Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-28 / 255. szám, kedd

Amikor tíz évvel ezelőtt megkezdték a prágai metró 1 C vonalának építését Karlin és Káčerov között — bár csak hat -helyen folyt a munka — egyszeriben megváltozott a főváros képe. A fel­ásott utcák, az elkerített műemlékek sok bosszú­ságot okoztak. Mindezt tetézte a közlekedési sza­bályok gyakori módosítása. De repül az idő A la kosság már hat éve élvezi a főváros e korszerű közlekedési eszközét. Két évvel ezelőtt felépült az 1 A vonal is, és még ebben az évben mindkét vonal meghosszabbí­tott szakaszának átadására is sor kerül. Prága legnagyobb lakótelepére, a Déli Városba vezető 2 C szakaszt — a terv szerint — november 7-én adják át rendeltetésének. O jjAszOletett a GYÁR Hetvenöt országba szállít jó minőségű termékeket a Matador Még az idén 8 kilométerrel bővül A jelenlegi végállomástól — Kačerovtól — meghosszabbított mintegy 5 kilométeres 2 C sza­kasz négy állomásán át vezet az út az Űrhajósok végállomásáig. A további 3 kilométerrel meg­hosszabbított 2 A szakasz a Bé­ke teret a Želivský utca végál­lomással köti majd össze. A 2 C szakasz folyamatban levő próbaüzemeltetése a befeje­zéshez közeledik, a 2 A szaka­szon pedig az ellenőrzés októ­ber 20-án kezdődött. A tervek szerint ezt a szakaszt december 19-én adják át. A már forgalom­ban levő, összesen mintegy 12 kilométeres vonal az idén tehát további 8 kilométerrel bővül. Ez­zel a metró építői teljesítik a XV. pártkongresszus határoza­tát, amely szerint 1980 végéig összesen 20 kilométernyi útvo­nalat kell üzembe helyezniük. Mindez egyszerűen hangzik, de nem lenne helyes, ha megfe­ledkeznénk arról, hogy sok gonddal, nehézséggel kellett megbirkózniuk a dolgozóknak, amíg végre kijelenthették: meg­oldottuk a problémákat, felada­tunkat hiánytalanul megvalósí­tottuk. A Smíchovot Karlínnal, vala­mint a Kariint Holešovicével összekötő 1 B illetve 3 C vona­lakon jelenleg 27 helyen dol­goznak. Már a második alagutat vágják a Moldva alatt. Fúrópaj­zsaik többek között a Lőporto­rony, a Laterna Magica és az Észak-Déli Főútvonal alatt is céltudatosan törnek előre. Módosítások a városi közlekedésben A 2 C vonal átadásával 45 au­tóbusz szabadul fel, amelyeket a Dél-Nyugati és az Északi Vá­rosba irányíthatnak. A 2 C vonal üzembe helyezése következté­ben 5 villamos és 16 ‘autóbusz útvonalát módosítják, hogy az eddig háttérbe szorult városré­szekkel is megteremtsék a sű­rűbb kapcsolatot. A Vencel tér szintén lényeges változások színhelye lesz. Hosz- szában ugyanis december 19-én véglegesen megszűnik a villa­mos-közlekedés. Amíg a metró nem üzemelt, Mindnyájan ismerünk olyan embereket, akiket nagyra be­csülünk, tisztelünk és szere­tünk, akik becsületes kommu­nista helytállásukkal vívták ki maguknak mind a fiatalok, mind az idősebbek bizalmát. Ilyen ember Beck Pál is, akit egész Komárom (Komárno) is­mer, s akit csak úgy hívnak: Pali bácsi. Ma amikor a 80. születésnapját ünnepli, a gratu­lálok népes táborához mi is csatlakozunk. Beck Pál elvtárs 1900. októ­ber 28-án született Zlaté Mo- ravcében. Apró gyermekként került Budapestre, ahol később a vasesztergályos szakmát ta­nulta ki. A forradalmi hangu­latú fővárosban a megismerés után vágyó ifjú élete harccal, küzdelemmel telt. A budapesti proletárok között edződött meg osztályöntudata, ott vált igazi bolsevikká. A Magyar Ta­nácsköztársaság bukása után a reakció kegyetlenül üldözte a vöröskatonákat és a kommün híveit. Ez a sors várt a fiatal Beck Pálra is, akinek szinte az utolsó pillanatban sikerült ha­zaszöknie Csehszlovákiába. 