Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-09 / 187. szám, szombat
ÚJ szó I,évnyid Brezsnyev ős Todor Zsivkov Konsztantyin Csernyenko társaságában a Krímben (ČSTK felvétele) Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov krimi találkozója Állásfoglalás nemzetközi kérdésekben Európu az enyhülés bölcsőjévé váll — az enyhülési po-« litika éppen ezen a földrészen hozta a legtöbb eredményt. A Szovjetunió és Bulgária úgy véli, liogy tovább lehet és kell is haladni a jószomszédi kapcsolatok szilárdítása útján, ideértve a Balkán-félszigetet és a Földközi-tenger térségét is — állapította meg Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov a Kríin-félszigeten csötörtökön tartott találkozóján. A két vezető valamennyi megvitatott kérdésben teljesen azonos népétét vallott. Brezsnyev és Zsivkov hangsú- lyozta a közelgő madridi találkozó fontosságát, s külön ki< íMiielte, hogy intézkedéseket kell tenni a katonai enyhülés érdekében. Aggodalommal álla. pí tot Iák meg, hogy DélkeletÁzsiában továbbra ix fennáll a feszültség. Az Egyesült Államok által támogatott pekingi hegemonisztikus politika gátolja, hogy itt békés és stabil övezet jöjjön létre. A Szovjet-: unió és Bulgária — hangoztatták a felek — teljes egészében egyetért azzal a békeszerető és elvi állásfoglalással, amelyet Vietnam, Laosz és Kambodzsa tanúsít a délkelet-ázsiai országok közötti kapcsolatok rendezésének kérdésében. Brezsnyev és Zsivkov «ikra- szállt amellett, hogy a kommunista és munkáspártok nemzet-1 közi színierén — a tartós eu-< rópai és világbéke érdekében — fejlesszék közös akcióikat a szocialista, a szociáldemokrata, a parasztpártokkal és szervezetekkel, minden demokratikus erővel. (TASZSZ) A fő cél megőrizni a békét Radzijevszkij altábornagy nyilatkozata 1980 »ill. 9 (ČSTK) — Az úgynevezett szovjet katonai veszélyről szóló mítoszt a nyugati reakciós körök találták ki, mondotta a TASZSZ hírügynökség tudósítójának Szergej Radzijevszkij altábornagy, a Katonai Történelmi Intézet parancsnokának helyettese. Erről tanúskodik a Szovjetunió következetes békepolitikája és a szovjet állam történelme. A Szovjetuniónak már a megalakulása utáni első években vissza kellett vernie a nemzetközi imperializmus agresszióját. E forradalmi, felszabadító és igazságos harcban született meg a szovjet katonai doktrína. Fő célja: megőrizni a békét, elkerülni a világháborút és biztosítani a szocialista haza megbízható védelmét. A szovjet katonai doktrína igazságos és békeszerető jellegét kifejezi az, hogy a szovjet nép visszaverte a hitleri agressziót, térdre kényszerítette a fasiszta Németországot és csatlósait. Ezzel számos európai országot szabadított fel, meg-s védte a civilizációt, és megteremtette a kedvező feltételeket a béke megszilárdításához. Jelenleg az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány abból indul ki, hogy a világon léteznek olyan erők, amelyek el tudják hárítani a világháború veszélyét. A háború szükségességének elutasítása azonban nem jelenti automatikusan a háború objektív létező forrásának, az imperializmusnak a felszámolását. A szovjet katonai doktrína ezért tartalmazza a szocializmus és a béke érdekeinek aktív védelmét. A béke megőrzésének és megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele a Szovjetunió és a többi szocialista ország védelmi képességének megerősítése, fegyveres erői harci felkészültségének fokozása. Az imperialistáknak szá- molniok kell a szocializmus katonai erejével. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy a hadseregnek és a haditengerészetnek minden feltétel adva legyen ahhoz, hogy megbízhatóan meg tudja védeni a szovjet nép békés munkáját és a békét. A Szovjetunióban a gazdaság, a tudomány és a technika olyan színvonalat ért el, hogy a szovjet nép bármilyen fegyverrel rendelkezhet az imperialista agresszorok ellen. A Szovjetunió azonban a katonai hatalmat nem akarja agresszív célokra felhasználni. A szovjet katonai doktrína az erő alkalmazásával csak abban a szélsőséges esetben számol, ha a Szovjetuniónak nem lenne más kiútja az agresszor visszaverésére. Doktrínánk alapja a szovjet állam békés külpolitikájának egyesítése az agresszor elleni határozott harcra való elszántsággal, mondotta Radzijevszkij. Tízéves a szovjet—nyugatnémet szerződés A tíz évvel ezelőtt aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés új korszakot nyitott a két ország kapcsolatainak történetében és egyszersmind lezárta a hidegháború vészterhes korszakát. A Moszkvában aláírt okmány döntő előfeltétele volt annak, hogy Európában felszámolják a konfrontációt és földrészünkön megszilárduljon a béke — jelentette ki egyebek között Wolfgang Mischnick, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjának elnöke a TASZSZ bonni tudósítójának adott nyilatkozatában. Az 1970-ben aláírt moszkvai szerződés, és az öt évvel később megrendezett helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet jó alapot nyújt a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok további fejlesztéséhez —• mondotta. (TASZSZ) A dél-afrikai kormányfő „ksnfederátiós” terve (ČSTK) — Pieter Botlia délafrikai kormányfő ismét megerősítette szándékát: nem engedélyezi, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a néger többség kormánya jusson hatalomra. A dél-afrikai egyházi tanács képviselőivel csütörtökön folytatott rnaegbeszélései során fölvázolta saját tervét az ország „konföderációjáról". A terv lényege, hogy a néger bantusz- tánok formálisan függetlenek lennének, s ezekben a bantusz- tánokban összpontosulna a 22 milliós őslakosság többsége. Három ilyen formális államalakulatot — Transkei, Vhavenda és Bophuthatwana néven — már létrehoztak, s újabbak létrehozását tervezik, pedig ezeket a Dél-afrikai Köztársaságon kívül egyetlen más ország sem ismerte el. Hua „elfoglalt” (ČSTK) — Delhiben a külügyminisztérium képviselője hivatalosan is megerősítette, hogy Huang Hua kínai külügyminiszter tervezett látogatása „elfoglaltsága“ miatt elmarad. A látogatást ez év végére tervezték, és hozzá kellett volna járulnia „az indiai—kínai kapcsolatok normalizálásának meggyorsításához“. Indiai politikai körök és a sajtó azonban úgy véli, hogy ez az újabb kínai „diplomáciai lecke“ összefügg azzal, hogy India elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. események margójára? Túl sok a szónoklat Amikor az amerikai politikusok a négerek és más nemzetiségű kisebbségek kegyét kezdik hajhászni, ez mindig csalhatatlan jele annak, hogy közelednek a választások. Ezért senkit sem lepett meg az, hogy New Yorkban a Nemzeti Városi Liga 70. évzáró konferenciáján egymás után szólaltak fel a fő elnökjelöltek —< Ronald Reagan republikánus, ]ohn Anderson független jelölt, Carter elnök és demokrata párti vetélytársa, Edward Kenne-! dy szenátor. Kennedy és Anderson példás egyetértéssel támadták mind Reagant, mind Cartert. Reagan Carter gazdaságpolitikáját bírálta, Carter viszont a változatosság kedvéért az áldatlan gazdasági helyzetért teljes mértékben a kongresszust tette felelőssé. A munkanélküliség az amerikai négerek és nemzetiségi kisebbségek fő problémája — mondotta a konferencia megnyitásakor Jolin Jacobson, a Nemzeti Városi Liga ügyvezető elnöke. A négy elnökjelölt beszédéből azonban hiányzott valamilyen konkrét akció terve e probléma leküzdésére. Ugyanakkor azonban túllicitálták egymást az ígérgetésekben. Sőt Carter az új munkalehetőségek „millióiról és millióiról“ beszélt. Vajon a Fehér Házban eltöltött három és fél év alatt miért nem valósított meg legalább valamit az ígéreteiből, miért festi le ragyogó színekben a jövőt három hónappal az elnökválasztás előtt. Ezt a kérdést tették fel a konferencia néger delegátusai. Mindezt már hallottuk azelőtt — mondotta Janice Warden marylandi küldött. Túl sok a szónoklat, a szimbolizmus, az érzéseinkre való hivatkozás, de megoldás sehol — mondotta egy másik küldött. Megállapítása nemcsak Carter beszédére, hanem a többi jelölt felszólalására is vonatkozott. Reagan például kijelentette, hogy a munkanélküliség csökkentése az amerikai bussiness dölga, nem pedig a kormányé. Éles vitát váltott ki az a javaslata, hogy a fiatal munkanélküli négerek olyan fizetésért kapjanak munkalehetőséget, amely kisebb volna a törvény által meghatározott bér-* minimumnál. Az összes amerikai szakszervezeti szövetség már korábban állást foglalt az ellen, mert nyilvánvaló, hogy az ilyen politikát a szakszervezetek ellen használnák fel. Reagan New York-i tartózkodásának „fénypontja“ Bronx déli részében teendő látogatása lett volna abban a negyedben, amelynek egyes részei a lebombázott Drezdára emlékeztetnek. A tűzvész martalékává lett há- zak romjai közötti fényképesz- kedés nyilvánvalóan az amerikai politikusok hagyományává válik. Ezt a hagyományt ugyan- ' ezen a helyen Carter elnök alapította, aki három évvel eze* lőtt megígérte, hogy kormánya milliárdos összegeket fordít az egész negyed újjáépítésére. Azóta azonban a bronxi lakosok' természetesen nem látták sem az elnököt, sem a megígért dől-» lármilliárdokat. Reagant ezért hangos tiltakozás fogadta, úgyhogy csaknem szóhoz sem jutott, és látogatását hamarjában be kellett fejeznie. Nem messze attól a helytől, ahol Reagc évvel előtte pedig sérelte meg a választók szavazatainak megszerzését, most teljes erővel folyik a „népi kongresszus“ előkészítése* Ez az akció előzi meg a De* mokrata Párt hétfőn New Yorkban kezdődő kongresszusát, és tulajdonképpen alternatívája annak. Szervezői meg akarják mutatni, hogy a szegény amerikaiak számára mind a demokraták, mind a republikánusok1 csupán „teljesítetlen ígéreteket“ tartogatnak. Ez a felirat olvasható a nagy transzparens sen is, amely Dél-Bronxban a Charlotte Street és a Boston Road kereszteződésénél a népi kongresszus színhelye felett lebeg. sze ;an, három Carter kiMélységes elégedetlenség New Yorkban; véget ért a Nemzeti Városi Liga konferenciája (ČSTK) — A washingtoni kormány politikájával s a fekete lakosság gazdasági és társadalmi helyzetének gyors ütemű rosszabbodásával való mélységes elégtelenség légkörében ért véget New Yorkban a Nem. zeti Városi Liga 70. konferenciája. Az Egyesült Államok legbefo* A nemzetközi élet kulcskérdése a fegyverkezési hajsza megszüntetése A Novoje Vremja a krími találkozókról A Novoje Vremja című hetilap kommentárban foglalkozik a szocialista országok vezetőinek immár hagyományossá vált évenkénti krími találkozóival. A lap rámutat: Ezek a találkozók jellegzetes formái a szocialista országok egyre szorosabbá váló együttműködésének mind a szociálisa és a kommunista építés országonkénti feladatainak megoldásában, mind a külpolitika Ösz- szehangolásában. A szocialista országok egyre szorosabban egyeztetik külpolitikájukat, hiszen közös érdekük fejeződik ki benne: a tartós béke, valamint a népek önálló, független fejlődéséhez való jog biztosítása. Napjaink nemzetközi életének kulcsproblémája vitathatatlanul a fegyverkezési hajsza megszüntetése — mutat rá ezután a Novoje Vremja. Lényegében most dől el az, hogy a fegyverkezés új szakaszába lépünk-e, vagy sem. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama abból indul ki, hogy nincs olyan fegyverfajta, amelyet ne lennének készek csökkenteni vagy megsemmisíteni, feltételezve az egyenlőség és a kölcsönös biztonság elvének szigorú betartását. Ennek alapján a Szovjetunió határozottan síkraszáll a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek korlátozásáért. A NATO tagállamai azonban megkerülték ezt a javaslatot és arra törekednek, hogy fegyverkészletüket „Pershing“ és „Tomahawk“ típusú amerikai rakétákkal egészítsék ki. A mesterségesen létrehozott zsákutcából való kijutás céljából a Szovjetunió új javaslatot tett: kezdődjenek tárgyalások a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről és egyben az előretolt bázisú amerikai rendszerekről. A tárgyalásokon létrejövő megállapodások megvalósítására pedig a SALT-II. szerződés ratifikálása után nyílna lehetőség. Washingtont hivatalos körökben a szovjet javaslatokat „komolynak“ értékelték — mutat rá a Novoje Vremja. A gyakorlat azonban azt látszik megerősíteni, hogy az Egyesült Államok ki akarja vonni a tárgyalások keretéből az amerikai előretolt bázisú rendszereket, bár ezek egyértelműen a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverzet kategóriájába tartoznak. Washington ugyanis mind a mai napig nem sietett konkrét választ adni a szovjet javaslatokra. Ügy tűnik, az 1980-as választási évben divatba jött a „kemény magatartás“ az Egyesült Államokban. . A Szovjetunió és a többi szocialista ország kész a hagyományos fegyverzetek csökkentésére is. Ezt tanúsítja, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkentette a Közép-Európában állomásozó csapataik létszámát. Európában most a küszöbön álló madridi találkozó áll a figyelem központjában. A szocialista országok arra törekednek, hogy a madridi találkozó konstruktív legyen. Lehetséges és szükséges is, hogy Madridban megvonják a helsinki Záróokmány megvalósításának mérlegét. A legfontosabb azonban az, hogy Madridban új, hosszú távra szóló gyakorlati intézkedéseket hozzanak az európai országok közötti békés együttműködés elmélyítésére minden területen. A madridi találkozó akkor válik igazán fontos mérföldkővé az európai politikai légkör javításában, ha a részt vevő államok megállapodnak az össz-európai leszerelési konferencia megtartásában — hangsúlyozza befejezésül a Novoje Vremja. (TASZSZ) Iyásosabb néger szervezete konferenciájának záróokmánya hangsúlyozza, hogy amióta Car-« ter elnök van kormányon, léš nyegesen rosszabbodtak až amerikai négerek életkörülményei. Ellenkező véleményekkel szemben bebizonyosodott, hogy a munkanélküli-feketéknek mintegy 70 százaléka sohasem kapott munkanélküli-segélyt. Ezért közvetlenül a Carter; kormányzat felelős, amely keresztülviszi a katonai kiadások növelését, és korlátozza az állami hozzájárulásokat az ország valódi szükségleteihez, mondott ta beszédében Shirley Chisholm asszony, a Kongresszus képvi-< selő*házának tagja. Tüntetés az amerikai kormány politikája ellen (ČSTK) — Washingtonban több száz ember gyűlt össze a Lincoln-emlékműnél, hogy megemlékezzenek a hirosimai atombomba-támadás 35. évfordulójáról. A tüntetés résztvevői élesen tiltakoztak a militarizálás, a lázas fegyverkezés és az amerikai kormány politikája ellen. Nem „tétlenkednek” a salvadori terroristák (ČSTK) — Salvadorban 1 csütörtökön 42 személy esett a terrorista bandák áldozatául, mivel nem voltak hajlandók együttműködni velük. Manzanóban, a fővárostól 80 kilométerre 28 parasztot öltek meg. Kilenc paraszt holttestét egy úton találták meg a főváros nyugati részében. A terrorista bandák a becslések szerint tavaly október óta vagy háromezer embert öltek meg. • M*,?:/
