Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-05 / 210. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUN ISTA P A RT J A KÖZP ÖNTI B f ZOTT S ÁGÁNAK NAPILAPJA A BÁNYÁSZNAP TISZTELETÉRE (ČSTK) — Az idei bá­nyásznap tiszteletére a kor­vinái járásban levő stonaval Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség Bányaipari Konszern Ji- rí Czespíva vezette bányász­brigádja felajánlotta, hogy vállalati rekordot állít fel a fejtési terület nagyságában szovjet bányagépeik segít­ségével. A kollektíva tagjai 31 munkanap alat 54S négy­zetméteres napi teljesít­ményt akarnak elérni. Ily módon fejtési tervüket 5 ezer tonnával túlteljesítik. Ugyanabban a bányában ezen a héten az Alois Pries- nitz vezette munkacsoport is fokozott aktivitási fejt ki. A brigád tagjai naponta 1600 tonna szenet (ejtenek, így tervüket 4011 tonnával túltel­jesítik. Ez a kollektíva ax Ostrava-karvinái szénmeden- oében a legjobbak egy üké, aímt az Is bizonyít, hogy az öléves tervidőszak kezdete óta 110 százalékra teljesíti tervét, ötvenhat hónap alatt több mint 150 000 tonna sze­nei termelt terven felül. A havírovi Gottwald Elnök Bá­ny aipari Konszernben pedig Vusil Fecurka szocialista munkabrigádja ér el kiváló eredményeket. Atomenergia programunk megvalósításában a Klement Gottwald Üjkohó hustopeőei hídelemgyára is részt vesz, amely az idén 12 500 tonna súlyú atomreaktor-alkatrészt gyárt a Jaslovské fío hu nice i ds a Dukovany i atomerőmű számára. A képen: Jan Kuli ček és Pave/ Stanék tjobboldaltJ hegesztők munka közben. (V. Korfiák felvétele — fíTKf GUSTAV MISÁK Etl/TARS FOGADTA A CiPmiSI PARIAMINT1KÜIOOTTSEGET (CSTKJ — A Ciprusi Köztár­saság parlamenti Küldöttsége Alekosz Mikhaelidisznek, a kép- viselőház elnökének vezetésével tegnap a Bratislavai Eelektro­SZAKMUNKÄSFIATALOK AZ AGROKOMPLEX '80-ON PÁRTÜNK ÉS KORMÁNYUNK KÉPVISELŐ! IPARI TANULÓKKAL TALÁLKOZTAK i| Tudósítónktól} — Nyitrán (Nitra), az Agrokomplex ’80 országos mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításon tegnap megrendezték a szakágazat ipari tanulóinak napját. A talál­kozón — [án Janiknak, a/ SZl.KP KB elnökségi tagjának, a KB titkárának vezetésével párt- és 'kormányküldöttség is reszt vett. A delegáció további lagja volt: Rudolf Vaufio, az SZLKP KB osztályveztője, fán lamivic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Juraj Huíia szlovák o>klátási mi­niszter. Megjelent politikai és társadalmi életünk több más képviselője is. Ünnepi beszédet )ári (anta mondott. Foglalkozott a mező gazdasági termelés jelentőségé­vel a szocialista társadalom­ban, a mezőgazdasági nagyü­zemi termeléssel szemben tá­masztott igényekkel és a. tudo­fFolytatás a 2. oldalon/ technikai Vállalatba látogatott. A vendégeiket, akikel elkísért Jaroslav Srb, a Szövetségi Gyű­lés alelnöke ós Henyö Máié, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnö­ke, Vladimír Jež«, a vállalat igazgatója üdvözölte. A forradalmi hagyományok termében a vendégek tájéko­zódtak a vállalat történetéről A gyár 1902-ben létesült Felső- Magyarország első elektrotech­nikai üzemeként. Ezután megtekintették a vái lalat három üzeme közül a leg újabbikat, a transzformátor­gyárat, amely tízezer transzfor­mátort gyárt évente, ennek 40 százalékát exportra, főként a Szovjetunió és az NDK szá­mára. Délben a ciprusi parlamenti küldöttség Bratislavából vissza­utazott Prágába. A repülőtéren a vendégeiket Viliain Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének (Folytatás a 2. oldatonJ 1980. szeptember 5. PÉNTEK BRATISLAVA • XXXIÜ. ÉVFOLYAM 210. szám Ára 50 fillér Központi szerveink felhívásával összhangban A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt elvtárs (CSTKJ — Ülésezett tegnap Bratislavában a Szlovák Nent° zeti Front Központi Bizottságának Elnöksége, Jozef Lenárt» nak, a .CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első tit­kárának, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökének vezetésével« Az elnökség nagyra értékelte, a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek, a nemzeti bi­zottságoknak, a gazdasági szer­veknek és intézményeknek, va­lamint számos dolgozónak vá­laszát arra a felhívásra, ame­lyet a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága tett közzé június elején a tömegtakarrná- nyok begyűjtésével kapcsolat­ban. Ugyancsak pozitívan érté kelte a tömegtájékoztató eszkö zök e téren végzett munkáját A munkásság, a szövetkezeti parasztság, a SZISZ-tagság, a nők ós a nyugdíjasok e téren végzett áldozatkész és önkén tes munkája csaknem 50 000 tonna tömegtakarmány begyuj tését eredményezte. Az elnök ség ezzel összefüggésben kife­jezte azl a meggyőződését, iiogy a szerzett tapasztalatokat a Szlovák Nemzeti Front szer vei és szervezetei felhasznál­ják a mezőgazdasági vállald* tok megsegítésére, összhangban a CSKP KB Elnöksége, a Cseh" szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottsága és a szövetségi kormány legutóbbi felhívása val, Ezzel hozzájárulnak a köz­élelmezés biztosításához, az élelmiszerekkel való önellátás mértékének növeléséhez, és a 7. ötéves tervidőszak sikeres megkezdéséhez. Az elnökség a továbbiakban értékelte a hazánk felszabadu­lásának 35, évfordulója tisztele­tére kibontakoztatott znunkaak tivitás és a felajánlási mozga­lom eredményeit. Megállapítot­ta, Iiogy a pártszervek és szer­vezetek vezetésével az állami szervek sikeres politikai-nevelő es szervező munkát végeztek, s mozgósították az embereket a XV. pártkongresszus programié nak teljesítésére. AZ ENSZ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA BŐVÍTENI KELL A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉST (CSTK) — New Yorkban foly, tatta munkáját az ENSZ gazda­sági kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka, amelyen Mali, Szaúd-Arábia, Marokko és más országok képviselői is felszólaltak. A mali külügyminiszter hang súlyozta, hogy a fejlődő orszá­goknak a jövőben nagyobb mér tékben kell támaszkodniok sa­ját erejükre, saját emberi és természeti forrásaikra, bővite- niük kell a kölcsönös együtt­működést. Példaként Mauritá nia, Szenegál és Mali közötti közös mezőgazdasági, bányaipa­ri és más tervek sorát emlí­tette. Szaúd-Arábia képviselője em­lékeztetett arra, hogy országa több olajat termel, mint amenv- nyl érdeke. Ugyanakkor Szaúd- Arábia bruttó nemzeti jövedei mének kb. 3 százalékát fordítja a fejlődő országoknak nyújtón támogatásra, míg a nyugati or szágok esetében ez az összeg 0,3 százalékos. A marokkói kereskedelmi és iparügyi miniszter hangoztatta, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés gondjait nem lehet megoldani csupán a gaz­dasági szerkezet felülvizsgálá-< sával, mert az szoros kapcso­latban van a politikai helyzet­tel. Példaként a palesztin né­pet hozta fel. AZ SZNF KB ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE INTERNACIONALIZMUS, SZOCIALIZMUS ÉS BÉKE A szocialista országoknak, a nem­zetközi kommunista és munkásmozga­lomnak éppúgy, mint a nemzeti füg­getlenségre törekvő népeknek bevált tapasztalata, hogy a proletár és szo­cialista internacionalizmus nélkül nem. lehet győzelmes harcot vívni a de mnkráciáért, a szabadságért, a szocia­lizmusért és a békéért. A kommunisták már több mint egy évszázada zászlóvivői az. elvtársi szo­lidaritásnak, amely mindig javára vált és .i jövőben is javára válik a dolgo­zóknak. A proletár internacionalizmus, amely megtestesíti a közös célokért folytatott harcban minden ország mun­kásosztályának és kommunistáinak szolidaritását, amely kifejezi szolid*? rilásukat a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott bar»: cal. amely a testvérpártok önkéntes együttműködésének megtestesítője, amelynek keretében szigorúan tiszte­letben tartják az egyes pártok egyen jogúságát és függetlenségét, szamunk­ra, kommunisták számára szent dolog. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a szolidaritás a kommunista pártok és a munkásmozgalom hatalmas, bevált fegyvere ma és a jövőben is. Ezzel tisztában vannak ellenfeleink is. F.zérl intéznek oly gyakran bárdolatlan tá­madásokat éppen a proletár interna- ciovializmus ellen. A proletár internacionalizmus alap elve új tartalommal gazdagodott ami­kor a szocializmus világrendszer lett, Kiterjedt a szocialista államok kölcsö­nös kapcsolataira is. Ebben az érte­lemben a szocialista internacionaliz­mus alapelvévé vált. Az államközi kap­csolatok új, korábban ismeretlen for­mái alakultak ki, amelyeknek alapja nemcsak a függetlenség és a szuvere­nitás kölcsönös elismerése, hanem fő­leg a kölcsönös testvéri segítségnyúj­tás és a szocializmus vívmányainak kö.