1926-ban végleg Komáromban telepedett meg. Azonnal kap­csolatot teremtett a munkás- mozgalommal. Újra találkozott Steiner Gáborral, akit még Budapesten ismert meg. Gyak­ran kellett azokban a nehéz a főváros tömegközlekedési esz­közeit indokoltan sok panasz ér­te. Ma már lényegesen javult a helyzet. Ladislav Slepička, a Metró vállalat igazgatója a föld­alatti vasút jelentőségét hangsú­lyozva elmondta, hugy az 1 C és az 1 A vonalakat — üzembe he­lyezésüktől 1979 végéig — több mint 652 millió utas vette igénybe. Az idei év végén már a lakosság 25 százalékának az igényeit elégíti ki. Az újabb vo­nalak megnyitásával pedig — a 7. ötéves tervidőszakban — az utasok számának további lénye­ges emelkedése várható. Bővü! a kocsipark — A 2 C vonal üzembehelye­zésével a kocsik számát mint­egy 8 százalékkal növeljük — mondotta az igazgató. De ha ez is kevésnek bizonyulna, a Szov­jetunióból újabb kocsik behoza­taláról kell gondoskodnunk. Dolgozóinknak nagy segítséget nyújtanak a szovjet szakembe­rek, akik értékes tanácsokkal járulnak hozzá valamennyi ne­hézségünk kiküszöböléséhez. Az égető munkaerőhiányt azonban nem enyhítik. Ez a probléma főleg az egyes útszakaszok megnyitását köve­tően érinti érzékenyen a metró dolgozóit. A földalatti vasút mű­szaki színvonalának emelése, a kulturált utazás biztosítása el­képzelhetetlen az újítók, a komplex szocialista munkabri­gádok, illetve technikusok ötle­tei és javaslatai nélkül. Így pl. az épülő 3 C és az 1 B vonalon már időszerű lenne néhány újí­tás ellenőrzése. A 2 C és a 2 A vonal megnyi­tásával is számos probléma me­rült fel, amelyeknek a megoldá­sához — Ladislav Slepička sza­vai szerint — az eredményeket rendszeresen értékelő és a fo­gyatékosságok orvoslására tö­rekvő pártszervezet, valamint a szakszervezet és a SZISZ nagy segítséget nyújt. Rendszeres műszaki fejlesztés A metró üzemelésének töké­letesítése a vállalat állandó fel­adata. Ezért nem hanyagolhat­ják el a szakemberek a rendsze­res műszaki fejlesztés keretében időkben munkahelyet változ­tatnia, munkát keresnie. így olykor betevő falatra sem ju­tott, de a jobb életbe vetett hite, rendíthetetlenül erős vo't; tudta, hogy eljön az az idő, amikor nem lesznek szegények és gazdagok. És valóban! Súlyos harcok árán a Vörös Hadsereg hős katonái 1945 ta­vaszán Komáromba is győzel­mesen bevonultak, s magukkal hozták a régen áhított szabad­ságot. Márciusban Beck Pál elvtárs, aki időközben a vil­lanytelep gépésze lett — öröm­könnyekkel szemében — az el sők között fogadta, üdvözölte a szovjet hadsereg katonáit, amikor a telep magas kémé­nyére kitűzték a vörös lobogot. Ezt megelőzően azonban egy alkalommal — szinte a csodá­val határos módon — mag i is fegyverrel a kezében, egyma­ga védte a villanytelepet 17 felfegyverzett fasiszta ellen, hogy a város egy pilanatig se maradjon villany nélkül. A