Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-17 / 246. szám, péntek

AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalrólj demokrácia alakulására is negatívan tu.t. Az ellenőrzés során nz is bebizonyo sodott, hogy a pártszervezetek akció- képességének növekedése a párt veze­tő szerepének helyes értelmezésétől és következetes érvényesítésétől függ. Gondot okoz, hogy a párt vezető sze­repét leszűkítik a párta lapszervezeti tisztségviselők kötelességeire, s nem tartják minden tag és tagjelölt 'köte­lességének a munkahelyi körülményét között. A párt vezető szerepe érvénye­sítésének és elmélyítésének tehát ki kell terjednie a tervteljesítésre is, és pedig nemcsak egészéhen véve, hanem az alapvető minőségi mutatóik szerint is. A pártszervezetek gyakorlati tevé­kenységében gyakran lebecsülik annak fontosságát, hogy a kommunisták a gazdaságban és a társadalmi szerve­zetekben vezető tisztségeket töltsenek be. Vezető gazdasági tisztségekbe és a társadalmi szervezetek élére olyan elv- társakat kell állítani, akik kezdetné nyezően törekszenek a párt politikájá­nak megvalósítására, teljesítik a párt- határozatokat, megvilágítják a párt politikáját a pártonkívüliek között, és megnyerik őket e politika megváló sításában való aktív részvételre, akik felelősen és igényesen adnak számot munkájukról és a pártszervezetben vi­selt tisztségük ellátásáról. Az ilyen hozzáállás jelentős mértékben növeli a párt vezető szerepe érvényesítésének hatékonyságát és a feladatok teljesíté­séért vállalt személyes felelősséget, A párt vezető szerepe érvényesítésé­nek fontos eszköze az ellenőrzési jog érvényre juttatása, amely a pártszerve­zetet illeti meg a vezető gazdasági dol­gozók munkájával kapcsolatban. Bár már sokat tettünk e jog helyes megér­téséért és érvényesítéséért, néhány esetben a pártszervezetek és egyes üze­mi pártbizottságok még mindig csak felületesen, formálisan vagy nem elég igényesen viszonyulnak az ellenőrzési joghoz. Ez a formalizmus megnyilvá­nul a taggyűlések elé terjesztett do­kumentumok kidolgozásában. Abban is tapasztalható, hogy a taggyűléseken és az üzemi pártbizottságok ülésein a párt gazdaságpolitikájának megvalósí­tásáról szóló jelentések általánosak, nem elemzik a fogyatékosságok okait és felszámolásuk lehetőségeit. A párt- szervezetek tanácskozásainak napirend­jén gyakrabban kellene szerepelnie a tudományos-műszaki fejlesztés prog ramja megvalósításának, a tudományos- műszaki ismeretek alkalmazásának a gyakorlatban, a termékfejlesztésnek, időtartama lerövidítésének, a minőség javításának a termékek haszonértéke növelésének, a termelés fejlesztésének, az állóeszközök jobb kihasználásának. Ezekkel a konkrét problémákkal többet kellene foglalkozni a taggyűléseken és az üzemi pártbizottságok ülésein. Ez a pártalapszervezetek munkája haté­konysága növelésének és az ellenőrzési jog következetesebb érvényesítésének útja. A gazdaságpolitikai feladatok teljesí­tése elképzelhetetlen a bírálat és az önbírálat fejlesztése nélkül. Ha azon­ban a taggyűlések elé csak általános jelentéseket terjesztenek, akkor a bírá­lat is csak általános, kevésbé hatékony marad, nem ösztönöz önbírálatra. Nem eszköze a fogyatékosságok felszámolá­sának, és nem járul hozzá a feladatok következetes megvalósításához. Az állami terv feladatai valóra vál­tásának fontos tényezője a dolgozók munkakezdeményezése és tevékeny részvétele az irányításban. Az ellenőr­zés során bebizonyosodott, hogy ez jelentős mértékben a tömegpoiitikai munka céltudatos fejlesztésétől, a kom munisták aktív munkájától és szemé­lyes példamutatásától, a nyilvános párt­gyűlések és a termelési értekezletek előkészítésétől, valamint a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak intézé­sétől függ. A jelenlegi helyzettel ezzel kapcsolatban sem lehetünk elégedd tek. Ezen a téren is intenzívebben és jobban kell dolgozni, céltudatosabban kell ösztönözni a dolgozók kezdemé­nyezését. A pártszervezetek munkájában nagy gondot kell fordítani a párttagok kö­telességei és a tagsági igazol vány csőre alkalmából lefolyt beszélgetéseken ki tűzött feladataik teljesítésének ellenőr­zésére. Törődni kell azzal, hogy elkö­telezett munkával nyerjük meg a pár- tonkívülieket a párt gazdaságpolitikai feladatainak teljesítésére, s minden munkahelyen, ahol párttag dolgozik, érezni lehessen, hogy ott a párt tevé­kenykedik. JÁN BROINIDOŠ ELVTÄRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, A KELET SZLOVÁKIA! KIMB ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA A kelet-szlová­kiai kerület párt- szervezetei nagy jelentőséget tulaj­donítanak a CSKP KB 18. ülésének és az SZLKP KB mos­tani tanácskozásá­nak, mert ezeken társadalmunk gaz­dasági és szociális fejlesztésének kulcsfontosságú kérdéseiről tárgyalnak. Kerületünkben is éreztetlek hatásu­kat a közismert külső és belső prob­lémák, valamint munkánk fogyatékos­ságai, melyekről a CSKP KB 18. ülésén Pirč elvtárs, a kelet-szlovákiai pártbi­zottság vezető titkára beszélt. Mindennek ellenére, a CSKP KB he­lyes politikájának köszönhetően, a 6. ötéves tervidőszakban tovább folytató­dott a kerület gazdasági életének fej­lődése, emelkedett az életszínvonal, és szilárdult a lakosság szociális bizton­sága. Ebben az időszakban az állóalapok értéke csaknem 5G milliárd koronával nőtt, s ennek háromnegyede a terme­lési alapok növekedésére jut. így di­namikus volt a fejlődés a kerület gaz­dasági életének legfontosabb termelő- ágazataiban, és az anyagi termelés ter­jedelme is gyorsan növekedett. A 6. ötéves tervidőszakban túltelje­sítjük az ipari termelés tervezett terje­delmét, melynek növekedése eléri a 34 százalékot. Exporttervünket is túltelje­sítjük. Még gyorsabban növekedik az építőipari termelés. Ennek köszönhető, hogy a kelet-szlovákiai kerület teljesíti a beruházások 6. ötéves tervidőszakra előirányzott terjedelmét. Megtettük az első lépést a befejezetlen beruházások számának csökkentésére azzal, hogy ezt a számot 135-tel csökkentjük, a költségvetési kereteket pedig 4 mil­liárd 700 millió koronával. Azonban a befejezetlen beruházások értéke a ke­rületben még mindig csaknem 36 mil­liárd korona. Persze, jobb eredményeket is elér­hetnénk, ha a reszortok és a nemzeti bizottságok által irányított minden építőipari szervezet teljesítené felada­tait. Nem fogadhatjuk el egyes építő­ipari vállalatok igazgatóinak érvelését, hogy a tervteljesítésben a lemaradást az építőipari kapacitások áthelyezése okozza. Elismerjük, hogy társadalmi prioritás a két főváros és az észak­csehországi kerület fejlesztése, ezért mindent megteszünk, hogy vállalataink ezt a feladatot becsülettel teljesítsék. Az elmúlt évek rendkívül kedvezőt­len időjárási viszonyai ellenére a 6. ötéves tervidőszakban a kerület bruttó mezőgazdasági termelése 14 százalék­kal növekszik. A szarvasmarha-állomány növekedé­se meghaladja a 7, a sertésállományé a 20, a baromfiállományé a 28 százalé­kot. Sikeresen teljesítjük az állattenyész­tési termékek felvásárlási tervfelada­tait, ami kedvezően hat a lakosság élelmiszer-ellátására. A 0. ötéves tervidőszak kezdetén a korábbinál nagyobb feladatokat tűz­tünk ki, különösen a növénytermesz­tésben. Kerületünk pártszervezetei az eredményeket igényesen és bírálóan értékelik. Egyrészt nagyra értékelik azt a se­gítséget, amelyet a CSKP KB és az SZLKP KB nyújt kerületünk problémái­nak megoldásához, ugyancsak nagyra értékelik a mezőgazdasági dolgozók túlnyomó többségének, valamint válla­latok, üzemek és állami szervek dol­gozóinak áldozatkész munkáját, akik mindent megtesznek azért, hogy a ke­rületben példátlan feltételek között se­gítsenek megmenteni a termésből any- nyit, amennyi egyáltalán megmenthető Hiszen nagyon megnehezítette a 6. öt­éves tervidőszakra tett ígéreteink meg­tartását az árvíz, a jégverés, hogy a kelet-szlovákiai síkság legterméke­nyebb vidékein több mint 100 ezer hek­tárt árasztott el a víz, s a gabonater­mést csaknem 6000 hektárról nem ta­karították be. Ezekben a napokban is rendkívül bonyolultak a feltételek, mert a kerületben újra 60—12Ü milli­méter csapadék hullott, de a mezőgaz­dasági dolgozók a kerület többi dol­gozójának hathatós támogatásával min­dent megtesznek, hogy betakarítsák a maradék termést és elkészüljenek az őszi ve léssel. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött fő feladatok teljesítése megmutatkozott abban, hogy tovább emelkedett a ke­rület lakosságának életszínvonala. Tovább nőtt a dolgozók átlagkerese­te, s több mint egynegyedével fokozó dott a kiskereskedelmi forgalom. A 6. ötéves tervidőszakban csaknem 60 ezer lakást adunk át, de sajnos több helyen hiányoznak a járulékos létesítmények. A társadalmi fogyasztás az év végén 16 százalékkal lesz nagyobb a/. 1975. évinél, a személyi fogyasztás pedig csaknem 14 százaiékkal. A termelő és a nem termelő szféra átfogó fejlődése a kelet szlovákiai ke­rületben 48 500 dolgozó, köztük 28 500 nő számára teremtett új munkalehető­séget. A helyi gazdálkodás területén lénye­gében teljesítjük feladatainkat, főleg a mennyiségi mutatókat, sőt a legtöbb vállalat és szervezet a minőségi muta­tókat is. A nemzeti bizottságok költ­ségvetéseinek bevételi tételei is terv szerint alakulnak, de a nyereségkép­zés terén az évi végrehajtási tervekkel szemben 3,5 százalékos lemaradás mu­tatkozik az anyagi költségek túllépése miatt. Ezért elvárjuk a kommunisták­tól, a vezető gazdasági dolgozóktól, hogy sokkal felelőssebben, alkotóbban kezeljék az olyan problémák megoldá­sát, mint a fűtőanyag-, az energia-, a nyersanyag-takarékosság és a munka erő-gazdálkodás. Nem lehet azt állítani, hogy ez az erőfeszítésünk nem jár pozitív sikerek­kel a kerület gazdasági életében. A 6. ötéves tervidőszakban például az iparban a műszakok száma lassan emelkedik. Különféle okok miatt azon­ban a munkahelyekről naponta átlago­san több mint 13 0U0 dolgozó hiányzik, ezen belül csak az építőiparban majd­nem ötezer. Ezeket a tényeket elemez­zük, és nyomatékosan követeljük, hogy itt is mozgósítsák a tartalékokat. Ezek­ből a szempontokból kiindulva készü­lődünk az évzáró taggyűlésekre és a pártkonferenciákra, a vezető dolgozók és a nyilvántartott káderek értékelé­sére; tudatában vagyunk annak, hogy a 7. ötéves tervidőszak még igényesebb lesz az írányitómunkával szemben. Nem kevés a pozitív példa, a kommu­nisták és a vezető gazdasági dolgozók levonják a tanulságokat az előző idő­szak tapasztalataiból, és felelősen ké­szítik fel vállalatukat az új feltételekre való áttérésre, amelyek között végre­hajtják a népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszerét tökéletesítő intézke­déseket. ]ó példával járnak elő e téren a Chemlon, a Chemosvit, a Vukov, a Kassai Nehézgépgyár és a bardejovi fás kommunistái. Az intézkedésekkel összhangban felülbírálják irányítómun­kájukat a nemzeti bizottságok kommu­nista képviselői, s már a következő időszak tervének kidolgozásával össz­hangban több intézkedést tettek az ál­taluk irányított helyi gazdálkodási vál­lalatok hatékonyabb fejlesztésére. Kerületünkben is vannak olyan vál­lalatok, amelyek progresszívabbb fel­adatokat tűznek ki maguk elé az iránya elvben meghatározottaknál. Számos vállalat az irányelvet tiszteletben tart­ja. Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek az irányelvekben lefektetett feladatokat nem valósítják meg. A helyzet áttekintése után a kelet-szlo­vákiai kerületi pártbizottság elnöksége sokkal felelőssebb magatartást követel meg az illetékes vezető gazdasági dol­gozóktól és a pártszervezetektől. Ezért intézkedéseket teszünk arra, hogy a XVI. kongresszus előkészületei­nek időszakában minden munkahelyen alkotó és becsületes munka folyjon, hogy a kommunisták élen járjanak az idei feladatok túlteljesítésében, s a CSKP megalapításának 60. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek biz­tosítsák a következő évek feladatainak' sikeres valóra váltását. KAROL STRAKA ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, A TRSTENÁI EFSZ ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA A Dolný Kubín-i járás mezőgazdasá­gának fejlődését a 6. ötéves tervidő­szakban néhány sa­játos vonás jelle­mezte. 1976-ig csak a földalap 61,8 szá­zaléka került az állami gazdaságok és a földművesszö­vetkezetek birtoká ba. Az egyéni gaz­dák Árvában több mint 30 ezer hektár földet műveltek meg, s az extenzív gazdálkodási rendszer következtében csak minimális hatékonyságot értek el. A föld fokozatosan veszített értékéből, és ezért az a jogos aggodalom kelet­kezett, hogy csökkenni fog a mezőgaz­daságilag megművelt terület. Ezért a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kong­resszusán, valamint a kerületi és a já­rási pártkonferencián elfogadott hatá­rozatokból kiindulva célul tűztük ki további szövetkezetek szervezését. A járás pártszervezetei tagjainak tevé­keny részvételével, a kerületi, s a köz­ponti szervek segítségével három év alatt 25 ezer hektárom szerveztük meg a szövetkezeteket s ma már a járásban a földalap 93,5 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Árvában a falvak szocializálása kö­vetkeztében a mezőgazdaságban tartó­san foglalkoztatottak száma 34,5 száza­lékkal csökkent, s a lakosság jelentős része más népgazdasági ágazatokban dolgozik. A meliorációs munkák eredménye­ként sikerült lecsapolni 4202 hektárt és újra termékennyé tenni több mint 19 ezer hektár földet. Ezzel megterem­tettük a termelés intenzív növelésének alapvető feltételeit. Ezek a munkák mind a növényter­melés fellendítését, mind az állatte­nyésztés intenzifikálásának növelését is lehetővé tették. A földművesszövet­kezetekben és állami gazdaságokban az említett időszakban a szarvasmarha­állomány 53,7 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 38,6 százalékkal, a juhállomány pedig 41,7 százalékkal nőtt. A fejlődést az tette lehetővé, hogy növeltük a szénatermés hektárhozamát, mivel a mezőgazdaságilag megművelt terület 80 százalékán takarmányt ter­mesztettünk. Járásunk mezőgazdasági dolgozói számos intézkedést tettek a belső tartalékok mozgósítására, a ter­mésbetakarítási munkák szervezésére és irányításának' tökéletesítésére, és arra, hogy fejlődjön a tömegtakarmá­nyok betakarítására és tárolására irá­nyuló munkakezdeményezés. Ennek köszönhetően lényegesen nőtt a siló- és a szénatermelés, és a tartósított szalmamennyiség. 1979-ben 13 ezer tonna szalmát tartósítottunk, az idén ez a mennyiség meghaladta a 15 ezer tonnát. A szalma felhasználása lehető­vé tette, hogy csökkentsük a tömegta­karmány hiányát. Az elmúlt két eszten-i dőben nagy gondot fordítottunk a siló­takarmány minőségének javítására. A szövetkezetesítéssel párhuzamosan növekednek a mezőgazdasági beruhá­zásokkal szemben a követelmények. A 6. ötéves tervidőszakban 17 800 szarvas- marha, 9 ezer juh és 10 200 sertés el­helyezésére Istállót építettünk. A beru-* házások ilyen gyors üteme ellenére át­menetileg még mindig 5 ezer szarvas­marhát a földművesszövetkezetek tag­jai gondoznak, ami megnehezíti az ál­latgondozás ellenőrzését és negatívan hat a hasznosság növelésére. Tudjuk, hogy a 6. ötéves tervidőszak­ban a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság fejlesztésére fordított társadalmi eszközök még nem térültek vissza a termelési terjedelem és az élelmiszer szállítmányok növekedésének formájá­ban. Olyan beruházások ezek, amelyek hatékonysága csak a következő évek­ben mutatkozik meg jelentősebben, miután az újonnan alakított szocialista mezőgazdasági vállalatok gazdaságilag megerősödnek. Ennek záloga a kom­munistákkal az élen a járás mezőgaz­dasági dolgozóinak felelősségteljes igyekezete. Megnyilvánult ez a CSKP KB 13. ülésén és a járási pártbizottság azt követő plenáris ülésén jóváhagyott határozatok lebontása és megvalósítása során is. A feladatok sikeres teljesíté­sét biztosítja az az aktivitás, amelyet az évzáró taggyűléseknek, valamint a CSKP XVI. és az SZLKP soron követke­ző kongresszusának előkészületei során a kommunisták fejtenek ki. Sikeresen zajlott le a pártalapszerve­zetek bizottságai munkájának értékelé­se. Ezen a téren az igényes eljárást az is bizonyítja, hogy a közeljövőben a pártalapszervezetek húsz százaléká­nak élére új elnök kerül s a pártbi­zottságok tagjainak 23 százaléka is cse­rélődik. Arra törekszünk, hogy az év­záró taggyűlések előkészítése minden kommunistát a 7. ötéves tervidőszak­ban ránk váró feladatok teljesítésére mozgósítson. wjmió 1980. X. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents