Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-21 / 276. szám, péntek
Beszélgetés az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnökével a gazdasági bűncselekmények ÉS A MUNKAFEGYELEM Az utóbbi időben gyakran napirendre kerül a szocialista törvényesség kérdése. A közelmúltban a legfelsőbb képviseleti testület, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 19. együttes ülése, a Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülése, majd az SZLKP KB jogi nevelési és propaganda bizottsága és az SZSZK kormányának hasonló bizottsága is tanácskozott a szocialista törvényesség időszerű kérdéseiről. Az utóbbin részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is. Ezeken a tanácskozásokon leszögezték, hogy a jogi nevelés és propaganda a szocialista jogtudat kialakításának fontos eszköze. Jozef Lenárt elvtárs felszólalásában többek között hangsúlyozta: „Ha a jogi nevelés és propaganda szoros kapcsolatot akar létrehozni a lakosság és az egész társadalom életével, akkor azt elsősorban mindennemű munka minőségének javítására, a fegyelem sokoldalú megszilárdítására és az igényesség fokozására kell összpontosítani, a jogi normák érvényesítése során“. Köztudott, hogy társadalmi szempontból a gazdasági bűn- cselekményekkel kapcsolatos törvénysértések a legveszélyesebbek közé tartoznak. Szorosan összefüggnek a munkafegyelem kérdéseivel. Éppen ezért, Ján Benöurával, az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnökével folytatott beszélgetésünk témájaként a gazdasági bűncselekmények és a munkafegyelem összefüggéseinek kérdéseit választottuk. — Elnök elvtárs, mindenek előtt arra szeretném megkérni, tájékoztasson arról, hogyan alakult a helyzet az utóbbi években az SZSZK területén a gazdasági bűncselekményeket illetően? — A felfedett gazdasági bűn- cselekményekről szóló statisztikai adatok szerint bizonyos számbeli csökkenésről számolhatok be. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ismert esetekről beszélek. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy a valóságban a bíróságoknál nyilvántartott gazdasági bűncselekményeknél többet követnek el. És itt kezdődnek a gazdasági bűn- cselekményekkel összefüggésben a munkafegyelem megsértésével kapcsolatos problémák. Miért? Többek között azért, mert például az 1976—79-es években a gazdasági szervezetek a saját dolgozóik által elkövetett bűncselekményeknek csupán 13 százalékát jelentették illetékes helyen. A többi esetet a közbiztonsági szervek, illetve ügyészségek fedték feL Az lenne a helyes, ha az elkövetett gazdasági bűncselekményeket, vagy legalábbis ezek zömét, az illetékes gazdasági szervek fednék fel. Sajnos, — amint említettem — nem ez a helyzet. — Miben látják ennek okát? — Véleményünk szerint ennek a fogyatékosságnak okát a vezető gazdasági dolgozók felelőtlenségében kell keresnünk, akik helytelenül értelmezik irányító- és ellenőrző tevékenységüket, elhanyagolják a vezető tisztségükkel járó kötelességeik teljesítését. Igen sok gazdasági vezető helytelenül úgy véli, hogy a termelési és gazdasági feladatok eredményesebb teljesítésére sarkallja munkakollektívája tagjait azzal, ha elnézi a fogyatékosságokat, eltekint a jogi szabályok, előírások megtartásáról, a felelősségrevo- nástól stb. Az ilyen és hasonló vezetői magatartással úgymond táptalajt teremtenek ahhoz, hogy a fegyelemsértés, esetleg a bűncselekmények elkövetése tovább terjedjen a munkahelyeken. Az ilyen negatív jelenségek végső soron nagyon kedvezőtlenül hatnak a termelési és gazdasági feladatok teljesítésére s növelik a társadalmi problémákat. — Ilyen esetekben, — a gazdasági vezetők kötelesség- mulasztásaira gondolok — tulajdonképpen törvénysértésről van sző. — Valóban így van. Jogszabályaink, — amint erre korábban is utaltam — általában törvénysértésnek minősítik a gazdasági vezetők kötelességteljesítésének elmulasztását. Bűn- cselekménynek a büntető törvény azokat a kötelességmulasztásokat minősíti, melyek következményeként nagyobb gazdasági károkat okozó zavarok állnak be a termelésben, az illetékes gazdasági egységek üzemeltetésében. A bírósági gyakorlat alapján például leggyakrabban olyan üzletvezetőknél találkozunk a kötelességteljesítés elmulasztásával, akik nem gondoskodnak az áruk rendes átvételéről, tárolásáról, nyilvántartásáról, a bevétel naponkénti rendszeres továbbításáról stb. Hasonló — bűncselekménynek SZERETIK, BECSÜLIK FALUJUKAT Karva (Kravany), az egykori cselédtelepülés a felszabadulás után — csakúgy mint a többi község —, fejlődő arculatát rohamosan szebbé formáló településsé alakult át. Az állami gazdaság, az egységes földművesszövetkezet, majd később a mezőgazdasági szaktanintézet tangazdaságának megalakulásával, a szocialista nagyüzemi termeléssel megváltozott a lakosok élete. A családi házak egész sora épült fel, amelyekből sehol sem hiányzik a fürdőszoba, a modern lakberendezés, a rádió és a televíziós készülék és egyéb, a házi munkát megkönnyítő, a kikapcsolódást szolgáló háztartási gép. Az élet- színvonal emelkedését bizonyítja, hogy a 270 családból álló kisközségben 97 személyautó van a lakosok tulajdonában. Az egyéni gyarapodáson túlmenően a karvaiak nein feledkeznek meg községük fejlesztéséről sem. A hnb képviselői a helyi üzemek vezetőivel karöltve mindent megtesznek azért, hogy ez a kis falu minden tekintetben fel tudja venni a versenyt a járás nagyobb községeivel. A helyi üzemek vezetőinek sikeres együttműködése, felelősségteljes irányító és szer- vező munkája a gazdaságok jó termelési eredményeiben, a lakosság megelégedettségében és a község fejlődésében tükröződik. Hogy kis falunk már régóta el van látva egészséges ivóvízzel, hogy új, minden igényt kielégítő óvodát, üzlethálózatot, művelődési házat, ravatalozót, sportpályát építettünk társadalmi munkával, hogy utcáinkat teljesen portalanítottuk, s van korszerű fodrászatunk, ruha- és fehérnemű begyűjtőnk, hogy a körzeti- és a fogorvos helyben rendel — mindezt természetesnek tartjuk, ezekre a legalapvetőbb létesítményekre ma már minden községnek szüksége van. Ugyancsak kötelességünknek tartjuk, hogy a fiatalok és Idősek problémáinak megkülönböztetett figyelmet szenteljünk. Az alapiskolások részére napközi otthont létesítettünk, és étkeztetésüket is megoldottuk. 1978- ban elkészült a 60 személyes óvoda. A nyugdíjasok kedvezményes étkeztetését is megoldottuk a mezőgazdasági szaktanintézet segítségével. A faluban 1979-ben új élelmiszerüzletet építettünk, melynek értéke meghaladja a másfél millió koronát. Választási programunk teljesítése során nagy gondot fordítunk a lakosság, de főleg az Ifjúság nevelésére. Állandóan javítjuk az emberi kapcsolatokat, a szocialista törvényesség megtartását. Eredményeink tudatában azonban nem feledkezünk meg hiányosságainkról sem, tudatosítjuk és ismerjük problémáinkat. Ezeket a következő választási Időszakban fokozatosan megoldjuk. Szem előtt kell tartanunk hogy a szorgalmas munkával megteremtett értékeket védjük és becsüljük, okosan és gazdaságosan használjuk ki. TÖTH ISTVÁN bnb-elnök minősítendő — kötelességmulasztásokkal találkozunk az építőiparban, a mezőgazdaságban s általában a legkülönbözőbb munkahelyeken. — Törvénybe ütköző bűncselekménynek minősíthető olyan kötelességteljesítéssel összefüggő mulasztás is, amely nem ismétlődik meg? — Igen, nincs szó minden esetben ismétlődő mulasztásról, bizonyos kötelességek egyszeri nem teljesítése is kimerítheti a bűncselekmény, vagy bűntény fogalmát, ha annak ötezer korona kárt meghaladó következményei vannak. A gyakorlatban leginkább a törvénysértés, a kötelességmulasztás ismétlődő eseteivel találkozunk. Például a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban tárgyalta annak az érsekújvári (Nové Zámky) járásbeli üzletvezetőnőnek esetét, akinél tizennégy hónap alatt több mint 200 ezer korona hiány keletkezett. A kivizsgálás folyamán további fogyatékosságokra is fény derült. Az üzlet raktárában ledűlt a fal és a kémény, sok árut maga alá temetve. A Jednota Illetékes vezetői elhanyagolták a rendszeres leltározást, a raktárhelyiségek állapotának ellenőrzését. Ilyen körülmények között nehéz volt megállapítani: mit és milyen mennyiségben tulajdonított el az Uzletvezetőnő, esetleg más valaki, illetve milyen kár keletkezett a raktárfalak és kémény leomlása által. A megállapított károkért az üzletvezetőnő ellen emeltek vádat, a felelősség elsősorban őt terheli. Mégis felmerül a kérdés: nem mulasztották-e el kötelességük teljesítését a fogyasztási szövetkezet ellenőrző szervei, vezetői is? — Szerintem ezeket a szerveket is felelősségre kell vonni, ha nem tették meg a szükséges intézkedéseket, melyekkel megelőzhették volna a szóban forgó károk keletkezését. — Valóban így van. Igen sok esetben találkozunk az irányításában, munkaszervezésben olyan fogyatékosságokkal, melyek úgymond melegágyai a jelentős népgazdasági károkat okozó gazdasági bűncselekményeknek. Példaként említeném Michal Weis esetét, aki mint a prešovi Agrostav munkavédelmi előadója, elhanyagolta kötelessége teljesítését. Nem figyelmeztette az egészségre káros folyékony szigetelő anyag helyes használatára a munkásokat. Ennek következtében két ember halálos kimenetelű mérgezést szenvedett. Ebben és más esetekben is az előírások, jogi szabályok és a munkafegyelem megszegéséről van szó, ami felbecsülhetetlen károkat okoz és nem egy esetben halálos balesethez vezet. — Véleménye szerint, hogyan lehetne elhárítani, illetve megelőzni az említett és ehhez hasonló fogyatékosságokat, tovább csökkenteni a népgazdasági károkat okozó bűncselekmények, szabálysértések számát? — Mindenekelőtt szükséges, — amint ezt a CSKP KB 18. ülése is hangsúlyozta — hogy a gazdasági vezetők megváltoztassák eddigi helytelen magatartásukat a gazdasági bűncselekmények üldözését, megelőzését illetően. Közülük nagyon sokan ugyanis úgy gondolják, a gazdasági bűncselekmények elleni harc nem tartozik feladataik közé. Ezek a vezetők nagyon tévednek. Tudatosítaniuk kell, hogy érvényes jogi szabályok határozzák meg a törvény- sértések, rendetlenségek és egyéb — legtöbbször bűncselekmények elkövetéséhez vezető — mulasztások elleni intézkedések megtételére vonatkozó kötelességeiket. Vezetői beosztásukból eredő jogaik gyakorlása mellett ez a kötelezettség is rájuk hárul. Egyébként is a törvények, jogszabályok megtartása társadalmunk minden tagjára kötelező. Azt is jól tudjuk, mégis szeretném hangsúlyozni: a munka- fegyelem megszilárdítása a legjobb alapja a szocialista törvényesség megtartásának, a törvénysértők elleni társadalmi harcnak. —> Köszönöm a beszélgetést. KULIK GELLERT Kommentáljuk MINDENKI SEGÍTHET A* egyre tökéletesedő orvosi ellátás ellenére mindig lesznek csökkent munkaképességű, betegség, baleset vagy veleszületett fugyatékosság miatt megrokkant emberek. Életük, társadalmi beilleszkedésük nehezebb mint az egészségeseké, hiszen betegségük határozza meg, menynyiben képesek önmaguk ellátására, eltartására. Társadalmunk, a szocialista humánummal összhangban nem hagyja magukra az egészségükben vagy testi épségükben károsult tagjait, arra törekszik, hogy megteremtse a feltételeket munkahelyi és társadalmi érvényesülésükhöz. Az ENSZ az előttünk álló esztendőt, 1981-et a rokkantak nemzetközi évévé nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a világközvélemény figyelmét a rokkantsággal járó problémákra, arra a szomorú tényre, hogy világviszonylatban — az alultápláltság, a civilizációs ártalmak és a háborúk következtében — évről évre nő az invalidusok száma. Nálunk hozzávetőlegesen a lakosság hat százaléka csökkent munkaképességű. A róluk való sokoldalú gondoskodás szociálpolitikánk szerves részét képezi, így az ENSZ akciója keretében készített helyzetfelmérés során nem lesz okunk a szégyenkezésre. Szociális ellátásuk, anyagi biztonságuk már évtizedek óta megoldott kérdés, de ez nem jelenti, hogy nincs mit tennünk értük. Már megkezdte tevékenységét a rokkantak nemzetközi évének feladataival foglalkozó bizottság. Élén a szövetségi munka- és szociálisügyi miniszter áll, tagjai között pedig ott találhatjuk az összes illetékes tárca és terület képviselőit. A bizottság összetétele is bizonyítja: szocialista társadalmunk nagy figyelmet szentel a rokkantaknak és az ENSZ akcióját a róluk való gondoskodás további tökéletesítésére akarja kihasználni. A legtöbb 'teendő a munkahelyi rehabilitáció területén van. Sok csökkent munkaképességűt nem vesznek fel az iskolákba, nem tud elhelyezkedni. Vannak vállalatok, amelyek elzárkóznak a rokkantak foglalkoztatásától, pedig a legtöbbször nagyobb beruházás nélkül is megfelelő munkafeltételeket teremthetnének számukra, miközben munkaerőgondjaikon is enyhítenének. Ami az orvosi ellátást illeti, nem sikerült még közvetlen kapcsolatot teremteni a gyógykezelés, az orvosi rehabilitáció és a munkahelyi rehabilitáció között. Sok gondot okoz a gyógyászati segédeszközök hiánya, elkészítésük hosszadalmassága. A mozgáskárosultak számára a legnagyobb segítséget az jelentené, ha a középületek, aluljárók stb. tervezői rójuk is gondolnának, és a különböző korszerű segédalkalmatosságok hozzáférhetőbbekké válnának. A legfontosabb tennivalók összegezésére, a helyzet alapos felmérésére és további javítására jó alkalom lesz a következő esztendő. Fontos azonban az is, hogy kellő emberséggel, tapintattal mindenki segítse — és nem csak közvetlen környezetében — a rokkantakat abban, hogy a szükségesség, a hasznosság tudata erős kapocsként fűzze őket az élethez és a társadalomhoz. CSIZMÁR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ AZ EPEKÔBETEGSÉG Az epekőbetegség az egyik leggyakrabban előforduló emésztőrendszeri betegség. Elsősorban a 40 és 60 év közötti korosztályt sújtja, bár napjainkban a megváltozott életkörülmények (kevesebb mozgás, kiadósabb, zsírban dús táplálkozás) miatt a fiatalabbaknál Is sokszor előfordul. A nőknél ötször gyak- rabbban lép fel mint a férfiaknál és a betegek nagy százaléka elhízott. Az epekőképződés közvetlen okozóját nem ismerjük. Tudjuk azonban, hogy a kőképződésben szerepe van bizonyos öröklődé- si tényezőknek (mintegy 20 százalékban), a cholesterinnek és az epesavaknak is. Ha az epesavakból a Cholesterin kicsapódik. ez alkotja a kőképződés magvát. Tehát a vér magas cholesterin tartalma — cukorbetegeknél, terhesség alatt, kövér embereknél — mindig epekőképződés veszélyére figyelmeztet. E betegség föllépése táplálkozási tényezőktől is függ. Az epekövek képződését elősegíti az epe pangása és fertőzése is. Az epekövek különböző nagyságúak és alakúak lehetnek. Előfordulhat egy vagy néhány nagy kő, esetleg számos apróbb epekő. Összetételüket tekintve lehetnek tiszta cholesterinkö- vek, bilirubin-kövek vagy kalciumsókkal kevert vegyes kövek. Apró kövek sokaságát epehomoknak is szokták nevezni. Az epekőbetegség legjellemzőbb és leggyakoribb (90 százaléknál fordul elő) tünete az eperoham. A roham vagy kólika nagyon tipikus fájdalom formájában jelentkezik. A beteg a jobb bordaív alatt és a gyomorszájban először nyomást, feszülést észlel, gyakran fölfúvó- dik, majd ez az érzés fokozatosan éles feszítő vagy szúró fájdalommá alakul, míg végül görcsös nagy fájdalomba megy át. A beteg szörnyű kínokat él át, összegörnyed, különböző pózokat foglal el, gyakran fekszik a hasán. Sápadt, izzad, hányingere van és sokszor hány Is. A fájdalom felfelé sugárzik, leggyakrabban a hátba, a lapockák közé. A roham általában a késő esti órákban kezdődik, több óráig is eltarthat, legtöbbször csak gyógyszer hatására szűnik meg. A betegek nagy része pontosan meg tudja mondani, hogy milyen étel hatására kezdődött a roham. Legtöbbször zsíros vagy puffasztó, nehéz ételek elfogyasztása után lép fel eperoham. A kólikát az epehólyag feszülése, belső nyomásának fokozódása okozza. Ezt az állapotot legtöbbször az epehólyag nyakába vagy az epekővezetékbe ékelődött kő váltja ki. Ha a kő visszaesik a hólyagba — legtöbbször Injekció hatására — a roham megszűnik, ha viszont megreked és gyógyszer hatására sem mozdul, akkor epehólyag-gyulladás keletkezik. Gyakori szövődménye az epekőrohamnak a sárgaság. Az epekő jelenlétét elég nagy bizonyossággal meg tudjuk állapítani. A tipikus epekőrohamot bármelyik orvos, sőt néha a laikus is felismeri. Röntgenvizsgálattal (cholecystográfia) győződhetünk meg az epekő jelenlétéről. Az epekőbetegség gyógyítását roham esetén csak orvos végezheti. A beteg ilyenkor erős fájdalomcsillapítókat és görcsoldókat kap, legtöbbször injekció formájában. A roham megszűnése után fontos, hogy a beteg szigorú diétát tartson. Zsírszegény ételeket fogyasszon kis adagokban, naponta több alkalommal. Az ételeket lehetőleg ne fűszerezze. A legtöbb beteg pontosan tudja, hogy melyik ételeket kell kihagynia az étrendből. Ügyeljünk a rendszeres székelésre. Székrekedés esetén enyhe hashajtókat használhatunk. Végleges gyógyulás csak mű téttel érhető el. A várható szövődmények miatt minden esetben Indokolt az operáció, tehát még az ún. néma köveknél is, melyek csak nagyon ritkán okoznak panaszokat. Dr. HUNÜÍK PÉTER ÚJ szó 1980. XI. 21.
