Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-31 / 258. szám, péntek
Sokrétű tevékenység JÓL DOLGOZNAK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK A LOSONCI (LUČENEC) JÁRÁSBAN A Losonci (Lučenec) Járási Nemzeti Bizottság átfogóan értékelte a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítését. Az előterjesztett jelentések a nemzeti bizottságok tevékenységének fejlődését dokumentálták. A járási, városi és helyi nemzeti bizottságok szervei, szakosztályai, tisztségviselői igen tevékenyen hozzájárulnak a párthatározatok megvalósításához. Társadalmi szerepük elmélyítése érdekében nemcsak hogy magukévá teszik a párthatározatokat, hanem azokat saját viszonyaikra lebontják és következetes politikai szervező munkával teljesítik is. A nemzeti bizottságokon működő pártcsoportok többsége jól, a járási pártbizottság által kiadott alapelvek szellemében dolgozik. A pártcsoportok rendszerint közvetlenül a nemzeti bizottságok plénumának ülése előtt tartanak gyűlést. Ezeken megvitatják a plenáris ülés káder, szervezési és tartalmi kérdéseit, hogy rugalmasan, pártos hozzáállással oldhassák meg a feladatokat és felmerült problémákat. Járásunkban már több éve a pártcsbportok szerepének ój értelmezésére törekszünk a nemzeti bizottságokon. Ez azt jelenti, hogy a párt csoportokat rugalmasan, szükség szerint hívják össze a képviselők eszmei, politikai-nevelő és tömegpolitikai munkájának javítása érdekében. Tájékoztatják a képviselőket a belpolitikai és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. A pártcsoportok vezetőit, azok helyetteseit tanfolyamokon készítik fel az időszerű feladatokra, a bevált módszerek alkalmazására. Pozitívan értékelhetjük, hogy a pártszervek és szervezetek a pártcsoportokkal közösen új utakat keresnek a párt vezető szerepének még hatékonyabb érvényesítésére a nemzeti bizottságok munkájában. Növekszik o kommunisták aktivitása A CSKP XV. kongresszusa utáni időszakban kétségtelenül emelkedett a nemzeti bizottságok tevékenységének színvonala, növekedett a kommunisták aktivitása, akik mellőzve a formalizmust, érvényesítik a párt- határozatokat, a párt vezető szerepét. A pártszervek, a szervezetek és a pártcsoportok egyre többet és rendszeresebb munkát fejtenek ki a nemzeti bizottságok képviselőivel, és következetesebben irányítják nevelő és tömegpolitikai tevékenységüket. A járási és városi pártbizottságok és a helyi párt- szervezetek nemcsak hogy megtárgyalják a nemzeti bizottságok munkaterveit, hanem egyre mélyrehatóbban megismerkednek problémáikkal, az adott községekben és városokban a párthatározatok teljesítésével. Járási pártbizottságunk a politikai és gazdasági helyzet felmérésének eredményeiből kiindulva meghatározza a nemzeti bizottságok pártszervezeteinek, valamint a nemzeti bizottságok apparátusában dolgozó kommunisták feladatait, a pártmunko formáit, módszereit. A városi nemzeti bizottságok képviselői általában igen jól dolgoztak választókörzeteikben. Rendszeresen részt vettek a városi és helyi nemzeti bizottságok tanácsának és plénumának ülésein. Bekapcsolódnak a politikai és szervező munkába és elősegítik a választási program teljesítését. Több mint 400 javaslatot terjesztettek elő a választási program még sikeresebb teljesítése érdekében. A képviselők munkáját a pártszervek, szervezetek és pártcsoportok a Nemzeti Front szervezeteivel karöltve rendszeresen értékelték, főleg' azt, miként tesznek eleget képviselői kötelességeiknek és hogyan teljesítik a kapott konkrét felada- tokát. A pártszervek és szervezetek a képviselőknek nemcsak hogy feladatokat adnak, hanem gondoskodnak eszmei és szakmai ismereteik bővítéséről is. Többségük a pártoktatás közép- és felső fokán tanult, vagy tanul. Előtérben a politikai-nevelő munka A városi és helyi nemzeti bizottságok az 1966. évi választások óta nagy figyelmet fordítanak a politikai-nevelő, a kulturális és népművelő munkára, a szocialista hazafiságra, nemzetköziségre és a tudományos világnézetre való nevelésre. Ezt az igényes munkát a nemzeti bizottságok képviselői, tisztség- viselői, az állandó bizottságok és polgári bizottságok tagjai, valamint a művelődési otthonok és központok, a könyvtárak, szakkörök végezték és végzik. Az iskolán kívüli nevelés keretében az elmúlt négy év alatt 304 népi akadémiát szerveztünk 9793 állandó hallgatóval, 360 előadássorozat hangzott el, amelyeket 10 655 hallgató látogatott és ezenkívül még 6076 előadás, amelyen 216 818 polgár vett részt. Ezenkívül 270 kérdés-felelet estét és 685 beszélgetést rendeztünk. A járásban 70 csoport gondoskodott az időszerű szemléltető agitációról. Hasznos munkát végeztek a könyvtárak, amelyeknek több mint 52 ezer állandó olvasója van és 207 szakkör 2500 taggal. Ezen a területen külön említést érdemel a divíni és ragyolci {Radzovce) helyi könyvtár és a losonci (Lučenec) járási könyvtár. A szakkörök közül meg kell említeni a füleki (Fifakovo) (magyar alapiskola bábkörét, a losonci alapiskola énekkarát, valamint a losonci Ozvena és a füleki CSEMADOK-szervezet férfi énekkarát. A folklór területén a legjobb eredményt a Ko- kavan és a Palóc együttes éri el. Az 1966 évi választások óta 40 állandó agitációs központ működik. Jó munkát végeznek a különböző rendezvények, társadalmi munkák megszervezésében, a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésében. A nemzeti bizottságok által szervezett Munkaaktivitás hete és a szombati műszakok évente 5—6 millió korona értékű munkával járulnak hozzá a választási program megvalósításához. A négy év alatt elfogadott 215,5 millió korona értékű kötelezettségvállalást közel 70 millió koronával teljesítettük túl. Ezen a téren a legjobb eredményt a nemzeti bizottságok Losoncon, Füleken, Divínben, Ragyolcon, Mýtnán, Ruíinán, Síden, Bolykon (Bolkovce), Málinecen, Terbelétben (Trebelovce) és Sőregen (Surice) érték el. Járásunkban a szocialista munkaverseny a nemzeti bizottságok tevékenységében állandó munkamódszer a választási program teljesítésében. A hazánk felszabadítása 35. évfordulójának tiszteletére elfogadott 62,9 millió korona értékű kötelezettségvállalást már közel 85 százalékra teljesítettük. Értékes társadalmi munka A nemzeti bizottságok dere- kas munkát végeznek a társadalmi munka szervezésében. A Z-akció beruházási részét a választási időszak négy éve alatt 115 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy a tervezett 101 millió korona érték helyett 116,4 millió korona értéket teremtettünk 83,9 millió ráfordítással. Ez egy polgárra átszámítva 341 koronát jelent. A Z-akcióban jó eredményeket érnek el a nemzeti bizottságok Bénán (Belina), Divínben, Dob- ročon, Mýtnán, Ragyolcon, Ru- žinán, Terbelétén és Uhorskán. Ezzel szemben gyenge eredmények születtek eddig Cinoba- ňán, Luborečon, Látkyn és Oz- dínban. Az elmúlt négy év alatt 210 építkezést adtunk át 103 millió korona értékben. Ezek közül említést érdemel a ragyolci bevásárló központ, a mýtnai központi épület, a losonci tornaterem, óvodák és bölcsődék Bénán, Lovinobaňán és Kalinovon, vízvezeték Budinán, Divínben szabadtéri színpad és számos más építkezés. A választási program eddigi teljesílését pozitívan értékelhetjük, hozzájárult az életszínvonal további emeléséhez. A gazdasági és szociális feladatok többségét sikeresen valósítjuk meg. Az elmúlt négy év alatt 3620 lakást építettünk, s a hatodik ötéves terv feladatait a lakásépítés területén teljesítjük. Nem lehetünk elégedettek azonban a kommunális beruházások tervének teljesítésével. Ennek ellenére számos bölcsőde, óvoda, iskola, üzlet és szolgáltatóház épült. A nemzeti bizottságoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a lakások karbantartására, a szolgáltató- sok minőségének javítására és nem utolsósorban az iskolák gyorsabb építésére. A választási program és a hatodik ötéves terv teljesítésében nehézségek és problémák is felmerülnek, mint például a la-, kosság ivóvízzel való ellátása, az Ipoly folyó szabályozása, valamint a beruházások és a tervfeladatok egyenletes teljesítése területén. Az elért eredményeket és problémákat a pártszervek és szervezetek figyelembe veszik a nemzeti bizottságok és a képviselők értékelése, a választások előkészítése és az új választási programok kidolgozása során. Ezen a téren igen sokat várunk a nemzeti bizottságok apparátusában dolgozó kommunistáktól és pártcsoportoktól. Járásunkban a pártszervek és szervezetek tudatában vannak annak, hogy a párt vezető szerepének érvényesítése a nemzeti bizottságokban igényes feladat, mert az államhatalom és igazgatás szerveinek tevékenysége nagyon sokrétű, politikai szempontból érzékeny és felelősségteljes. Annál inkább szükség van arra, hogy a nemzeti bizottságok társadalmi szerepe állandóan növekedjen és a pártszervezetek hatáskörükben még átgondoltabban, párt- szerűen befolyásolják a nemzeti bizottságok tevékenységét járásunkban. TANKINA ISTVÁN Kommentáljuk saját Érdekünkben Ha pár héttel ezelőtt, az Egészségügyi Minisztérium sajtótájékoztatóját megelőzően megkérdezték volna tőlem, milyen gyakori betegség nálunk a tbc, meggyőződéssel válaszoltam volna, elvétve fordul e!ő. A szakavatatlanok közül bizonyára nem én lettem volna egyedül ezen a véleményen. Közismert tény, milyen eredményeket ért el egészségügyünk a fertőző betegségek — köztük a tuberkulózis — elleni harc terén. A múltban hazánkban ezt az alattomos kórt szociális betegségként tartották számon, s a századforduló idején a mai Szlovákia területe Közép-Európában az általa legjobban sújtott vidékek közé tartozott. Számottevő változás csak a felszabadítást követően kezdődött. A szocialista egészségügy alapelveinek megfelelően a betegség megelőzésére fektetett hangsúly, s a korszerű gyógymód alkalmazása meghozta az eredményt: a tbc-megbetegedések száma állandóan csökken. Teljesen felszámolni azonban máig még nem sikerült. Számokkal alátámasztva az elmondottakat, igy alakul a kép: 1951-ben Szlovákiában 289 új tbc-meg- betegedés fordult elő 100 000 lakosra számítva. Tíz évvel később, 1961-ben az új megbetegedések száma 97, 1979-ben 50.8 volt ugyanannyi lakosra számítva. Miért kell akkor és kell-e egyáltalán a tbc-ről ennyit beszélni? Kell, mert az eddigi legalacsonyabb előfordulási szám, az 1979-es 50,8 annyit jelent, hogy Szlovákiában még tavaly is 2500—2600-zal gyarapodott a tuberkulózisbacillus által megfertőzöttek száma. Az 1951-eshez képest ez a szám csakugyan kicsi, de nem elenyésző. S a korábbinál az teszi veszélyesebbé ezt a betegséget, hogy megváltozott a jellege. A tbc egykori jellegzetes tünetei — a rohamos fogyás, a magas láz, a véres köhögés — ma már csak elvétve kísérői e betegségnek. Előfordulhat tehát, hogy teljesen egészségesnek kinéző ember is tbc fertőzött lehet. A veszély éppen a tünet nélküli lefolyásban rejlik, mert ez nehezebbé teszi a felfedezést, a gyógyítás időbeni megkezdését. Ma már a tuberkulózis minden fajtáját tudjuk gyógyítani, de minél előrehaladottabb a betegség, annál hosszabb idő kell a gyógyuláshoz, s annál nagyobb a fertőzés veszélye is. Ismeretes, hogy hazánkban évek óta minden újszülött a születését követő egy-két napon belül megkapja a tbc elleni védőoltást. Ennek a hatása, hogy a gyerekek és a fiatalok körében jóval kevesebb a tuberkulózis-megbetegedések száma (1979-ben 100 000 gyerekre számítva 7,2 megbetegedés fordult elő) s a fertőzés főleg az idősebbeket veszélyezteti, akik nem kaptak védőoltást. A védőoltás sem nyújt azonban 100 százalékos védelmet, különösen ha a fertőzés veszélye közvetlen és huzamos. Egészségügyünk a fent említett eredmények ellenére sem tekinti másodrendűnek a tbc elleni harcot. Hazánkban minden feltétel megvan ahhoz, hogy ezt a betegséget teljesen felszámoljuk. Csupán az egészségügyi dolgozók igyekezete azonban kevés e cél eléréséhez. Az ő feladatuk a megelőzés feltételeinek a megteremtése: a védőoltások és a szűrővizsgálatok elvégzése, s az, hogy fokozott gondot fordítsanak e téren is az idősebb korosztályra. A miénk, minden emberé, hogy ne vegyük félvállról a szűrővizsgálatokat, mert azok saját érdekünket szolgálják. FLÖRIÄN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ MIÉRT RÖVIDÍTJÜK MEG ÉLETÜNKET? A dohányzás az élvezeti mérgek legismertebb fajtája. Káros hatása nemcsak a légzőszervi betegségek esetében ismert, de a halálesetek elemzése alapján azt is tudjuk, hogy jelentős mértékben megrövidíti az életkort. A dohány égési füstje cigarettánként mintegy 500 mg gáz és szilárd részecskék keverékét tartalmazza. A gáz nem kondenzált gőzökből és mérgező gázokból; nitrogéndioxidból és szénmonoxidból tevődik össze. A szilárd részecskék magukhoz kötik a gázok egy részét. Ezek a lebegő részecskék rákkeltő anyagokat tartalmaznak. Olyan nagyságrendűek, hogy eljutnak a tüdő legkisebb részeibe is. A szervezet számára e részecskék behatolása a légzörendszerbe nagyobb megterhelést jelent a legszennyezettebb városi levegőnél is. A dohányzás káros hatásáról már régóla tudunk. Újabban az orvosok felhívták a figyelmet az ún. passzív dohányzás veszélyeire is. (Passzív dohányzásról akkor beszélünk, ha a nem dohányzó belélegzi a dohányzó által kilélegzett gázkeveréket.) Egyes megfigyelések szerint u. i. a passzív dohány- zás ártalmasabb az egészségre, mert több mérgező anyag kerül a szervezetbe, mint az aktív dohányzásnál (nikotin, kátrány, fenol, benzpyrén, szénmonoxid). A felsorolt anyagok koncentrációja egy telefüstölt helyiségben igen magas fokot ér el. Tekintsük át, melyik szerveket károsítja leginkább a dohányzás? Elsősorban természetesen a légzőrendszert. Tudományos munkák egész sora bizonyítja, hogy a dohányos ember légzőtérfogata lényegesen csökkent. A dohányosoknál gyakrabban fordul elő az