Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-05 / 210. szám, péntek

ň szocialista tudat formálása a falvainkban 1980. li 5. A falvak szocialista építésé­nek harmincöt éves tapasztala­tai mutatják, milyen nagy je­lentősége van a világnézeti nevelésnek és a politikai tö­megmunkának. Ahhoz, hogy az emberek öntudatosan viszo nyúljanak a társadalmi felada­tokhoz, érteniük kell a párt po­litikáját, minden polgárnak tu­datosítania kell, hogy a saját földjén gazdálkodik hogy min­denki egyformán felelős azért, ahogyan élünk és dolgozunk. Ebből a szempontból minél mé­lyebb a dolgozók öntudata, an­nál jobban tudják érvényre jut­tatni a párt politikáját, annál sikeresebben oldhatók meg a szocialista építés feladatai. Falvaink politikai, gazdasági szociális és kulturális fejlődése élő példa erre. E folyamatban jelentős szere­pe van a világnézeti nevelésnek s a hatására létrejövő, a szo­cialista társadalomnak megfe­lelő állampolgári és családi ha­gyományoknak. A gazdasági, a szociális, a politikai és a kul­turális téren naponta végbe­menő forradalmi változások, így a marxista—leninista párt rendszeres ideológiai tevékeny­ségével, a szocialista állam ne­velési intézményeinek és a tár­sadalmi szervezetek munkájá­val összhangban hatnak a tár­sadalmi lét terén lezajló átala­kulásokra. Az elmondottakkal összhangban fejlődik a falu szocialista életmódja is. Tudatában vagyunk viszont, hogy e környezet életstílusa, főleg vallási téren, még mindig a vallásközösségek, az egyházi szervezetek befolyása alatt áll. A CSKP XV. kongresszusa nem véletlenül hangsúlyozta, hogy „minden téren, az elméletben, a propagandában, a mindenna­pi politikai tömegmunkában szükséges, hogy intenzíven to­vábbfejlesszük és tökéletesítsük az ideológiai munkát." E politi­kai tömegmunka, szerves részét képezik a szocialista polgári szertartások, az állami ünne­pek, a jelentős évfordulók, ju­bileumi ünnepségek, amelyeket társadalmunk számon tart és méltón meg is ünnepel. E ha­gyományok formagazdagsága a proletár hagyományokra köt az­zal a céllal, hogy felidézze az eseményeket, tanulságul szol­gáljon, meggyőzzön' szociális biztonságunkról, jogrendünk szilárdságáról. * * • A tudományos-műszaki forra­dalom világszerte hatalmas mértéket ölt, vele együtt asze- kularizációs és civilizációs fo­lyamat is, s mindez törvény­szerűen befolyásolja a vallásos­ságot is. Sokan teszik föl a kérdést: szükségünk van-e még napjainkban az egyházközössé­gekre, a vallásközösségekre az élet értelmének keresésében? A vallás képviselőinek is el kell ismerniük, hogy a tudomány, a technika mai fejlődési fokán, a gyorsan változó életfeltételek, elképzelések, gondolkodásmód szükségessé teszik, hogy meg­változtassák a hagyományok el­len szóló parancsolataikat, dog­májukat — éspedig olyan ér­telemben, hogy az egyház a vi­lágot szolgálja, nem pedig a világ az egyházat. Azazhogy az egyház istennek tett egyetlen szolgálata az ember szolgálata. Így hát az egyháznak, amely egy időben ignorálni akarta az egész világot és az embert, be­le kell nyugodnia abba, hogy új légkör alakult ki, amelyben a vallási tudat kétségtelenül gyengül. Az ember személyisé­ge fejlesztésének szentelt sok­oldalú gondoskodás a szocialis­ta társadalomban nemcsak az életszínvonal emelkedésében nyilvánul meg, hanem abban is, hogy figyelemmel kíséri az em­ber életének egy-egy jelentős eseményét. J A régi világban formailag és tartalmilag a falu életében a leggazdagabb eseménynek a családi szertartások, a keresz­telő, az esküvő és a temetés számított. Elsősorban az egy­ház, a