Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-31 / 258. szám, péntek

Sokrétű tevékenység JÓL DOLGOZNAK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK A LOSONCI (LUČENEC) JÁRÁSBAN A Losonci (Lučenec) Járási Nemzeti Bizottság átfogóan ér­tékelte a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítését. Az előterjesztett jelentések a nemzeti bizottságok tevékeny­ségének fejlődését dokumentálták. A járási, városi és helyi nemzeti bizottságok szervei, szakosztályai, tisztségviselői igen tevékenyen hozzájárulnak a párthatározatok megvalósításá­hoz. Társadalmi szerepük elmélyítése érdekében nemcsak hogy magukévá teszik a párthatározatokat, hanem azokat sa­ját viszonyaikra lebontják és következetes politikai szervező munkával teljesítik is. A nemzeti bizottságokon mű­ködő pártcsoportok többsége jól, a járási pártbizottság által kiadott alapelvek szellemében dolgozik. A pártcsoportok rend­szerint közvetlenül a nemzeti bizottságok plénumának ülése előtt tartanak gyűlést. Ezeken megvitatják a plenáris ülés ká­der, szervezési és tartalmi kér­déseit, hogy rugalmasan, pártos hozzáállással oldhassák meg a feladatokat és felmerült prob­lémákat. Járásunkban már több éve a pártcsbportok szerepének ój értelmezésére törekszünk a nemzeti bizottságokon. Ez azt jelenti, hogy a párt csoportokat rugalmasan, szükség szerint hívják össze a képviselők esz­mei, politikai-nevelő és tömeg­politikai munkájának javítása érdekében. Tájékoztatják a képviselőket a belpolitikai és a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről is. A pártcsoportok ve­zetőit, azok helyetteseit tanfo­lyamokon készítik fel az idő­szerű feladatokra, a bevált módszerek alkalmazására. Pozi­tívan értékelhetjük, hogy a pártszervek és szervezetek a pártcsoportokkal közösen új utakat keresnek a párt vezető szerepének még hatékonyabb érvényesítésére a nemzeti bi­zottságok munkájában. Növekszik o kommunisták aktivitása A CSKP XV. kongresszusa utáni időszakban kétségtelenül emelkedett a nemzeti bizottsá­gok tevékenységének színvona­la, növekedett a kommunisták aktivitása, akik mellőzve a for­malizmust, érvényesítik a párt- határozatokat, a párt vezető szerepét. A pártszervek, a szer­vezetek és a pártcsoportok egyre többet és rendszeresebb munkát fejtenek ki a nemzeti bizottságok képviselőivel, és következetesebben irányítják nevelő és tömegpolitikai tevé­kenységüket. A járási és városi pártbizottságok és a helyi párt- szervezetek nemcsak hogy meg­tárgyalják a nemzeti bizottsá­gok munkaterveit, hanem egy­re mélyrehatóbban megismer­kednek problémáikkal, az adott községekben és városokban a párthatározatok teljesítésével. Járási pártbizottságunk a poli­tikai és gazdasági helyzet fel­mérésének eredményeiből kiin­dulva meghatározza a nemzeti bizottságok pártszervezeteinek, valamint a nemzeti bizottságok apparátusában dolgozó kommu­nisták feladatait, a pártmunko formáit, módszereit. A városi nemzeti bizottságok képviselői általában igen jól dolgoztak választókörzeteikben. Rendszeresen részt vettek a vá­rosi és helyi nemzeti bizottsá­gok tanácsának és plénumának ülésein. Bekapcsolódnak a poli­tikai és szervező munkába és elősegítik a választási prog­ram teljesítését. Több mint 400 javaslatot terjesztettek elő a választási program még sikere­sebb teljesítése érdekében. A képviselők munkáját a pártszer­vek, szervezetek és pártcsopor­tok a Nemzeti Front szerveze­teivel karöltve rendszeresen ér­tékelték, főleg' azt, miként