Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-14 / 191. szám, csütörtök
I Kommentáljuk Kazalban a szalmájuk JÓ BÚZÁBÓL — JÓ KENYÉR A gépel, amelyen Jaroslav Behran dolgozik, egyszerűen csak kazalrakónak nevezik a szövetkezetesek. A Veséiéi Ernst Thälmann Efsz gépesílói- nek újításai alapján gyártották le, kitűnően bevált, és legalább öt. ember munkáját köny nyűszerrel elvégzi. — Kiváló munkát végezlek az újítók — mondotta Jaroslav Behrán. — Csak még eléggé porol, de remélem, a jövő aratásig még ezen is segítenek az újítóink. Lényegében egy hidraulikus berendezést alakítottak át a szövetkezet gépészei. Ezt um verzális rakodón helyezték el, így a szövetkezet öt traktorának bizony gyorsan kell térül- nie-fordulnia, hogy a kazalozó gépnek mindig legyen anar- kolnivalója. Két traktoros a Stará Turá-i Efsz tagja, ketten a csehországi Krovíból értkez- teik, egyikük pedig a helýi közös gazdaság vontatójának a nyergében ül. Rekkenö hőség van, száll a por és a pelyva, a dolgozók inge csuromvizes az izzadságtól. — Ilyenkor, aratás idején inkább legyen hőség — mondta Jón PavIoviC, az egyik traktoros. — Csak ne essen, vagy ne szálljon le a iköd, mert az csak tovább nehezítené az amúgy sem 'könnyű aratást. Tisztában vagyunk vele, hogy a kenyér, a takarmány felbecsülhetetlen ér- tök, amiért meg kell dolgozni. Augusztus van, az időjárás végre megemberelte magat, a felhők eltűntek a láthatárról. Az előző egy-két héten, sajnos, minden nap esett, megkésett emiatt az aratás, és még jobban megkésett a szalma betakarítása, hiszen a nedves szalmát vétek lenne kazalba rakni. A szövetkezet takarmányozási tervéljen ugyanis a termésnek ez a része is jelentős szerepet kapott. A szövetkezet 2208 hektárnyi földje három község határában: Veseián, Rakovicén és Dubovanyban terül el. A járás határain túl is ismerik a közös gazdaságot, mert mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kimagasló eredményeket érnek el a szőKészül a beszámoló Számtalanszor leírtuk már és most ismét hangsúlyozzuk, hogy a pártalapszervezetek legfelsőbb szerve, egyszersmind a kommunisták nevelésének iskolája a taggyűlés. Ez az a megnyilvánulási fórum, ahol a párttagok rendszeresen megtárgyalják a kiil- és belpolitikai kérdéseket, az alap- szervezet és a munkaterületük belső ügyeit. Rendszerint itt hangzanak el a feladatok végrehajtásának, az egyes kommunisták pártmegbízatásának teljesítésével kapcsolatos értékelések, dicséretek vagy bírálatok. A taggyűlés, ha betölti szerepét, az a fórum — s ez nagyban az alapszervezeti pártbizottságon múlik —, ahol a párt tagjai elsősorban érzik az élcsapathoz való tartozásukat, azt, hogy felelősek a párt politikájának népszerűsítéséért, védelméért és teljesítéséért. Ezért is örvend« les, hogy a pártbizottságok jelentős többsége a taggyűlések tartalmi, szervezeti előkészítésére mind -'■«yobb figyelmet fordít. A párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Papír és Cellulóz gyár pártalapszervezetének elnökei a taggyűlések elökészí tésével és lebonyolításával kapcsolatosan két tényezőt említettek. Az egyik: bevált gyakorlat náluk, hogy a taggyűlések előtt a pártcsoportok megbeszélik a napirendi pontokat. Ezek az alapszervezeten belüli közösségük már csak létszámuknál fogva is alkalmasak arra, hogy szűkebb körben előzetesen végiggondolják a taggyűlésen megtárgyalandó kérdést, javaslataikkal gazdagítják a vitát. A másik tényező: a taggyűléseknek a demokratikus centralizmus elvei és gyakorlati szabályai alapján történő levezetése. Közülük csak egy mozzanatot említek. Az alapszervezeti pártbizottságok minden taggyűlésen kötelesek beszámolni a két taggyűlés között végzett munkájukról, arról, hogy milyen kér désekben, miért és hogyan intézkedtek. Sajnos, ezt a mozzanatot sok taggyűlésen elhagyják, vagy csak formálisan teljesítik. Eltérő színvonalúak általában a beszámolók is. Több helyen még most is előfordul: az alapszervezeti pártbizottságok lemásolják a felsőbb pártszervek közleményeit ahelyett, hogy pártalapszervezetük és üzemük eredményeinek, gondjainak feltárásával tennék élénkebbé a taggyűlések beszámolóit. A nagyobb létszámú párta lapszervezetekben, ahol az alap szervezeti pártbizottságok hivatásuk és politikai fejlettsegükhöz méltóan végzik munkájukat, természetesen jobb, tartalmasabb beszámolót tudnak összeállítani. De újabban ezeknél is gyakori, hogy túlságosan is problémamentes, kifinomított, lekerekített, nyitott kérdéseket alig tartalmazó beszámolókat készítenek a taggyűlésekre. Érthető, ha ezekhez nincs is mit hozzátenni; érdemi vita nem alakulhat ki, a tagság hallgat. Legutóbb a tolmácsi (Tlmače) Energetikai Gépgyárban jártam, az alapszervezeti pártbizottságok az augusztusi taggyűléseket készítették elő. Egy-egy beszámoló áttekintése után megállapíthattam: nem lesz hallgatás a taggyűléseken. Az alapszervezeti pártbizottságoknak ugyanis most a termelőmunkához kapcsolódó pártmunkáról lesz a legtöbb mondanivalójuk. S nemcsak azért, mert ez most időszerű, hanem azért is, hogy az üzem kommunistái idejében, jól kidolgozott programmal vehessenek részt a jövő évtől bevezetésre kerülő, az új gazdaságirányítási rendszert segítő pártmunkában. SZU M BATH AMBRUS Ebben a szövetkezetben minden szál szalmát értéknek, fontos takarmány pótléknak tekintenek vetkezetlek. Az idén 595 hektáron termeltek búzát és 280 hektáron árpát. Az előbbiből 54,5, az utóbbiból pedig 54,35 mázsás bektárhozamot terveztek. Még nem történt meg az eredmények „végelszámolása“, azt azonban tudják, hogy a tervet túlteljesítették. A 17 kombájn többsége az együttműködő üzemekből érkezett. Viszonylag rövid időt alatt végeztek a szem betakarításával, és ami a legfontosabb: optimális érettségű gabonát vágtak le mindenütt. Azonban a szalma betakarítása sem jelentéktelen feladat. Augusztus második hetében a kornyék minden szövetkezetében a szalma kazalba gyűjtésére összpontosítják az erők jelentős részét. E fontos leiadat elvégzése nélkül sem a szántást, 9em a tarlókeverék vetését nem hajthatják végre az agrotechnikai határidőn belül. Tarlókeverékből 150 hektárt, lucernából pedig 127 hektárt vetettek el eddig. Július 28-án kezdték meg ikaros legyen a kazal, ne ázzon be, ne vesszen kárba a termés e fontos alkotóeleme. A lehetőségeknek megfelelően több módszert is alkalmaznak a kazlazók. Egyenletesen zakatolva működik a szalmaprés, egyes táblákon azonban még a hagyományos bálázási módszert is alkalmazzák, de a szalmafúvó berendezéseket is derekasan kihasználják. A földeken 2 rakodógép cammog és 10 önjáró szalmafelszedő működik. A 3 présgép után 4 traktor hordja össze a bálákat. A 4 szalmabegyűjtő csoportnak (az idénymunkásokat is beleértve) közel 50 tagja van. A szövetkezet nehezen tudna megbirkózni a munkával, ha nem jöttek volna segítségükre az üzemi munkások, a nyugdíjasok és a többi idénymunkás. A 16 hektárnyi Pažit dűlő szalmáját három nyugdíjas — Vit Kašák, Klement Bažany és Ladislav Strečanský — rakta kazalba. A szó szoros értelmében impozáns építményt emeltek a bálákból, így a szövetkezetieknek nem kell attól tarA gabonabetakarítás egyik legfontosabb része a tárolás, hiszen az aratással csak a termesztés feladatai fejeződnek be. A nagy mennyiségű és értékes terményt azonban a feldolgozás, a felhasználás igényeinek megfelelő kezelésben kell részesíteni. Különösen a kenyérgabonára és a sörárpára vonatkozik ez a követelmény. Az idén közélelmezés céljára a Szlovák Szocialista Köztársaságban 650 ezer tonna búzát és 100 ezer tonna rozsot kell felvásárolni. Ez a meny- nyiség a megtermettnek mindössze 20—25 százaléka, de ez semmivel sem csökkenti az utókezelési feladatokkal szembeni mennyiségi és minőségi követelményeket. A minőségi követelmények növekedése magától érthető, hiszen csak jó minőségű kenyérgabonából süthető jó minőségű kenyér, illetve péksütemény. A hazánkban termesztett búzafajták többsége megfelel az emberi élelmezésre, illetve az ipari feldolgozásra szánt gabonával kapcsolatos követelményeknek, persze, megfelelő utókezelésük elengedhetetlen. A gabona szakszerű előtáró lását és tárolását az előírt normák szerint kell végezni. Alapvető feltétel, hogy a tárolásra szánt gabona hőmérséklete lehetőleg 15 Celzius fok alatt legyen. A tapasztalatok bizonyítják, hogy e követelmény meg nem tartása sok kárt és kellemetlenséget okozhat. Az ipari feldolgozásra termesztett gabona átvétele a termelőktől folyamatosan történik, és sok esetben nincs arra szükség, hogy a mezőgazdasági üzemekben előtárolásban