Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-03 / 208. szám, szerda

KOMMUNISTA

ELKÖTELEZETTSÉGGEL

PÄRTMUSMKA NAGYKAPOSBAN (VEĽKÉ KAPUŠANY)

Eszenyi László, a nagykaposi Béke Efsz személyzeti és káderosztályának vezetője Igen elfoglalt ember. Kevés olyan alapvető dolog történik ebben a közös gazdaságban, amiről ne tudna, illetve amihez ne lenne köze valamilyen formában.

És mindemellett, immár ötödik éve, az SZLKP nagykaposi városi bizottságának elnöki tisztségét is ellátja. Mi a pártelnök Eszenyi Lászlóval beszéltünk meg találkozót azzal a céllal, hogy a város politikai életéről és a városban működő pártszervezetek munkájáról beszélgessünk vele.

Látogatásunk céljának megfelelően indult ugyan a beszélgetés, de mindenekelőtt az elnök személye, eddigi politikai munkássága, érdekelt. '

Eszenyi eivtárs 1928-ban született, amikor ácssegéd édesapja a CSKP tagjává vált. Ő maga, húszéves korában, 1948- ban lépett a pártba. Nem véletlenül. A felszabadulást követően, 1946-ban szabóinasként kezdett dolgozni a nagykaposi „szabószövetkezetben“, ahol az Ung vidéki munkásmozgalom egyik aktív harcosa, a párt érdemes tagja, Papp Sándor volt a mester.

— Itt igen jó iskolát kaptam, mind szakmai, mind politikai szempontból — emlékezett Eszenyi elvtárs. — Ez a szabóság volt abban az időben a Nagykapos és környéke politikai életének központja, élén Sanyi bácsival. Bennünket, su- hancokat is mihamar beszervezett a politikai munkába. így kezdődött az én politikai pályafutásom, két évvel később pedig már szervezett kommunistaként dolgoztam.

Az 1950—52-es években a néphadsereg altisztjeként, majd a tiszti iskola elvégzése után is, politikai előadásokat tartott az alakulatban szolgáló magyar anyanyelvű katonák részére. A politikai munkát leszerelése után a Jednota Fogyasztási Szövetkezetben folytatta, hét éven keresztül. Aztán négy évig Veskóc (Veškovce) községben a hnb titkára volt. Később a Nagykaposi Magtermesztő Állami Gazdaságban dolgozott, 1965-től 1976-ig az üzemi párt* bizottság elnöki tisztét is ellátta. Egyben a nagykaposi városi pártbizottságnak is tagja volt; öt évvel ezelőtt ennek a párt- bizottságnak elnökévé választották.

— Bevallom, amikor a városi pártkonferencián elnökké választottak, egy kicsit tartottam attól, hogy néhányan kifogást emelnek személyem ellen — jegyezte meg Eszenyi elvtárs —, de fölösleges volt aggályom. Az a fontos, hogy ma már mindenki megérti annak a fejlődésnek jelentőségét, amit városunk a Tranzit gázvezeték kompresz- szorállomása, a Vajáni (Vojany) Hőerőmű és Slovnaft üzem felépítésének nyomán és hatására elért. Lakosságunk*száma 1960-tól háromezerhatszázról közel kilencezerre emelkedett. Oj lakótelepek épültek, s elsősorban az említett üzemek részéről nyújtott támogatásnak, a helybeli egységes földművesszövetkezet és az állami gazdaság vezetőivel folytatott együttműködésnek, nem utolsósorban a városi nemzeti bizottság, személy szerint Jesso Bertalan elnök és Sziszák Lászlóné titkár hasznos szervező munkájának, a lakosság társadalmi munkájának köszönhető, hogy a város- fejlesztés Nagykaposon jó ütemben halad, s a Nemzeti Front választási programjában célul tűzött feladatokat túl is teljesítjük.

Eszenyi elvtárs erről nem beszélt, de kétségtelen, hogy a városfejlesztés elismerést érdemlő eredményességében a városban működő pártszervezeteknek, a kommunistáknak is része van. Azt is tudjuk, a felsőbb pártszervek is így ítélik meg: Nagykapos városában teljes mértékben érvényesül a párt vezető és irányító szerepe.

— Eszenyi elvtárs, a városi pártbizottság véleménye szerint minek köszönhető elsősorban, hogy Nagykaposban a pártnak tekintélye van?

— Véleményünk szerint ezt azzal érdemeltük ki, hogy politikai tevékenységünket a formaságoktól mentes szervezettség, következetesség és céltudatosság jellemzi. Továbbá, hogy bevett gyakorlat munkánkban a lakossággal teremtett jó kapcsolat állandó fejlesztése, közösen végzett munkánk eredményeinek és felmerült problémáinak a nyilvánosság előtt történő őszinte mérlegelése. Semmit sem rejtünk véka alá, s azt valljuk: mindannyiunkat érintő dolgainkat, problémáinkat közös erővel könnyebb megoldani. Következetesek, igényesek vagyunk önmagunkkal, de másokkal szemben is. Városi pártbizottságunk rendszeresen, kéthetenként tanácskozik. Kendszeresen és folyamatosan értékeljük az irányításunk alá tartozó tizenkilenc pártszervezet tevékenységét, valamint a társadalmi és tömegszervezetek munkáját. Az egyes pártszervezetek negyedévenként — ha szükséges, gyakrabban is — nyilvános pártgyűléseket rendeznek. A városi pártbizottság évente kétszer hívja meg a lakosságot hasonló gyűlésekre. Ezeken rendszerint részt vesz a tőke- terebesi járási pártbizottság valamelyik titkára is.

— Mint elnök, elégedett a párt munkával, a kommunisták helytállásával?

— Általában igen, mert eredményeink bizonyítják, hogy nem dolgozunk hiába. Pártszervezeteink közül külön elismerést érdemelnek a Jednota, az Agrostav, a Tranzit gázvezeték, az egységes földművesszövetkezet, az iskolák pártszervezetei. Az ott dolgozó kommunisták példát mutatnak, élen járnak a feladatok teljesítésében. A politikai munkában számunkra nagyon értékesek azok a tapasztalatok, melyeket városunk idősebb kommunistáitól, pártunk régi, érdemes tagjaitól szerzünk. Közel negyvenen vannak, ők képezik a helyi pártszervezet tagságát. Magíis koruk ellenére, bármilyen politikai, társadalmi rendezvényről legyen szó, szívesen és gyakran részt vesznek ezeken, elbeszélgetnek

Eszenyi László elvtárs

(Katócs Gyula felvétele)

a fiatalokkal. Mindig számíthatunk a segítségükre.

— És okulnak a fiatalok mindabból, amit a párt régi harcosaitól hallanak?

— Igennel válaszolhatok erre a kérdésre. Tudomásunk szerint idősebb elvtársainkat tisztelet és megbecsülés övezi az ifjúság részéről is. Fiataljaink nagy gondoskodással ápolják a munkásmozgalmi hagyományokat, élénken érdeklődnek pártunk politikája iránt. Közülük évente átlagosan 50—60 tagjelöltet felvesznek pártszervezeteink. Ez rendjén is lenne, az viszont már kevésbé, hogy az ajánlók tevékenységével nem foglalkoznak kellően pártszervezeteink. Ez a kritika reánk, a városi pártbizottság tagjaira is vonatkozik. Mi is keveset foglalkoztunk eddig ezzel a fontos kérdéssel, ami nagy hiba. Pártbizottságunk ebből levonta a következtetéseket, és megtette e fogyatékosság felszámolására irányuló intézkedéseket.

Beszélgetésünk során örömmel állapíthattuk meg, hogy a politikai nevelés, a város kulturális és társadalmi életének kérdéseivel eredményekhez vezető körültekintéssel foglalkozik a nagykaposi városi pártbizottság.

