Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-10 / 214. szám, szerda
K ét évvel ezelőtt, amikor részt vettem a nagykürtösi (V. Krtíš) Dolina Bánya kommunista tisztségviselőinek tanácskozásán, figyeltem fel a jelmondatra: „Tarts ki, és inkább ma, mint holnapi“ Akárcsak akkor, most is, ott díszlet ez a felirat szinte minden helyiség, az irodák, az öltözők, de még az aknákhoz vezető folyosó falán is. Nem változott tehát a bányászok vállalási mozgalmának jelmondata. Vajda Tibor bányász, a Janský-emlékérem- mel kitüntetett önkéntes véradó magyarázatának is hitelt adhatok. — A mi brigádvezetőnk úgy agitál, hogy leszállás előtt megmondja a számokat — közli elég szűkszavúan — aztán a jelmondatra mutat és kérdezi: — Értitek ugye? Néha még hozzámondja, hogy nem majd, mert az csak asszonybeszéd, ami csak annyit jelent, mint a talón, hanem most! És mi értjük egymást. — Ilyen egyszerű a kommunista bányászok szervező műn- kája, agitálása? Ezt azonban már Jozef Mar- ko pártelnöktől és Csonka Dániel elvtárstól., a 2-es számú bányarészleg pártszervezetének vezetőjétől kérdem. — Alkalmanként ilyen egyszerű — állítják ők is, — egyébként azonban sokkal nagyobb probléma. — A brigádvezető, aki kommunista, megmondja a számokat — kezdi magyarázatát a pártelnök. — A tervfeladatnak a kijelölt szénfal fejtésére vonatkozó adatait. Ez így látszólag egyszerű, de amíg erre sor kerülhet...! Elmondja, hogy az állami terv szerint az év első felében 478 000 tonna szenet kellett jöveszteniük. Természetesen 8910 tonnával többet jövesz- tettek, ami annyit jelent, hogy a Dolina Bánya dolgozói a A Bartkó József (balról a második) vezette szocialista munkabrigád az év első felében terven felül 4516 tonna szenet jövesztett Miben mutatkozik meg a kommunista bányászok pártmunkájának eredményessége? Néhány lapáttal, ami persze tonnákat jelent >£ A vállalások teljesítésének módját is megvitatták lyíteni az aknát, nekik kell megküzdeniük a váratlan vízáradásokkal ... Igen, esetenként azzal is, hiszen nálunk a geológiai viszonyok nem a legkedvezőbbek. Veszelkáék közben még rekordot is elértek. Rekordot, vagyis olyan teljesítményt, melyre eddig még nem volt példa. Tény, hogy a Veszelka József elvtárs vezette munkabrigád az év első leiében 108,5 százalékra teljesítette az állami terv feladatait. És persze A Veszelka József (középen) vezette szocialista munkabrigád már június 11-én teljesítette a hatodik ötéves terv feladatait (Jozel Jucha felvételei) 1980 IX. 10. tervfeladatokat 101,9 százalékra teljesítették. — Ez a kommunisták szervező munkájának, agitálásának a tükörképe — érvel, mert hiszen elvünk, hogy csak annak a pártcsoportnak tagjai dolgoznak jól, politizálnak helyesen, agitálnak meggyőzően, akik többtermeléssel is bizonyítják a pártmunka eredményességét. Példaként említi a Bartkó József vezette, Békevédők el- nevezésű szocialista munkabrigádot, mely az első félévijén terven felül 4516 tonna szenet jövesztett* — Mások is megérdemlik a dicséretet — jegyzi meg Csonka Dániel elvtárs, — hiszen a munkaverseny nagy ösztönző. Műszak végeztével az akna bejáratánál függő falitáblára a munkabrigádok agitátorai krétával felírják, hogy ők hány tonnát jövesztettek, a váltásba indulók látják ezt, és ugyebár, ha csak lehetséges, rátesznek néhány lapáttal. Mások is. A Ján Kyzek vezette ifjúsági munkabrigád 103,9 százalékra, a Stefan Kapusta vezette munkabrigád 104,4 százalékra, a Zólyomi Zoltán vezette kollektíva peng 107,6 százalékra teljesítette az év első felében a tervfeladatot. — És az aknamélyítők? — kérdi a pártelnök, majd azon nyomban válaszol is saját kérdésére: — Az ő feladatuk a művelés alá kerülő munkahelyek előkészítése. Nekik kell méaz is tény, hogy a brigadve- zető kommunista, mégpedig a 3-as számú pártcsoport vezetője. — Mások is — jegyzi meg ismét Csonka elvtárs. És joggal, hiszen a velük versenyző, Martin Folka elvtárs vezette szocialista munkabrigád ugyanazon a napon, június 11-én, szintén teljesítette a mostani ötéves terv feladatait. Az Ondrej Vrábel elvtárs vezette munkabrigád pedig terven felül 131 méter hosz- szú bányafolyosót hajtott ki, a Zsóri István és a Rigó Pál vezette kollektívák is csak néhány méterrel kevesebbet. — Ami a munkaverseny szervezését illeti — magyarázza a pártelnök —, az a szak- szervezeti tisztségviselők és a pártcsoportok agitátorainak közös ügye. Nálunk ez már évek óta így szokás. Az agitátorok jól ismerik a lehetőségeket, hiszen a többiekkel együtt ott dolgoznak a szénfalon, a szén- gyaiu mellett, és ha a vállalások bejelentésekor azt mondjak a többieknek, hogy tegyünk még rá néhány lapáttal, ami persze tonnákat jelent, soha sincs vita vagy nézeteltérés. — Nincs — egészíti ki a magyarázatot Csonka elvtárs —, mert lehetetlenségre ők sem vállalkoznak. Már tavaly, az év utolsó hónapjában megszervezték a vállalások bejelentését. Mind az 548 egyéni, mind az 54 kollektív vállalást részletesen kidolgozták, és a teljesítés módjait is megvitatták az agitátorok az érdekeltekkel, összesítéskor kitűnt, hogy a bejelentett vállalások értéke 1 millió 355 ezer korona. . — Jól kezdtünk — mondja a pártelnök —, de jö volt a folytatás is. Persze, hiszen fél év múltával értékelték, ellenőrizték a vállalások teljesítését. A bejelentések értelmében ekkor ‘50 százalékos teljesítést kellett volna megállapítani, de 67,3 százalékos teljesítést állapítottak meg. És nem tréfálkozva, nagyon komolyan magyarázza: — Szóval, érvényes, amit a brigádvezető agitálásként mondott, hogy nem majd, hanem most! A többit, hogy a vállalási mozgalom jelmondatát miként kell értelmezni, mit jelent a brigádvezetők és a többiek, az agitátorok és a bányászok közötti egyetértés, alkalmanként milyen egyszerűen értenek szót egymással, azt nem kell külön magyaráznia. Azt tények bizonyítják. Azt Dolina bánya terven felül jövesztett, 8910 tonna, energiát, meleget, fényt adó szene bizonyítja. HA)DÜ ANDRÁS Mindenkit a megfelel© helyre Kádermunka a Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztófábuii A szocialista társadalom építése közepette a káderpolitika irányítása, a káderek nevelése, politikai és szakmai képzettségük szerinti elhelyezése a párt egyik alapvető feladata. Mondhatjuk úgy is: elválaszthatatlan része a pártmunkának. A társadalmi fejlődésért, dolgozó népünk boldogulásáért, anyagi és kulturális jólétének állandó növeléséért teljes felelősséget vállaló pártunknak a kádermunkával kapcsolatos szerepet semmilyen más szerv vagy intézmény nem helyettesítheti. Ezt az alapvető Jogot és kötelességet társadalmunkban senki más nem gyakorolhatja. A Kelet-szlovákiai Vasmű egyik legfontosabb munkahelyére, a nagyolvasztó üzembe azzal a céllal látogattunk, hogy meggyőződjünk, milyen formában és eredménnyel gyakorolja ott ezt a jogkörét a pártbizottság, s milyen tapasztalatokat szerzett eddig. Ján Lazár elv- társ, az üzemi pártbizottság elnöke így