Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-15 / 192. szám, péntek
3 1380 VITT 15. MEG KELL ÁLLÍTANI ft VESZÉLYES FEGYVERKEZÉSI HAJSZÁT A moszkvai Pravda kommentárja (CSTK) — A moszkvai Pravda tegnapi számában furij Zsukov tollából nikkel közöl, amely arra szólít fel, hogy minél hamarabb kezdjék meg az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az ezzel szervezetten összefüggő, az amerikai előretolt nukleáris eszközökről szóló tárgyalásokat. A Szovjetunió készségét e tárgyalásokra az egész világ nagyra értékelte, csak az Egye: sült Államoik tartózkodott a Szovjetunió ezen kezdeményezésére adott konkrét választól — állapítja meg a moszkvai Pravda politikai kommentátora. A washingtoni „új nukleáris stratégiádról szóló legutóbbi jelentéseik fényében egyre világosabb Washington köntörfalazásának igazi oka. Az Egyesült Államokban időt akartak nyerni ahhoz, hogy a világot kész tény elé állítsák. Hisz az amerikai közép-hatótávolságú rakéták egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyekkel „korlátozott“ vagy „helyi“ nukleáris háborút lehet folytatni, ahogy ezt az „új stratégia“ feltételezi. A Szovjetunió és szövetségesei iképesek megtenni minden szükséges ellenintézkedést, és természetesen nem engedik meg a kialakult erőegyensúly fel borítását, ami a Pentagon számára zsarolásra adna lehetőséget. Még nem késő. Meg lehel és meg kell állítani az Egyesült Államok állal kiprovokált újabb veszélyes fegyverkezes spirálját. Érre azonban csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló tárgyalások adnak lehetőséget, amikor egyik ország sem jut előnyhöz a másük rovására, s csak így lehel megoldást találni a nukleáris fegyverek korlátozása problémájának elhalasztha- tatlau megoldására Európában —■ hangoztatja a Pravda. SALVADOR Általános sztrájk (ČSTK) — San Salvador osť- romvárosra emlékeztet. Hírügynökségi jelentések szerint harckocsik és páncélautók foglalták el a salvadori főváros stratégiai .fontosságú pontjait, az utcákon több száz járőr teljesít szolgálatot, a félkatonai bandák támadják a lakosságot. A junta ezen intézkedései ellenére több mint félmillió salvadori dolgozó tett eleget a Salvadori Forradalmi Demokratikus Front (FDR) sztrájkfelhívásának. A 72 órás általános sztrájk megbénította az ország életét. A sztrájkban több olyan üzem és intézmény alkalmazottjai is részt vettek, amelyeket a junta tart ellenőrzése alaU. Már hivatalosan CARTER A DEMOKRATA PÁRT ELNQKJELÖLTJE (CSTK) — Miután a demokraták New York i konvencióján hétfőn elvetették a nyílt konvencióra vonatkozó javaslatot, lényegében eldőlt, hogy James Carter indul az őszi elnökválasztásokon a párt elnökjelölt- jelként. Ezt hivatalosan tegnap hajnalban, a zárónapon a demokraták 38. kongresszusa erősítette meg. A legfrissebb értékelések áltaAiuikur fames Carter négy évvel ««előtt elfoglalta hivatalát, az amerikai népnek azt ígérte, hogy a ,,tisztességes, megértő és érzékeny kormány új korszaka következik. Epitoni, modernizálni fogunk." Az ígéret szép szó ... Ronald Reagan, aki Carierhez hasonlóan szintén keresi 'a választók kegyeit, New York egyik legszegényebb negyedébe, Bruuxha látogatott, és ugyanazt ígérte, mint Carter. Az elmúlt választási kampány során Carter is elment Bronxba, és néger lakosainak fűt-fát ígért. Semmi sem változott. Nem csoda ez^JL hogy egyre kevesebb amerikai néger veszi komolyan az elnökjelöltek választási szólamait. Képünkön Ronald Reagan (középen| lironxi körútja során (CSTK-TelefotoJ Iában megegyeznek abban, hogy a demokratáikat az az aggodalom tömörítette Carter köré, hogy az idei novemberi elnökválasztáson egy esetleg megoszlott demokrata párt jelöltje veszt a