kezeljék. A frissen betakarított gabona nem alkalmas azonnali tárolásra, ez csupán nagyon rövid időtartamra engedhető meg. A gyakorlatban a 20 százalék körüli nedvességtartalommal beaz idei aratást, 11 nappal később mint tavaly. Ez azonban nem szegte kedvüket, hiszen a (kalászok nagyok voltak, a szemének pedig gyönyörűen fejlettek. És — a kiadós esőzéseknek köszönhetően — rengeteg szalma is terínett. Mint az országban szinte mindenütt, itt is granulált takarmánnyá alakítják át a szalma döntő hányadát, mert így gazdaságosabbá tehető a szarvasmarha-tenyésztés: — Nem is emlékszem rá, hogy valamikor is «nnyi gubotaniuk, hogy kárba vész az értékes takarmánypótlék. Már évek óta rendszeresen megjelennek a szövetkezet tarlóján, és láthatóan szívesen végzik a nem éppen könnyű munkát. Stanislav és Miloslav Kővár testvéreik, és ők is minden évben jelentős segítséget nyújtanak a termésbetakarítás napjaiban. Az idén a pótkocsira ikerültek, erről helyezik át a bálákat a szállítószalagra. Stanislav, az idősebb testvér már diákkorában is rendszeresen a szövetkezet földjein töltötte a Nagyot markol — és sokat fog na termett volna — mondotta Ľudovít Poturnay, aki 68 esztendős, és a szövetkezet egyik legidősebb, még ma is állandóan dolgozó tagja. — Ugyanakkor szalmából is rekordtermést értünk el. Munkacsoportja egy 167 hektáros táblán dolgozik, amelyről csak tegnapelőtt takarították be a termést. Tapasztalatait |ól kamatoztatja, mert érteni kell a kazalrakáshoz. Annak alapján, hogy milyen formájú a kazal, régebben is következtetni lehetett a gazda gondosságára. Ez ma sincs másképp, a közös gazdaságban is súlyt kell helyezni arra, hogy taa kazalozógép vakáció jelentős részét. Ma tanárként dolgozik, de úgy véli, még ma is szüksége van a szövetkezetnek keze munkájára, és neki is szüksége van nyáron a mozgásra, a szabad levegőn végzett munkára és végső soron a szülőfaluval való kapcsolatok ápolására. Naponként 40—50 hektárról gyűjtik itt be a szalmát, így a munkát néhány napon belül befejezik. A táblák túlsó végén már ekéket vontató traktorok dohognak, készítik a talajt a szeptemberben, októberben elvetendő vetőmag számára. JOZEF SLUKA takarított búza vagy rozs át- laghőmérsékeleten már 48 óra tárolás után veszélyeztetett. Éppen ezért, alaposan fel kell készülni az ipari felhasználásra, illetve az emberi élelmezésre szánt gabona eltárolására minden egyes mezőgazdasági üzemben. Nagyon célszerű a hideglevegős szellőzőberende- zések használata. E téren i mezőgazdasági üzemeknek már gazdag tapasztalatai vannak, és kiapadhatatlan a szakemberek, újítók ötlettára is. Mindezek ellenére a szigorú ellenőrzésre is nagy szükség Van. Szamos mezőgazdasági üzemben a szabadtéri tárolóhelyeken és a meglevő magtárakban halmokba rakják a kicsépelt gabonát. A gabonahalmokat a gabona nedvességtartalmától függően rendszeresen naponta át kell forgatni. Szárításakor alapvető követelmény a 14 százalék alatti szemned- vesség megtartása, hogy közben változatlanul megtartsuk a szemben rejlő beltartalmi és feldolgozási értékeket. A gabona elötárolasaüan nagy szerepe van a tisztításnak is» E téren minden üzemnek optimálisan ki kell használnia meglevő berendezéseit. A tisztítás nem csupán a kenyérgabona minőségét javítja, de az ocsút is elválasztja belőle, amely a mezőgazdasági üzemekben tak a r má nykeverékként használható fel. Az utókezelés és a szakszerű tárolás fontos szakasza a ga bonatermesztésnek, mert a beltartalmi értékek megtartásával lehetővé teszi a jó minőségű kenyér és péksütemény készít- tését. Az eddigi felvásárlást eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági és a felvásárló üzemek együttes erőfeszítése biztosítja a malomipar számára a jó minőségű gabonát. SLADOVNIK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt Kutató Intézetének dolgozója 'A KroméHii Gabonatermesztési Kutató Intézet divrtfi szerepet tölt be hazánk gabonatermesztésének fejlesztésében. A szó szoros értelmében összekapcsolja a kutatási és gabonanemesítési teendőket a gyakorlattal. A felvételen Libor Zapletal, Anna Novotná, az intézet munkatársai, valamint Jaroslav Simara kombájnos a kísérletképpen vetett Erfa őszi árpa aratása közben (Felvétel: CTK — F. Nesvadba) ÜEÜ 1980. Vili. 14. 4
