Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-23 / 225. szám, kedd

ŰJ sző. 1980 IX. 23. Az ENSZ-ben megkezdődött az általános vita Andrej Gromiko találkozója Kurt Waldheimmel (ČSTK] — New Yorkban tegnap megkezdődött az ENSZ-knz gyűlés 33. ülésszakának általános vitája. A delegátusok ér* deklődésének középpontjában abéke megőrzésével, a leszere­léssel és az enyhülési folyamat elmélyítésével kapcsolatos kér­dések állnak. Az általános vita három hétig tart. 1 Az ENSZ-tagországok béke­szerető erői komoly aggodalom- jmal lilgyelik különösen a Car- jter-kormányzat által meghirde­tett, a Szovjetunió ellen irányu­ló új amerikai atomstratégiát, Kambodzsa követeli helyét az ENSZ-ben (TASZSZ] — A Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács a Kain hodzsai Népköztársaság egyel len jogos képviselője — hang­zik Hu Sen kambodzsai kül­ügyminiszternek Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz és a közgyű lés 35. ülésszakának elnökéhez intézett távirata. A táviratot a közgyűlés hivatalos dokumen­tumaként hozták nyilvánosság­ra. A távirat hangoztatja, hogy a Kambodzsával kapcsolatos kér­dések bármely nemzetközi fóru­mon, így az ENSZ-közgyíilésen Is csak a Népi Forradalmi Ta­nács meghatalmazott képviselő |<’Hek részvételével oldhatók tue«. amely az egész emberiséget fe­nyegeti. Ilyen helyzetben a világszer­vezet nagyra értékeli azt, hogy a Szovjetunió elsőrendű jelen tőséget tulajdonit a háborús ve­szély elhárításának, a fegyver kezesi hajsza megállításának, a politikai és a katonai enyhülés­nek. Az általános vitában a tagál­lamok képviselői egyebek kö­zölt azokról a kezdeményezé­sekről is kifejtik nézetüket, amelyeket Kurt Wadlheim ENSZ főtitkárhoz intézett leve­lében Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter jelölt meg. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tegnap a világ- szervezet székhelyén találko­zott Kurt Waldlieim ENSZ főtit­kárral. A találkozó során meg­vitattak több, a 35. ülésszak napirendjével kapcsolatos nem­zetközi kérdést. Kurt Waldheim a szovjet küldöttség tiszteleté­re ebédet adott. Tegnap a késő esti órákban többek között felszólalt Muskie amerikai külügyminiszter; ma kerül sor Gromiko szovjet kül­ügyminiszter felszólalására az általános vitában. A harmadik munkahét Madridban (ČSTK) — A helsinki Záró­okmányt aláírt harminchárom európai állam, az Egyesült Ál­lamok és Kanada küldöttségei­nek részvételével a spanyol fő­városban tegnap megkezdődött a madridi találkozó elííkészí téséről folyó tárgyalásuk har­madik hete. Folytatódik a vita a Magyar- ország által előterjesztett ügy­rendi javaslatról. Államellenes személyek pere (ČSTK) — A Moszkvai Váro­si Bíróság tegnap megkezdte Vjacseszlav Bah min ügyében a bírósági tárgyalást, akit azzal vádolnak, hogy 1977 májusától 1980 februárjáig olyan anyago­kat állított össze és terjesztett, amelyek rágalmazták a szov­jet államot és a szovjet társa­dalmi rendszert. Bírósági eljárást indítottak Lev Regelsou ellen is, aki 1974 és 1979 között szovjetellenes agitációval és propagandával foglalkozott. CARTER TÁVOL MARADT A TV VITÁTÓL Az elnökjelöltek egymást vádolják (ČSTK) — Az amerikai tévé­nézők és rádióhallgatók tegnap­ra virradóra az idei választási kampány során első alkalom­mal hallhatták a köztársasági elnöki tisztségre pályázók nyil vános vitáját. A televíziós vitá­ban azonban csak Ronald Rea gan republikánus elnökjelölt és Jolin Anderson független jelölt vett részt. Carter elnök nem volt hajlandó részt venni a vitában. A kommentátorok figyelme elsősorban nem a Reagan—An­derson vita tartalmára, hanem arra irányult, miért maradt tá­vol Carter elnök. Az AP hír- ügynökség szerint az elnök úgy vélte, ha részt vett volna a független Andersonnal folyta­tott nyilvános vitában, a közvé­lemény tudomására hozta volna, hogy a