tesznek eleget képviselői köte­lességeiknek és hogyan tel­jesítik a kapott konkrét felada- tokát. A pártszervek és szer­vezetek a képviselőknek nem­csak hogy feladatokat adnak, hanem gondoskodnak eszmei és szakmai ismereteik bővítéséről is. Többségük a pártoktatás kö­zép- és felső fokán tanult, vagy tanul. Előtérben a politikai-nevelő munka A városi és helyi nemzeti bi­zottságok az 1966. évi választá­sok óta nagy figyelmet fordí­tanak a politikai-nevelő, a kul­turális és népművelő munkára, a szocialista hazafiságra, nem­zetköziségre és a tudományos világnézetre való nevelésre. Ezt az igényes munkát a nemzeti bizottságok képviselői, tisztség- viselői, az állandó bizottságok és polgári bizottságok tagjai, valamint a művelődési ottho­nok és központok, a könyvtá­rak, szakkörök végezték és vég­zik. Az iskolán kívüli nevelés keretében az elmúlt négy év alatt 304 népi akadémiát szer­veztünk 9793 állandó hallgató­val, 360 előadássorozat hang­zott el, amelyeket 10 655 hall­gató látogatott és ezenkívül még 6076 előadás, amelyen 216 818 polgár vett részt. Ezen­kívül 270 kérdés-felelet estét és 685 beszélgetést rendez­tünk. A járásban 70 csoport gondoskodott az időszerű szem­léltető agitációról. Hasznos munkát végeztek a könyvtárak, amelyeknek több mint 52 ezer állandó olvasója van és 207 szakkör 2500 taggal. Ezen a te­rületen külön említést érdemel a divíni és ragyolci {Radzovce) helyi könyvtár és a losonci (Lučenec) járási könyvtár. A szakkörök közül meg kell em­líteni a füleki (Fifakovo) (ma­gyar alapiskola bábkörét, a lo­sonci alapiskola énekkarát, va­lamint a losonci Ozvena és a füleki CSEMADOK-szervezet fér­fi énekkarát. A folklór terüle­tén a legjobb eredményt a Ko- kavan és a Palóc együttes éri el. Az 1966 évi választások óta 40 állandó agitációs központ működik. Jó munkát végeznek a különböző rendezvények, tár­sadalmi munkák megszervezé­sében, a szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítésében. A nemzeti bizottságok által szer­vezett Munkaaktivitás hete és a szombati műszakok évente 5—6 millió korona értékű mun­kával járulnak hozzá a válasz­tási program megvalósításához. A négy év alatt elfogadott 215,5 millió korona értékű kötelezett­ségvállalást közel 70 millió ko­ronával teljesítettük túl. Ezen a téren a legjobb eredményt a nemzeti bizottságok Losoncon, Füleken, Divínben, Ragyolcon, Mýtnán, Ruíinán, Síden, Boly­kon (Bolkovce), Málinecen, Terbelétben (Trebelovce) és Sőregen (Surice) érték el. Já­rásunkban a szocialista munka­verseny a nemzeti bizottságok tevékenységében állandó mun­kamódszer a választási prog­ram teljesítésében. A hazánk felszabadítása 35. évfordulójá­nak tiszteletére elfogadott 62,9 millió korona értékű kötele­zettségvállalást már közel 85 százalékra teljesítettük. Értékes társadalmi munka A nemzeti bizottságok dere- kas munkát végeznek a társa­dalmi munka szervezésében. A Z-akció beruházási részét a választási időszak négy éve alatt 115 százalékra teljesítet­tük, ami azt jelenti, hogy a ter­vezett 101 millió korona érték helyett 116,4 millió korona ér­téket teremtettünk 83,9 millió ráfordítással. Ez egy polgárra átszámítva 341 koronát jelent. A Z-akcióban jó eredményeket érnek el a nemzeti bizottságok Bénán (Belina), Divínben, Dob- ročon, Mýtnán, Ragyolcon, Ru- žinán, Terbelétén és Uhorskán. Ezzel szemben gyenge eredmé­nyek születtek eddig Cinoba- ňán, Luborečon, Látkyn és Oz- dínban. Az elmúlt négy év alatt 210 építkezést adtunk át 103 millió korona értékben. Ezek közül említést érdemel a ragyolci be­vásárló központ, a mýtnai köz­ponti épület, a losonci torna­terem, óvodák és bölcsődék Bé­nán, Lovinobaňán és Kalinovon, vízvezeték Budinán, Divínben szabadtéri színpad és számos más építkezés. A választási program eddigi teljesílését pozitívan értékelhet­jük, hozzájárult az életszínvo­nal további emeléséhez. A gaz­dasági és szociális feladatok többségét sikeresen valósítjuk meg. Az elmúlt négy év alatt 3620 lakást építettünk, s a ha­todik ötéves terv feladatait a lakásépítés területén teljesítjük. Nem lehetünk elégedettek azonban a kommunális beruhá­zások tervének teljesítésével. Ennek ellenére számos bölcső­de, óvoda, iskola, üzlet és szol­gáltatóház épült. A nemzeti bi­zottságoknak nagyobb figyel­met kell fordítaniuk a lakások karbantartására, a szolgáltató- sok minőségének javítására és nem utolsósorban az iskolák gyorsabb építésére. A választási program és a ha­todik ötéves terv teljesítésében nehézségek és problémák is felmerülnek, mint például a la-, kosság ivóvízzel való ellátása, az Ipoly folyó szabályozása, valamint a beruházások és a tervfeladatok egyenletes telje­sítése területén. Az elért ered­ményeket és problémákat a pártszervek és szervezetek fi­gyelembe veszik a nemzeti bi­zottságok és a képviselők ér­tékelése, a választások előké­szítése és az új választási prog­ramok kidolgozása során. Ezen a téren igen sokat várunk a nemzeti bizottságok apparátu­sában dolgozó kommunistáktól és pártcsoportoktól. Járásunkban a pártszervek és szervezetek tudatában vannak annak, hogy a párt vezető sze­repének érvényesítése a nem­zeti bizottságokban igényes fel­adat, mert az államhatalom és igazgatás szerveinek tevékeny­sége nagyon sokrétű, politikai szempontból érzékeny és fele­lősségteljes. Annál inkább szükség van arra, hogy a nem­zeti bizottságok társadalmi sze­repe állandóan növekedjen és a pártszervezetek hatáskörük­ben még átgondoltabban, párt- szerűen befolyásolják a nemze­ti bizottságok tevékenységét já­rásunkban. TANKINA ISTVÁN Kommentáljuk saját Érdekünkben Ha pár héttel ezelőtt, az Egészségügyi Minisztérium sajtó­tájékoztatóját megelőzően megkérdezték volna tőlem, mi­lyen gyakori betegség nálunk a tbc, meggyőződéssel vála­szoltam volna, elvétve fordul e!ő. A szakavatatlanok közül bizonyára nem én lettem volna egyedül ezen a véleményen. Közismert tény, milyen eredményeket ért el egészségü­gyünk a fertőző betegségek — köztük a tuberkulózis — el­leni harc terén. A múltban hazánkban ezt az alattomos kórt szociális betegségként tartották számon, s a századforduló idején a mai Szlovákia területe Közép-Európában az általa legjobban sújtott vidékek közé tartozott. Számottevő vál­tozás csak a felszabadítást követően kezdődött. A szocia­lista egészségügy alapelveinek megfelelően a betegség meg­előzésére fektetett hangsúly, s a korszerű gyógymód alkal­mazása meghozta az eredményt: a tbc-megbetegedések szá­ma állandóan csökken. Teljesen felszámolni azonban máig még nem sikerült. Számokkal alátámasztva az elmondotta­kat, igy alakul a kép: 1951-ben Szlovákiában 289 új tbc-meg- betegedés fordult elő 100 000 lakosra számítva. Tíz évvel később, 1961-ben az új megbetegedések száma 97, 1979-ben 50.8 volt ugyanannyi lakosra számítva. Miért kell akkor és kell-e egyáltalán a tbc-ről ennyit be­szélni? Kell, mert az eddigi legalacsonyabb előfordulási szám, az 1979-es 50,8 annyit jelent, hogy Szlovákiában még tavaly