— Itt élek, a jövőben is itt akarok élni — jegyezte meg beszélgetésünk végén Eszenyi elvtárs. — Eljön az ideje, amikor át kell adnunk tisztségeinket a tőlünk fiatalabbaknak. Bízom abban, nem kell majd Szégyenkeznünk azért, amit a mi irányításunk alatt elértünk városunk politikai, gazdasági és társadalmi életének fejlesztésében.

K. G.

Kommentáljuk

FELKÉSZÜLTEN

A pártcsoportok igen fontos szerepet játszanak a pártalapszervezetek munkájában. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy ahol passzívak a pártésoportok, ott az egész alapszervezet tevékenysége javításra szorul. Az, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki a párt szervezeti felépítésének legkisebb egységei, sok mindentől függ: a csoportok tagjainak összetételétől, a csoportvezető személyének helyes megválasztásától, a pártcsoportok tevékenységén«k rendszeres értékelésétől stb.

A pártalapszervezetek vezetőségeinek tehát rendkívül sok szempontot keli figyelembe venniük, ha a pártcsopor- tok munkáját elemzik. Természetesen arról sem feledkezhetnek meg, hogy mindennemű aktivitás fokozásának egyik előfeltétele a konkrét feladatokkal való megbízás, illetve azok teljesítésének rendszeres ellenőrzése és érté kelése.

A pártcsoportok és azok tagjai különféle feladatokkal bízhatók meg, például a taggyűlésekről és a pártoktatásról távol maradtak hiányzása okának megállapításával, faliújságok készítésével, agitációs tevékenységgel, a mindennapi termelőmunka végzése közben felmerülő kisebb- nagyobb gondok megoldásával. A pártcsoportok (működési területektől függően) részt vehetnek a pártbizottság beszámolójának előkészítésében.

Hiba lenne azonban, ha csak azok tudnák, miről lesz szó a taggyűlésen, akik részt vettek a beszámoló kidolgozásában. Ezért a pártcsoportok még a taggyűlések előtt értesülnek a tanácskozások fő napirendi pontjairól. Sőt, a pártcsoportok tagjai meg is vitatják a beszámolót, elsősorban annak a pártcsoport működési területére vonatkozó részét. Ezért tanácsos a pártcsoportok tagjainak összehívása röviddel (esetleg közvetlenül) a taggyűlés megtartása előtt. Ez lehetővé teszi a csoport ülésén elhangzott hasznos észrevételek pontos továbbítását az egész tagságnak. Az persze nem lehetséges (és nincs is rá szükség), hogy mindenki, aki felszólalt a pártcsoportgyűlésén, szót kérjen a taggyűlésen is. fgy a pártcsoportok egy-egy tagjukat megbízzák a csoport tanácskozásán elhangzott felszólalások lényegének elmondásával. Ez a feladat nem szükségképpen hárul a pártcsoport vezetőjére. Sőt, olykor szándékosan bízzák másra, nem ritkán fiatal párttagra, hogy hozzászokjon a nagyobb közösség előtt való bátor fellépéshez.

Igen jól bevált a pártcsoportok gyűlésein elhangzott észrevételek továbbításával való megbízás többek között a nitrai Plastika, a Galántai Gép- és Traktorállomás, a Hydro- stav Trenčianske Bohuslavice-i pártalapszervezeteiben. Az utóbbi vállalat V. pártalapszervezetéhen, melynek működési területe Bősön van, a GabCíkovo—Nagymarosi vízi erőmű építésénél, a pártcsoportok gyűlésiéin, különösen a taggyűlések elé terjesztendő konkrét javaslatok előkészítésére fordítanak alapos gondot. így történt ez a legutóbbi taggyűlésüket megelőzően is, amikor a gépkocsijavítók pártcsoportja elhatározta, hogy javasolni fogja a javítás miatt álló teherautók 25 százalék alá történő csökkentését.

A pértcsoportok tagjai tehát felkészülten mennek a taggyűlésre. Tudják, hogy a pártcsoportok tevékenységétől milyen nagy mértékben függ nemcsak a taggyűlés eredményessége, hanem az egész alapszervezet cselekvőképessége is. FÜLÖP IMRE

AGROKOMPLEX '80

Gazdasági propaganda és agitáció

a kiállítás programjában

Az elmúlt napokban az ország különböző vidékeiről sokan. utaztak Nyitrára (Nitra). A megnövekedett érdeklődést kétségkívül az Agrokomplex '80 mezőgazdasági kiállítás váltotta ki, amely mindenki számára hozzáférhető módon vonultatja fel az ésszerű táplálkozásunk alapjául szolgáló speciális növények termesztésének és a vadgazdálkodás fejlesztésének eredményeit.

Előzetes tudósításainkban már beszámoltunk a tízezres tömegeket vonzó országos jelentőségű kiállításról. Ám ezzel túlságosan leegyszerűsítenénk a rendező szervek szerepét, akik — abból kiindulva, hogy minél szélesebb körű betekintést, ismeretet nyújtsanak az érdeklődőknek — négy fő témakörben mutatják be a kiállítás anyagát.

A tematikus elhelyezés elvét követve az A-pavilonban kaphatunk választ a kérdésre: hogyan gazdálkodunk hazánkban a földalappal, miként használjuk ki szűkös termőföldjeinket a zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő termesztéséire. Külön témakör foglalkozik a szőlőtermesztéssel, ezen belül a borászattal, a zöldség és a gyümölcs ipari feldolgozásának, tartósításának technológiájával. A zöldség- és a gyümölcstermelés egészéről, az ágazatban végbemenő tudományos-műszaki haladás eredményeiről, a szakosításról és a fajnemesítés helyzetéről a harmadik témakör nyújt betekintést, amelyhez egyébként a kiállításon részt vevő szocialista közösség országai is tartoznak.

Végül a negyedik témakör a környezetvédelemmel, a vad- gazdálkodás kérdéseivel foglalkozik, a rendezők ennek keretében szervezték meg a nemzetközi kiállításokon díjakat nyert vadászati trófeák bemutatását.

Jól kapcsolódnak az Agrokomplex 1980 témaköréhez a KGST-tagországok bemutatott termékei, dokumentációs anyagai is.

A szocialista országok közül a Szovjetunió kiállítása foglalja el a legnagyob területet. Az önálló nemzeti részvétellel megtartott bemutatón Ludmila Nyikolajevna Turkevicsova, a szovjet pavilon metodikusa megjegyezte: „A fejlesztés

komplex programja lehetővé tette, hogy megteremtsük a mezőgazdasági kultúrák termésátlagai és bruttó hozamai növeléséhez szükséges biztos alapot. Gabonatermelésünk az 1976— 79-es évek átlagában 209 millió tonnát tett ki, ugyanebben az időszakban a nyersgyapot- termelés elérte a 8,67 millió tonnát, a zöldségtermelés a

25,7 millió tonnát, a cukorrépatermelés a 90 millió, a burgonyatermelés pedig a 86 millió tonnát: A Szovjetunióban már megalakult és sikeresen működik több mint 9 ezer üzemközi, termelési és agráripari egyesülés. A szakosítás és a kooperáció teret nyer a mezőgazdasággal kapcsolatos ágazatokban is, így az élelmiszer-, a hús- és a tejiparban, a begyűjtési és felvásárlási üzemekben. A Szovjetunióban a mezőgazdaság a tudomány és a technika vívmányai széles körű alkalmazása alapján fejlődik“.

Hasonló utat követ szocialista mezőgazdaságunk is, amely az alapvető élelmiszerekből a világ legfejlettebb államainak szintjén elégíti ki lakosságunk igényeit. De ugyanezt nem mondhatjuk el a zöldség- és

gyümölcstermelésről, hiszen az egy személyre eső évi fogyasztásban a fejlett országok mögött kullogunk. Jóllehet, szlovákiai viszonylatban az utóbbi négy év folyamán éves átlagban 119 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt termesztettünk, a megtermelt mennyiség mégsem volt elegendő az előirányzott felvásárlási feladatok teljesítéséhez, a lakosság zökkenésmentes ellátásának biztosításához. Ezzel magyarázható, hogy a hazai zöldségtermelés fogyasztásunknak a 95,2 százalékát, gyümölcsből pedig csak az 59 százalékát fedezi, a hiányzó mennyiséget drága pénzen, a külföldi piacokon vagyunk kénytelen megvásárolni.

Természetesen ez az áldatlan helyzet nem tarthat tovább. Erre hívta fel figyelmünket a CSKP KB mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó 13. ülése is, mely hangsúlyozta: „Zöldség- és gyümölcstermelésünk korszerűsítését és fejlesztését az önellátásra irányuló törekvésünk sürgeti, a természeti adottságok indokolják és közgazda- sági körülmények teszik szükségessé“.

A kiállításon most is sikeresen szereplő Slusovicei Efsz immár négy évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a nagyüzemek keretein belül is megoldható a zöldségfélék és a gyümölcs termelésének korszerűsítése, növelése, az ellátás akadály- mentes biztosítása. A neves szövetkezet tudományos megalapozottsággal nemcsak a termelés növelésének mennyiségi kérdését oldotta meg sikeresen, hanem ezzel együtt a zöldség- és gyümölellátás idényjellegét is megváltoztatta.

A slušoviceieken kívül számos más mezőgazdasági üzem,

kisgépeket gyártó vállalat és állami intézmény a szemléltető példák meggyőző erejével támogatja pártunknak azt a nép- gazdasági fontosságú törekvését, hogy hazai termelésből elégítsük ki a fogyasztói igényeket. S a rendezők azáltal, hogy a társadalmi gondjaink megoldásában segítő szövetkezetek, üzemek, intézmények késznette egyszerű és bonyolultabb gépi berendezéseinek megtekintésére lehetőséget biztosítottak az Agrokomplex ’80 területén, ezzel egyúttal a gazdasági propagandát és az agitációt is jelentős szerephez juttatták a kiállítás sokirányú programjában.

Erről győzték meg a látogatókat a lévai (Levice) HRON- FRUCT közös mezőgazdasági vállalat szakmai bemutatói, ahol a palántaültető és paradicsomszedő gépek, konténeres lészállító berendezések nagy sikert arattak. Ugyanez vonatkozik a Klöovi Növénynemesitő Intézet készítette öntözőberendezésekre is, amelyek a fóliasátrakban, üvegházakban végzett palántanevelésnél könnyítik meg az itt dolgozók munkáját. Sokan álltak meg Gustav Pauer élenjáró mezőgazdasági újító könnyűszerkezetes, csővázas állati férőhelyek, terménytárolók gyors elkészítésére alkalmas épületelemei előtt. Újításait az Ipolyszakállasi (So- kalce nad Ipľom) Efsz-ben és másutt sikeresen alkalmazzák.

A gyártmányaikat, a tudományos kísérleti kutatásaik eredményeit bemutató vállalatok, intézmények és újítók neve — minden bizonnyal — további felsorolás nélkül is felkerül a kiállítás dicsőségtáblájára. Hiszen mindegyik hozzájárult az Agrokomplex ’80 koncepciójának gyakorlati átültetéséhez, a választékos, vitamindús növények termelését, minőségét és mennyiségét alapjában meghatározó legcélravezetőbb eljárások kimunkálásához.

SZOMBATH AMBRUS

asm

1980.

ix. 3. r