választóknak komolyan kell venniük Anderson jelölé sét. Viszont tény, ha Anderson a választáson sok szavazatot kap, akkor ezeket a demokra­ta párti Cartertől, nem pedig a republikánus párttól vonja el. A választás előtti vitára jel­lemző, hogy azt csak az NBC és a CBS tévé állomás közvetí­Újabb választási manőver? Brown hadügyminiszter a SALT—II ratifikálását sürgeti BREZSNYEV—RAUL CASTRO TALÁLKOZÓ ÍČSTKI — Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap a Kremlben fogadta a Szovjet­unióban baráti látogatáson tar­tózkodó Raul Castrót, a Kubát Kommunista Párt Központi Bi zottságának másodtitkárát, az Állam- és Minisztertanács első aielnökét. A szívélyes és baráti légkör­ben lezajlott megbeszélésen a két politikus eszmecserét foly­tatott a szovjet—kubai kapcso­latokról és az időszerű nem­zetközi kérdésekről. SALVADOR A testvérháború újabb áldozatokat követelt- (ČSTK) — Az elmúlt hét vé­gén Salvadorban legkevesebb 30 személy esett a kormány Csapatok és a fasiszta bandák áldozatául. A kormányegységek mindenekelőtt a vidékieket mé­szárolják le azért, mert „támo­gatják a felforgató tevékeny séget“. A fasiszták elhurcolnak és megölnek embereket* hogy „elrettentsék“ a forradalmi szevezetek tagjait. Santa Ana és Las Vueltas Városokban is fegyveres össze­tűzésekről érkeztek hírek. A fővárosban a baloldali szerve­zetek tagjainak egy csoportja továbbra is fogva tartja az Amerikai Államok Szervezeté­nek helyi képviseletét. Tizen­egy túsz kiszabadításáért a partizánok 200 politikai fogoly szabadon bocsátását követelik. Hasonló követeléseket han­goztatnak más salvadori haza­fiak is, akik az elmúlt napok- ban az ország különböző részei­ben 17 iskolát és hat templo­mot foglaltak el. Egyiptom kéreti magát (ŰSTK) — Menahem Begin Izraeli államfő azzal vádolja Egyiptomot, hogy megpróbálja elhalasztani az eredetileg jövő hétre tervezett tárgyalásokat az ún. palesztin autonómiáról. Az izraeli rádió szerint Begin a knesszetben felolvasta azt a Kairóból kapott táviratot, mely szerint Egyiptom lemondja részvételét a tárgyalásokon. Habár részleteket nem közöl­tek, politikai megfigyelők úgy vélik, hogy e váratlan egyipto­mi döntés oka a Jeruzsálem jö­vőjével összefüggő kérdés. Fel­hívják azonban a figyelmet ar­ra, hogy a múltban hasonló esetekben Egyiptom végül is mindig engedett Izraelnek. Hafez Asszad szíriai államfő Damaszkuszban a közel-keleti fejleményekről véleménycserét folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A tárgya­lásokon részt vett Abdái Halim Khaddam szíriai külügyminisz­ter és Szaleh Khalaf, az Al-Fa- tah Központi Bizottságának tag­ja. Az egyik félkatonai fasiszta harci csoport tagjai levegőbe röpítették a főváros északi ré­szén az egyik katolikus rádió- állomást. Arturo Rivera Dainas San Salvador i püspök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a fasiszta szervezet tagjai a rendőrség közvetlen védelme alatt dolgoztak, s felszólította a kormányt, hogy vessen véget az országban dúló jobboldali terrornak. (ČSTK) — Harold Brown amerikai hadügyminiszter teg­napra virradóra tévébeszédben szólította fel a szenátust, hogy legkésőbb a jövő év tavaszáig ratifikálja a második szovjet — amerikai szerződést a straté­giai fegyverek korlátozásáról. Kijelentette: Carter elnök, ha Ismét megválasztják köztársa­sági elnökké, a szerződés rati­fikálására fog törekedni, mert az megfelel az Egyesült Álla­mok érdekeinek, és elengedhe Népszavazási komédia októberben (CSTK) — A dél-koreai par­lament tegnap megerősítette Nam Tok Ut miniszterelnökké való kinevezését. Nam Tok Ut szeptember 2-án bízták meg ezzel a tisztséggel. Ugyanazon a napon az akkori elnök közzétette az új kormány összetételét. A májusi rendkí­vüli állapot kihirdetése óta a parlament első alkalommal az elmúlt hét szombatján ült ösz- sze. Tegnapi jelentések