is 2500—2600-zal gyarapodott a tuberkulózisbacillus által megfertőzöttek száma. Az 1951-eshez képest ez a szám csakugyan kicsi, de nem elenyésző. S a korábbinál az teszi veszélyesebbé ezt a betegséget, hogy megváltozott a jellege. A tbc egykori jellegzetes tünetei — a rohamos fogyás, a magas láz, a véres köhögés — ma már csak elvétve kísérői e betegségnek. Előfordulhat tehát, hogy teljesen egészsé­gesnek kinéző ember is tbc fertőzött lehet. A veszély ép­pen a tünet nélküli lefolyásban rejlik, mert ez nehezebbé teszi a felfedezést, a gyógyítás időbeni megkezdését. Ma már a tuberkulózis minden fajtáját tudjuk gyógyítani, de minél előrehaladottabb a betegség, annál hosszabb idő kell a gyó­gyuláshoz, s annál nagyobb a fertőzés veszélye is. Ismeretes, hogy hazánkban évek óta minden újszülött a születését követő egy-két napon belül megkapja a tbc elleni védőoltást. Ennek a hatása, hogy a gyerekek és a fiatalok körében jóval kevesebb a tuberkulózis-megbetegedések szá­ma (1979-ben 100 000 gyerekre számítva 7,2 megbetegedés fordult elő) s a fertőzés főleg az idősebbeket veszélyezteti, akik nem kaptak védőoltást. A védőoltás sem nyújt azon­ban 100 százalékos védelmet, különösen ha a fertőzés ve­szélye közvetlen és huzamos. Egészségügyünk a fent említett eredmények ellenére sem tekinti másodrendűnek a tbc elleni harcot. Hazánkban min­den feltétel megvan ahhoz, hogy ezt a betegséget teljesen felszámoljuk. Csupán az egészségügyi dolgozók igyekezete azonban kevés e cél eléréséhez. Az ő feladatuk a megelőzés feltételeinek a megteremtése: a védőoltások és a szűrővizs­gálatok elvégzése, s az, hogy fokozott gondot fordítsanak e téren is az idősebb korosztályra. A miénk, minden emberé, hogy ne vegyük félvállról a szűrővizsgálatokat, mert azok saját érdekünket szolgálják. FLÖRIÄN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ MIÉRT RÖVIDÍTJÜK MEG ÉLETÜNKET? A dohányzás az élvezeti mér­gek legismertebb fajtája. Káros hatása nemcsak a légzőszervi betegségek esetében ismert, de a halálesetek elemzése alapján azt is tudjuk, hogy jelentős mértékben megrövidíti az élet­kort. A dohány égési füstje ciga­rettánként mintegy 500 mg gáz és szilárd részecskék keverékét tartalmazza. A gáz nem kon­denzált gőzökből és mérgező gázokból; nitrogéndioxidból és szénmonoxidból tevődik össze. A szilárd részecskék magukhoz kötik a gázok egy részét. Ezek a lebegő részecskék rákkeltő anyagokat tartalmaznak. Olyan nagyságrendűek, hogy eljutnak a tüdő legkisebb részeibe is. A szervezet számára e részecskék behatolása a légzörendszerbe nagyobb megterhelést jelent a legszennyezettebb városi leve­gőnél is. A dohányzás káros hatásáról már régóla tudunk. Újabban az orvosok felhívták a figyelmet az ún. passzív dohányzás ve­szélyeire is. (Passzív dohány­zásról akkor beszélünk, ha a nem dohányzó belélegzi a do­hányzó által kilélegzett gázke­veréket.) Egyes megfigyelések szerint u. i. a passzív dohány- zás ártalmasabb az egészségre, mert több mérgező anyag kerül a szervezetbe, mint az aktív do­hányzásnál (nikotin, kátrány, fenol, benzpyrén, szénmonoxid). A felsorolt anyagok koncentrá­ciója egy telefüstölt helyiség­ben igen magas fokot ér el. Tekintsük át, melyik szerve­ket károsítja leginkább a do­hányzás? Elsősorban természe­tesen a légzőrendszert. Tudo­mányos munkák egész sora bi­zonyítja, hogy a dohányos em­ber légzőtérfogata lényegesen csökkent. A dohányosoknál gyakrabban fordul elő az idült légcsőgyulladás és a tüdőrák, mint a nem dohányzóknál. A felső légutak és a tüdő rendel­keznek ugyan bizonyos öntisztí­tó képességgel, de éppen a do­hányzás hatására megbetegedett légutak eme fontos képessége jelentősen csökken. Bizonyított tény az is, hogy a dohányzó szülők gyermekei gyakrabban szenvednek légúti betegségek­ben, mint a nem dohányzó szü­lők gyerekei. A dohányzás el­hagyása után a légzőfunkciók javulnak ugyan, de a már bekö­vetkezett károsodás nyomai az egész élet folyamán kimutat­hatók. Az orvosok már régen felhív­ták a figyelmet a terhesség alatti dohányzás káros hatásá­ra. Angol gyermekgyógyászok alapos vizsgálatokat végeztek dohányzó nőkön. Megállapítot­ták, hogy a dohányzó terhes nő vérében kyanid és tiokyanid vegyületek vannak. E vegyüle- tek közömbösítésére B12 vita­minra van szükség. Az anya szervezete elvonja a magzattól ezt a növekedés számára oly fontos vitamint, tehát a do­hányzó nők gyermekei kisebb súllyal születnek meg, mint azok az újszülöttek, akik nem voltak a terhesség alatt ennek a veszélynek kitéve. A terhes­ség alatt dohányzó nőknél sok­kal gyakoribbak a vetélések és a koraszülések is. A dohány­füst rendkívül káros hatással van a gyermekekre. Főleg az egy éven aluli gyermekek szen­vednek sokat a dohányzástól. Ezeknél a gyermekeknél gyak­ran fordul elő légcső- és tüdő- gyulladás. Megállapították, hogy az ilyen gyermek tüdeje maradandó elváltozást szenved. Rendkívül nagy mennyiségű adat felhasználásával (halálozá si statisztikák) bizonyosodott be, hogy a dohányosok között sokkal gyakoribb a szívin­farktus — és az ebből követke­ző halál, mint a nem dohány­zóknál. Sajnos ez a megállapí­tás vonatkozik az ún. passzív dohányosokra is. Érdekes és fontos a következő angol fel­mérés is. Az orvosok 18 403 brit köztisztviselőt figyeltek meg hosszabb időn keresztül. A megfigyelt személyek életko­ra 40—64 év között volt. öt év alatt 657 személy (4 százalék) halt meg közülük szívkoszorú­ér-elváltozásban. Az elhalálozás azok közt volt a legkisebb, akik nem dohányoztak, vagy leszok­tak a dohányzásról. A szívko­szorúér-elváltozás miatt bekö­vetkezett halál az elszívott ci­garetták számával párhuzamo­san növekedett és azoknál az egyéneknél volt a legmagasabb, akik le is szívták a dohányfüs­töt (slukkoltak). Elszomorító képet fest az a felmérés, melyet gyerekek kö­zött végeztek. Egy ilyen sta­tisztikából idézek: 10—11 éves fiúk 6,8 százaléka dohányzik rendszeresen. A hasonló korú lányok 2,6 százaléka aktív do­hányos. Serdülő korban (17 év) a dohányzó fiatalok aránya fiúknál és lányoknál egyaránt 36 százalék. A szülőknek tuda­tosítaniuk kell, hogy személyes példájuk játssza a döntő szere­pet abban, hogy gyermekük rá­szokik-e a dohányzásra vagy sem. A rossz példa bátorítja, ösztökéli a gyerekeket a do­hányzásra. A szülők tehát so­hasem dohányozzanak gyerme­keik jelenlétében, mert így megkettőződik a veszély; nem­csak saját magukat károsítják meg, hanem gyermekeiket is — közvetlenül (füsttel, passzív do­hányzás) és közvetve (rossz pél­dájukkal ). Az Egészségügyi Világszerve­zet véleményével egybehang­zóan szigorú büntetés terhe alatt sok államban — hazánk­ban Is, megtiltották a dohány­zást a nyilvános helyeken, mint pl. kórházakban, iskolák ban, egyes éttermekben stb. Az NSZK-ban például a taxisofő­rök egészségének megvédése érdekében olyan határozatot hoztak, melynek értelmében a sofőr nem köteJes cigarettázó utast szállítani BACULÄKNÉ dr. SIMON VERONIKA

Next

/
Thumbnails
Contents