<:ös védelme. A szocialista világkö- züsség országai, a kommunista és a munkáspártok közti kapcsolatok bázi­sát a marxizmus —leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei képezik. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV kongresszusán hangsúlyozta, hogy a proletár internacionalizmust pártunk egyik alapelvenek tekinti. Kiemelte to­vábbá azt. hogy a iiivőben is pártunk, államunk elsőrendű tartós feladatai közé fog tartozni a gondoskodás a szo­cialista országokkal való kapcsolatok széles körű fejlesztéséről, egységünk szilárdításáról és sokoldalú elvtársi együttműködésünk szüntelen elmélyíté­séről. A CSKP KB ez óv márciusában meg­tartott iiiése szintén elismeréssel mél­tatta, hogy a kommunista és a mun­káspártok kapcsolataiban kialakult a kölcsönös együttműködés, a tapaszta­latcsere, a nemzetközi szolidaritás és a segítségnyújtás rendszere, amely tel­jes egészében tiszteletben tartja önál­lóságukat, fÜBg^tl’nsépüket és egyen­jogúságukat, A CSKP KB Elnökségének az ülésen elhangzott beszámolójában ezt olvashatjuk: A forradalmi munkás­mozgalom nemzetközi egysége szálka minden osztályellenségünk szemében. A burzsoázia ennek az egységnek lét­rejötte óta, — amint azt a történelmi tapasztalatok tanúsítják, — minden eszközt felhasznál megbontására és gyöugítésére. A nacionalizmus, a kü­lönféle jobboldali és szélsőbaloldali el­méletek terjesztésével és támogatásá­val igyekszik mesterségesen kiváltani és kiélezni a kommunista és munkás­pártok közti ellentmondásokat. Az an­tikommunizmus az Októberi Forrada­lom óta főleg a leninizmust támadja, tagadja annak nemzetközi érvényessé­gét. igyekszik lejáratni a Szovjetunió tapasztalatait. Ez csak arról tanúsko­dik, hogy nagyon is tisztában van a leninizmus ihlető és forradalmi erejé­vel. Ma is teljes mértékben érvényes az. amit Lenin „Baloldaliság“, a kom­munizmus gyermekbetegsége című könyvében állapított meg, hogy a for­radalmi mozgalom minden egyes része valami sajátossal gazdagítja a vállve tett küzdelmet, de a döntő kérdések ben minden csapat a Nagy Október által megnyitott utat fogja követni. A további fejlődés maradéktalanul igazolta Vlagyimir Iljics f.enin e sza­vainak igazát. Hazánk, valamint a szo­cialista közösség családjának további országai is sajátos módon gazdagítot­ták és gazdagítják a szocializmus épí­tésének elméletét, a marsizmiis—-leni­nizmust alkotó módon alkalmazzák or­szágaik feltételeire, és tekintetbe ve­szik nemzeti sajátosságaikat. Egyide­jűleg a szemük fényeként őrzik a szo­cializmus építésének alapelveit, alap­vető általános törvényeit, amelyek sza­vatolják a szocializmus létét és jövő­jét is. Minden kommunista és munkáspárt reszt vesz a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletének fejlesztésében. Ez az elmélet, amint azt Lenin hang­súlyozta, minden ország forradalmi ta­pasztalataira és forradalmi gondola­taira épül. Leninnek erre a gondolatára 1976 júniusában Berlinben, az európai kom­munista és munkáspártok konferenciá­ján Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KH főtitkára hivatkozott, leszö­gezve, hogy a kommunista mozgalom valóban óriási tapasztalatokra tett szert. Tapasztalatai vannak a szocia­lizmus különféle feltételek közti épí­tésében, s ezek magukba foglalják egyrészt ennek az épitömunkának ál­talános törvényeit, másrészt sokrétű, konkrét formáit is. Tapasztalatai van­nak a tömegek létfontosságú érdekei védelmével, a forradalmi erők megszi­lárdításával, az eltérő fejlettségi szin­tű országokban a szocializmusért foly­tatott harccal kapcsolatban. Mindez megkívánja az elemzést és az általá­nosítást, annál is inkább, mivel min­den testvérpárt tapasztalatai a nem­zeti sajátosságokkal összefüggő ismé- telheletleu, különleges vonások mel­lett törvenyszerűen magukba foglalják (Folytatás a 2. oldalonJ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents