Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-14 / 243. szám, kedd
A CSKP KB 18. ÜLÉSÉNEK VITÁJA MILOŠ JAKE Š ELVTÁRSNAK, A CSKP KB ELNÖKSÉGE PÓTTAGJÁNAK, A KB TITKÁRÁNAK FELSZÓLALÁSA Husák elvtárs felszólalásában és a Strougai elvtárs által előterjesztett beszámolóban fő vonalakban értékeltük a XV. párt- kongresszus határozatainak és a 6. ötéves terv felada tainak teljesítését. Az utóbbi öt év alatt elért pozitív eredmények mellett nyíltan rámutat tunk a problémákra és fogyatékosságokra. A kongresszus előtti időszak ban és a továbbiakban is ezek kiküszöbölésére és megoldására keli összpontosítanunk figyelmünket, a fejlett szocialista társadalom továbbfejlesztésének feladataival összhangban. A beszámolóban nagy figyelmet szén teltek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatai teljesítésének és továbbfejlesztésének. A Központi Bi zottság Elnökségének és Titkárságának tevékenységéről előterjeszted tájékoztatás alapján nyilvánvaló, hogy a Központi Bizottság szervei állandóan figyelemmel kísérik a mezőgazdaság kérdéseinek, a XV. pártkongresszus és a Központi Bizottság 13. ülése határozatainak teljesítését. Ez természetes, mivel fontos, politikai szempontból érzékeny területről, az emberek élelmezéséről van szó. Értékelni kell a kerületi ős járási pártbizottságoknak, valamint az alap szervezeteknek a mezőgazdaság feladatai teljesítésének szentelt rendszeres figyelmét. Mint az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban is haladást értünk el a 6. ötéves tervidőszakban. A termelés további iparosítása, koncentrálása és szakosítása, a tudomány gya korlati érvényesítése, az emberek kezdeményezése eredményeképpen növekedett a mezőgazdasági termelés intenzitása. A mezőgazdasági dolgozók törekvése most az őszi munkák sikeres befejezésére, és a jövő évi terméshez szükséges feltételek megteremtésére összpontosul. Milyen eredményeket várunk ebben, az időjárás szempontjából bonyolult évben? A gabona betakarítását befejeztük. Általában az állami terv által előírt eredményt, vagyis több niint 10 millió tonnát értünk el, miközben az átlagos hektárhozam 4,16 tonna. Ezért köszönetét kell mondani a mezőgazda- sági dolgozóknak és mindazoknak, akik segítséget nyújtottak nekik. Elismerést érdemel a tájékoztatási eszközük segítsége is. A dél-morvaországi kerület a gabona- termelés tervét 172 ezer tonnával, a a nyugat-szlovákiai kerület 24ö ezer tonnával teljesítette túl, de ugyanakkor számos kerület a rossz időjárás miatt nem teljesítette feladatait. A kukoricabetakarítással együtt pzzal számolunk, hogy a szemes termények hozama megközelíti a 11 millió tonnát. A Központi Bizottság 13. ülésének határozatai alapján hozott intézkedések eredményeképpen a tömegtakarmányok termelése nagyobb lesz, mint az előző évek átlaga. Nagyon jó eredményeket értünk el az olajnüvények termesztésében — 200 ezer tonnát termeltünk, ami a terv 110 százalékos teljesítését jelenti. Ez lehetővé teszi az olajos magvak behozatalának csökkentését. Amint a Központi Bizottság tagjai elé terjesztett tájékoztatás megemlíti, nem teljesítjük a tervet néhány fajta gyümölcs és zöldség termelésében. Kevésbé kielégítő a helyzet a burgonyatermelésben, ahol lemaradás tapasztalható Hasonló a Helyzet a cukorrépánál, a nagy erőfeszítések ellenére nem érjük el a tervezett hozamokat és lemaradás várható a cukortermelésben is. Ezen a területen is mindent meg kell tenni a veszteségek csökkentéséért. Fontos feladat, hogy az agrotechnikai határidőknek megfelelően, jó minőségben végezzük el a szántást és a vetést, és így előkészítsük a jövő évi jó termést. Mindez megköveteli a pártszervezetek és az irányító gazdasági szervek jó politikai szervező munkáját. Már ma nagyra értékelhetjük azt a segítséget, amelyet az üzemek, az iskolák, a hadsereg, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek nyújtanak a mezőgazdaságnak. A párt Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a kormány felhívásának pozitív visszhangja újból megerősítette, hogy dolgozóink teljes mértékben megértik mező- gazdaságunk szükségleteit. Megvannak a feltételeink ahhoz, liogy az állattenyésztésben az idén teljesítsük a piaci termelés feladatait. Általában kisebb mértékben teljesítjük túl a hústermelést, jóllehet a takarmányozással szemben támasztott nagyobb igények következtében túlteljesítjük a sertés- és a baromfihús termelését. Túlteljesítjük a tejfelvásárlás tervét is 150 millió literrel, és a tojásfelvásárlás tervét. Az elmúlt évekhez viszonyítva részben csökkent az egy termelési egységre eső takarmányfogyasztás. Bizonyos haladást értünk el a szerződéses állathizlalásban, habár ezen a téren még vannak tartalékaink. Számos vállalatban jobbak lehetnének az eredmények, ha jobban gazdálkodnának a takarmányokkal. Ez megköveteli a fegyelem növelését, az anyagi érdekeltség jobb kihasználását és a veszteségek csökkentését. Az 1980. évi eredmények előzetes ér tékelése lehetővé teszi az egész 6. 'öt éves terv eredményeinek értékelését. Amint beszámolójában Strougai elvtárs említette, a mezőgazdasági termelés 1976—80-ban az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A gabonafélék átlagos hektárhoza- ma hektáronként 400 kilogrammal nö vekedett, ami több mint 11 százalékos növekedést jelent. Gyorsan nőtt az állattenyésztési termelés is. Meg kell azonban jegyezni, hogy fejlődését továbbra is a takarmányok behozatalával szavatoljuk. A tér vezett mennyiségű fehérjetakarmányon kívül a tervezett 5 millió tonna szemestakarmány helyett ti millió tonnát kellett behoznunk, miközben a világpiaci árak emelkedtek. Az említett eredmények ellenére nem teljesítettük a növénytermelési tervet. Nem sikerült teljesítenünk a kukorica- és fehérjeprogramot. A kitűzött tervfeladatok teljesítését — amelyek, mint megmutatkozott, egyes területeken nem felelnek meg a mezőgazdaság reális feltételeinek — elsősorban a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen nyár befolyásolta. Ennek ellenére az eredmények jobbak lehettek volna. Ebben nem kis szerepe volt az irányítás nem megfelelő színvonalának, a tartalékok kihasználatlanságának, valamint annak, hogy a mezőgazdaságot nem látták el megfelelően a gépipari, vegyipari és gyógyszeripari termékekkel. Ezek pótolhatatlanok, tekintettel a mezőgazda- sági termelés intenzitásának növelésére, és arra, hogy a mezőgazdaságban csökken a munkaerő. Ez a csökkenés a 6. ötéves tervidőszakban csaknem 100 ezer személyt jelentett. Szem előtt kell tartani azt is, liogy a mezőgazdaságban dolgozik a legtöbb nyugdíjkorhatárt elért dogozó. Megállapíthatjuk, hogy a 6. ötéves tervidőszakban tovább folytatódott a mezőgazdaság iparosításának, a komplex gépesítés és kemizálás folyamata, haladást értünk el a koncentrációban, szakosításban es kooperációban, és egyre jobban kihasználjuk a tudomány eredményeit. A szövetkezetek ma átlagosan két és fél ezer hektáron gazdálkodnak, az'állami gazdasaguk csaknem 9 ezer hektáron. A törvényes intézkedések ellenére nem sikerült megfelelően védenünk a mezőgazdasági földet. A 6. ötéves tervidőszakban mintegy 150 ezer hektárt vesztettünk el. Ezt az irányzatot le kell állítani. Tovább fejlődött az élelmiszeripar is, annak ellenére, hogy kapacitásaival nem tudja mindig elérni a nyersanyagok értékesítésének magas szintjét. Az elért eredmények lehetővé tették az élelmezés színvonalának további javítását. Az élelmiszerek többségének fogyasztása nálunk nagyobb, mint ameny- nyit az orvosok ajánlanak, és az élelmiszerekkel nem gazdálkodnak mindenütt jól. Az ésszerű táplálkozás szempontjából nem lehetünk elégedettek a gyümölcs- és zöldségfogyasztás alakulásával. Ami a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a 7. ötéves tervidőszakban való fejlesztésének feladatait illeti, ezeket reálisaknak, de ugyanakkor nagyon igényeseknek tartjuk. Teljesítésük megköveteli a CSKP KB 13. ülése határozatainak következetes teljesítését, a jó tapasztalatok jobb érvényesítését, a tartalékok gyorsabb kihasználását és a fogyatékosságok kiküszöbölését. Mezőgazdaságunknak az egy főre eső 85 kilogrammos húsfogyasztás biztosítása mellett lényegesen csökkentenie kell a szemes takarmányok behozatalát. Ez nagy igényeket támaszt a növény- termesztés előnybe helyezett fejlesztésével szemben. A jó minőségű agrotechnikán kívül a mezőgazdaságnak több és jobb növényvédőszerre van szüksége. Amint a gyakorlati eredmények bizonyítják, vitathatatlan haladást eredményez a növények szakképzett táplálása és védelme. Ezért a minisztériumoknak és a mezőgazdasági Igazgatóságoknak aktívabban kell viszonyulniuk az agrokémiai vállalatok építéséhez, tevékenységük fejlesztéséhez. Ezeknek a vállalatoknak jelentősen hozzá kell járulniuk az istállótrágya termeléséhez és felhasználásához. A mi viszonyaink között rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a talaj mésztartalina növelésének, az elegendő mésztartalmú műtrágyának. Nagyobb figyelmet érdemel az állattenyésztés hatékonyabbá tétele, a napi súlygyarapodás növelése, az egy termelési egységre jutó takarmányfogyasztás és az elhullás csökkentése, az állóalapok jobb kihasználása, a beruházások és a munkaerő jobb kihasználása. A 7. ötéves tervidőszakban a figyelem előterében áll majd az önellátás növelésének szükségessége a zöldséges gyümölcstermelésben, miközben a fogyasztást jelentősen növelni kell. Ezért számolnunk kell a szükséges létesítmények építésével, a gyümölcs- és zöldségtermelés célszerű koncentrálásának és szakosításának befejezésével, jobban ki kell használni a kertbarátok és a kisállattenyésztők munkájának eredményeit. Nemcsak az a célunk, hogy megfelelő struktúrában termeljük a zöldséget és a gyümölcsöt, hanem azt is el kell érnünk, hogy a kereskedelem frissen juttassa el a termékeket a fagyasztókhoz. Egyúttal növelni kell a konzervált zöldség és gyümölcs termelését. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar hatékonyabbá tételével kíip csolatos fő feladatoknak kell alávetni anyagi alapjuk fejlesztését. Ez jelentős eszközöket követel meg. A beruházásokat maximális hatékonysággal kell szét-- osztani. Elsősor Iwn a növény termesz- tést, az állattenyésztést és a veszteségek csökkentését elősegítő beruházásokról van szó, amint azt a Központi Bizottság 13. ülése is meghatározta. Ezzel összhangban kell megszervezni a technikai eszközök komplex szállítmányait, a pótalkatrészeket is beleszámítva. Gyorsan meg kell oldani a föld megmunkálásához és a vetéshez szükséges alapvető gépek gyártását. Az illetékes tárcáknak sokkal rugalmasabban kellene reagálniuk a Központi Bizottság 13. ülésének határozataira és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének IX. kongresszusán elhangzott bírálatra. Értékelni kell a Martini Nehézgépipari Művek hozzáállását. Úgy gondolom, nagyon kifizetődik majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket gyártó vállalatok kiépítése. A mezőgazdaságnak viszont jobban kell gondoskodnia arról, hogy a gépeket helyesen osszák el, jobban használják ki, törődjenek karbantartásukkal, és állandó figyelmet szenteljenek a tüzelőanyag és energia- megtakarításnak. Mint az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is érvényesíteni kell a tökéletesített tervszerű irányítási rendszert. Ezen a területen is elő kell segítenie a hatékonyság növelésének, a minőség javításának, a vállalatok és az egyének munkaeredményeinek helyes értékelését. Ez nagy igényeket támaszt az ösz- szes vezető tevékenységével szemben, nem nyugodhatunk bele abba, hogy az irányítás eddig nem volt elég konkrét és céltudatos. A minisztériumokban ügyelni kell arra, hogy ne kérjék a koncepciók újrakidolgozását, ne elégedjenek meg az adminisztrálással, hanem szervezzék meg a küzdelmet a feladatok megvalósításáért, ellenőrizzenek és idejében reagáljanak a problémákra. Nem törődhetünk bele a különböző irányelvek és utasítások, jelentések és tájékoztatások aránytalanul nagy számába. Ezek elterelik a vezetők figyelmét a tulajdonképpeni irányítástól, az emberekkel folytatott munkától. Nem engedhetjük meg a beruházások és a technika szubjektív elosztását sem. A minisztériumoknak igényesebben kell irányítaniuk a tudományos-kutatási alapot és a szolgáltatóvállalatokat úgy, hogy a tudomány eredményei gyorsabban és céltudatosabban érvényesüljenek a gyakorlatban. Ennek az irányvonalnak a megvalósítása elképzelhetetlen a minisztériumok pártszervezeteinek teljes támogatása és aktív részvétele nélkül. Javítani kell a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok irányítását a minisztériumok által. Egyelőre a különböző értekezletek összehívása, a papírmunka, a rendeletek kiadása van túlsúlyban az igényes ellenőrzés, valamint a kerületek és járások problémáinak konkrét megoldása helyett. Általánosan jobb munkát kell megkövetelnünk a minisztériumok és a mezőgaz» dasági igazgatóságok dolgozóitól. A mezőgazdasági igazgatóságok egyelőre nem alkalmazkodtak teljes mértékűén az új feltételekhez. A terv utján nem ösztönzik megfelelően a nagy, mezőgazdasági üzemeket a koncentráció és a szakosítás folyamatára és a vállalatok céltudatos anyagi-műszaki ellátására. Lassú annak a nagy tartaléknak a kihasználása, amely az egyes mezőgazdasági vállalatok eredményei közti aránytalan nagy különbségekben rejlik. Konkrétan ismerni kell a helyzetet és tárgyilagosan kell megoldani a lemaradás okait. Nem befolyásolják elég hatékonyan az efsz ek szakembereinek munkáját. Fogyatékosságok fordulnak elő ismereteik elmélyítése és a legjobb tapasztalatok érvényesítése területén Javítani kell a járási mezőgazdasági igazgatóságok szerepét a kooperáció és i n t eg rá ció f o l y a m a t á nak irányítása ba n Ezt ki kell terjeszteni a nehézgépek kihasználására, a javítómunkára, amelyben csupán a mezőgazdasági vállalatokban több mint 70 000 személy dolgozik. A minisztériumoknak nagy figyelmet kell szentelniük a tökéletesített irányítási rendszerrel összhangban a jutalmazás kérdéseinek, hogy mindenkit, így a szolgáltatóvállalatok dolgozóit is. eredményei és annak alapján fizesse nek, hogyan járul hozzá a vállalat végeredményeihez. A jutalmazási rend-' szernek abból kell kiindulnia, hogy a növénytermesztés a szabad ég alatt folyik, a munkaidőnek igazodnia kell a munka idényjellegéhez és az időjáráshoz. A tökéletesített irányítási rendszer« nek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy, mindenki tudja, mi a feladata, és menynyit kap a jól végzett munkáért. Ezen a téren a vezetők munkája alacsony, színvonalon áll, és az emberek nagyon gyakran nem ismerik a tervfeladatokat, munkafeltételeiket — például azt, mennyi egy liter tej, egy kilogramm hús termelési költsége, milyen a terve* zett takarmányfogyasztás, tüzelőanyag, megtakarítás — a személyes érdekeltség rendszerét stb. A melléküzemági termelés pozitív hatása, valamint a gazdaságosságra irá< nyúló törekvés ellenére» a mezőgazda- sági termékek állandó felvásárlási ára következtében az egységes földműves- szövetkezetekben a 4. ötéves tervidőszakban elért 20,7 százalékról a renta* bilitás az 5. ötéves tervidőszakban 14,5 százalékra, ebben az ötéves tervidőszakban nem egész 9 százalékra csökkent. Ez jelentős mértékben bonyolít-* ja az újratermelési folyamat finanszírozását, és ez megbonthatná az önálló elszámolási rendszer elveinek érvényesítését. Ezért ezeket a problémákat rövid időn belül meg kell oldani. A pártkongresszus összehívása mindig jelentős esemény a párt és a nép életében. A kongresszus előtti időszak jó alkalom arra, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar pártszervei és szervezetei bírálóan értékeljék az elért eredményeket, az 1981. évi terv, valamint a 7. ötéves terv előkészítésével kapcsolatban a kommunisták figyelmét a feladatok következetes teljesítésére, a tartalékok kiaknázására, a munka javítására, a fogyatékosságok felszámolására és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére irányítsák. Nagyobb' figyelmet kell szentelni annak, hogy növekedjen a dolgozók részvétele az irányításban, Meg kell tartani a szövetkezeteken belül a demokráciát. Ehhez hozzá kell járulnia a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. A vezetők komplex értékelését is ki kell használni a munka javítására. Az igényes feladatok teljesítése elképzelhetetlen a tömegpolitikai munka fejlesztése, a dolgozóknak a feladatokkal és a problémákkal való megismertetése, javaslataik és észrevételeik kihasználása nélkül, ami megteremti a feltételeket aktív részvételükhöz a. feladatok mindennapi teljesítésében. A pártszerveknek ügyelniük kell arra, hogy a gazdasági dolgozók és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták Ismerjék és megoldják a munkahelyek és az emberek problémáit, és maguk is következetesebben érvényesítsék az ellenőrzési jogot. Nagyobb figyelmet kell fordítani, főleg a lemaradó szakaszokon, elsősorban állattenyésztésben, a tagsági alap javítására, valamint a párttagok ideológiai nevelésére. A jövőben is érvényes marad, hogy csakis szocialista társadalmunk továbbfejlesztése szükségleteinek megértése, a csakis úgy élhetünk, ahogy gazdálkodunk elvnek a helyes értelmezése vezethet a gazdaságfejlesztés feladatainak eredményes teljesítéséhez, ami dolgozóink szociális biztonságának és élet- színvonalának alapja. ŰJ sző 1900 X. l£