vallásközösségek hasz­nálták ki ezeket a szertartáso­kat a maguk javára, s így te­szik ezt napjainkban is. Épp azért hoztuk létre a szo­cialista tartalommal megtöltött polgári szertartásokat, amely­nek szervezői a polgári ügyek testületet. Működésük jelentő­sége abban rejlik, hogy bizto­sítják az ember számára azt az érzést, hogy a szocialista tár­sadalomban a sznkebb élet- és munkakörnyezete nem feledke­zik meg életének fontosabb ese­ményeiről. mun ka jubileumairól, vele van nemcsak az öröm, de a bánat perceiben is. A kommu­nista nevelés bonyolult folya­matában ezéri a polgári ügyek testületeinek, aktíváinak mun­kájára úgy tekintünk mint a nevelői hutás egyik formájara, mint az állami szervek és a Nemzeti Frontba tömörülő tár­sadalmi szervezetek politikai tömegmunkájának szerves ré­szére. Mer! ezeknek az új ha­gyományoknak, ünnepségeknek nagy szerepük van az emberek esztétikai, érzelmi és erkölcsi nevelésében. A nemzeti bizott­ságok, társadalmi szervezetek tevékenysége igyekezete révén tovább mélyül így állampolgá­raink szocialista öntudata, ja­vulnak az emberek közötti kap­csolatok. A polgári ügyek testületeinek — számuk Szlovákiában 2571, taglétszámuk 19 231 — fő kül­detése, az, hogy segítségükre legyenek a nemzeti bizottságok­nak abban a törekvésükben, hogy valamennyi polgári szer­tartás szocialista szellemben menjen végbe, ezek száma leg­alább is rendszeresen növeked­jék, emelkedjék eszmei és kul­turális színvonaluk. A polgári ügyek testületeinek rendszeres, formalizmusoktól mentes tevékenysége egyik fel­tétele annak, hogy megszilár­duljanak a szocialista polgári hagyományok, amelyek — a sokéves tapasztalatok szerint — nagy befolyással vannak az emberek gondolkodásmódjára, az új életkörülményekhez, a szocialista társadalom adta új viszonyokhoz való alkalmazko­dásra. Ezért nagyon fontos a polgári ügyek testületeinek munkájában szem előtt tartani, hogy minden ember más-más hozzáállást igényel. A gyermek születése, a házasságkötés, a temetés, más élet- és munkájuk bileum, amelyeken a társada­lom is részt vesz, így nagyban hozzájárul a marxista—leninista elveken alapuló tudományos vi­lágnézet kialakításához. A szo­cialista erkölcs, az elvtársi kap­csolatok kialakításának egyik forrásává válik, a szocialista életmód formálásának alapjá­vá. A szocialista társadalom nor­máinak megfelelő emberek kö­zötti kapcsolatok formálásában még hatékonyabban kell kihasz­nálni a polgári ügyek testüle­teinek munkáját, amelyek az egyes nemzeti bizottságokon nagy részt vállalnak az embe­rek életében jelentős esemé­nyek megünneplésének szerve­zésében. A szocialista hagyo­mányok fejlesztésében nagy a szerepük a polgári ügyek ak­tíváinak. Ezek száma Szlová­kiában 3621, taglétszámúit 13 054, főleg a földművesek, a mezőgazdasági dolgozók sorai­ból. • « » Tudatosítanunk kell, hogy az egyházi szervezetek és a val­lásközösségek. hatására főleg a falvakon a mai ember erkölcsi normáinak ellentmondó erkölcs, szokások alakultak ki. A val­lás — mint már hangsúlyoztuk — nagy jelentőségeket tulajdo­nít a családi ünnepségeknek, legyen az keresztelő, esküvő, temetés. A keresztelő a mai szocialista falu feltételeiben már nem a vagyon örököse tiszteletére rendezett ünnepség, házasságkötés már nem a va­gyonok összekapcsolása minden­áron, két ember kapcsolatának kikényszerítésével, a halál nem megváltás e világ gondjaitól. Manapság egy ember öröme s bánata egy egész kollektíva ügye is, azé a kollektíváé, amelyben él és dolgozik. A tár­sadalom megbecsüli, nagyra ér­tékeli az ember életét, főként a társadalom, az