republikánus Reagannal szemben. Ezért a demokraták táborában egyre erélyesebb volt az egységre szólító felhívás, s végül is ez eredményezte azt, hogy Carter legnagyobb párton belüli ellenfele, Edward Kennedy szenátor is támogatásáról biztosította őt. Edward Kennedy ugyan magas árat szabott az immár egyetlen jelölt, Carter támogatásáért: az elnökjelöltségtől való visszalépés ellenében saját programja lényeges pontjainak hivatalos programba iktatását kérte nagyhatású beszédében a konvenciótól. DÉL KOREA Kim De Dzsung pere (ČSTK) — A szöuli katonai bíróság tegnap megkezdte Kim De Dzsung dél-koreai ellenzéki vezető és további 23 politikai személyiség porét, akiket május 17-én a?zal a váddal tartóztattak le, hogy megkísérelték „megdönteni a törvényes kormányt“. Kim De Dzsugot emellett különböző „összeesküvések“ szervezésével és pénzelésével vádolják, ilyen volt például a kvangzsui népi felkelés. Valamennyi vád a törvényeik szerint halálbüntetést vonhat maga után. JEGYZET Az „59-es" csapdája Tévedés ne essék, nem egy új könyv címéről van szó. Az „59 es“ egy rendelet: Carter elnök 59. számú rendelete, amely az amerikai nukleflris stratégiát módosítja. Az új stratégia lényege, hogy Washington olyan erőket akar a közeli években létrehozni, amelyekkel „megfelelő pillanatban“ elsőként és váratlanul megsemmisítő atomcsapást mérhetne a Szovjetunióra és szövetségeseire. Az ezen erők egy részét képező, 200 rettentő erejű MX rakétából álló rendszer kiépítése hivatalos adatok szerint 34 milliárd dollárt emészt fel, valójában azonban — több bennfentes amerikai politikus szerint is — ez az összeg elérheti a 100 milliárdot. (Az MX a legnagyobb amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta lesz, tíz, egyenként 300—500 kí- lotonna robbanóerejű nukleáris töltetet lesz képes hordozni. Megjegyzésképp: a Hirosimára ledobott atombomba 20 kiloton- nás volt.) Ezenkívül hatalmas összegeket fordítanak a tenger■< alattjáróról indítható új inter' kontinentális rakéták, a márismert közép-hatótávolságú nukleáris rakéták, új kémrendszerek és kommunikációs berendezések fejlesztésére és gyártására. Mennyiben új ez a stratégia? Annyiban mindenképp, hogy ha lehet, még felelőtlenebb, még ádázabb fegyverkezést határoz meg. Washington immár nem elégszik meg azzal, hogy a „szovjet veszélyre“, a „szovjet katonai fölényre“ hivatkozva szorgalmazza a lázas fegyverkezést: ezúttal nyíltan fenyege- tődzik nukleáris erejével, nem titkolva, liogy nagyhatalmi pozícióit kívánja megerősíteni és fölényre akar szert tenni a Szovjetunióval szemben. Ez persze — s ez a lényeg — nem egészen új vonás az amerikai katonapolitikában. Mint azt a TASZSZ szemleírója is megjegyzi: Truman elnöknek már 35 évvel ezelőtt voltak hasonló lázálmai. (Truman: „Készek va« gyünk elsöpörni a föld felszí* néről minden kikötőt, vagy várost, amelyek megsemmisítése céljaink elérése szempontjából szükséges“.) Most ezek a lázál« mok élednek újjá. A „megelőző atomcsapás“ és az „59-es“ által feltételezett „korlátozott atomháború“ sikerének elmélete enyhén szólva kétségbe vonható. A New York Times ezzel kapcsolatban megjegyzi: „egy ilyen elmélet elfő« gadása nukleáris öngyilkosság-« gal egyenlő“. A csapda ez ... Az „új“ doktrínához hason« lóan igen kétes az is, ahogyan jóváhagyták. Tették ezt az amerikai külügyminiszter tudta nélkül, Muskie megkerülésével. Az elnök július 25-én Brzezin« skivel és Brownnal folytatott tanácskozása után írta alá 59, számú rendeletét, Muskie vi-< szont csak augusztus 6-án a la« pokból szerzett róla tudomást. Emiatt újságírók előtt nyíltan panaszkodott is. Nem elfogadható a Fehér Ház olyan „ma« gyarázata“, hogy Muskie még „új fiú“, hiszen már április 29-e óta ő a külügyminiszter, s azóta számtalanszor találkozott mind az elnökkel, mind Brezin- skível és Brownnal. Sem Mus« kienak, sem munkatársainak nem volt sejtelme arról, hogy az új dokrína előkészítése már befejezéséhez közeledik, s ar-< ról végképp nem, hogy a vég* ső döntés is megszületett. Muskie jogosan érezheti ma« gát sértve, hisz világos, hogy, „félreállítása“ nem volt véletlen. A lényeg persze nem ez, de ez az eset is mutatja, hogy tulajdonképpen ki „csinálja“ az amerikai külpolitikát, ki a hangadó a Fehér Házban. Nem Muskie az első amerikai kül« ügyminiszter, akinek reálisabb véleménye miatt nézeteltérései támadtak a vakon szovjetelle« nes nemzetbiztonsági főtanácsadóval. Ha emiatt esetleg távozna, ebben sem ő lenne az első..* (pap) A Szovjetunió és Vietnam ellen Kínai koholmányok (ČSTK) — Az Űj Kína hír- ügynökség kedden közölte a Zsenmin Zsipau című lap cikkét. amely azt állítja, hogy a Szovjetunió Afganisztánban, Vietnam pedig Kambodzsában Kommentárunk „A demokrata párt New Yorki elnökjelölő konvenciója megerősítette, hogy Jimmy Carter indul a párt elnökjelöltjeként az őszi választásokon“ — így hangzott a kormányzó párt 38. kongresszusáról kiadott tegnap hajnali első gyorshír. Semmi meglepő, váratlan fordulat nem történt tehát a tanácskozás utolsó napján, ha magát a lényeget vesszük. Érthetetlenebb azonban, sőt magyarázatra szorul Carter jelölése a legfrissebb közvéleménykutatási eredmények fényében, Eszerint az USA jelenlegi elnöke abszolút népszerűtlenségi rekordot döntött meg. Carter politikai és közéleti tevékenységét a megkérdezettek alig 21 százaléka helyesli. Hogyan lehetséges, hogy a népszerűség mélypontjára csúszott elnök mégis győztesen került ki a demokrata párton belüli vetélkedésből? Az okot elsősorban az amerikai választási rendszerben, s nem utolsósorban a Carter-kormányzat legutóbbi sorozatos politikai baklövéseiben kell keresni. A választási rendszer köztudottan többlépcsős, nem közvetlen. A szövetségi államokban megtartott előválasztásokon és jelölő gyűléseken a jelöltek a delegátusok támogatásának megszerzéséért küzdöttek. Carter a tavasszal megtartott előválasztásokon összesen 1937, míg pártonbelüli ellenfele, Kennedy 1234 delegátus szavazatát szerezte meg. Így júniusban elméletileg már eldőlt —ha váratlan esemény nem következik be — Carter lesz a biztos jelölt, s a konvenció csak formális eseménynek látszott. A biztos jelöltnek tűnő Car- temek végülis alapos izgalomra volt oka a konvenció előtti hetekben. A behozhatatlan hát-' rányba került Kennedy ugyanis nem adta fel a küzdelmet, sőt belliarcok színtere volt egészen az utolsó pillanatig. Tény. hogy az előválasztások lezárulta óta egyre fokozódott az elégedetlenség a jelenlegi vezetés politikája iránt, s ez váltotta ki, hogy a demokrata párton belül is egyre többen szerettek volna mást, sőt bárki mást, mint Cartert látni a párt elnökjelöltjeként. „Rekorderből“ rivális a konvenció ügyrendi szabá-1 lyainak megváltoztatásával akarta megsemmisíteni az elnök előnyét. A kongresszus első napján, hétfőn meg akarták' szavaztatni azt a szabályt, hogy a küldöttek az elnökjelölő gyűlésen bármelyik jelöltre szavazhassanak, tekintet nélkül arra, hogy kit támogattak a tavaszi előválasztásokon. Ha . a Kennedy-csoportnak sikerült volna elfogadtatni ezt a javaslatot, valóban váratlan fordulat következett volna be. De maradt minden a régiben: a küldötteknek tartaniuk kellett magukat korábbi elkötelezettségükhöz. A demokrata párton belüli viszálykodás méreteire jellemző, hogy Edward Kennedy csak ekkor, kedd hajnalban jelentette be, hogy nem tart igényt a jelölésre. A „nyílt konvenció“ elvetése egyet jelentett Carter jelölésével. Az előválasztások után előre lefutottnak látszott konvenció tehát mégis éles demokrata Carter kezdeti fölényes győzelmeinek köszönhetően tudta a maga oldalára állítani a legnagyobb számú delegátust, s szerzett Kennedynél 700-zal több szavazatot. Később, ahogy kiütköztek a valóság talajától messze elrugaszkodó szovjetellenes intézkedéseinek visszásságai — melyek támogatásától nyugat-európai szövetségesei is vonakodtak — egyre zsugorodott tetemes előnye Kennedy- vel szemben. A sikertelen iráni túszmentő akció fordulatot jelentett, hiszen ettől kezdve sorozatosan vesztett népszerűségéből. Egyre többen bírálták gabonaembargóját, a palesztin autonómia-tárgyalások kudarcát, ugyanakkor az országban újult erővel robbantak ki a faji zavargások, az infláció a 20 százalék körül mozgott, s a munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött, jelenleg mintegy 8,2 millió az állástalanok száma. A, testvéröccs „Billygate“ néven kirobbant botrányával betelt a pobár, s Carter ilyen rossz ajánlólevéllel várta a konvenciót. Bár biztosította jelöltségét, mégis példa nélküli, hogy mint hivatalban levő elnöknek az utolsó pillanatig kérdéses volt a jelölése. Egy szerencséje volt, ahogy azt egy szakszervezeti vezető megfogalmazta: „az előválasztások eredményei bilincsbe zárták a delegátusokat.“ Moszkvában érthetően érdeklődéssel figyelték a konvenció eseményeit. Az első vélemények szerint nem a konvenció küszöbén kirobbant botrány nyomán állt elő az a példátlan helyzet, hogy a mostani elnök helyett más jelölt indítását fontolgatták. A botrány csak fokozta azt az elégedetlenséget, amelyet külpolitikai téren elkövetett súlyos hibáival váltott ki. Carter lelt tehát a republikánus jelölt Reagan riválisa. S ha Reagan ősszel ügyesen használja ki a maga javára a Car- terral szembeni elégedetlenséget —, moszkvai vélemény szerint is — nagyobb az esélye. De ő sem eszményi elnökjelölt, hiszen még politikai tapasztalatai sincsenek. Tehát jóformán nincs is választék. Mindkét jelölt a választási csatározásokban egymást túllicitálva ígért egyre nagyobb összegeket a katonai programok megvalósítására. S ez eleve annyit jelent, hogy a szociális programokat, bárki legyen is az elnök, ismét megnyirbálják. P. VONYIK ERZSÉBET és Laoszban vegyi fegyvereket használ a lakosság ellen. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a hírt már nem kell cáfolni, ugyanis a szovjet sajtó már korábban rámutatott a hasonló vádakat tartalmazó, az amerikai külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentum valótlanságára. Közismert, hogy a Szovjetunió, csakúgy, mint a többi szocialista ország, nem használ vegyi fegyvereket, ellenkezőleg: betiltásukra törekszik. A Szovjetunió konstruktív módon vesz részt a vegyi fegyverek betiltásáról folytatott tárgyalásokon, s hogy ezek mindmáig eredménytelenek, az egyértelműen az amerikai fél hibája, A vietnami külügyminiszté« rium képviselője is határozottan elutasította ezt a hazug rágalmat. Megállapította, hogy az Egyesült Államok ily módon kívánja a világ közvéleménye előtt befeketíteni a VSZK-t. IZRAEL Változások (ČSTK) — Ha el akarjuk kerülni a nemzeti katasztrófát, akkor a Begin-kormánynak be kell nyújtania lemondását, mondotta a knesszet rendkívüli ülésén Taufik Tubi kommunista képviselő. A szerdai ülésen Mose Nissimet nevezték ki belügyminiszternek. Ö Smuel Ta- inirt követte, az ötödik minisztert, aki kilép az egyre többet bírált Begin-kabinetből. A kommunista képviselő nagyon veszélyesnek nevezte Ariel Sáron izraeli mezőgazda- sági miniszter hadügyminiszterré való kinevezését. Mint ismeretes, Sáron az arab területek , erőszakos betelepítésének híve.
