja kínálja a leghumánusabb, legdemokrati­kusabb alternatívát. Carter és Reagan között lé­nyegi választás nincs, s éppen ezért minden bizonnyal a ma éjjel esedékes elnökválasztás legfőbb tétje: folytatódik-e vá­jom a jobbratolódás a washing­toni politikában. S mivel a szavazók nincsenek elragadtat­va a választéktól, várhatóan még annyian sem vesznek részt a választáson, mint négy éve (53 százalék). S ha még­is, jobb híján a másik ellen szavaznak ... P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents