Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-03 / 260. szám, hétfő

Holnap még főbb, Rég több kell A vállalatok ökonómusai a háromnegyedévi mutatók isme­retében általában már pontos képet alkotnak arról, hogyan, milyen eredménnyel zárul majd az esztendő. Nincs ez másként a losonci (Lučenec) Kerámia- ipari Üzemben sem, ahol — ha végkövetkeztetéseket nem is vonnak le az év kilenc hónap­ja után — joggal állapíthatják sneg eddigi törekvéseik helyes­ségét. Az eltelt kilenc hónap folya- mán ugyanis nem csupán az áru- és a bruttó termelés mu­tatójának teljesítése alakult kedvezően, hanem olyan sokat­mondó mutatóé is, mint a vál­lalati nyereség, vagy a munka­termelékenység. Növeli a szá­zon felüli számok értékét az a tény, hogy a minőségi és vá­lasztékbeli kívánalmaknak is eleget tettek. Ennél több dicsé­retet talán el sem illik monda­ni egy fiatal, főként exportra termelő üzemről. HAGYOMÁNYOK NÉLKÜL IS EREDMÉNYESEN Amikor alig több mint két évvel ezelőtt a közel ötszáz- millió koronás beruházással épült üzem megkezdte terme­lését, még az iparág vezetői közül is többen megkérdőjelez­ték a csempegyár dél-szlová­kiai létjogosultságát. A nyersanyagok közelsége és a gazdag női munkaerőforrás ugyan egyértelműen a beruhá­zókat igazolta, ám míg például a cseh ország­részekben év­százados hagyo­mánya van a csempegyár­tásnak, a nóg­rádiaknak csak­nem a nulláról kellett indulni­uk. A gyár fia­tal vezetőinek többsége a mű­szaki főiskola elvégzése után került „mélyvíz­be“, s a közép- káderek nagy részét is cseh­országi testvér- üzemekben ké­pezték ki. A fiatalos lendü­let, a tenmiaka- rás úgy látszik pótolta a gya­korlati tapasz­talatot, s bebi­zonyosodott, hogy a tudo­mány és tech­nika megfelelő gyakorlati al­kalmazása — egy még oly hagyomá­nyokhoz kötődő munkaterületen, mint a kerá­miaipar is — eredményt hoz­hat. Az igazsághoz tartozik azon­ban, hogy az iparág vezetése Losoncon megfelelő támogatás­ra talált a városi és a járási párt- és államvezetés részéről, melyek megteremtették a fia­tal dolgozók beilleszkedésének anyagi és szociális feltételeit. Nagyon sok műszaki dolgozót és szakmunkást juttattak lakás­hoz, példás rugalmassággal ala­kítottak át régi épületeket böl­csődévé, óvodává, s helyben ta­lálták az üzemi konyhát, mely akár egész napos étkeztetésü­ket is lehetővé teszi. Épült egy kis uszoda is, mely a munka utáni pihenést szolgálja. Ma már van üzemi orvos, s hama­rosan lesz fogász is. ÍZLÉSE VÁLOGATJA Amint már említettük, ter­mékei nagy részét kivitelre gyártja az üzem. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió, ahová a produkciónak csaknem negyven százaléka kerül. A gyár veze­tői nem kis örömmel állapítot­ták meg, hogy az idei eszten­dőre szerződött mennyiséget máris legyártották, s november 15-ig el is szállítják. Gondot csupán a vagonhiány okoz, mely a magyarországi fél szá­mára is késlelteti a tervezett négyezer négyzetméter épület­burkolócsempe leszállítását. A gyár termékeinek elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint a tőkés piac részéről megnyil­vánuló érdeklődés. Az Idén Szaúd Arábia, Kenya és Irak rendelt nagyobb mennyiségben, s ha a jelenlegi minőséget tar­tani, esetleg javítani is tudják, fehér csempéikkel minden bi­zonnyal a nyugat-európai or­A csempegyár egyik csarnoka (Murárová M. felvétele) szágok piacaira is betörnek. Érdekes, hogy itthon az egy­színű csempék után most egy­re inkább a mintásak iránt nő a kereslet. A kínálat már most bőséges, hiszen az üzemavatás óta már a 64. termékfélénél tartanak, s a tervezők és alko­tók fantáziája remélhetőleg a jövőben is követni tudja a di­vatot és a közízlést. A színes minták gyártásának egyébként semmi akadálya, az olasz tech­nológia ezt akár három színár­nyalatban is lehetővé teszi. A külföldi megrendelők ez­zel szemben az egyszínű, fő­ként pedig a fehér csempéket igénylik, ami a porcelánra em­lékezteti őket. Nem véletlenül. A hófehér csempealap ugyanis a hétféle hozzávaló közül nem kevesebb mint 36 százaléknyi kaolint tartalmaz. Európában ez szinte egyedülálló arány, hi­szen a Franciaországban és Magyarországon felszínre ho­zott nyersanyag is inkább vö- , rös színű. A Poltár melletti le­lőhelyen mintegy 25 esztendőre elegendő készlettel rendelkez­nek, s a kutatók szerint még nagy mennyiségű feltáratlan kincset rejt magában a föld. JÖVŐRE MÁR TELJES KAPACITÁSSAL Bármennyire Is elismerésre méltóak az üzem eddigi ered­ményei, az igazi próbatétel csak ezután következik. Jövőre ugyanis már a termelési kapa­citás teljes felfutására kell számítani, ami évi 2 millió 600 ezer négyzetméter csempe készítését jelenti. A jelenlegi 567 fős munkáslétszámot ezért a hetedik ötéves terv folyamán 640 főre kell kiegészíteni. En­nek érdekében megkezdődött a három évig tartó szakmunkás- képzés. Hogy az üzem vezetőit jövőre ne érje kellemetlen meglepetés, elhatározták, hogy már az idei év utolsó negyedé­ben átállnak a jövő esztendőre tervezett kapacitásra, s csak­nem minden vonatkozásban fi­gyelembe veszik a komplex in­tézkedésekben foglaltak köve­telményeit. Elsőrendű feladat­nak tekintik a hatékonyság fokozását. Ennek érdekében hamarosan bővíteniük kell az égető kemencék kocsiparkját, s jelentősen kell csökkenteni az idén még hat százalékra enge­délyezett selejtszintet. Bár a minőségi mutatókkal az idén sem volt különösebb baj, jövő­re az első osztályú termékek mennyiségét mindenképpen öt­ven százalék fölé kívánják emelni. Hogy a jövőben való­ban a minimálisra csökkentsék a gépjavítások következtében történő kieséseket, minden géphez biztosítják a megfelelő pótalkatrészeket, esetenként a saját készítményűeket is. A komplex intézkedésekről a dolgozókkal folytatott beszél­getések során sok mindent tisztáztak már. Ma már min­denki előtt világos például, hogy az elért minőséget állan­dóan fejleszteni kell. Ha ez nem így lenne, annak a gyár közössége látná kárát. HACSI ATTILA A megszelídített atom Örményország népgazdaságá­nak fejlesztéséhez jelentős mértékben járul hozzá az atom­erőmű-építés. A rekordidő alatt elkészült második blokk már üzembe is lépett, írja a „Ve- csernij Jereván“. Az örmény atomerőmű, amelynek építését az SZKP XXV. kongresszusának határo­zata alapján kezdték meg, je­lentősen megnöveli a gazdaság teljesítőképességét. Több száz helyi villanytelep szolgál ki­egészítő energiaforrásul a köz­társaság ipari és mezőgazda- sági vállalatai számára. Az új erőmű üzembe helyezésével Ör­ményország az energiával leg­jobban ellátott köztársaságok egyikévé vált, és energiát szál­lít a Kaukázuson túlra is. (BUDAPRESS — APN) Üj érckészletek 1980 XI. 3. A szerbiai Boszilegrad köze­lében jelentős mennyiségű fo szf á t -ké sz le teke t ta lá 1 ta k nemrég. A szakemberek véle­ménye szerint mintegy száz­millió tonnányi mennyiség ki­nyerésére wain itt lehetőség. Ezenkívül cinket, aranyat, wolfrámot és más ritka érce­ket is rejt ezen a vidéken a föld mélye. Ugyancsak Szerbiában, egy Valjevo-környéki falucska, Po- čut közelében jelentős bauxit- készletekre bukkantak. Az elő­zetes számítások szerint félmil­lió tonnányi — 48 százalékos alumíniumtartalmú bauxit ta­lálható itt, de a kutatások még folynak. Az ország természeti kincsei­nek kiaknázására több üzemet létesítenek. így — a kísérleti, próbaüzem után — nemrég kezdte meg az üzemszerű ter­melést a kraljevói MAGNOH- ROM magnéziumgyár az Ibar folyó partján. A négyezer ton­nás kapacitású üzem termelé­siének felét exportra szánják, osztrák, lengyel, olasz és ja­pán megrendelőknek. (BUDAPRESS — TANJUG) Munkanélküliség az EGK-ban Az Európai Gazdasági Közös­ség kilenc tagállamában rekord munkanélküliséget jeleztek a statisztikák: augusztusban 6,8 millió ember volt állás nélkül. A közösség 23 éves történeté­ben még nem volt ilyenre pél­da. Belgiumban a legsötétebb a kép, körülbelül 10,4 százalé­kos munkanélküliségi arány­nyal, a következő Írország, 9,3 százalékkal. Nagy-Britanniában szeptemberben is 2 millió fö­lött volt az állástalanok száma. A legalacsonyabb a munkanél­küliség aránya az NSZK-ban: éppen csak 3 százalék fölött van. (HVG) A kész roboto­kat először a VUKOV kísérle­ti műhelyeiben üzemeltetik, hogy még a szállítás előtt kiküszöböljék az esetleges mű­szaki hibákat. A felvételen a hát­térben a ten- gelyrászek meg­munkálásánál alkalmazott M 63 OL manipulá­tor, az előtér­ben az öntőgé­pek kiszolgálás sára és más fel­adatokra alkal­mas MTL OS-os manipulátor lát­ható. Mindkét berendezés S3 kg-ig terjedő munkadara- rabok rakodását végezheti A szerző felVi A ROBOTOK MUNKÁRA JELENTKEZNEK A fejlesztés eredményei és távlatai a prešovi VUKOV fémipari kutatóintézetben Amikor két évvel ezelőtt a prešovi VUKOV fémipari kuta­tóintézetben jártunk, sok lel­kes emberrel találkoztunk, fia­tal mérnökökkel, ügyes kezű szakmunkásokkal, akik szűk helyiségekben, ideiglenes műhe­lyekben tervezgették, barká­csolták az első csehszlovák ro­botokat, s közben bizakodj vártak az új központi épület és a tágasabb műhelyek át­adására. Ez év októberében az új munkahelyeken kereshettük fel az ipari robotok és mani­pulátorok alkotóit, akik nagy körültekintéssel gondoskodnak a robotok iránti növekvő szük­ségletek kielégítéséről. Emel­lett nagy terveket is szövöget­nek, amelyek megvalósításához további fejlesztési műhelyekre, szerelőcsarnokokra, kísérleti munkahelyekre lesz szükség. Az új épületkomplexum mellett már állnak is a tartóoszlopok, s körülöttük serény munka fo­lyik, hogy az 1979-ben elkez­dett 31 millió koronás beruhá­zás 1982-re elkészüljön. Ezt követően az 1984—87-es évek­ben újabb 117 millió koronás beruházással bővítik ki a kuta­tási-termelési egység kapacitá­sát az ipari robotok nagyobb szériákban történő gyártására és további műszaki fejleszté­sükre. Az 1969-ben alapított kutató­intézet 1979 óta mint kísérleti jelleggel létesített kutatási-ter­melési egység, önálló állami gazdasági szervként működik. Amint azt kísérőnk, Milan Da- mits mérnök, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a kutató- intézet tudományos titkára el­mondotta, tevékenységük a mű­szaki fejlesztés állami tervének P 15-ös programjából indul ki, amely a gépipari termelési fo­lyamatok fejlesztésére vonatko­zik. Gyakorlatilag az ipari ro­botokkal és manipulátorokkal működő automatizált gyártási rendszerek kutatásáról és fej­lesztéséről van szó. Ez igen széles területet képvisel, amely magában foglalja a rugalmas gyártóegységek és gyártórész- legek kifejlesztését, a robotok és manipulátorok kutatását és fejlesztését, a robotok progra­mozásához szükséges számítás- technikai rendszerek és peri- feriális berendezések fejleszté­sét, valamint a robotosítás gaz­dasági értékelésénél alkalma­zott elemző módszerek kidolgo­zását. E feladatok teljesítéséhez természetesen széles körű ha­zai és nemzetközi kooperációra van szükség. A VUKOV ezért az ipari robotok gyártásához szükséges részegységek készí­tésében és beszerzésében szo­rosan együttműködik a Martini Nehézgépipari Művek egyes vállalataival, a Prešovi Csap­ágygyárral, a medzevi Stroj- smalt vállalattal, a Prágai Gép­ipari Művek vállalataival, a Prešovi Ipari Automatizálási Művekkel, a sninai Vihorlat vállalattal, a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automa­tizálási Kutatóintézettel és több elektrotechnikai vállalattal. Az együttműködés másik fontos területe az ipari robotok alkal­mazóival függ össze, amelyhez nagy segítséget nyújt a Kas­sai (Košice) Műszaki Főiskola Gépipari Kara. Az eddig kifejlesztett robot­család egyes tagjai, a PR 4, a PR 16 és a PR 32 ipari ro­botok, az M 4 és az ML 16 manipulátorok, továbbá az M 63-as manipulációs rendszer egyes változatai, a nyomás alatti öntőgépeket kiszolgáló MTL 06-os manipulátor, vala­mint a tengelyalkatrészeket gyártó M 63 OP manipulátor, kísérleti jelleggel már dolgoz­nak egyes kiválasztott munka­helyeken. Értékes tapasztalato­kat gyűjtöttek össze többek kö­zött a Mladá Boleslav-i Autó­gyárban a PR 16-os robottal az öntvények készítésénél, a Ke­let-szlovákiai Vasműben az ML 16-os manipulátorral a radiá­torok préselésénél, a Kysucké Nové Mesto-i Csapágygyárban és más vállalatokban. Az év végéig körülbelül 15 robotnak kell munkába állnia különböző csehországi és szlo­vákiai gépipari üzemekben. Ezek közül kilenc már dolgo­zik, további hatot jelenleg he­lyeznek üzembe. A robotok ára általában 300 ezer koronától 600 ezer koronáig terjed, meg­térülési idejük általában nem haladja meg az 5 évet. Egy robot két műszakban átlagosan 2,6 dolgozót tud helyettesíteni. Ahol jól megválasztják és elő­készítik a munkahelyet, ott a megtérülési idő három évnél is kevesebb lehet. Már ez is bizonyítja, hogy a robotok számára különleges gonddal kell előkészíteni és megszervezni a munkahelyet. El kell készíteni a munkahely műszaki tervét, megfelelő rendszerben kell elhelyezni a robot által kiszolgált munka­gépeket, továbbá az automati­zált irányítás berendezéseit. Meg kell szervezni továbbá a munkadarabok egyenletes és pontos szállítását a robot mar­koló szerkezetéhez, a raktárral kapcsolatos együttműködést stb. Amint azt Vladimír Cop mér­nök, a műszaki tudományok kandidátusa, a VUKOV igazga­tója hangsúlyozta, ma már gyakorlatilag az a helyzet, hogy inkább a munkahelyek elégtelen előkészítése fékezi a robotok nagyobb arányú elter­jedését, nem pedig a gyártásuk üteme. Éppen ezért nehéz pon­tosan meghatározni, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán hány robot lép munkába. Már a legközelebbi években több száz munkahelyet kell előké­szíteni, hiszen a feltételezések szerint 1985-ig mintegy 8000, 1990-ig pedig körülbelül 30 500 dolgozót kell helyettesíteni ipa­ri robotokkal és manipuláto­rokkal. A VUKOV saját műszaki-ter­vezési részlege hathatós segít­séget nyújt jelenleg a roboti- zált munkahelyek előkészíté­séhez. A jövőben azonban kép­telenek lesznek teljes mérték­ben kielégíteni az alkalmazók ilyen irányú igényeit. Arra lesz tehát szükség, hogy a többi ha­sonló jellegű intézmény is részt vállaljon a feladatokból. MAKRAI MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents