Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-19 / 274. szám, szerda

Befejezés előtt az őszi munkák

TÖBBFÉLE MÓDON TARTÓSÍTSUK A KUKORICÁT

Más évekhez viszonyítva a napokban már sok mezőgazdasági üzemnek be kellett volna fejeznie a szemes-kukorica betakarítását, a szántást és más munkákat. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban Dél-Szlo- vákiában a mezőgazdasági üzemek földjein még sok a munka. Későn ért be a kukorica és ©miatt a gabona vetését sem fejezhetjük be idejében. Szinte minden körzetben megkéstünk a kukorica, a cukorrépa, a zöldség és a szőlő betakarításával.

A kimutatások szerint még a cukorrépa egynegyedét kell a mezőgazdasági üzemeknek az átvevő helyekre szállítani. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a betakarítást a mezőgazdasági üzemek azért (kezdték késve, mert szeptemberben a répa cukortartalma még elég alacsony volt. Ezért {tanácsoltuk a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok funkcionáriusainak, a mezőgazdasági üzemek vezetőségeinek, hogy tekintettel a helyi viszonyokra azokon a táblákon kell megkezdeni a cukorrépa betakarítását, amelyeken a legmagasabb a cukortartalma, A betakarítási munkák üteme október második felében egyre gyorsult, de egyes vidékeken komoly problémák is előfordulnak. A michalovcei, és a tőketerebesi (Trebišov) járásban a gyakori esőzések és az árvíz miatt gyorsan nőtt a gyom a cukorrépában. Emiatt a gépek nem tudtak megfelelő, jó minőségű munkát végezni, tehát az efsz-ek és állami gazdaságok vezetőségei helyesen döntöttek, hogy az átázott talajon a cukorrépát kézi erővel takarítják be. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetők, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek több cukorrépát adnak el, mint tavaly. A cukortarta- Jom megközelítőleg annyi, mint a múlt év hasonló időszakában. A végeredmény azonban

attól függ, hogy milyen gyor-j san és mennyi veszteséggel sikerül betakarítani a még határban levő termést. Ajánlatos, főleg a háromsoros karajozó és kiszántó gépeket üzemeltetni, mert ezek rossz feltételek között is aránylag elég jól dolgoznak. Meg kell gyorsítanunk a répa elszállítását is, hogy az átvevő helyeken megfelelő módon gondozhassák, s elejét vehessék a veszteségeknek.

Idén Szlovákiában lényegesen több korai és félkorai kukoricát termelnek a mezőgazdasági üzemek, mint az elmúlt években. Ennek éllenére a betakarítását csak október elején lehetett megkezdeni, két-három héttel később, mint más években. A kukorica nedvességtartalma elég magas — a mező- gazdasági üzemek többségében 30 százaléknál is nagyobb .—, ezért sok gondot okoz a szárítása. Két héttel ezelőtt az ‘ erősebb fagyok a még éretlen kukorica fejlődését fékezték. Nem következett be amit vártunk, hogy hosszú, meleg ősz esetén még acélosodhatnak a szemek. A kiadós havazás következtében sok mezőgazdasági üzemben szünetelt a betakarítás. A napokban azonban kedvezőbbek a munkafeltételek, ezért a mezőgazdasági üzemeknek a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk a betakarító csoportok kezelő- személyzeteinek és gépeinek teljesítőképességét. Éjjel-nappal üzemeltetni kell a szárító üzemeket is. A szőgyéni (Svo- dín] Efsz példájára fóliaponyvával takart silógödrökben is tárolhatjuk a kukoricát. Más tárolási lehetőségeket is fel kell használni. A szárítást befejezhetjük a betakarítás után is. Ily módon megelőzhetjük a nagyobb veszteségeket. Nagy figyelmet kell szentelni a vetőmagkukorica betakarítására. Előtérbe kell helyezni kézi erővel való betakarítását. Ily módon nem sérülnek meg a

szemek és jó minőségben tárolhatók.

A vetést a nyugat-szlovákiai kerület földművesei már lényegében befejezték, de a keletszlovákiai kerületben az át-» ázott talaj miatt lassan folyik a munka, és még a búza egynegyede vár vetésre. A kedvezőtlen feltételek miatt ebben a kerületben a vetést csak novemberben fejezik be.

Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy idén naigy termőképességű gabonát vetettünk. Elismerést érdemelnek a nyugatszlovákiai kerület földművesei, akik kiváló minőségű vetőmaggal segítették ki a kelet- és közép-szlovákiai kerület mező- gazdasági üzemeit. Sikerült megteremteni a jövő évi termés alapjait.

A kedvezőtlen időjárás ellenére is azt mondhatjuk, hogy a növénytermesztésben jó eredményeket érünk el. A gabonatermesztésben — beleszámítva a kukoricát is — szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk történetében rekordtermést takarítunk be. A múlt évhez viszonyítva kétszer annyi hüvelyest takarítottunk be, lényegesen több a tömegtakarmány is és cukorrépából százötvenezer tonnával többet adnak el a földművesek. A termés nagy része már a raktárakban van, azonban még elég sokat kell betakarítani a határból. A föld. műveseket nehéz munkájukban segítsék a patronáló üzemek, intézmények dolgozói, a Nemzeti Front tömegszervezeteinek tagjai, hogy közös erőfeszítéssel gyorsan és kevés veszteséggel takaríthassuk be a termést és jó felételeket teremtsünk a

7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésiére.

JOZEF MUDROCH, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője

Lenvászonnal kezdődött

A Felső Szepességben immár közel hétszáz éve termesztik, dolgozzák fel a lent, fehérítik, festik és árusítják a lenvásznat. A hajdani Magyarország területén kívül, Lengyelországban, Németországban és a balkán államokban került piacra, sőt a kežmaroki feljegyzések szerint — a tengerentúli Brazíliában is árusították.

Különösen a Poprád folyó völgye kedvezett a lentermesz- íésnek. Ezen a vidéken a len- termelő földművesek a számbelileg és szakmailag is egyre fejlődő takácsmestereknek adták el a lenvásznat.

Kežmarok város a XII. század második felétől, úgymond megalakulásától kezdve jó feltételekkel rendelkezett a kézműipar és kereskedelem fejlődésére. A korabeli feljegyzések szerint a kežmaroki takácsok már az 1440-es években közös sátrakban árusították termékeiket, s a XV. századtól szervezetten fejlesztették a lenieldolgozó ipart. Az 1587-től fennmaradt „céhokmány“ is a Kežmarok és környéke takács- iparának gazdag hagyományait bizonyítja.

— Gyárunk igazi fejlődése az 1948-as Februári Győzelem után kezdődött — hangsúlyozta Ladislav Valaštiak vállalat- igazigató. — Azóta több mint tizenkétszeresére növekedett a íermelős. Annak idején, 1948- ban hatvan lakása volt a vállalatnak, jelenleg közel háromszáz korszerű lakásban lakhatnak dolgozóink. Az utóbbi 32 év alatt vállalatunk felépített három munkásszállót — 278 férőhellyel —, három óvodát 160 gyerek részére stb.

Az igazgató szerint a termelés növekedése és a gyár általános fejlődése szempontjából az utóbbi tíz év volt a legjelentősebb időszak. Azt is elmondja, miért.

— Az 5. és 6. ötéves tervidőszak feladatait sikeresen teljesítettük, termelésünk közel két és félszeresére növekedett. Míg 1970-ben 142 millió korona értékű árut termeltünk, az idén

termelésünk értéke meghaladja a 340 millió koronát. Jelentős eredmények könyvelhetők el az értékelt időszakban megvalósított innovációs program teljesítésében, a minőség javításé-* ban és az áruválaszték bővítésében. Évente közel 40 százalékban felújítottuk a lenanyagból készített darabárukat. Az új termékek egész sorának termelését kezdtük el. Ezek közé sorolható a ma már közismert Vlotex, Texlzol, Tatra- tex. Gyárunkban is rohamosan megindult a kemizálási folya« ■inat, a vegyi anyagok, műszálak felhasználása. Ez 1970-ban 5 százalékot tett ki, az idén már elérte a 42 százalékot. Emellett természetesen a továbbiakban is, főleg a len és gyapot képezi termékeink alapanyagát. Az utóbbi tíz év alatt javult az áruértékesítés gazdasági mutatója. Például az értékelt időszakban exportfelada- tainkat a szocialista államok részére több mint háromszorosára, tőkés piacok felé több mint tízszeresére növeltük. Emelkedett a dolgozók száma is, mégpedig 1548-ról több mint kétezerre.

A vállalatigazgató örömmel tett említést arról is, hogy míg tíz évvel ezelőtt több mint 13 millió korona veszteséggel zárták az évet, az idén több mint

36,5 millió korona nyereséget érnek el. A gyár termelésének korszerűsítése fontos helyen szerepel a beruházási feladatok között. Erre a célra az utóbbi esztendőkben 190 millió koronát használtak fel. Ma a gyár alapeszközeinek értéke megközelíti a 350 millió koronát.

Az utóbbi két ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítésiét több elismerés igazol* ja. Az utóbbi években a vállalat például elnyerte a szövetségi kormány és Szakszervezetek Központi Tanácsa, továbbá az SZSZK Iparügyi Minisztériuma vörös zászlaját, négy ízben a vezérigazgatóság vándorzászlaját, sok-sok elismerő oklevelet. Két esetben nyerte el a vándorzászlót a kelet-szlovákiai kerület és Kárpát-Ukrajna közti nemzetközi versenyben. A kežmaroki Tatralan mindezeken felül megkapta a Munka Érdemrendet, s ez év második felében a Győzelmes Február Érdemrendet. Sok mindent elmondhatnánk még erről a jubiláló gyárról. Elég talán, ha a leglényegesebbet leszögezzük: a kežmaroki Tatraían joggal sorakozik fel a kelet-szlovákiai kerület, s termelési profilját Illetően az SZSZK legjobb ipari üzemei közé.

KULIK GELLÉRT

Kommentáljuk

Célszerűbb

mezőgazdasági építkezést

A mezőgazdasági építővállalatok a 7. ötéves tervidőszakban 1980-hoz viszonyítva mintegy húsz-huszonöt százalékkal több munkát végeznek el. A tervek szerint nyereségük 45 százalékkal növekedik. Habár a felsőbb szervek a végleges tervet még nem hagyták jóvá, a tröszt vállalatai és üzemei készülnek a nagy feladatok megvalósítására. Sok szó esik arról is, hogy a tudomány ás a technika legújabb vívmányait milyen sikerrel használják fel a gyakorlatban. Számot vetnek eredményeikről, a tervek teljesítéséről. Bár kedvező jelenségek is mutatkoznak a mezőgazdasági építkezésben, komoly problémákat is meg kell oldaniuk.

Nagy eredménynek számít többek között, hogy a korszerű istállókban félautomata és automata berendezések köny- nyítik a dolgozók munkáját. Olyan istállók is vannak már, amelyekben automata berendezések adagolják az állatoknak a takarmányt, szabályozzák a hőmérsékletet, tisztítják a levegőt. Az ilyen munkahelyek még a fiatalokra is nagyobb vonzerővel hatnak. Különösen jó munkát végeznek a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a zvoleni és más mezőgazdasági építő vállalatok dolgozói. Amint az elemzések bizonyítják, főleg azért, mert a tervezők és általában a vállalat vezető dolgozói szoros kapcsplatot tartanak fenn a termelőüzemek vezetőivel, építőcsoportjainak tagjaival és az állattenyésztési dolgozókkal. Javaslataikat figyelembe véve készítik el az épületek tervrajzait. Ilyen közös munka eredménye a Gellei (Holice) Efsz könnyű- elemekből épült istállója, amelyben nagy az állatok termelékenysége. A jó tapasztalatokat azonban nem mindenütt érvényesítik. A Buzitkai Efsz-ben pl. az ugyancsak könnyűelemekből épült istállóban állandóan párásság van, mert a tervezők nem oldották meg a hőszigetelést. A tehenek tejhozama sokkal alacsonyabb, mint a hagyományos istállóban. A Szenei Állami Gazdaságban (Senec) a korszerű istállóban több borjú pusztul el, mint a régebbiekben. A napokban kellett volna átadni egy újabb ezer férőhelyes borjúistállót, de tervezési hibák miatt átalakításokat kell végrehajtani. Sajnos, ilyen esetek sok mezőgazdasági üzemben előfordulnak.

