Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-09 / 187. szám, szombat

A pártoktatás és a gyakorlat 19UU VIII. 9. A termelőerők dinamikus fej­lődésének korszakában mélyül a gazdasági és politikai kap­csolatok jelentősége, ezek a tár­sadalom életében kölcsönösen feltételezik egymást. A társa­dalom mint szervezet egyre ösz- szetettebb lesz. ezzel arányosan fokozódnak az ember felké­szültségével, öntudatosságával, kezdeményező- és alkotóképes­ségével — tehát a minőség javí­tásával kapcsolatos követelmé­nyek. Arról van szó, hogy az emberi tudatnak a társadalmi haladás és az öntudatos aktivi­tás ösztönző tényezőjévé kell válnia, hogy állandóan mélyül­jön az elmélet és az élet kap­csolata. Pártunk e központi program- feladata fokozott igényeket tá­maszt a pártoktatással szem­ben, amely a párttagok és párt­tagjelöltek ideológiai politikai nevelésének fontos részét ké­pezi. A jövő igényei és feladatai szempontjából mint a CSKP XV. kongresszusa, a CSKP KB 15. ülése, valamint az SZLKP KB áprilisi ülése határozataiból eredő és állandóan napirenden tartott feladatot, a politikai ne­velő munkát úgy kell megszer­vezni, hogy állandóan tökélete­sítse és mélyítse a marxizmus— leninizmus elméletének és a szocialista építés gyakorlatának kapcsolatát. Ez a követelmény a marxizmus—leninizmusnak mint forradalmi elméletnek a lényegéből ered, amely — mint ezt Lenin is hangsúlyozta — „csak a gyakorlattal szoros kap­csolatban alakul valóban for­radalmi és tömegmozgalommá“. Lenin feltárta a forradalmi elmélet és forradalmi gyakor­lat kölcsönös kapcsolatát. Hangsúlyozta, hogy forradalmi elmélet nélkül nem létezhet forradalmi mozgalom. Az el­mélet világítja meg a gyakorlat útját, olyan iránytű, amely megmutatja a helyes utat. De az elmélet tárgytalanná válik, ha nem kapcsolódik össze a for­radalmi gyakorlattal. Az elmélet és gyakorlat kap­csolata elvének helyes megva­lósítása a politikai nevelés és művelődés gyakorlatában bizto­sítja a tudományos színvonalt, a pártoktatás konkrétságát s ez­zel egyidejűleg annaik haté­konyságát. Az elmélet és gyakorlat ősz- szekapcsolásának folyamatában pótolhatatlan szerepük van az előadóknak és a propagandis­táknak. Az ő feladatuk, hogy segítsenek a hallgatóknak, meg­világítsák a marxizmus—leni­nizmus! mint élő, fejlődő taní­tást, amely szerves kapcsolat­ain van a gyakorlattal. Ki kell alakítaniuk a megfelelő közvé­leményt minden , munkahelyen, az irányítás minden fokán. Meg ítéli magyarázniuk gazdasági fejlődésünk okait, jellegét és következményeit, a külső és belső feltételekben beállt mély változásokat. A propagandamunka hatása szempontjából a mi körülmé­nyeink közt nagyon találóak Brezsnyev elvtárs szavai: „ ... a propagandamunkának élő és alkotó jelleget kell ad­ni, az emberekkel egyszerűen kell beszélni, őszintén és tár­gyilagosan, meg kell szabadul­ni a fellengzős szavaktól, és nem szabad állandóan egyet hajtani“. Az előadásba saját élő gondolatainkat, saját érzésein­ket is bele kell adnunk. Csak ez az út biztosítja, hogy foko­zódjon a nevelőmunka hatása az emberek tudatára és cselek­vésére, az az út, amely fokozza a propaganda színvonalát és hatását. Ma érvényesebb, mint bármi­kor azelőtt, hogy a pártoktatás jelentőségét főleg a megszer­zett tudás érvényesítésében, a hallgatók aktív politikai tevé­kenységében, a feladatok telje­sítése során tanúsított kezde­ményezőikészségben, a hiányos­ságok határozott leküzdésében, az állandó politikai agitáció- ban, a gazdasági propaganda fejlesztésében, az irányítás tö­kéletesítésében és a párt befo­lyásának érvényesítésében kell látnunk. A pártoktatás új időszakában ez a szellem dominál, s min­den tanfolyamon és tanulócso­portban alkotó gondolkodásra és cselekvésre neveljük az em­bereket — ezt tűzte ki felada­tul a CSKP KB 15. ülése Is, kü­lönös tekintettel a népgazdaság igényes feladatainak teljesíté­sére. E problémák összességére összpontosítja figyelmét a CSKP KB Titkárságának határozata is, amikor többek közt ezt mondja: „A kommunisták ne­velése azon igényes feladatok teljesítésére való felikészültség­ben csúcsosodik ki, melyek a nyolcvanas években várnak ránk, és a társadalmi élet min­den területén megkövetelik; az erők teljes bevetését“. Hisz már az 1980—1981 es oktatási év folyamán a pártszervek és -szervezetek, de az egyes kom­munisták is a CSKP XVI. kong­resszusa előkészítésével kap­csolatos intenzív politikai és szervező munkával, továbbá a 6. ötéves terv utolsó évének be­fejezésével, a 7. ötéves terv előkészítésével, a CSKP KB El­nöksége és a CSSZSZK kormá­nya határozatának „A népgaz­daság tervszerű irányítási rend­szerét 1980 után tökéletesítő komplex intézkedések“ magya­rázásával és megvalósításával fognak foglalkozni. Az elmélet és a gyakorlat az oktatásban elválaszthatatlanul összekapcsolódik a megismerés egységes folyamatában, a tudás elsajátításában és az elsajátí­tott tudás felhasználásában az élet különböző területein. Le­nin nemegyszer hangsúlyozta az élet, az iskola, s a párt po­litikája kapcsolatának szüksé­ges voltát. Ezt mondta: „Nem fűznénk oly nagy reményeket az oktatáshoz, a neveléshez és művelődéshez, ha az csak a ta­nításra korlátozódna, és elsza­kadna a zajló élettől.“ A pártokíatás rendszerében az elmélet és a gyakorlat ösz- szekapcsolása minden fokon megvalósul, de legjellegzete­sebben a közgazdasági tanfo­lyamokon éryényesül. Didakti­kai együtthatásuk elve az élet által felvetett gyakorlati prob­lémák megoldásában valósul meg. A hosszú távú tanulmányi program tartalmát rendszere­sen kiegészítik a CSKP KB ülé­sének határozatai, különböző aktuális kérdések, s ez elmélyí­ti a pártoktatás, az élet és a pártszervek munkájának kap­csolatát, és szívesen fogadják a hallgatók is. Az aktuális (kér­dések tanulmányozása meg­fosztja a pártoktatást közmű­velődési jellegétől, fokozza a hallgatok aktivitását s felké­szültségüket a politikai tömeg­munkára. Meg kell mondanunk, hogy azok a pártdokumentu­mok, melyek a marxista—leni­nista elmélet hatását bizonyít­ják a gyakorlatban, még nem váltak minden előadás szerves részévé, de hiányoznak azokon A megbeszéléseken és gyakor­latokon is, melyeik tartalma, beállítottsága ezt lehetővé te­szi. Inspiráló jellegük volt példá­ul ezeknek a kiegészítő témáik­nak: „A felhasználás és megta­karítás ésszerűsítésének, a fű­tőanyag és energetikai forrá­sok minden formája felhaszná­lásának komplex programja“ és „A kommunisták elkötele­zettsége és aktivitása a CSKP politikájának kialakítása és megvalósítása során“, ame­lyekkel a pártoktatás minden tanulócsoportjában foglalkoz­tak. Mivel a témákat nem álta­lánosítottuk, hanem aktualizál­tuk, felkeltették a hallgatók érdeklődését, hatékony intéz­kedések keresésére mozgósítot­tak őket, amelyek a munika ha­tékonysága és minősége állan­dó javítására irányultak. A pártoktatás pozitív módon befolyásolta a kommunisták te­vékenységét, ez