Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-24 / 278. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. november 24. HÉTFŐ BRATISLAVA m 278. szám XXXIII. ÉVFOLYAM Ára 50 Mér LENINI MÓDON Irta: Vladimír Trvala, az SZLKP KB osztályvezetője Olyan időszakban élűnk, amikor általános érvényűvé vált a jobb minőség követelmény«, akár a termékekről, a technoló* giákról, az irányításról van szó, akár a káderek kiválasztásáról és elhelyezéséről, a kapcsolatokról, az emberek erkölcsi tulaja donságairól, a szocialista demokrácia fejlesztéséről beszélünk, tehát általában a godolkodás és cselekvés magasabb minőségi szintje iránti igényről. S ez csak az egész társadalom minden oldalú fejlesztésével érhető el. E folyamatban pedig az eszmeileg kiforrott, edzett, szervezetileg egységes és akcióképes kom- munista párté a vezető szerep, amely a társadalomról szóló tudományos tanítás, a marxizmus—leninizmus talaján áll. A marxizmus—leninizmus nemcsak a párt eszmei egységének alapja. Az objektiv törvényszerűségek ismerete lehetővé teszi a párt számára, hogy előre lássa a dolgokat, prognózist készítsen, tudományosan tervezzen és dolgozza ki programját, eljárásait. A CSKP XIV. kongresszusa óta és a XV. kongresszus határozatainak teljesítése során jelentős sikereket értünk el. Ezek egyértelműen bizonyítják a szocializmus előnyeit, az utolsó évtized eredményességét. A jövőre nézve pedig biztonságérzettel, reális derűlátással töltenek el bennünket. Azonban nem sikerült minden és mindenütt úgy, ahogyan azt feltételeztük és terveztük. Ez főleg a minőségre, hatékonyságra, a gazdaságos időkihasználásra, a tudoinány-kutatás-tervezés-gyártás-termékfelhasználás ciklusának lerövidítésére vonatkozik. Mindez, tehát a jó eredmények és a problémák együttese alkotja azt a keretet, amelyben sor kerül a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseire. Pártunk a központi bizottság 18. ülésén hangsúlyozta minden kommunista felelősségét a kongresszus előkészítésében. Hiszen a kommunisták és a pártonkívüliek tömegével állnak kapcsolatban. S nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek véleménye, tapasztalatai sem választhatók el a párlszervek — elsősorban a pártkongresszus ■ ismereteitől döntéseitől. Ez az eljárás az egyik alapvető feltétele annak, hogy a párthatározatokat mint olyan döntéseket valósítsák meg, amelyek minden dolgozó érdekeit kifejezik. Ez újabb lépés a párt egységének megszilárdítása, tevékenységében a lenini normák és elvek megvalósítása — főleg a kollektív irányítás és a párton belüli demokráciát illetően —, a társadalom fejlődésében a tömegek meghatározó szerepének érvényesítése felé. Helyes, hogy az évzáró taggyűléseken megtárgyalt jelentések kifejezik a XIV. és XV. kongresszus programcéljainak teljesítéséért, az egész pártért érzett felelősséget. Ezzel egyidejűleg elemzik saját hozzájárulásukat, munkájukat, tervük teljesítését. Azt, hogy hogyan teljesítették kötelességüket az egyes kommunisták, főként a vezető dolgozók. Persze ez nem zárja ki a más vállalatok elmére intézett bírálatokat, amelyek például nem szállították Időben és megfelelő minőségben az alkatrészeket, s érheti kritika a felsőbb szervet, amiért helytelenül mérlegelt, tervezett, nem nyújtotta a szükséges segítséget. A lényeg az, hogy a kommunisták tudatosítsák, nem segít rajtuk, ha a problémákért a felelősséget másokra hárítják. Az ágazatok minden irányítási fokán minden dolgozónak felelősséget kell éreznie munkájáért, s ha szükséges, rá kell erre ébreszteni a dolgozót. Az az alkatrész, amely az egyik helyen szubjektív okok miatt nem készült el jó minőségben, a másik helyen már objektív tényezőként szerepel. Természetesen nemcsak az alkatrészekről van szó, hanem életünk, társadalmunk minden területéről. A „szubjektív és objektív okok“ körforgását meg kell állítani. Energikusan, tartósan és igényesen. A szubjektív és objektív okoknak ki kell lépniük a névtelenségből. Ehhez tárgyilagos, igényes és könyörtelen ellenőrzésre van szükség. És nemcsak az alkatrészeknél, a termelés csomópontjainál. Az emberek tevékenységére, jellemére is érvényes ez. Nem csak azt kell megtalálni és