egyén javát szolgáló, gyümölcsöző életet. Az embereket a múltban soha nem halmozták el annyi gon­dossággal, jóléttel, mint manap­ság. Ezért hát természetes, hogy a legvallásosabb környe­zetben is a dolgozó tudatában visszhangra találnak az új szo­cialista polgári, hagyományok, mindennapi életük szerves ré­szévé válnak. Az emberek kö zött létrejövő új kapcsolatok lassan a falvakon is kiszorít ják a vallási hagyományokat. szokásokat, babonákat, előité leteket. Természetes persze, hogy ha pozitív eredményekei akarunk elérni a világnézet, a marxista meggyőződés forrná lásában, nem szabad magunkba zárkóznunk. A vallást nem sza bad a dolgozó ember értékelé­sének egyetlen kritériumává tennünk, figyelmen kívül hagy nunk esetleges jó munkáját. Fo- kozott gondoskodással kell kö­rülvennünk a hívőket, megmu­tatni nekik, hogy szocialista társadalmunk minden embert tiszteletben tart, értékel. A CSKP KB 15. és az SZLKP KB ülése anyagainak ismereté­ben tudatosítjuk, hogy az új szocialista hagyományok 'a po litikai tömegmunka szerves ré­szét képezik. Annak a munká nak részét, amely a dolgozók nevelésének egyik módja, mert e munka révén közvetve vagy közvetlenül hatunk az emberek tudatának formálására, politi­kai tudásuk, erkölcsi tulajdon­ságaik, megszilárdítására. A po­litikai tömegmunka a tömegek között végzett politikai munka, s ennek célja, hogy megnyerje a dolgozókat a hatodik ötéves terv utolsó évi feladatainak teljesítésére. S ezek a felada­tok falvaink esetében nagyok és igényesek. Épp ezért az életünk egy részét alkotó pol­gári és családi ünnepségeket úgy kell értelmeznünk, mint az emberek között végzett rend­szeres és céltudatos nevelő­munkát, amely a pártpolitika megvalósításában a dolgozók aktivitásának és kezdeményező­képességének fejlesztéséhez ve­zet. STEFAN KOPČAN az SZLKP KB munkatársa Hatvan éve alakult meg a Szlovák Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége A közelálló ember és a har­costár szemével figyelte meg Lenin kivételes egyéniségét, munkásságát, felesége, Na- gyezsda Konsztantyinova Krup- szkaja. Visszaemlékezések Le­ninre című írásában olvashat­juk, hogy amikor leleplezte Marx és Engels emlékművét, arca örömtől sugárzott, amikor 1918. november 7-én az avató­ünnepségen ezt mondta: „Mi ab­ban a boldog időben élünk, amikor a nagy szocialisták jós­lata megvalósulóban van. Mind­annyian látjuk, hogy számos országban pirkad a forradalom hajnala ... Rájuk is, ránk is ne­héz küzdelmek várnak még. De a közös harcban széttörjük a tőke igáját, és végleg kivívjuk a szocializmust!“ Akkor már pirkadt nálunk is. Az első világháború vérzivata­ra után a Szlovák Tanácsköz­társaság létének villámfénye je­lezte a pirkadó hajnal érkezé­sét. Semmivé foszlott, köddé változott az illúzió, hogy a csehszlovák állam szavatolja a jólétet, az egyenlőséget és nem lesz jogfosztott osztály. Hama­rosan megmutatkozott, hogy a csehszlovák burzsoázia sem ta­gadja meg* önmagát: könyörte­len kizsákmányoló. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme utáni Szovjet-Orosz­ország, a bolsevikok (Példája és a hazai osztályharc kiéleződé­se 1920 nyarán megértette a szociáldemokraták többségével, a baloldali ellenzékkel: csak a lenini út járható. A Kommunista Internacioná­le II. kongresszusán Lenin a legfontosabb feladatként az egységes kommunista pártok megalakítását, a forradalmi munkáspártok tevékenységének olyan irányítását határozta meg, mely felkészíti a proleta­riátust a forradalmi feladatok teljesítésére. Elfogadták a III. Internacionáléhoz való csatla­kozás 21 