szerint elő­reláthatóan „népszavazást“ tar­tanak az új alkotmányról. tétlenül szükséges a béke meg­őrzése szempontjából. Ismeretes, hogy a Carter-kor­mányzat volt az, amely leállt-' totta a SALT—II. szerződés ra* tifikálását. Az ezzel kapcsola­tos álláspont mostani megvál­tozása tükrözi Carter választás előtti manőverezését. Az elnök választás előtti stratégiájában igyekszik a „békevédő“ szere­pében tetszelegni, ós ellenfe lét, Ronald Reagant háborús úszítóként feltüntetni. tette, s miközben az ABC tévé- társaság pedig az Éjféli ex­pressz című kalandfilmet sugá< rozta. Az első becslések szerint a vitát csupán 40 —60 millió té-< vénézö kísérte figyelemmel, 1970-ban legkevesebb 80 millió néző követte Carter és Ford vh táját. Az egész vita az elnökválasz­tási kampányra jellemző séma szerint zajlott le. Reagan é* Anderson egymást vádolta, hogy az amerikai gazdaság vál­ságjelenségeinek leküzdésére tett javaslatai megvalósíthatat­lanok és károsak. Mindketten azonban egyben megegyeztek: az amerikai kül - és belpolitika sikertelenségéért a jelenlegi el­nök James Carter és kormánya felelős. Az USA nyomása szövetségeseire (TASZSZ] — Mint a The New York Times beszámolt róla, a Carter-kormányzat tiltakozott a francia kormánynál amiatt, hogy a Creusot Loire francia fémipari cég a Washington ál­lam meghirdetett szovjetellenes szankciókat figyelmen kívül hagyva, megállapodást kötött a szovjet Metallurgimport külke­reskedelmi vállalattal. Az Egye^> sült Államok továbbra is durva nyomást gyakorol szövetsége­seire, ha azok nem követik mindenben a Washingtonban meghirdetett Irányvonalat —• írja kommentárjában a TASZSZ szovjet hírügynökség. Washington különleges figyel« met szentel Franciaországnak, amely az enyhülési politika egyik elindítója volt, és fontos nemzetközi kérdésekben számos alkalommal önálló, független magatartást tanúsított — inu-i tat rá a kommentár. NUKLEÁRIS TÖLTET VOLT A FELROBBANT AMERIKAI RAKÉTÁN (ČSTK) — Volt nukleáris rob­banófej azon a Titan-2-es Inter­kontinentális ballisztikus ráké* tán, amelynek arkansasi silóján ban a múlt héten robbanás tör­tént w erősítette meg Hans Mark, a légierő minisztere a Pentagonban tartott sajtóérte­kezletén. A' miniszter kénytelen volt el­ismerni, hogy a robbanás a „legsúlyosabb baleset“ volt, ami történhet egy rakéta indítóál­lásában, de hozzátette: nem volt radioaktív szivárgás. Tájékozta­tása szerint a kezelőszemélyzet E zt a felelősséget különfé­leképpen értelmezik. A szocializmus világának szilárd meggyőződése, liogy — a Var­sói Szerződés 1980 májusi nyi­latkozatának szavaival élve —* „a legszélesebb körű harcot kell indítani azért, hogy a há­borúkat örökre kiiktassák az emberi társadalom életéből“. A szocialista országok a nemzet­célja, hogy megtorpedózzák a Szovjetuniónak a fegyverzetek korlátozásával összefüggő, vitás kérdések tárgyalóasztal mellett történő megoldását célzó erő­feszítéseit. Nagy méreteket öl­tött a nyugat európai társadal­mi erőknek a Pentagon és a NATO vészjósló tervei ellen Irá­nyuló mozgalma. A brit szigej teken szervezet tüntetéseket és FELELŐSSÉG A HOLNAPIÉRT közi színtéren Is ezt a megmá­síthatatlan gyakorlatot követik. Az imperialista körök számá­ra a holnapért való felelősség más síkon jelentkezik. Az ő gyakorlatuk: a fegyverkezési verseny szítása, arra irányuló kísérletek, hogy független ál­lamokat rendeljenek maguk alá, az enyhülés folyamatát aláak­názzák. Vajpn ez az út arra szolgál, hogy biztosítsák a bé­kés jövőt az elkövetkező nem­zedékek számára? A világ közvéleménye — már­pedig az egyre fontosabb sze­repet játszik a „nagy politika“ alakításában — már’ régen vá­lasztott. Egységes abban a tö­rekvésben, hogy meg kell vé­delmezni a békét és az enyhü­lést. Washington „új“ atomkoncep­ciója és „eurostratégiai tervei“ fokozódó ellenállásra