Amint a példák is bizonyítják, az eredmények ellenére még sok a javítanivaló a mezőgazdasági építővállalatok munkájában. Vezetőiknek szem előtt kell tartaniuk, hogy a korszerűsítés célja mindenekelőtt a termelés meggyorsítása, illetve a munka termelékenységének fokozása. Küzdeni kell az olyan helytelen nézetek ellen, hogy a korszerű istállókban nem feltétlenül adottak a lehetőségek az állatok termelékenységének növelésére. Mit ér viszont az az új épület, amelyben kevesebb tejet fejnek tehenenként, mint a hagyományosban, vagy csökken a sertések súly- gyarapodása, tál sok malac hull el. A Mezőgazdasági Tervező Intézet egyik vezető dolgozója véleménye szerint a rostokon álló teheneket egy évvel hamarabb ki kell selejtezni, mint a hagyományos istállókban tartottakat. Ezt állítják a mezőgazdasági üzemek vezetői is. Feltehetjük a kérdést, miért építünk akkor ilyen istállókat, ha üzembe helyezésükkel túlsúlyban megdrágítjuk a termelést? Előtérbe kerül a kérdés is, vajon a tervező intézet dolgozói miért nem veszik nagyobb mértékben figyelembe a mező- gazdasági üzemek vezetőinek észrevételeit. Követni kellene példájukat és a gyakorlati eredmények szerint módosítani a tervrajzokat. Ha ezt megtennék, akkor célszerűbb, a követelményeknek megfelelő mezőgazdasági termelési szolgáló létesítmények épülhetnének.

BALLA JÓZSEF

Eredményes együttműködési program

Az együttműködés jegyében született az év elején Kelet- Szlovákiában egy értékes kezdeményezés, mely a kassai (Košice) Kerámiaipari Művek, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Szlovák Magnezitművek és a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák közös együttműködési programjában csapódott le. A program fő célja: együttműködni a hazai nyersanyagforrások maximális, gazdaságos felhasználása terén, csökkenteni a behozatalt, folyamatosan bővíteni az együttműködést a pótalkatrészek gyártásában, a munkahelyi kapacitások jobb kihasználásában, az egyes vállalati szükségleteket kielégítő új termékek gyártásának arányos elosztásában, a műszaki fejlesztési feladatok egymás között megosztva történő teljesítésében.

Ezekben a napokban az érintett vállalatok vezetői: Ottó

Tomáš, a Vasmű vállalati igazgatója, Zoltán Prekop, a Szlovák Magnezitművek igazgatója, Alexander Barčák a Spišská Nová Ves-i Vasérbányák, Gejza Langer, a Kassai Kerámiaipari

A buzilkai Győzelmes Február Efsz dolgozói kiemelkedő sikereket értek el a szarvasmarhatenyésztésben a szemes takarmány hatékony felhasználásával. A takarmányadagok helyes összeállításával az egy liter tejre számított gabonafogyasztást a tervezett 30 dkg-ról 26 dkg-ra csökkentették. Á járásban elsőként, már október végén teljesítették az évi tejtermelési feladatokat. Felvételünkön fán Galbáö főállattenyésztő Jozef Rovňan állatgondozóval tart megbeszélést a korszerű istállóban.

(T, Babjak felvétele — CSTK)

Művek vállalati igazgatója Tibor VaSko mérnöknek, a Csehszlovák Állami Bank kassal fiókja igazgatójának jelenlétében értékelték az együttműkö- dési program teljesítésének eddigi eredményeit.

Örömmel állapították meg, hogy az együttműködési szerződésben meghatározott termelési, kereskedelmi, műszaki, szociális és egyéb feladatok teljesítésében az év elejétől jelentős eredményeiket értek el.

Nagyon hasznosnak minősült a kereskedelmi kapcsolatok területén megnyilvánuló együttműködés, bizonyos alkatrészek kölcsönzése, az üzemzavarok, javítások idején. Ezen a területen az együttműködés több mint 2,5 millió korona értékű megtakarításhoz vezetett.

Még jelentősebb, hárommillió korona értéket meghaladó megtakarítást eredményezett a korábban importált anyagok és alkatrészek hazaival történő pótlása, bizonyos beruházási feladatok közös kivitelezése terén.

A Kelet-Szlovákiai Vasmű és a Szlovák Magnezit művek közös racionalizációs brigádjának jó munkáját dicséri, hogy sikerült növelni az acélcső konverterek belső falazásának élettartamát, tartósságát. Az eddiginél nyolcvannal több olvasztást végeztek el, ami évi 1,1 millió korona gazdasági hasznot jelent.

A közös programban vállalt együttműködési feladatok hosz- szú lejáratúak. De már az eddigi eredmények alapján megállapítható, liogy a négy vállalat közös összefogása évente közel 15 millió korona gazdasági haszon eléréséhez vez^t.

K. G.

4