feltételét. Erről volt szó, erről az út­ról. A csehszlovák munkásmoz­galom új forradalmi irányvéte­léről. A Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulásához vezető útról. Szlovákia területén a balol­dal több városban konferenciát tartott, akcióbizottságokat szer­veztek ... A munkásfiatalok pe­dig döntöttek: Bratislavában, szeptember 5-én megalakítot­ták a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetségét. Csat­lakoztak a 111. Internacionálé szekciójaként működő nemzet­közi ifjúsági irányító szervezet­hez, a Kommunista Ifjúsági In- ternacionáléhoz. Történelmi tény: elől jártak a harcban. A megalkuvást követően Szlo­vákiában 22 városban, község­ben működött ifjúsági alapszer­vezet. Többek között Dél-Szlo­vákia területén, Nyitrán (Nit­ra), Vágsellyén (Šaľa), Érsek­újváron (Nové Zámky}, Léván (Levice) is egy évtized múlva pedig már 190-re nőtt az if­júsági alapszervezetek száma. Olyan pártbarcosokat nevelt a Szlovákiai Kommunista Ifjú­munkások Szövetsége, mint amilyen Schönherz Zoltán, Sza­bó István, Bethlen Oszkár, meg a többi száz és ezer. Később, a fasizmus veszedel­mes terjeszkedése idején hiva­talosan betiltották ugyan a szö­vetség működését, de tudjuk, hogy tagjainak, a csehszlovák komszomolistáknak a tevékeny­ségét be nem tilthatták. Lenin azon az ünnepségen, bizonyára rájuk is gondolt. Azóta már kivirradt, fényes napként világítja utunkat a szocializmus győzelme, s bár küzdelmes a mi utunk is, tisz­telettel gondolunk azokra, akik a plrkadő hajnalban indultak. A nyomukban járunk. HAJDÜ ANDRÁS A SZÍNVONAL EMELÉSÉÉRT Felkészültek az új pártoktatási évre Előtérben a gazdasági kérdések O Az irá­nyítás és ellenőrzés hajékonyságánok növelése A pártalapszervezetekben ja­vában folynak az előkészületek az 1980/81-es pártoktatási év megnyitására, fán Majo elvtárs­sal, az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága Politikai Ne­velési Házának igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a já­rásban a CSKP KB 15. plenáris ülése határozatának szellemé­ben mit tesznek a pártoktatás hatékonyságának és színvona­lának növelése érdekében. — A pártoktatás színvonalá­nak és hatékonyságának növe­lése szempontjából döntő fon­tosságú a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésein el­fogadott határozatoknak a gyakorlatba történő átültetése — kezdi beszélgetésünket Ma­jo elvtárs. — A CSKP KB Tit­kárságának az új pártoktatási évre szóló irányelveivel össz­hangban politikai-szervezési in­tézkedéseket dolgoztunk ki uz 1980/81-es pártoktatási év fel­adatainak teljesítése céljából. Ennek megfelelően megkülön­böztetett figyelmet fordítunk a kommunisták besorolására a pártoktatás egyes fokozataiba. Ebben az oktatási évben új pártoktatási tanulócsoportot alakítunk az első évfolyamban, melynek keretében a párt gaz­daságpolitikájával, a népgazda­ság tervszerű irányításának tö­kéletesítésére elfogadott in­tézkedésekkel kívánunk fog­lalkozni. — A pártoktatás hatékony­ságának egyik konkrét fokmé­rője, hogy a megszerzett el­méleti ismereteket a hallgatók mennyire tudják érvényesíte­ni a gyakorlatban. Azokban az alapszervezetekben, ahol a ve­zetőség megfelelő figyelmet fordít a kommunisták eszmei­politikai nevelésére, jó ered­ményeket érnek el a termelő- munkában, a hatodik ötéves terv mutatóinak teljesítésében. Ennélfogva elsőrendű köteles­ségnek tekintjük a pártokta- tás színvonalának növelését valamennyi alapszervezetben. E célból az új pártoktatási év valamennyi fokozatába beso­roltuk azön komplex intézke­dések ismertetését, melyek a csehszlovák