kiküszöbölni, hogy a gyártás során hol lett hibás egy kis alkatrész, hanem a kollektívában az ember jellemére is fényt kell deríteni, főleg akkor, ha irányító dolgozóról van szó. A CSKP Központi Bizottsága szüntelenül hangsúlyozza a bírálat és önbírálat fejlesztésének szükségét, mint előrehaladásunk legfontosabb módjainak egyikét. A CSKP KB 18. ülésének kritikus szelleme jó példa arra, miként kell kihasználni ezt az erőt. Igaz, nem mindig könnyű eltalálni a bírálat mértékét, sem elfogadásának módját, s megérteni azt, hogy a pártnak nem az önmagáért való bírálatra van szüksége. A szemmel látható fogyatékosságokat természetesen bírálni kell, de ez a legkönnyebb. A minden problémához való elemző, kritikus és útmutató hozzáállásról van szó.. Amint az SZLKP KB közelmúltbani ülésén jozef Lenárt elvtárs rámutatott, csak a mélyenszántó, tudományos elemzés, s ennek összevetése a gyakorlattal, csak ez segíthet bennünket ahhoz, hogy időben felszámoljuk a hibák és fogyatékosságok okait. Eleddig azonban sokszor és sokhelyütt megelégszenek azzal ami van, egészen addig, amíg szemmel láthatóan meg nem jelenik a minőségi romlás, technikai lemaradás stb. Márpedig sokban le vagyunk maradva. Az aránytalanul nagy energia- és nyersanyagfogyasztás miatt nem állítunk elő annyi olyan minőségű és műszaki paraméterekkel bíró használati értéket, amennyit az emberek igényelnek, amennyi lehetséges meg szükséges volna, hiszen más vállalatok vagy országok képesek rá. A fogyasztó egyre növekvő igényeinek kielégítése és a világpiacon a konkurrencia nyomása miatt sem engedhetjük meg a lemaradást. Ezért van óriási szerepe a tudománynak, a tudományos-műszaki információs rendszernek, az előrelátásnak és a tervezésnek. Csak a világ élvonalába tartozó tudományos eredmények, az objektív törvényszerűségek, a progresszív módszerek és technika, a jelenlegi ökológiai feltételek és az ezekből adódó lehetőségeink ismeretében van mód a reális tervezésre. A tervezésben számolhatunk ugyan az apróbb eltérésekkel, de nem fogadható el, ha nem látják előre a dolgok lényegét, ha azok meglepetésszerűen hatnak, ha az egyes részelemeket rosszul készítik elő vagy nem is Ismerik őket, ami meggátolja azt, hogy végtermékeink magas műszaki színvonalon álljanak. /Folytatás a 2. oldalon! Nicolae Ceausescu szombaton fogadta Ľubomír Štrougalt (ČSTK-f el vé tel j Ü Jl •• I" • ■ Odvozia távirat Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Mabuto Sese Seko Kuka Nga- banda Wa Bang tábornoknak, a Zairéi Köztársaság elnökének országa nemzeti ünnepa alkalmából. Baráti találkozó (ČSTK) — Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, h KB titkára a 'hét végén befejezte kétnapos munkalátogatását az NDK-ban és visszatért Prágába. Josef Kempnýt Berlinben baráti találkozón fogadta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, josef Kempný tolmácsolta Gustáv Husák jókívánságait, melyeket Erich Honecker szívélyesen vi* szonzott. Tovább bővül a csehszlovák-román sokoldalú együttműködés (ČSTK) — Ľubomír Štrougal, hazánk szövetségi miniszterelnöke szombaton hazaérkezett romániai baráti munkaiétog.a. tásáról, melyre Ilié Verdets román kormányfő meghívására került sor. A Ruzynéi repülőtéren a szövetségi kormányfőt jindrich Zahradnik szövetségi miniszterelnök-helyettes, Mar tin Dzúr hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és további hivatalos személyiségek fogadták. Ľubomír Štrougalt bukaresti látogatásának utolsó napján fogadta Nicolae Ceausescu román államfő, az RKP főtitkára. A találkozóra szívélyes elvtársi és baráti légkörben került sor. Jelen volt Ilié Verdets román miniszterelnök is. A megbeszéléseken a felek megelégedéssel állapították meg, hogy a csehszlovák—-román barátság és együttműködés tovább szilárdult a legfelsőbb párU és állami vezetők rendszeres megbeszéléseinek ered' menyeként. Síkraszálltak a kétoldalú politikai, gazdasági, műszaki tudományos és kulturálif! együttműködés, a kölcsönös árucsere-forgalom elmélyítése mellett, mert ez a kjét ország, a szocializmus, a béke és a haladás érdekelt szolgálja. A találkozón néhány Időszerű nemzetközi kérdést is rnegvi tattak. Csehszlovák-román közös közlemény Ľubomír Štrougal,. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, november 21—22-én Ilié Verdets román miniszterelnök meghívására baráti munkalátogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Ľubomír štrougalt a látogatás során fogadta Nicolae Ceausescu román államfő, az RKP főtitkára. Ľubomír Štrougal koszorút helyezett el a román népsza* badságért vívott harcban elesett hősök emlékművénél. A csehszlovák—román kormányfői tárgyalásokon a két fél kölcsönösen tájékoztatta egymást a CSKP XV., illetve az RKP XII. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, áttekintették a csehszlovák—román kölcsönös kapcsolatok jelenlegi helyzetét és távlatait, s véleménycserét folytattak néhány időszerű kérdésről. A felek megelégedéssel állapították ineg, hogy a csehszlovák—román barátság, szolidaritás és együttműködés sikeresen fejlődik az 1977-ben Bukarestben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel és a közös nyilatkozattal összhangban. Ebből az alkalomból ismét hangsúlyozták Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke, a CSKP KB főtitkára és Nicolae Ceausescu román államfő, az RKP főtitkára találkozóinak és megbeszéléseinek alapvető fontosságát a csehszlovák—román sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése és elmélyítése terén. Megelégedéssel szögezték le, hogy a legmagasabb szintű találkozókon létrejött megálla* podások teljesítése sikeresen folyik. Az utóbbi években gyakoribbak a két ország pártjai, parlamentjei, kormányai és (Folytatás a 2. oldalon! Ľubomír Štrougal ós Illa Verdets szombaton zárómegbeszélést tartott, majd ezt köve« tőén a bukaresti Vlctorla-pato* tában sor került a tárgyalások eredményeit rögzítő ós a jövőbeni együttműködés feladatait tartalmazó záródokumentumok aláírására. Ľubomír Štrougal romániai baráti munkalátogatásáról cseh« szlovák—román közös közleményt írtak alá. > Parlamenti Mttségünk ismét Delhiben (ČSTK) — A csehszlovák par* lamenti küldöttség Alois Ind< rának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével tegnap befejezte Andhra Pradesh dél-indiai államban tett látogatását és visszatért Delhibe. Alois Indra tegnap nyilatko-« zott az indiai televíziónak és rádiónak. A delegáció többi tagjai Agrába látogattak, ahol megtekintették Tadzs Mahalt, a XV. századból származó világ« hírű, építészeti szempontból értékes műemléket. Tegltäp délután Delhi történelmi nevezetességével, a Vörös Erőddel ismerkedtek. MADRID: HARMADIK MUNKAHÉT BIZOTTSÁGOKBAN FOLYTATÓDIK A TANÁCSKOZÁS (ČSTK) — Madridban a hel sinki Záróokmányt aláírt 35 ország képviselőinek találkozóján ma megkezdődik a harma dik munkahét. A múlt héten sor került a biztonsági, gazdasági ős humanitárius kérdésekkel kapcsolatos általános vitára. Mától kezdve bizottságok ban folytatódik a munka. A bizottságokban lehetőség nyi. llk arra, hogy az egyes orszá gok új javaslatokat terjesszenek elő a helsinki konferencia által megkezdett folyamat további kibontakoztatása céljából. A szocialista országok úgy vélik, kívánatos lenne, lia a nyugati delegátusok a múlt héten megnyilvánult szembenállásra való törekvéssel felhagynának, s felismernék annak szükség szerűségét, hogy az európai népek érdekelt szolgálná az enyhülési fol>ftmat folytatása A szocialista országok névé ben felszólaló delegátusok a múlt heti általános vitában rámutattak arra, hogy Madridban döntést kellene hozni a katonai enyhüléssel foglalkozó európai találkozó összehívásáról. A szociálisai országokkal ellentétben elsősorban a NATO- országok, élükön az USA-val a Záróokmányt olyan dokumentumnak szeretnék tekinteni, amely mintegy feljogosítaná őket a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra. Ez elsősorban a Záróokmány 3. „kosarával“, vagyis a humanitárius kérdésekkel kapcsolatos vitában nyilvánult meg. A szocialista országok ismét a megalapozatlan nyugati propagandakampány célpontjai lettek, melynek célja a szocialista országok lejáratása a nyugati közvélemény előtt. A nyugati dfilegátusok kísérletet tettek arra, hogy a madridi találkozó napirendjére erő. (Folytatás a 2. oldmlonl Ľubomír štrougal befejezte bukaresti tárgyalásait