idült légcsőgyulladás és a tüdőrák, mint a nem dohányzóknál. A felső légutak és a tüdő rendelkeznek ugyan bizonyos öntisztító képességgel, de éppen a dohányzás hatására megbetegedett légutak eme fontos képessége jelentősen csökken. Bizonyított tény az is, hogy a dohányzó szülők gyermekei gyakrabban szenvednek légúti betegségekben, mint a nem dohányzó szülők gyerekei. A dohányzás elhagyása után a légzőfunkciók javulnak ugyan, de a már bekövetkezett károsodás nyomai az egész élet folyamán kimutathatók. Az orvosok már régen felhívták a figyelmet a terhesség alatti dohányzás káros hatására. Angol gyermekgyógyászok alapos vizsgálatokat végeztek dohányzó nőkön. Megállapították, hogy a dohányzó terhes nő vérében kyanid és tiokyanid vegyületek vannak. E vegyüle- tek közömbösítésére B12 vitaminra van szükség. Az anya szervezete elvonja a magzattól ezt a növekedés számára oly fontos vitamint, tehát a dohányzó nők gyermekei kisebb súllyal születnek meg, mint azok az újszülöttek, akik nem voltak a terhesség alatt ennek a veszélynek kitéve. A terhesség alatt dohányzó nőknél sokkal gyakoribbak a vetélések és a koraszülések is. A dohányfüst rendkívül káros hatással van a gyermekekre. Főleg az egy éven aluli gyermekek szenvednek sokat a dohányzástól. Ezeknél a gyermekeknél gyakran fordul elő légcső- és tüdő- gyulladás. Megállapították, hogy az ilyen gyermek tüdeje maradandó elváltozást szenved. Rendkívül nagy mennyiségű adat felhasználásával (halálozá si statisztikák) bizonyosodott be, hogy a dohányosok között sokkal gyakoribb a szívinfarktus — és az ebből következő halál, mint a nem dohányzóknál. Sajnos ez a megállapítás vonatkozik az ún. passzív dohányosokra is. Érdekes és fontos a következő angol felmérés is. Az orvosok 18 403 brit köztisztviselőt figyeltek meg hosszabb időn keresztül. A megfigyelt személyek életkora 40—64 év között volt. öt év alatt 657 személy (4 százalék) halt meg közülük szívkoszorúér-elváltozásban. Az elhalálozás azok közt volt a legkisebb, akik nem dohányoztak, vagy leszoktak a dohányzásról. A szívkoszorúér-elváltozás miatt bekövetkezett halál az elszívott cigaretták számával párhuzamosan növekedett és azoknál az egyéneknél volt a legmagasabb, akik le is szívták a dohányfüstöt (slukkoltak). Elszomorító képet fest az a felmérés, melyet gyerekek között végeztek. Egy ilyen statisztikából idézek: 10—11 éves fiúk 6,8 százaléka dohányzik rendszeresen. A hasonló korú lányok 2,6 százaléka aktív dohányos. Serdülő korban (17 év) a dohányzó fiatalok aránya fiúknál és lányoknál egyaránt 36 százalék. A szülőknek tudatosítaniuk kell, hogy személyes példájuk játssza a döntő szerepet abban, hogy gyermekük rászokik-e a dohányzásra vagy sem. A rossz példa bátorítja, ösztökéli a gyerekeket a dohányzásra. A szülők tehát sohasem dohányozzanak gyermekeik jelenlétében, mert így megkettőződik a veszély; nemcsak saját magukat károsítják meg, hanem gyermekeiket is — közvetlenül (füsttel, passzív dohányzás) és közvetve (rossz példájukkal ). Az Egészségügyi Világszervezet véleményével egybehangzóan szigorú büntetés terhe alatt sok államban — hazánkban Is, megtiltották a dohányzást a nyilvános helyeken, mint pl. kórházakban, iskolák ban, egyes éttermekben stb. Az NSZK-ban például a taxisofőrök egészségének megvédése érdekében olyan határozatot hoztak, melynek értelmében a sofőr nem köteJes cigarettázó utast szállítani BACULÄKNÉ dr. SIMON VERONIKA