főleg a szo­cialista kötelezettségvállalások és az energiatakarékosság 90- rán nyilvánult meg. Az 1979— 80-as tanulmányi időszak fo­lyamán az üzemek és szerve­zetek Szlovákia sok járásában több ezer kilowattóra villamos energiát, sok ezer köbméter földgázt, naftát és fűtőanyagot takarítottak meg. Például a Nyitrai Közszolgáltatási Válla­lat karbantartó részlegén ki­lencvenezer kilowattóra villa­mos energiát, 30 ezer liter naf­tát, a Piéta vállalat 50 000 kw/ó villamos energiát, a Dercsi- kai (Jurová) Efsz dunaszerda­helyi — Dun. Streda járás — 130 ezer kilowattóra villamos energiát, a prešovi járásban a Šarišské Michafany-i lmuna 307 ezer kilowattóra, a Kelet- szlovákiai Húsipari Üzemek 330 ezer kilowattóra villamos energiát és 551 ezer köbmé­ter gázt, a Šariš Faipari Kom­binát 740 ezer kilowattóra vil­lamos energiát, a Kelet-szlová­kiai Villamossági Művek 8377 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. A fenti példák bizonyít­ják, hogy a pártoktatás ösztön­zően hatott a hallgatókra, fo­kozta érdeklődésüket társadal­munk problémái iránt, és ha­tással volt a szocialista mun- kabrigádok tevékenységére. Ilyen értelemben értékelik a pártoktatás konkrét eredmé­nyeit az érsekújvári (Nové Zámky), a komáromi (Komár­no), a michalovcei, a losonci (Lučenec), a Žiar nad Hro- noim-i járásban és másutt is. Hangsúlyozzák, hogy a pártok­tatás során tanulmányozott kér­dések elősegítették a hallgatók helyes tájékozódását és felké­szülését a munkahelyükön foly­tatandó agitációs tevékenység­re. Az energiával és nyersanya­gokkal való takarékosságnak társadalmunkban tartós jellege van, ezért szükséges, hogy az ideológiai nevelő munkával to­vábbra is céltudatos hatást gyakoroljunk a dolgozók tu­datára. Az aktuális kérdések megol­dása minden esetben a dolgo­zók gondolkodása fejlesztésé­nek legjobb iskolája. Itt meg­határozó tényező az, hogy az emberek érdeklődjenek a mar­xizmus— leninizmus iránt, meg­értsék tökéletes elsajátításának szükséges voltát, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a közös­ség és az egész társadalom ügyeinek intézésébe. Az elmélet és gyakorlat ösz- szekapcsolása elvének meg kell valósulnia az oktatás módsze­reiben és formáiban is. Az elő­adók és propagandisták felada­ta, hogy az oktatótevékenység során megfelelő példákkal és adatokkal ismertessék meg hallgatóikat a munkahelyek és a járás életéből. De ügyelni kell, hogy a pártoktatás ne váljon termelési értekezletté. Az adatokat gondosan válogas­suk meg, osztályozzuk és dol­gozzuk fel szükség szerint. Tipikus és jellegzetes adatok legyenek, melyek a jelenségek lényegét tükrözik, nem a vé­letlent és esetlegest. Az ada­tok felhasználásában kellő mér­téket kell tartanunk. A marxizmus—leninizmus al­kotó tanulmányozásának, a pártoktatás és az élet össze­kapcsolásának fontos feltétele, hogy a társadalmat konkrét történelmi tények alapján ér­tékeljük. Minden elméleti kér­dést megfelelő történelmi ke­reteken belül analizálunk. Le­nin hangsúlyozta, hogy a tudo­mány és társadalom kérdésé­ben az a legfontosabb elv, hogy nem szabad megfeledkez­nünk az alapvető történelmi összefüggésekről, e szempont­ból vizsgáljunk meg minden kérdést, hogyan jött létre bi­zonyos jelenség a történelem folyamán, és fejlődése során milyen fejlődési szakaszon ment át. Ezért kell az elméleti tanulmányok során gondosan megválogatni és sokoldalúan elemezni az életből veit lénye­iket, a fejlett szocialista