találnak az Egyesült Államokban és va­lamennyi kontinensen. Az amerikai Béketanács pél­dául elítéli a hideg- és a me­leg háborúnak az USA vezető köreiben levő hívei részéről megnyilvánuló akciókat, melyek sztrájkőrségeket, a 42 francia megyében folyó aláírásgyűjtést, a béke híveinek az NSZK-ban, Hollandiában, Belgiumban és más országokban történő ak­cióit az az egységes akarat köti össze, hogy véget vessenek az atom- és a hagyományos fegy­verek terén folyó versenynek, Európában és a világ más kör­zeteiben egyaránt. A közvélemény legszélesebb körei válaszolnak a Béke-világ- tanácsnak arra a felhívására, hogy meg kell védeni az eny­hülést, és 1980-at a leszerelé­sért kifejtett aktív akciók évé­vé kell tenni. A háborús veszély ellen vívott harc központi fontosságú lett sok száz politikai párt, mozga­lom és társadalmi szervezet te­vékenységében, amely aktív előkészületet tett a népek Béke- vtlágparlamentjére, amelyet szeptember 23—27 között tar­tanak meg Szófiában. Sok or­szágban helyi, regionális és nemzeti konferenciákat rendez­tek a népek békeparlamentjét megelőzően. Maga a fórum pe­dig szélesre tárja a kaput a világ valamennyi problémájára, a nemzeti függetlenségre, a de­mokráciára és a társadalmi ha­ladásra vonatkozó akcióegység­ről folytatott párbeszéd előtt. Mint Romesh Chandra, a Bő. ke-világtanács elnöke közölte, a szófiai találkozón mintegy 2000 politikai ás közéleti szemé­lyiség vesz részt, hozzávetőle-* gesen 130 ország és 60 nemzet­közi szervezet képviseletében. A Béke-világtanács elnökének' nincs kétsége afelől, hogy a vi­lágon vannak olyan erők, ame- lyek képesek feltartóztatni a reakciót. Ilyenek ’f—i hangsú­lyozta —■ elsősorban a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok, a tőkés- és a fejlődő or­szágok kommunista és munkás­pártjai, a Földön élő valameny- nyi becsületes ember. A Szovjet Békevédők Bizott­sága — mint képviselői az APN sajtóügynökséggel közölték — a szófiai békeparlamentet a je­lenlegi szakaszban egyedülálló lehetőségnek tekintik a legszé­lesebb néptömegek erejének és akaratának demonstrálására. Segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a történelmi mérleg ser­penyője az enyhülés javára bil­lenjen — ebben látható az 1980-as év egyik legfontosabb nemzetközi találkozójának ren­deltetése. A szovjet közvéleménynek, akárcsak valamennyi szocialista ország közvélemé­nyének, eltökélt szándéka, hogy jelentős mértékben hozzájárul e feladat teljesítéséhez. OLGA TROFIMOVA, az APN szemleírója a rakéta második lépcsőjét töl­tötte fel üzemanyaggal, amikor, az egyik munkás véletlenül a si-< lóba ejtette villáskulcsát. Az visszapattant a siló fenekéről,- és olyan erővel vágódott a ra­kéta első lépcsőjének a falához, hogy beszakította azt. Az Ilié* kony hidrazln üzemanyag, azon­nal elkezdett szivárogni: rövid­del ezután a személyzet már észlelhette a silóból kiáramló füstgomolyagot. Ekkor 400 ezer, liter vizet fecskendeztek a ra­kétára, de az egyre heveseb­ben égő lángokat nem tudták’ már eloltani. A hidrazin üzem­anyag felrobbant: a siló 750 tonnás fedőszerkezete megsem-< misült, a föld felszínén 80 mé­teres átmérőjű kráter keletke­zett. Súlyosan megrongálódott a Titan-2 első két lépcsője Is; a rakéta azonban a kilövőszer­kezeten maradt a silóban. A robbanásban 22 emberi megsérült. A légierő óvóintéz­kedésként a rakétasiló körül 32 kilométeres átmérőben kiürítet­te a térséget. Mark közölte, hogy a robba­nófejet károsodás nem érte, a környéken nincs radioaktív szennyeződés. Az ABC televíziós hálózat viszont úgy értesült, hogy a robbanás kivetette a nukleáris töltetű fejet a silóból. Ezt sem a hadügyminisztérium, sem az omahai stratégiai légi-* parancsnokság nem volt haj­landó cáfolni, vagy megerősí­teni. Á ČSTK archívfelvételén a T1* tan-2 a rakétasilóban

Next

/
Thumbnails
Contents