népgazdaság irá­nyítása tökéletesítésének rend­szerét tartalmazzák az 1981-es évtől kezdve. Munkánkban az eddigieknél hatékonyabban kí­vánjuk érvényesíteni a termé­kek minőségének javítását, valamint a munkatermelékeny ség emelését célzó intézkedé­sek gyakorlati alkalmazását. A pártoktatás hatékonyságát több üzem jó példája is bizo­nyítja. A kommunisták döntő többsége aktívan bekapcsoló­dik a szocialista versenymoz­galomba, a szocialista munka- brigádok sorába, az újító- és feltaláló-mozgalomba. Például a Csilizradványi (Čiližská Rad- vaň) Efsz pártalapszervezeté- nek 25 tagja aktív részt vál­lal a termelési feladatok meg­valósításában, tizenöten közü­lük a szocialista munkabrigá­dok tagjai. A Vásárúti (Trho­vé Mýto) Efsz alapszervezeté­ben dolgozó kommunisták a szocialista kötelezettségvállalás keretében felajánlást tettek 4 ezer literes évi fejési átlag el­érésére, miközben egy liter tej előállításánál öt deka erőta­karmányt takarítanak meg. A Dercsikai (fúróvá) Efsz kom­munistái 130 ezer kilowattóra elektromos energiát takaríta­nak meg az elfogadott éssze­rűsítési intézkedések kapcsán. — Mit tesznek a színvonal emelése érdekében? — Az elmúlt pártoktatási év tanulságait levonva, intézkedé­seket tettünk a színvonal eme­lésére azokban az alapszerve­zetekben, ahol nem vagyunk megelégedve az eredmények­kel. Mindenekelőtt arról van szó, hogy következetesen le­gyen megtartva az előírt tan­anyag, az előadások és beszél­getések folyamatosan a meg­határozott időrendben legye­nek megtartva. Előtérbe kerül az előadók felkészültségének javítása, valamint az, hogy az anyagot a hallgatók felkészült­ségi szintjéhez mérten adják elő. A Politikai Nevelés Háza keretében 12 előadótestületben 252 előadó tevékenykedik. Az alapszervezetekben az eddigi­eknél hatékonyabban kell be­vonni az előadói tevékenység­be azokat az elvtársakat, akik elvégezték a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetemét — Az új pártoktatási évben fokozott figyelmet fordítnak az ellenőrzésre is. A lektortes­tület folyamatosan értékeli majd a pártoktatás menetét és megteszi a szükséges intézke- désekeet az esetleges hiányos­ságok kiküszöbölésére. Az alap­szervezetek vezetőségi és tag­gyűlésein is foglalkoznak a pártoktatás értékelésével. A gazdasági kérdések előtérbe helyezése a pártoktatás kereté­ben egyáltalán nem jelenti a marxizmus—leninizmus többi összetevője fontosságának csök­kentését. Kellő figyelmet io- dítunk a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet osztály­szempontból történő értékelé­sére is. Az antikommunizmus és antiszovjetizmus elleni har­cot csakis jó felkészültséggel, a tömegek körében végzett po­litikai munka színvonalának emelésével lehet felvenni. El­várjuk, hogy a pártoktatás színvonalának emelése hozzájá­ruljon az alkotó munkakezde­ményezés és a szocialista tár­sadalom építésében végzett el­kötelezett munka további el­mélyítéséhez, a munkaaktivitás fokozásához és a tudatos mun­kafegyelem megszilárdításához. A pártoktatás keretében ru­galmasan kívánnak reagál­ni az időszerű bel- és kül­politikai eseményekre is. E célból az előadókat rendsze­resen tájékoztatják a fonto­sabb eseményekről, hogy azok a pártoktatás és a tömegpoli- tikai munka keretében megfe­lelően válaszoljanak a felve­tett kérdésekre. Az új pártok­tatási évet járási ideológiai konferencia összehívásával nyit­ják meg, ahol ismeretetik a pártoktatás fő irányelveit, majd a előadótestületek cso­portonként vitatják meg a ve­le kapcsolatos problémákat SVINGER ISTVÁN AKKOR MÁR PIRKADT

Next

/
Thumbnails
Contents