társa­dalom építésének gyakorlatá­ból választott témákat. CZAKÔ JÓZSEF, az SZLKP KB munkatársa Csak a rend Kozhat tartós eredményeket A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat a hatodik ötéves terv négy éve alatt több mint 4,3 milliárd korona értékű munkát végzett el. Ám ha a XV. párt- kongresszuson kitűzött felada­toknak maradéktalanul eleget akarnak tenni, sok még a ten­nivaló. A hogyan tovább kérdé­séről beszélgettem el Štefan Brunzával, a vállalat pártalap- szervezetének elnökével. Ö mondja: — Vállalatunk dolgozói je­lentős eredményeket mutathat­nak fel már eddig is. Gondolok itt elsősorban a nyugat-szlová­kiai kerület építkezéseire. Ezek közül is kiemelt helyet foglal­nak el a Bratislava fejlesztését célzó kötelezettségeink. Az el­múlt évben például 332 millió korona értékű munkát végez­tünk el a főváros különböző építkezésein. — Mi épült még? — Az 1976—1979-es években a Zobor-alján felépítettük a Chrenová kettes, hármas és né­gyes számú lakótelepet. Jelen­tős munkát végeztünk el Parti- zánskéban, Topofcanyban, Pár­kányban, (Štúrovo), Vrábleban és másutt is. Az utóbbi négy évben 15 537 lakásegységet ad­tunk át. — Milyen az átadott lakások minősége? — Vállalatunk 1975-ben a la­kásoknak csak 19,6 százalékát, 1979-ben pedig már 98 százalé­kát adta át kifogástalan minő­ségben. Ez azt is jelzi, hogy a minőségi követelményeknek is mindinkább igyekszünk eleget tenni. Sikerült csökkentenünk a veszteséget is. 1975-ben még 39 millió korona volt a veszte­ségünk. A tavalyi mérleg már sokkal biztatóbb, „csak“ há­rommillió nyolcszázezer korona volt a veszteségünk. Tehát e téren is nagyot léptünk előre. — Sok szó esik ma az anyag­takarékosságról. Mi a helyzet e tekintetben a vállalatnál? — Az építőanyag takarékos felhasználására és raktározásá­ra komoly intézkedéseket tet­tünk. A bratislavai építkezése­ken például a pártalapszerve- zet vállalta ezért a felelősséget. — S javult-e a helyzet? — Igen. Az érkező építő- anyagol t pontosan és időben átveszik. Raktározásukról is gondoskodtak. így lényegesen kevesebb anyag vész kárba. — Milyen a tervteljesítés az idén? — Sajnos, az első félévben van némi lemaradás. A tervet csak 47,3 százalékra teljesítet­tük. — Mi a lemaradás oka? — Részben az, hogy már évek óta fennáll a feszültség az építőipar kapacitása és a vele szemben támasztott követelmé­nyek között. Másrészt, vállala­tunk munkáját erősen befolyá­solja a beruházók, tervezők és kivitelezők együttműködése. Meg kell mondanom, e vállala­tok munkájának összehangolá­sában még sok a kívánnivaló. Emiatt van némi lemaradásunk, amit a második félévben kell pótolnunk. Vonatkozik ez főleg u nitral, a galántai és a brati­slavai építkezésekre. Az év vé­géig 2500 lakást kell még átad­nunk. A lemaradást főleg az okozta, hogy az első félévben lakásokban a szerelőmunkálato­kat nem tudtuk befejezni. — Hogyan pótolják a lema­radást? — Erre is született számo9 intézkedés. Egyebek között a nyári időszakban igénybe vesz- szük az építőtáborok segítségét. Munkába állítjuk a szaktaninté­zetünk tanulóit' is. S ha a hely­zet megkívánja, kommu isti szombatokat szervezünk. — Hogyan fogadták az intéz­kedéseket a pártalapszervezet, a szocialista munkabrigádok, a Zlobin-módszerrel dolgozó kol­lektívák kommunistái? — Hagyomány nálunk, hogy minden fontos döntés előtt ki­kérjük a párttagság véleményét is. Ezt tettük most is. — Az eredmény? — Minden támogatást meg­ígértek, s mi erre építünk is. Persze, javítanunk kell a párt­munkát is. Ezért a pártbizott­ság úgy döntött, hogy rendsze­resebben ellenőrizzük majd a munkaidő pontos betartását. Megszilárdítjuk a munkafegyel­met, s ebben is elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatniuk. Határozat született arról is, hogy pártszervezeteink a jövőben támasszanak nagyobb igényeket a gazdasági vezetés­sel szemben. Növelnünk kell a pártmunka szervezésének szín­vonalát, hatékonyabbá tenni a propaganda- és tömegpolitikai munkánkat. Feltétlen szüksé­ges a jobb munkahelyi légkör megteremtése, és amint már mondottam: a kommunisták személyes példamutatása min­denben. — Tehát feladat van bőven. — Igen, s mi azon leszünk, hogy év végéig minden a leg­nagyobb rendben menjen. Ehhez mi már csak annyit tehetünk hozzá: kívánjuk, hogy így legyen. SZOMBATH AMBRUS PÁRTÉLET — PÁRTMUNKA HATÉKONY POLITIKAI TÖ­MEGMUNKÁT folytatnak a Dol­ný Ohaj-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz kommunistái a tejhozam és a súlygyarapodás kihasználatlan tartalékainak feltárására. A hozamok növe­lését sürgetően követeli az a tény, hogy a közös gazdálko­dásnak az év végéig 874 ton­na húst és csaknem 300 000 liter tejet kell a közellátás számára értékesítenie. Az első félévben a szövetkezet állat- gondozói 53 százalékra teljesí­tették előirányzatukat, ami an­nak köszönhető, hogy a szocia­lista munkabrigádok pártcso­portjai példás eredményeket mutatnak fel a munkában. „A galéria a gyermekeknek — a gyermekek a galériának“ a címe annak a rendezvénynek, amelyet a bra­tislavai Városi Galéria a népi művészeti isko­lákkal és a Pe­dagógiai Intéze­tével együtt rendez. E figye­lemre méltó akció célja az óvodások és a kilencéves alapiskolák tanulóinak az esztétikai értékek megérté­sére, a kultúra iránti érdeklődésre való nevelés. A szünidő alatt hetente, minden szerdán megrendezik a foglalkoztatásokat, ame­lyek a galériák megtekintésével kezdődnek, majd a gyermekek rajzokban fejezik ki az élményeiket. Felvételünkön: a gyerekek a Mirbach-palota udvarában rajzolgatnak (M. Borodáíjová felvétel© — CSTKJ KAMATOZÓ BEFEKTETÉS. Már csak néhány hét választ el az új tanévnyitó ünnepségei­től. A nyitrai Nyomdavállalat dolgozói az új tankönyvek el­készítésének igényes tervét már a napokban teljesítették. A ha­táridő lerövidítésében jelen­tős szerepet játszottak azok az egyesített szocialista kötelezett­ségvállalások, amelyeket a nyomdászok és a könyvkiadó vállalatok pártalapszervezetei foganatosítottak a kivitelezést segítő munkák meggyorsítására. A GABČÍKOVO—NAGYMAROS vízi erőmű építői számára na­ponta több mint 600 ebédet és vacsorát főznek a Priemstav vállalat üzemi konyháján. Az ízletes és laktató, tájjellegű ételek elkészítéséről, precíz felszolgálásáról a kommunista Horváth István vezette szocia­lista munkabrigád gondosko­dik, amely munkakötelességén túl fontos pártmegbízatásának tartja a dolgozók ellátását. EREDMÉNYEK MINŐSÍTIK a nagylúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz pá r ta 1 a p sze rveze té n e k műnk á- ját„ amely a hatodik ötéves terv feladatainak határidő előt­ti teljesítésére mozgósította a kommunistákat. Ennek buzdító hatására a szövetkezet már ta­valy elérte az egy tehénre eső évi 4745 literes tejhozamot, és a hústermelésben, eladásában Is példamutatóan teljesíti fela­datait a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban. (th),

Next

/
Thumbnails
Contents