város, az ország felszaba­dult, a nép fellélegzett, de Pali bácsi ezután se fonta karba kezét. A forradalmi szakszerve­zet villanytelepi üzemi taná­csának első elnöke volt, egé­szen 1948 februárjáig. Az év januárjában lett tagja a Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak is. Két évvel később, ami­kor a nemzeti bizottságok meg­pl. a szerelvények automata fék­rendszerének továbbfejlesztését. A komplex racionalizációs bri­gádok pedig az A vonalon már bevezetett újításhoz hasonlóan a C vonal szerelvényein is igye­keznek lehetővé tenni a munka­erő-megtakarítást eredményező „egyszemélyes“ kiszolgálást. A biztonsági berendezés tökélete­sítése ugyancsak további intéz­kedéseket igényel. — Előnyös számunkra — mondotta az igazgató —, hogy főleg a fiatalokkal dolgozunk, akiknek mindent megadunk kezdeményezésük kibontakozta­tásához. Erről egyébként az utasok az új állomásokon is rövidesen meggyőződhetnek Pl. a 2 C vo­nalon a mozgólépcsők az eddi­gieknél is korszerűbbek. A pá­lyákon — bevált budapesti min­tára — nincsnek talpfák, így a sínek karbantartása egyszerűbb, gazdaságosabb és kevesebb munkát igényel. Újdonságnak tekinthető a 2 C vonal állomásain a falak egy­szerűbb karbantartást és tisztí­tást igénylő kerámiaburkolata. A műszaki berendezéseken vég­zett újítások (pl. az erősebb motorok), nem láthatók ugyan, de lényegesen hozzájárulnak a metró folyamatos és biztonsá­gos üzemeléséhez. A prágaiak ajándéka a metrónak Ismerve a külföldi nagyváro­sok földalatti vasútjainak egy részét, az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a prá­gai metró Európa egyik legkor­szerűbb közlekedési eszköze lesz. Ez pedig az utasok elége­dettségére törekvő építők és szovjet munkatársaik érdeme. De nemcsak az övék, hanem a prágaiaké is, akik 30 polgári bi­zottság irányításával, szabad idejükben a felszínen, tehát a megnyitásra váró állomások környékén, önfeláldozóan vesz­nek részt a takarítási, illetve városfejlesztési munkákban. Tudják, hogy nem hiába fára­doznak, hiszen munkájukkal Prága példás szocialista fővá­rossá való fokozatos átalakítá­sához is hozzájárulnak. KARDOS MÄRTA alakultak, a párt és a válasz­tók megbízásából ő lett az ak­kor még helyi nemzeti bizott­ság első elnöke. Hallatlan erő­feszítéseket tett a századok óta elmaradt város fellendítése érdekében. Mindig az elsők kö­zött volt, ahol valamit tenni kellett; a modern hajógyár, aztán az első lakótömbök fel­építésénél, példát mutatva, tár­sadalmi munkát végzett a vá­ros szívében levő, ma már bu­ja növényzetű parkban. Habár 1960-ban nyugdíjba ment, je­lét sem mutaija a fáradtság­nak. Tevékenyen részt vállalt a tejüzemben fellépő komoly gondok megoldásában. Több párt- és állami tisztséget töl­tött be egyidejűleg. Tíz eszten­dőn át képviselője volt a vá­rosi nemzeti bizottságnak. 1970 tő; megszakítás nélkül dolgozik a ZVÄZARM autóiskolájában is. Beck Pál több magas cseh­szlovák és szovjet kitüntetés viselője. Talán a legbecseseb­bek a Győzelmes Február Ér­demrend, és a Munka Érdem­rend, hogy csak főbbeket em­lítsünk. Bárhol kellett helyt­állnia, sohasem feledkezett meg arról, hogy a nép fia, a népet kell szolgálnia. Nem cso­da hát, hogy számtalan köve­tője akadt, és rendkívül nép­szerű ember ma is. Tetteivel bizonyítja, hogy 80 esztendősen is hasznos munkát végez pár­A 26-os számú autóbusz leír néhány vargabetűt a belváros­ban, majd felkanyarodik a bra­tislavai új hídra. Néhány má­sodperc múlva Ligetfaluban (Petržalka) vagyunk. Először a Matador vállalat fűtőművének piros-fehér csíkos kéménye tű­nik fel, majd a gyár csarno­kait elhagyva a busz olyan szorosan az ötemeletes igaz­gatósági épület előtt, a válla­lat főbejáratánál áll meg, mint­ha taxival érkeznénk. Ésszerű megoldás ez, mert a dolgozók­nak reggel hat óra előtt nem kell időrabló kilométereket gyalogolniuk, hanem kényel­mesen bejutnak a munkahe­lyükre. Természetesen 1906 ban ezt a komfortot nem ismerték azok a (munkások (mindössze nyolcvanam voltak), akik ab­ban a 360 négyzetméteres csarnokban dolgoztak, melyet 1904-ben kezdtek építeni. A kisüzemet — mert akkor va­lóban az volt! — 1905. szep­tember 7-én már Matadornak hívták. Ez a neve ma is a 75 éves vállalatnak. Régebbi és újabbkori iratok, a dolgozók véleményei, de mindenekelőtt a termelési eredmények, a műszaki és szo­ciális vívmányok arról tanús­kodnak, hogy a múltban oly sok történelmi vihart átélt gyár 1945. október 17-én ért révbe. Ezen a napon államosí­tották a Matadort. Azóta a dol­gozók munkahelyi közérzete évről évre javult, és nőtt a ma már 75 országban ismert termékeik skálája is. Érdemes felfigyelni rá: az utóbbi évek­ben nem kevesebb, mint 14 ezer féle termék kerül ki az államosítás után újjászületett gyár szorgalmas, munkaszerető dolgozóinak keze alól. — Rég elmúltak azok az idők — mondotta Michal Kotrbčík mérnök, vállalati igazgató —, amikor az álla­mosítás előtti gazdasági válság idején a gyár egykori urai a dolgozók megrövidítésével tö­rekedtek a jobb gazdasági eredmények elérésére, mégpe­dig úgy, hogy a Matador nö­velte a termelést és csökken­tette a munkások bérét! Kézzelfogható tények bizo­nyítják, hogy az államosítás után — csak úgy, mimt hazánk más Ipari üzemeiben — a Ma­tadorban is addig sohasem ta­pasztalható fejlődésre került sor. Már az ötvenes évek ele­jén korszerűsítették a géppar­kot, mind több dolgozó kap­tunk politikájának megvalósítá­sáért. A Vnb és a ]nb több szakbizottságának tagja, dolgo­zik az Antifasiszta Harcosok Szövetségében, a Szlovák Béke. tanács Komáromi Járási Bi­zottsága elnökségében. Előadá­sokat tart a CSKP tagjelöltjei­nek, szabad idejében pedig ver­seket vagy cikkeket ír a helyi sajtóba. Számomra, akit a kommunis ta párt és választóim azzal a feladattal bíztak meg, hogy a Beck elvtárs és a hozzá ha­sonlók által lerakott alapokra építsek, Pali bácsi mindig kö­vetendő példa volt és lesz. Dr. ÖLVECKY FERENC, a Komárnúi Városi Nem­zeti Bizottság elnöke csolódott be a szocialista mun­kaversenybe. A hazai és külföldi piacon egyre nőtt a kereslet a válla­lat termékei iránt, ezért 1961- től hozzákezdtek a legfonto­sabb részlegek újjáépítéséhez. Ekkor korszerűsítették a gumi és kaucsuk feldolgozásánál el­engedhetetlenül fontos meleget előállító fűtőművei, a rotációs prést, a hengerművei és más, főleg a gumiból készült csövek gyártásához szükséges beren­dezéseket. És olyan létesítmé­nyeket is építettek, melyekről az államosítás előtt