kezdte tájékoztatóját: — Pártbizottságunk a nagy- olvasztó üzem vezetőségével együtt a felsőbb pártszervek határozatainak szellemében — speciális feltételeinkhez igazodva — foglalkozik a káder- és személyzeti kérdések rendezésével. Ebben a munkánkban is abból indulunk ki, hogy üzemünk elsőrendű feladata: a nyersvas tervezett mennyiségének olyan minőségben történő kitermelése, amely kielégíti a vállalati és népgazdasági igényeket. Tudatában vagyunk, hogy ezt a feladatot csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a munkahelyeken erre a célra politikailag és szakmailag megfelelő emberek dolgoznak. És máris igazolódik a kádermunka jelentősége, fontossága. Az irányításunk alatt tevékenykedő párt- szervezetek figyelmét is arra hívtuk fel, hogy a káderek kiválasztásában, nevelésében és beosztásában feltétlenül érvényesítsék ezt az alapelvet. — Milyen eredménnyel érvé nyesül ez üzemük gyakorlati életében? — Azt szokták mondani, hogy a politikai és kádermunkának egyik legjobb fokmérője a gazdasági feladatok teljesítésének eredménye. Igaz, eléggé bonyolult gazdasági körülmények közepette, de eddig nem minden esetben sikerült olyan eredményeket elérnünk, amilyent szerettünk volna. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanom, hogy kezdetben az eredménytelenség oka nemcsak objektív, hanem sok esetben inkább szubjektív jellegű volt. Sőt, az ezzel a helyzettel összefüggő problémák és fogyatékosságok éppen a kádermunka terén jelentkeztek. Konkrétan abban, hogy az irányító tisztségekbe, až üzem és a részlegek vezetői szintjén, nem készítették elő — sem számbelileg, sem a szakmai összetételnek megfelelően — a szükséges kádertartalékot. Nem teremtették meg kellő mértékben annak lehetőségét, hogy a fiatal technikusok, mérnökök megfelelően érvényesülhessenek beosztásukban. Ennek az lett a következménye, hogy ezek a fiatal szakemberek a vállalat egyéb munkahelyein, sok esetben más vállalatnál kerestek maguknak megfelelő munkakört. — Mit tett ennek a helyzetnek megváltoztatására az üzemi pártbizottság? — Természetesen mindezt Ä Pártélet 17. száma A lap közli Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 5. évfordulója alkalmából a moszkvai Pravda szerkesztőségének adott interjúját. Ebben Brezsnyev elvtárs kiemeli: „...fontos, hogy megtaláljuk az utat Európában a háború veszélyének csökkentésére most is, és a jövőben is. Ezt a feladatot nem lehet teljesíteni anélkül, hogy ne tegyünk reális lépéseket a lázas fegyverkezés korlátozására.“ Fokozzuk a politikai agitáció hatékonyságát címmel jelent meg az az írás, mely aláhúzza: mindinkább előtérbe kerül a politikai agitáció jelentősége. Rámutat, hogy csak személyes kapcsolatok újtán ismerhetik meg a kommunisták az embereket, azok gondjait. A dolgozók tehát csupán a mindennapi kapcsolatok létrehozásával nyerhetők meg a pártpolitika teljesítésében való aktív részvételre. A fűtőanyag-energetikai bázis fejlesztésének jelentősége a címe Vlastimil Ehrenberger, a CSKP KB tagja, szövetségi fűtőanyagipari és energetikai uiniszter írásának. „Abban a törekvésünkben, hogy népgazdaságunk és a lakosság számára elegendő fűtőanyagot biztosítsunk, jelentős tényező a fűtőanyag és az energia minden válfajában a fogyasztás ésszerűsítése és a nagyobb gazdaságosságért vívott harc“ — mutat rá a szerző. „A nemzetközi helyzet céltudatos kiélezése kifejezi a nemzetközi imperializmus leg- reakciósabl> erőinek törekvését, hogy lefékezzék és visszájára fordítsák a forradalmi világfolyamatot, amely az enyhülés feltételei között további sikereket ért el“ — hangsúlyozza Radoslav Klein a Helsinkitől Madridig című írásában.-fünem figyeltük karba tett kézzel. Pártbizottságunk alapos elemzést végzett, s ezt követően igen gyakran napirendre tűzte az irányító munka javításának kérdését. Mégpedig azért, mert az üzemünkben kezdetben meghonosodott irányítási rendszer szinte teljesen hatástalannak bizonyult. Ennek következményeként növekedett az üzemünkben dolgozó emberek elégedetlensége, megromlottak a kollektívákban az emberi kapcsolatok. Az elégedetlenség gyakran a dolgozók tétlenségét, nemtörődömségét fokozta, illetve csökkentette a közös ügyek iránti érdeklődését. Pártbizottságunk abban az időben — ugyanúgy, mint ma — elegendő erőt érzett magában, s lehetőséget teremtett arra, hogy ezen a helyzeten változtasson, éppen a kádermunka lenini normáinak érvényesítésével folyamatosan rendezze ezeket a problémákat. Nem ment ez könnyen, úgymond „gombnyomásra“. Tudvalevő, hogy a nagyolvasztó üzem néhány munkahelye, mint általában a kohászat, nem tartozik a legvonzóbb munkahelyek közé, ahol a munkaerő-vándorlás a vezető posztokon is megnyilvánul. Például a főmesteri tisztségben 1965 óta tizenheten váltották egymást! Hasonló esetekre — ha nem is ilyen arányban — más szakaszon is sor került. Örömmel elmondhatom, hogy jelenleg a vezető dolgozok politikai és szakmai színvonala üzemünkben nagyon jó. Olyan emberek látják el, akik politikailag fejlettek és szakmailag jól felkészültek. — Mindebből milyen tapasztalatokat szűrtek le? — Elsősorban is azt, hogy a kádereknek a munkaszakaszokra történő kiválasztásakor feltétlenül szem előtt kell tartani: az illető politikailag, szakmailag, szervezőkészség tekintetében alkalmas-e, képes-e eleget tenni megbízatásának, tudja-e úgy szervezni a munkát, hogy munkatársai, az üzem, a vállalat vezetői előtt tekintélyt, illetve elismerést szerezhessen? Nagyon fontos az is, hogy a munka irányításával megbízott emberek jól ismerjék a beosztásukkal járó feladatokat, és azok megvalósításáért személyes felelősséget érezzenek, tudásuk legjavát annak szolgálatába állítsák. Tapasztalataink igazolják, mennyire fontos a munkaszervezésben a lenini alapcl- vek érvényesítése, a személyes felelősség megkövetelése a meghatározott munkakör becsületes ellátásáért, a feladatok sikeres teljesítéséért. Az a véleményünk — s ezt a gyakorlatban is érvényesítjük —, hogy megalkuvás nélkül el kell járni mindazokkal szemben, akik személyes felelősségük elől menekülve, megbújnak a kollektíva mögött. Az 1979-ben nálunk is végrehajtott személyi változtatások után a kádermunkában megszilárdult, tovább erősödött a párt vezető szerepe üzemünk politikai és gazdasági életének minden szintjén. Lazár elvtárs végezetül még leszögezte, hogy náluk a kádertartalék kiválasztása, nevelése és beosztása tartósan a párt- munka fontos részét képezi. A kádermunkával kapcsolatban olyan tervezetet dolgoztak ki, amoly különösen az idősebb korosztályhoz tartozó vezető dolgozóknak és másoknak is, szociális biztonságot nyújt, ugyanakkor gondol a fiatal káderek kiválasztási és nevelési folyamatára is. Ez a tervezet 1985-ig terjedően meghatározza, konkretizálja az irányító tisztségek politikailag, szakmailag képzett emberek által történő optimális elfoglalásának lehetőségeit. VULIK GELLERT v.'*'»««;'.V•' NEM MAID, HANEM MOST!