a dolgozók csak álmodozhattak: üzemi ét­kezdét, szociális berendezése­ket. Az újjáépítés 1971-ben foly­tatódott. Ekkor már nagy teret kapott az automatizálás és a kutatás. Elkészültek a labora­tóriumok, a minőség javítását szavatoló próbákat végző munt ikahelyek, A termelés évente nyolc százalékkal történő nö­velését azonban főleg a dolgo­zók alkotó kezdeményezésé­vel, a munkatermelékenység állandó növelésével érték el. A vállaiatban nagyon sok fiatal dolgozik, ezért nem volt könnyű olyan embereket talál­ni, akik az államosítást köve­tő években az események szemtanúi voltak. Közéjük tar­tozik a többszörösen kitünte­tett Štefan Babich, aki cso­portvezetőként dolgozik a gu­micsöveket gyártó részlegen. — Földművescsaládból szár­mazom — mondotta —, 1948 előtt nem dolgoztam ipari üzemben. A Matadorban ismer­tem meg a munkásosztályt. Valamennyien nagyon örültünk annak, hogy államosították á gyárakat. Tudtuk, hogy ez a lépés helyes, és jót hoz mind­annyiunknak, igazságosnak tartom, hogy a vállalatok, üze­mek azok kezébe kerültek, akik dolgoznak bennünk. Babich elvtárs 1954 óta tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Tudását, szorgalmát mindig szocialista társadal­munk gyarapításának érdeké­ben vetette latba. Amikor szük­ség volt rá (1957-től 1960-ig) segítséget nyújtott a mezőgaz­daságnak is. Cuňovón az egy­séges földművesszövetkezet el­nöke volt és irányításával ki­váló eredményeket ért el az efsz. Megbízatási idejének le­telte után szívesen tért visz- sza a Matadorba és folytatta 1 az 1948-ban megkezdett mun­kát. Arra a kérdésre, mi mindent gyárt a Matador, a vállalat vezetői hosszan sorolják a fő­leg gumiból vagy a gumi fel- használásával készülő termé­kek neveit. Főleg nagy a ke­reslet a 28-tól 305 millimeter átmérőjű csövek iránt. Ezeket a legkülönfélébb munkahelye­ken használják, ezért alap­anyaguk és a gyártásuk tech­nológiája a rendeltetésüknek megfelelően változik. Főleg azoknak a gumicsöveknek a gyártása kíván nagy figyelmet, melyeket agresszív hatásoknak vagy nagy nyomásnak tesznek ki. A Matadorban azonban nemcsak csöveket gyártanak. Többek között ők állítják elő a melegítésre használt gumi­tömlőkéi, a különféle szállító- szalagokat, a korszerű nyom­daiparban és az autók gumi­belsőinek javításakor használt anyagokat. — Nagy súlyt helyezünk az á.ltalunk gyártott^ termékek minőségi színvonalára — mon­dotta a vállalati igazgató. Nem az a célunk, hogy a brut­tótermelést mindenáron nö­veljük. Mi valamennyi mutató teljesítésére törekedünk. Válla­latunknál már harmadik éve alkalmazzuk a hatékony és minőségi termelés komplex ta­pasztalati módszerét. Örömmel közölhetem, hogy ennek kere­tében kiváló eredményeket érünk el. A minőség megálla­pításával foglalkozó állami szervek kilenc termékünket az első minőségi osztályba sorol­ták. Jövőre a többi vállalattal és üzemmel is rátérünk a nép­gazdaságirányítás tökéletesíté­sét célzó komplex intézkedé­sek alkalmazására és meggyő­ződésem, hogy ez termékeink minőségi színvonalának továb­bi javulását eredményezi majd. KOMLÖSI LAJOS Mindig másokért küzdött Beck Pál elvtárs nyolcvanéves ÜNNEPRE KÉSZÜL A PRÁGAI METRÓ AZ UTASOK ÖRÖME — A DOLGOZÓK GONDJA

Next

/
Thumbnails
Contents